Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-05 / 233. szám
1975. okt. 4., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Öt esztendő tapasztalataiból Ills Szokatlan időben, déli 12 órakor szólalt meg a gyár dudája. Azt jelezte: a Borsodi Vegyikombinát ezen a napon, 1975. szeptember 30-án befejezte negyedik ötéves tervét. Az eredmény országosan is elismerésre méltó tett. Tettek, jól átgondolt, körültekintően kimunkált cselekedetelv hosszú sora ugyanakkor az előzmény, s mindaz, ami egyben izgalmas krónikája is a gyárnak. Feltételek és sikerek A tervidőszak szinte egy korszakot zár le a BVK-ban is. Egy olyan időszakot, amely különösen az első években nem volt mentes a gondoktól, problémáktól. Ez idő tájt egy műszaki-gazdasági konferencián a vállalat igazgatja, Körtvélyes 1st ván őszintén a gyár közvéleménye elé is tárta mindezt. Beszélt — többek között —, arról, hogy a vállalat állami dotációval dolgozik, ami 1971-ben kereken 197 millió forint voíl. Ebből az egyetlen adatból aztán sokféle következtetésre lehetett jutni. Mindenekelőtt arra, hogy ha kellően kiaknázzák a tartalékaikat, ha jól odafigyelnek a legapróbb lehetőségekre is, akkor nemcsak az állami támogatást kerülhetik el, hanem — a jól végzett munka eredményeként — ugyanennyit, vagy még többet adhatnak a népgazdaságnak. — Nincs az én kezemben sem varázspálca — fogalmazott ekkor • az igazgató —, terveinket, elképzeléseinket csak közösen valósíthatjuk meg. Mindenki értett a szóból, s e szerint cselekedett. Természetesen nem egyik napról a másikra „változott meg a világ” a gyárban. Sok-sok erőfeszítésbe, előre látott és váratlan akadályok leküzdésébe került míg olyan feltételeket teremtettek, amelyek biztos alapot nyújtották a későbbi sikerekhez. Egy ilyen későbbi siker volt, hogy 1973-ban már csak 15 millió forintot „fogadtak el” állami támogatásként, mert a kedvezően alakuló termelékenység mind többet hozott a .vállalati kasszába is. Egv évvel később pedig a könyvelésben mór hiába dotáció ... Hatékony gazdálkodás A gazdálkodás hatékonysága mindig egyfajta mércéje volt és az ma is a BVK munkájának és eredményeinek. S Tiogy a sikereknek mi a titka, erre vonatkozóan egyértelműen így fogalmaznak: a gyár minden gondja, baja közüggyé vált. S mert ez a szemléletmód mind mélyebb gyökereket ereszt, a ma több mint ötezez embert számláló nagyvállalatnál az egymást megalapozó eredmények és sikerek egyben jó munkahelyi légkört és közérzetet is jelentenek. Ezeknek az eredményeknek az értéke hivalkodás nélküli, jogos büszkeségre ad alapot a vállalat minden dolgozója számára. Ebben a gyárban ugyanis nemcsak azt: határozzák meg kellő időben és nagyon körültekintően, hogy mit akarnak, hanem azt is, hogy terveiket, elképzeléseiket milyen módon valósítják meg. Ez év elején, a kongresz- szusra való készülődés időszakában született az elhatározás: a BVK három hónappal a határidő előtt teljesíti negyedik ötéves tervét. A beleszólási jog szerepe Beváltották szavukat. S nem is akárhogyan, öl évvel ezelőtt — 1971-be,n — a vállalat termelési értéke 1 milliárd 929 millió forint volt. Ez az arány 1975-ben 3 milliárd 200 millió forint. Amikor megkezdték az ötéves tei'v végrehajtását, elhatározták; öt esztendő alatt 12,5 milliárd forintnak megfelelő termelési értéket produkálnak. Azzal, hogy kereken egy negyedévvel korábban eleget tettek tervkötele- zettségüknek, mintegy 800 millió forintnak megfelelő társadalmi termékkel tudnak többet nyújtani a tervezettnél. Ezzel együtt az ötéves terv végén, tehát 1975. december 31-én 13.3 milliárd forintnak megfelelő termelési értékkel számolhat a gyár. forrása Ezt az országosan is figyelemre méltó eredményt úgy érték el, hogy mindig nyíltan beszéltek a gondokról. Messzemenően igényelték a szocialista brigádok, de személy szerint is minden dolgozó segítségét és közreműködését. S mindezt úgy tették, hogy soha nem feledkeztek el az emberekről való gondoskodásról. A különféle bérpolitikai, munkaszervezési intézkedések, szociális jellegű beruházások és felújítások. munkahelyekről érkező észrevételek és javaslátok hasznosítása. mind-mind szerves része volt és az ma is a gyárban kialakult munkastílusnak. Nem riadtak vissza egyetlen alkalommal sem az újszerű módszerek bevezetésétől. Nemcsak kérik, de igénylik is az élenjárók, a munkában kitüntetett munkások közvetlen segítségét. Az igazgatói tanácsülésekre — a napirendnek megfelelően — rendszeresen meghívják a brigád vezetőket. Odafigyelnek a legapróbbnak tűnő javaslatra is. ami a vezetők és beosztottak közötti bizalom és .együttműködés egyik záloga is. Megszervezték a szakszervezeti bizalmiak fórumát. ahol időnként parázs viták, véleménycserék alakulnak ki. A legszélesebb körben érvényt szereznek a beleszólást jognak a vállalat „belügyeibe”, amivel elérik: az emberek magukénak érzik az üzemet, s jó gazda módjára törődnek vele. S mert ezt teszik, nem is vágyakoznak el innen. Erős szálakkal kötődnek a gyárhoz. amit bizonyít: a vállalatnál országos átlag alatti a munkaerő-vándorlás. A titok nem titok Ezernyi tényezőre vezethető vissza az a „titok”, ami a BVK sikereinek forrása és alapja. Itt azonban minden titkot „feltörnek”, amit aztán a népgazdaság, a vállalat és személy szerint is mindenki javára kamatoztatnak. Éppúgy, mint ezt tették a negyedik ötéves terv végrehajtásának egész ideje alatt. E szerint cselekednek a jövőbeli is. t. F. Ha szót kapnék... Hz egészségügyi Csaknem nyolc éve dolgo- — Huszonhét éves vagyok, zik már az egészségügy te- ' Sokam csodálkoznak azon, hogy a munkám mellett jut időm és erőm a társadalmi munkára is. Amikor kikerülTöbb vas és acél Értékelték az év során végzett 9 hónapos munkát a Lenin Kohászati Müvekben. A munkaszervezés, az egyenletes munkavégzés, a szak- si^erü karbantartás eredményeként valamennyi gyáregység teljesítette, sőt túlteljesítette háromnegyedéves tervét. A nagyolvasztó gyáregység kollektívája január elsejétől szeptember 30-ig 17 (123 tonnával csapolt több nyersvasat a tervezettől. A népgazdaságunkban is kiemelten kezelt acélgyártást a martin- acélmű dolgozói 20 285 tonnával teljesítették túl. Hasonló siker részesei az elektroacélmü szocialista brigádjai is. Itt 1216 tonnával csapoltak többet a tervezettől.-Jelentős tervtúlleljesílést értek el a blokksoron és a gerendasoron dolgozó hengerészek. Az általuk készített hengereltáruk kiszállítása is folyamatosnak bizonyult, hiszen a 111. negyedév végéig a tervezettől 9838 tonnával , főbb vas- és acéláru hagyta cl a gyárat. Az elkövetkezendő három hónap elegendőnek bizonyul a IV. ötéves tervfeladatok teljesítésére. — Szíj — rületen Bálint Mária.-Indulása ezen a pályán hasonló volt azokéhoz a fiatal lányokéhoz, akik • hivatásnak tekintették az egészségügyet. — 1969-ben végeztem el az általános ápolónőképzői, és a kazincbarcikai kórházba kerültem. Nekünk ápolónőknek közismert, hogy szabad időnk alig van. Az állandó szolgálat. az állandó ügyelet „foglalja le’t életünk .nagy részét. Kezdetben kicsit keserűen vettem tudomásul, hogy életem nagy célja: orvosnak lenni — családi körülményeim miatt nem sikerülhet. Mindeneseire nem keseredtem el. söl rövid időn belül továbbtanultam. Az általános ápolónői szakvizsga mellé még megszereztem a műtős, és az anaestheSiológus szakvizsgát is. Műtősként nem* dolgoztam sokáig, az a szop szó pedig, amit utólag mondtam. azt a szakképzettséget jelenti, amely a műtétek előtti altatásokhoz szükséges. tem az iskola padjai közül, a k azi ncbareika i kórh ázban, mint. KISZ-aktíva tevékenykedtem. Sportfelelös voltam. A. szakszervezeti munkám 1971-ben kezdődött. Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei elnökségébe is beválasztottak. Mint ifjúsági felelős, megismerhettem azokat a gondokat. problémákat, s munkakörülményekéi. amelyek az egészségügyi dolgozóknál jellemzőek. Létrehoztunk egy ifjúsági bizottságot és öt kórházban végeztünk felmérést a fiatalok helyzetéről. Most. ebben az évben pedig az elnökségben munkásellátási felelőssé neveztek ki. Fő feladatunk, hogv megvizsgáljuk a megyében az orvos- és nővérszállók helyzetét. az ott lakók életköriil- mérmeit, s azokat a megoldásokat keressük. melyek minden bentlakó dolgozónak javára válnak. Silókészítés Boldogkőváralján Az állattenyésztési telepek szomszédságában gyakran régi kunhalmokra emlékeztetnek a, hatalmas halomsilók. A boldogkőváraljai Hunyadi Tsz-ben is sok tízezer köbméternyi iii- meglakannányt tárolnak a gondosan készített, jót „megtaposott” silókban. A kedvező időjárás lehetővé teszi, hogy gazdaságaink idejében és jó minőségben végezzenek a silózással. (Fotó: Sz. Gy.) A jó gazda gondosságával Reális terv, következetes végrefiaflás Tapasztalatcsere Az encsi járás termelőszövetkezetei célul tűzték, hogy az ötödik ötéves tervben n mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése érdekében fokozottan alkalmazzák a közgazdaságtan, az agrár- gazdaságtan és az üzemszervezés korszerű ismereteit is. Ennek egyik előfeltétele az ügyvitelszervezés, a könyvelés korszerűsítése, könyvelőgépek munkába állítása. Az ügyvitelgépesítés gyorsabb fejlesztését szolgálja az a hazai tapasztalatcsere-körűt is, amit a Hernád menti TESZÖV szervez az encsi járás termelőszövetkezeti főkönyvelői részére. Október 6—7—8-án a járás főkönyvelői ügyvitelszervezési és ügyvitelgépesítési tapasztala- ! tokát gyűjtenek Karcag, Bu- j dapest és Pásztó e téren már . korszerű módszerekkel dolgozó gazdaságaiban. dolgozó — Az SZMT küldöttértekezletén én is részt veszek. Szerintem hasznos egy ilyen értekezlet, hiszen az ott megjelentek megismerhetik egymás problémáit, gondjait és tanulhatnak ezekből. Ha mint küldött szót kapok, először is elemezném az eltelt időszakot. A jövőre vonatkozóan pedig .azokat, a tennivalókat mondanám el. melyeket sürgősen meg kell oldani. Ilyen például az egészségügyi kö- zéokáder lekötöttségének, illetve anyagi ösztönzésének aránytalansága. Különösen az ügyeletes szolgálatokért nem fizetnek meg bennünket eléggé. — Hogy mit várok a küldöttértekezlettől?... Azt hiszem sokat, bár egy dolgot meg kell jegyezni: a különböző vállalatoktól és intézményektől megjelent küldöttek nem tekinthetik a küldöttértekezlet feladatának a meglevő hiányosságok megoldását. Ezt mindenkinej^ a maga területén kell rendezni, j (— falvi) I A Tokaji Vas- és Fémipari Szövetkezet vezetői a napokban számollak be a szerencsi járási párt-végrehajtóbizott- .ság ülésén arról, hogy miképpen sikerül megvalósít a- • niok az energia- és anyag- takarékossági tervet. A járási párt-végrehajtóbizottság a szövetkezet ezzel kapcsolatos jelentését megvitatta, elfogadta és a szövetkezet kollektíváját dicséretben részesítette. Ez a viszonylag kis gazdasági egység mindenképpen rászolgált a magas testület elismerésére. A Központi Bi- I zottság 1974. decemberi határozata, valamint a Kohó- és Gépipari Minisztérium utasítása alapján az év elején felmérte. feltárta az anyag- és energiagazdálkodás területén levő tartalékokat, ennek megfelelően reális tervet dolgozott ki. A terv szinte teljes egészében felöleli a szövetkezeti élet minden területét. Azt lehet mondani, hogy — miután a szövetkezeti tagok, a dolgozók észrevételeit, véleményét is kikérték — szinte semmi sem kerülte el a tervkészítők figyelmét. A konkrét, reális terv az egyik fontos biztosítéka annak, hogy az anyag- és energiagazdálkodás területén a Tokait Vas- és Fémipari Szövetkezet kimagasló sikereket ért el az első félévben. Papp János, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy a gazdasági vezetésnek nagy segítséget nyújtanak a terv m arad ék tál an megvalós í tás á- ban a párt- és más társadalmi szervezetek. Agitáeiós. mozgósító, a terv fontosságát tudatosító munkájuk nélkülözhetetlen feltétele a t akarékos gazdálkodásnak. A terv megvalósítását megfelelő anvagi és erkölcsi ösz- 1 önzőkkel és számos műszaki intézkedésekkel is támogatják. Feltétlenül figyelemre méltó az a következetesség, ahogy a szövetkezet vezetői, a szocialista és munkáskollektívák egvaránt következetesen és felelősségük teljes tudatában igyekeznek céljaikat ezen a területen is elérni. A másfélszáz embert foglalkoztató szövetkezet a terv szerint az idén 1 millió 176 ezer forint megtakarítást káván elérni. Az első félévben ebből 612 ezer forint már realizálódott. Ez annak köszönhető — töbhek között —. hogy nagymértékben csökkentették a rezsiköltséget, az üzemi vízfogyasztás es villamos energia költségeit és az anyagbeszerzés kiadásait is azáltal, hogy döntő többségben nagykereskedelmi vállalatoktól vásárolnak. Külön kell szólni a rendszeres normakarbantartásról. A munkáskollektivák közül az. élenjárók az önmeózás mintájára „ön-normakarbantar- tást” is vállaltak. Ezt a kérdést anyagi ösztönző rendszerrel is támogatja a szövetkezei vezetősége; a szokásos bérfejlesztésen túl külön prémiumrendszert is bevezetlek a takarékosság fokozása érdekében. Ez azt jelenti. hogy gyakorlatilag megszűnt a különféle anyagokkal való pazarlás, maguk a dolgozók gondoskodnak a hulladékanyagok rendszeres gyűjtéséről és ezek újrafelhasználásáról. méghozzá úgy. hogy a termék minősége ne szenvedjen kárt. Ezen a területen számos' műszaki intézkedést is foganatosítottak, nem egyet éppen a dolgozók észrevételei és javaslatai alapján. Sokat „nyertek” azzal, hogy szigorúan betartják és betartatják a szállító járművek év elején megállapított üzemanyagnormáit és azáltal is, hogy az olajüzemű termo-ven- tillátoros kályhák helyett saját készítésű széntüzelésű kályhákat használnak. Így az első félévben benzinből, fűtőolajból és gázolajból 18 221 liternyit takarítottak meg a múlt évihez viszonyítva. Önmagában nem nagy összeg, de mégsem hanyagolható el, amelyet a csomagolóanyagok, elsősorban a drága papár ésszerűbb felhasználása útján érnek el. A Debreceni Fémipari Szövetkezettel például — ahova félkész termékeket szállítanak — olyan megállapodás született, hogy a csomagolóanyagot visszaküldik. s így a szövetkezet azt újból felhasználhatja. A Tokaji Vas- és Fémipari Szövetkezet létszámemelés nélkül 15 százalékkal növelte az idén az első félévben termelési tervét a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. . st ugyanakkor a ió gazda gondosságával megvalósította az anyag- és energiatakarékosság területén is célkitűzéseit Ezeknek a kiemelkedő sikereknek, eredményeknek az elértét nagyban elősegítette n on't- sxervezet tevékenysége és a kommunisták példamutató munkája. o. .r.