Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-24 / 250. szám

1975. ölet. 24., péntek E5ZAX-MAGYARORSZÁG 3 fi* i ram-fiatall tim Szemlélet és gyakorlat Ha idegen lép be a mező­kövesdi Kismotor es Gép­gyár neonfényes, tágas mű­helyeibe, első - pillanatban kissé clcsodálkozik. A gépek mellett alig-alig látni idő­sebb munkásokat. Az 1970- ben — mindössze 700 négy­zetméteren 70 dolgozóval — indult üzem termelését már a kezdet kezdetén az orszá­gos járműipari program fon­tosságához mérték. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a tavalyi 519 millió fo­rint vállalati termelési ér­tékből jelentős hányadot a mezőkövesdi gyárrészleg tel­jesített. Természetesen nemcsak a termelés nagyságát, hanem a felfutást is jól ütemezték. Tavaly már mintegy 500 dol­gozó talált itt munkát. ★ A számok és az adatok mögött emberek vannak. Jelenleg a gyárban az át­lagéletkor 28 év. Háromszáz- nyolcvanhárom fizikai és 130 alkalmazott i állományban levő dolgozóról van szó. Va­lamennyien kövesdiek, illet­ve környékbeliek. Autóbusz szállítja őket a munkába, illetve haza. Tágas ebédlő, öltözők, zuhanyozók, mosdók állnak mindenki rendelke­zésére. A mindössze ötéves üzem a gyors gazdasági fellendü­lést jórészt fiatal dolgozói­nak köszönheti. Közülük ket­tővel, Lanczki Terézzel és Barna Margittal beszélge­tünk az egyes csarnok mű­vezetői irodájában. — 1972-ben érettségiztem, k miután nem vettek fel ta­nárképző főiskolára, ennél a gyáregységnél helyezked­tem el. Lanczäri Teréz 22 éves. Matematika-fizika szakos ta­tul van a vizsolyi Benin Tsz tagsága. Ezen a nyáron csak 380 hektárról arattak búzát, igaz, messzi környék legjobb termésátlagát érték el, hektáronként 40,5 mázsát, de most, megértve a kenyér­gabona-termesztés fontossá­gai: 500 hektáron került a tsz-ben kitűnő magágyba a búza. A búzát is, mint másik- két fő növényüket, a kukori­cát és a cukorrépát a Kl- TE-rendszerben termesztik. A velős befejezése után most iblnden erői, minden pépet a kukoricabetakarítás minél gyorsabb befejezésére és a talajmunkákra, az őszi mélyszántásokra összponto­sítanak-. A kukorica H00 hektárnyit „foglal le” a tsz 1000 hek­tárnyi szántóterületéből, s nagy reményeket fűznek eh­hez a növényhez. A cél az volt: hektáronként elérni az 52 mázsás átlagtermést. Most, hogy a termés zömét már betakarították a rend­szer nagy teljesítményű gé­pei, szinte biztosak a 60 má­zsa feletti hektáronkénti ter­mésben. Hiszen már eddig is akadt 05 mázsás „tábla- ál Ing”. A Lenin Tsz szakemberei a növénytermesztés eddigi kiváló eredményeit elsősor­ban a rendszer jó lechnoló­nár akart lenni, egy egészen más pályán „kötött ki”. — Forgácsoló vagyok, fi­zikai munkás. Ügy érzem, hogy a számításomat Viegta­hit tűm. Havonta több' mint 2500 forintot keresek. Igaz, három műszakban dolgozom' s ezenkívül társadalmi és po­litikai megbízatásokat is vég­zek. KlSZ-vezetőségi tag va­gyok, egy éve vettek fel a pártba. Terveimet, céljaimat nem adtam fel, csak módo­sítottam. Jövőre szeretnék beiratkozni a kétéves tech­nikusi képesítő tanfolyamra. Ha már a tanulásnál tar­tunk, érdemes a következő adatokat megemlíteni. A gyáregységnél jelenleg egy targoncás, egy esztergályos ismeretfelújító, illetve egy középkáderek részére indí- 1 ott tanfolyam „megy” pár­huzamosan. A vállalattól 22- en járnak az itt megszerve­zett, kihelyezett általános is­kolai tagozatra, s 81 ipari tanulójuk van. A jelenleg középiskolába járók száma is magas. Szükség van a szak­mailag képzett dolgozókra. Ez érthető, hiszen 1978-ban előreláthatólag mintegy 800 munkás dolgozik majd en­nél az üzemnél. ★ Barna Margit szintén 22 éves. — Most hajtókarakat gyárt a ciklusunk. Ez egyik fő gyártmányunk. Két éve dol­gozom a vállalatinál. Ez idő alatt szinte valamennyiünk­nek az a véleménye; a fia- 1al kollektívával sok min­dent el lehet érni. Természe­tesen gondok is vannak. Ami valamennyi dolgozót legjob­ban foglalkoztat, az a sok­szor hiányos anyagellátás. Ha nincs munka, ha nem giájával, a kiváló vetőmag­gal, a gondos és eredményes vegyszerezéssel, a gyors, veszteségmentes betakarítás­sal, a magasabb műtrágya- adagokkal magyarázzák. Az előző évhez viszonyítva az idén csaknem 2 millió forint­tal többet áldozott műtrá­gyákra a gazdaság. Jól fizettek a pillangósok is. Már szeptember utolsó harmadára készen volt az átteléltetéshez szükséges, mintegy 380 vagon siló és szenázs. Az ősz a tarlóhere, a rétek, legelők számára is igen kedvező. Ezerkétszáz mázsányi tarlóherét sikerült jó minőségben betakaritani- ok, s a jószág még nem kényszerül istállóba, hosszú ideig járhatja a dús legelő­ket. A jövő évi termés jó meg­alapozása szempontjából igen fontos eredménynek tartják a Lenin Tsz-ben, hogy még sosem álltak olyan . jól a mélyszántásokkal, mint most. Csaknem háromnegyedét vé­gezték el ennek a munká­nak. Nem maradt őszre sr.án- tatlan tarlójuk, s a mély­szántást végző erőgépeit most is nyomon követik a kuko­ricát betakarító kombájno­kat. Különösen a cukorrépá­nak igyekeznek kiváló mag­ágyat előkészíteni. A ? idei SS hektár helyett, jövőre 150 hektáron szeretnék termesz­teni ezt a jól fizető, ipari növényt. tudunk dolgozni, logikus, hogy kevesebb a kereset is. — Ezt és meg sok minden mást is szóvá teszünk kü­lönböző taggyűléseken, fóru­mokon, aztán ha a vezető­ink tudnak, segítenek. Egyéb­ként, ha a termelésről be­szélünk, nem szabad figyel­men kívül hagyni a munka­helyi légkört. A vállalatnál! levő 27 szocialista brigád tagjainak nagy része a KISZ tagja is. Érzésem szerint nemcsak formális szervezeti életet élünk, hiszen a kom­munista műszakok, kulturá­lis vállalások teljesítéseiben tel.ies létszámmal részt ve­szünk. Nem kell senkit agi­tálni, s ez mindennél többet mond. A szocialista brigádok közötti .versenyek ugyanúgy, mint az ország bármely ipari fellegvárában, nálunk is megvannak. Egy dolgot azon­ban szeretnénk elérni, neve­zetesen azt, hogy ebben a versenyben ne egyformán értékeljék az alkalmazotti, illetve a fizikai munkál vég­ző dolgozók tevékenységét. — Ahol ennyi fiatal van, hogyan alkalmazkodnak az idősebb dolgozókhoz? — Azt hiszem hozzánk fia­talodnak ök is. Nincsenek, nem is voltak különösebb problémáink. ★ A Kismotor és Gépgyár mindössze ötéves. Termelé­sének felfutását — nem túl­zás, ha azt mondjuk — jó­részt a fiataloknak köszön­heti. És a jövőben is első- | sorban a fiatalokra számít­hatnak. Jövőre például már mintegy 100 ipari tanuló kép- 7.ését biztosítja az üzem. S hogy megtérül ez a gondos- | kodás, a velük való foglal- | kozás,* az nem lehet kétséges. , I’usztafalvi Tivadar í A Lenim Kohászati Művek kereskedő] mi szakemberei, piackutatói már jó ideje a jövő évi rendelések felméré­sével, előkészítésével foglal­koznak. Ilyen jellegű tár­gyalásra került sor a napok­ban a diósgyőri nagyüzem­ben. melyen a METALIM- PEX képviselőjének kíséreté­ben a legjelentősebb norvég acél felhasználó és -értékesí­tő cégek vezető szakembe­Tegnap, október 23-án, csütörtökön éjjel 10 órakor 1 — a Lenin Kohászati Mű­vek üzemei közül elsőnek- — befejezte ötéves tervét a esi- szolómű. Az új üzemben 1970-ben kezdték meg a munkát, s így eddig — a mű beindításának pillanata óia — több mint 503 ezer tonna anyag csiszolását vé­gezték el a brigádok. Simonffi Károly üzemve­zető elmondotta, hogy az eredmény fő forrása, nagy hajtómotorja a kongresszusi- felszabadulási verseny, s a brigádok munkájában érez­hető mennyiségi, minőségi változás. A tavalyi öttel szemben most 12 kollektíva versenyez a szocialista cím­ért, A múlt évi. s különö­sen az ez év eleji vállaláso­kat a kollektívák az üzem célkitűzéseivel összhangban I tették, s következetesen va­lósítják meg. Az üzemben túlnyomórészt nők dolgoz­nak, s az eredmények azt tanúsítják, hogy a csiszoló- nők méltó társak a férfiak­kal való vetélkedésben. Különleges csiszoló Különleges csiszoló es fé­nyező anyagot mutattak be tegnap, szerdán a hazai bú­toripar képviselőinek a győ­ri Cardo Bútorgyárban. Az új anyagot az Almásfüzitői Timföldgyárban kísérletez­ték ki, s a bútoriparban al­kalmazzák majd. A speciális íényezőviasz kiválóan al­kalmas a bútorok fényezé­sére. A gyárban Sötét Károly gazdasági igazgató, műszaki, gazdasági szakemberek je­lenlétében a jövő évi ter­mékgyártási és szállítási szer­ződések megkötéséről folyta­tott megbeszélést a 10 tagú küldöttséggel. Az évek során kialakult eredményes gazda­sági kapcsolat mindkét fél számára előnyös üzletkötés­sel zárult. Az elmúlt időszakban ho­zott párt- és kormányhatáro­zatok hatására kezd általá­nos gyakorlattá válni a ta­karékosság anyaggal, eszköz­zel egyaránt. Ma már a leg­több vállalatnál, termelőszö­vetkezetnél nemcsak terveket készítenek, vagy beszélnek a takarékosság szükségességé­ről, de cselekszenek is. A la­ka rákossá gnak term eszet csen megvan a kézzelfogható eredménye, amely jelentős mértékben növeli a közösség jövedelmét is. Ez nem kis erőfeszítésbe került, sehol sem. Nehéz volt több helyen megszokni, hogy jobban odafigyeljenek arra, amit tesznek, amit felhasz­nálnak. Nem volt könnyű tudomásul venni, hogy a raktárakban sehol sem hal­mozódhatnak fel indokolat­lanul a készletek és hogy ne használjanak fel annál több anyagot, mint amennyi az adott munka elvégzéséhez szükséges. Baj volt persze a szemlé­letiéi is. Egy kicsit úgy vol­tak ezzel több helyen: „el­végre nem az enyém’’. így. ha éppen elfogyott, az anyag, úgy gondolták, az illetéke­sek majd intézkednek az újabb szállításról. Most vi­szont. mégiscsak kezdünk az új körülmények között hasz­nosan, sőt hozzátehetjük — mert ezt az elért eredmények is igazolják — takarékosan tevékenykedni. Az azonban nincs jól, és bizony c/gondolkodtato, hogy amíg egyfelől kedvezően kezd alakulni a takarékosság, ad­dig másfelől továbbra is je­lentős értékek pazarlódnak el. Ez a pazarlás nem is akár­hol, de a nagy anyagi ráfor­dításokkal létrehozott szel­lemi értékek területén jelent­kezik, Azt csinálja-e. ott 1-c- vékenykedik-c általában mindenki, ahol, és amire a megszerzett képesítése szól? Sajnos, erről ma még a leg­kevésbé állíthatjuk, hogy igen. Elég talán arra utalni, hogy nap mint nap hányszor hangzik ma még el: falun üresen áll a jól felszerelt körzeti orvosi rendelő, mert nem akad pályázó: vagy ép­pen képesítés nélküli nevelő tanít az iskolában, mivel nincs elegendő padagógus; vagy állandó munkaerőgon­dokkal küzd az építőipar és még jó néhány nagyüzem is egyaránt. Másrészt túszom azt is tapasztaljuk, hogy ez­zel szemben egy-egy üzem­ben, vagy munkahelyen szép számban akad szakember, akit nem ott foglalkoztatnak, ahol a képzettségének meg­felelően a legjobb és leg­eredményesebben tudna tc­vékenykedni. így előfordul, hogy cgy-.cgy technikus mun­káját olyan mérnökök vég­zik, akik néha nem is egy, de két különböző diplomával rendelkeznek. És hogy miért? Korántsem azért, mert talán minden esetben az érintett üzem a szakképzés felméré­sénél rosszul számította vol­na ki a szükséges igényt — noha ilyen is előfordult mar — és ennek következtében kevesebb technikust képez­tek volna ki. ök is megvan­nak, csak éppen más mun­ka körben f oglalkoztatjá k őket, A technikusi képzett­séggel rendelkezők jelentős része nem egyszer olyan munkát végez — persze tieni" kevés órabérért — amit egy átlagosan jól képzett szak­munkás is elláthatna. Ebből tehát az következne, hogy nincs elegendő szakmunkás. A helyzet korántsem ilyen egyszerű, mert ha jól meg­nézzük, ök is megvannak es dolgoznak is. de ök vég­zik el jelentős mértekben azt a feladatot, amit a se­gédmunkásoknak kellene csi­nálniuk. Ez azonban a vázolt hely­zetnek csak az egyik oldala, Mert, ha ehhez meg azt is hozzáadjuk, hogy akár egy egyetem, vagy eppen a szak­ma nkas-bizon yit va ny meg­szerzéséig mennyit költ a szocialista társadalom, az adott üzem közössége a jö­vendő szakemberére, ügy méginkább szembetűnővé lesz a drága pénzen szerzett szellemi értéknek sok eset­ben nem megfelelő haszno­sítása. Valamennyi üzemünk, szövetkezeti es más munka­helyi pártszervezet egyik fő feladata, hogy a működése területén az illetékesekkel teljes felelősséggel és megfe­lelő körültekintéssel gazdál­kodjanak a rendelkezésükre álló szaktudással és sehol ne engedjék meg, hogy a külön­böző végzettséggel rendelke­zők közül többen olyan he­lyen dolgozzanak, amelynek semmi, vagy alig valami kö­ze van eredeti képzettségé­hez. A gazdasági egységek ve­zetői ezért mindenütt köve­teljék meg, de egyben segítsék is a szakembereket, hogy al­kotó munkát végezzenek, hogy nap mint nap gazdagít­sák megszerzett tudásukat. Teremtsenek számukra olyan lehetőséget, hogy biztosítva legyen tervszerű és magas szintű továbbképzésük. De a szakemberek is legyenek igé­nyesek önmaguk és végzett munkájuk iránt, és ne elé­gedjenek meg a már meg- szerzet t isin e retek kel. lei vettek reszt. llobbnnliis előtt drótluilót húznak ki a fronton a rudabá- n.vai rézcrcbányában. Ezzel akadályozzák meg, hogy a lö­vés kitolja i. biztosítóberendezést V. M. Együtt az élettel... Miskolcon, a Technika Házában a minap sajtótájékoztatót és bizottsági ülést tartottak. Dr. Horváth Béla, a MTESZ sajtóbizottságának elnöke tartott tájékoztatót az elmúlt idő­szak tapasztalatairól, eredményeiről. Többek között elmon­dotta. az első fél év során mintegy 560 rendezvény zajlott le a MTESZ megyei szervezeteiben. Ezeken több mint 15 700- an vettek részt. Ezzel a rendezvények számát tekintve az első, a látogatottságot tekintve pedig a harmadik helyet foglalja el országos viszonylatban a megyei MTESZ-szervezet. A szokásostól eltérően az idei nyár mozgalmas, és tevé­keny volt. Akkor zajlott le egyebek között a második ma­gyar mechanikai konferencia. Megrendezték a tizenharma­dik ipari szemináriumot és még számos egyéb tanulmány­útra. előadásra is sor került. örvendetes 'elenség az is. hogy a fiatalok egyre nagyobb figyelemmel fordulnak a MTESZ munkája, tevékenysége felé. A szeptemberi program keretében látogatást tettek az Építőipari Tudományos Egyesület részvevői az összekötő városrész házgyári és az MSZMP megyei Bizottsága szék­hazának zsaluzatom építkezésén. Az egyes tudományos egyesületekben még intenziven folynak az előadások, és ahogy ezl számos példa is bizo­nyítja. szorosan kapcsolódnak a mindennapok üzemi, válla­lati tevékenységeihez. Ugyanakkor már készülődnek a vá­lasztásokra, és az új év elkövetkező feladataira is. — ért Jó magágyban a búza Őszi hajrá a vizsolyi Márta Az őszi búza vetésén már Szerződéskötés a jövő évre t '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents