Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-24 / 250. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 3LÜÜAU1MUJ1 ff*' 1975. oki. 24., péntek Munkácsy-képek Miskolcon M unkácsy Mihályt nem sajátíthatjuk ki. A halhatatlan művész az egyetemes világkultúráé, az egész magyar nemzet kincse és büszkesége. Mi, miskolciak mégis azok közé soroljuk magunkat, akik kicsivel közelebb vannak a géniuszhoz. Nem egészen alaptalanul. Munkácsy Mihály gyermekkorának néhány esztendejét Miskolcon töltötte, szülei az itteni sírkertben nyugszanak, s életrajzi leveleiben is nagyon melegen emlékszik meg miskolci éveiről, élményeiről. Halála 75. évfordulójának évében Borsod—Mis,- kolc azzal tiszteleg a kritikai realista festészet kimagasló óriása előtt, hogy a Miskolci Képtár három földszinti helyiségében kamarakiállításon mutatja be műveinek olyan válogatását, amely alkalmas az életmű egyes periódusainak, az alkotói korszakok jellemző vonásainak, a. főbb művekhez kapcsolódó munkáknak érzékeltetésére. A kiállítás húsz képéből tizennyolc a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből való, kettő pedig dr. Petró Sándor miskolci magángyűjteményéből. Húsz kép a hatalmas életműhöz viszonyítva kevés; a rendezői szándék, az előbb vázolt főbb, jellemző vonásokra való figyelemfelhívás mégis megvalósult. Tömör, átfogó képet kapunk, amilyet e keretek között el lehet Munká- csyról mondani, jelentkezik e tárlaton. A kiállításon látható képei közül a legrégibb az 1867-ből való Vihar a pusztán, a legkésőbbi Türr István tábornok arcképe 1894-ből. A két kép közötti több mint harminc esztendő Munkácsy munkásságának több korszakát fogla'~a magába. Megtalálhatók e szűk válogatásban nagy hírű későbbi alkotásokhoz készített tanulmányok is. Ilyen például a Siralomház-hoz tanulmányként készült Szűrös legény, az Iszonyodó öregasszony, q Makrapipás férfi, vagy. a Miltonhoz készített Eva, a Krisztus Pilátus elött-höz tanulmányként festett Anya gyermekével, A tömeg. Láthatók' itt vázlatok — Időzárt halála, a bécsi Kunsthischtorisches Múzeum mennyezetére készített pannó vázlata, Léitogatás a babával —, s több korszakára jellemző önálló alkotásban — Leány a kútnál, Munkácsy Mihályné arcképe, Két család, Párisi interieur, Tájkép alkonyaikor, Táj rommal — is gyönyörködhetünk. A Miskolci Képtár közművelődési feladatolcat is vállaló kiállítás-sorozatában igen kiemelkedő értékű darab ez a kamarakiállítás, amely szervesen illeszkedik a múzeumi hónap programjába is, jóllehet nyitva tartása messze túlterjed a hónapon: november 30-ig látogatható. Az október 23-i ünnepi megnyitón, amelyen a nem a legjobb időpont — í déli 12 óra — ellenére is igen sokan voltak jelen, dr. Bodó j Sándor, a Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese köszöntötte a megjelenteket, s szólt a kiállítás megrendezésének indítékairól, majd dr. Bodnár Éva művészettörténész, aki a kiállítást rendezte és katalógusában Munkácsyról és miskolci kapcsolatairól méltatást irt, rövid ünnepi bevezetőjében, mintegy tárlatvezetéssel övezve beszélt Munkácsy alkotó korszakairól, miskolci emlékeiről, az egyes müvek születéséről. A tárlaton a húsz festmény mellett néhány régi fénykép reprodukciója is látható. Itt van három, 1896-ban készült fénykép Munkácsy Mihályról, három kép pedig a nagy hírű Honfoglalás-hoz típustanulmányként Mezőkövesden, a múlt század utolsó éveiben készült felvételeket tárja elénk. És itt látható a festő szüleinek miskolci sírjáról és portréjáról készült kép is. (A fotók Magyar Jánosné és Broczkó Tamás munkái.) „Első emlékeim 1848-ba szállnak vissza. A magyar szabadságharc mozgalmaiban kezdődnek, amikor négyéves voltam, és természetesen semmit sem értettem az egészből. Csali a csatazajra emlékszem, homályosan, amely Miskolc korül tombolt. Ebben a városban laktak szüleim...” — írja Munkácsy életrajzi leveleiben. Az akkori kis Lieb Miska, a későbbi nagy Munkácsy Mihály azóta az egész nemzeté, az egész civilizált világé lett, de halála 75. évfordulójának évében mi, miskolciak örömmel és tisztelettel fogadjuk a kései utódokhoz szóló, húsz képből álló üzenetét. (benedek) Könyvtári könyvkötők A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár alagsorában jól kivilágított, tágas teremben kaptak helyet a könyvkötészek. — A könyvtár megnyitása óta itt működik az üzemünk — mondja Bucsi Jenő üzemvezető. — Ez alatt nyugodtan mondhatom, több tonna papírterméket tettünk „tisztába”. Évente körülbelül 20 ezer könyvet, magyar és külföldi folyóiratokat, napilapokat kötünk be. A fűzve érkezett könyveket, amelyek hamar szétesnek a használatban, megvásárlás ufón azonnal bekötjük. — - Hány dolgozója van az üzemnek? — Főleg lányok és fiatal asszonyok, összesen 11-en dolgoznak itt. Szendi Ba- lázsné csoportvezető irányításával két tanuló ismerkedik ezzel a szép hivatással. Sajnos, nemcsak a természetes elhasználódás okozta károkat kell javítanunk, hanem a mesterséges, a tudatos rongálások is sok munkát adnak nekünk. — A közművelődésben 1 milyen szerepet tölt be egy könyvtár „kiszolgáló” egysége? — A mi munkánk nélkül szinte „leállna” a könyvtár. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy egyszerűen megbénulna., Gondoljuk csak el: évtizedekkel hosszabbítjuk meg egyes könyvek, sajtótermékek „életét”. így nem tíz, vagy száz ember olvashatja ezeket, hanem több ezer. A munkánkkal nemzedékek művelődését segítjük. — temesi — Múzeumi, nap Szerencsen A múzeumi hónap 'rendezvényeinek sorában ma délelőtt jelentős tanácskozásnak ad otthont Szerencsen a helytörténeti múzeum. A néprajzi témájú tanácskozást dr. Gunda Béla egyetemi ta- n*.r, a debreceni Néprajzi Kutató Intézet igazgatója vezeti. Dr. Bodó Sándor, a zempléni néprajzi kutatásokéról, dr. Orosz István, a hegyaljai mezővárosok fejlődéséről, dr. Petercsálí Tivadar, a Zempléni-hegység népi lakáskultúrájáról és építkezéséről, dr. Szolnoky Lajos, a zempléni alakuló munkaeszközökről, végül dr. Űjváry Zoltán, a hegyaljai népi dra- matikus játékokról tart előadást. Tanulmány a munkahelyi közművelődésről A szakszervezeti művelődési otthonokra igen jelentős feladatok várnak a munkahelyi közművelődés segítésében. Kováts György, a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ igazgatója e témakörben írt tanulmányát most országos szak- szervezeti művelődési fel- használásra, segédanyagként közreadta a Táncsics Könyvkiadó. A íélszáz oldalas füzet bevezetőben a munkahelyi nevelő tevékenység tartalmának fejlődésével, a szakszervezetek irányítása alatt kialakult jelentős üzemi formákkal és módszerekkel foglalkozik, majd a további fejezetekben a különböző művelődési szerveknek a munkahelyi művelődésben betöltendő szerepét elemzi. Az utolsó fejezet az üzemi művelődési otthonok és az állami közművelődési intézmények együttműködésének lehetőségeit tárgyalja. Megjelent a Kincskereső A Kincskereső októberi számának lírai válogatásából Szergej Jeszenyin Bokraink közt című verse idézi elénk az ősz varázslatos hangulatát, képeit. Nemes Nagy Ágnes az Üt című versével, érdekes, képzeletbeli utazásra hív. S melyik gyerek tudna ellenállni, ha ezen az úton egy csodás, „szódás paripa” röpíti. Két verssel szerepel még a költőnő ebben a számban: A kovács és a Dél cíművel. A „Pegazus őrs naplójába” rovatban Jiri Wolker költeményével: Ballada a fűtő szemeiről — József Attila fordításában ismerkedhetnek még az ifjú olvasók. Szepesi Attila Kilencágú világfa és Galambosi László Emel a fény és Vásár című versei teszik teljessé a szám lírai anyagát. Fekete István karcolata, a Betyár mulatságos kutyatörténet. Janus Domagalik, lengyel író A hercegnő című elbeszélésben azt meséli ei, hogy miért hagyta ott Irka az osztályát, s mennyiben hibásak osztálytársai, hogy nem tudott feloldódni köztük. Karinthy Frigyes az Énekórában egy sajátosan tanítási módszerrel nevetteti meg olvasóit, ahol azonban — sajnos — a tanítvány túl „érzékenynek” bizonyul... Janikovszky Éva — Réber László Az úgy volt.. című sorozatának új részében azt mutatja be, miből lesz a „magyardoli”. Mikrobi, a mesterdetektív — 2. folytatásban jelentkezik a lap hasábjain októberben, hogy fantasztikus kalandjaival ismét megragadja az olvasó képzeletét. Előkészítők a megyében Az elmúlt két-három esztendőben az iskolai élet mindennapi gyakorlatában is mindinkább „beváltják” azt az igazságot, hogy sikerélményekhez kell juttatni a tanulókat. Bár — sokszor hozzá nem értésből, pedagógiai ismeretek híján — sokan, sokszor támadják ezt a gyakorlatot, mondván, a „kö- vetelményszintből engednek, amikor automatikusan tovább engedik az első osztályosokat a másodikba”, alapvetően pedagógiai-pszichológiai tényezők indokolják alkalmazását. Vannak korán, s vannak később érő gyerekek, s ha mindjárt az út elején kudarcot vall, szinte törvényszerűen bekövetkezik a folytonos lemorzsolódás. Ahhoz azonban, hogy a gyerekek valóban sikerélményhez jussanak, nem elégséges pusztán a tanítónő dicsérő szava. Az egyenlőtlen felkészültséggel első osztályba lépő gyerekek óvodába nem járt csoportja nehezebben tart lépést — általában — a többiekkel. Ezért szükséges, hogy a csak családi környezetben felcseperedő apróságokban kialakítsák azokat a készségeket, képességeket, amelyeket/ óvodába járó társaik természetesen, három év gyakorlatával elsajátítanak. Az iskolai előkészítők szép múltra tekintenek vissza, s Borsod megye — az óvodai ellátás alacsony szintje miatt is — annak idején az elsők között alkalmazta a gyerekek felkészítésének ezt a módját. Pontosabban azt a formát, melyben három hónapba sűrítve foglalkoztak az elsős tanítónénik leendő tanítványaikkal. Jó volt, hasznös volt — eredményességét vitatni nem lehet. Ám az utóbbi időben mindinkább felvetődött az a gondolat, hogy az előkészítők hatékonyságának fokozása érdekében legalább egy esztendőn át lenne szükséges foglalkozni az óvodába nem járó gyermekekkel. Tavaly megyénkben' mindössze két ilyen előkészítő csoport szerveződött. Idén azonban már döntő többségében erre a formára építették fel az előkészítők rendszerét. Így már most 62 csbportban szervezetten foglalkoznak 1 éven ál azokkal az 5—6 évesekkel, akik a jövő év szeptemberében lépik át az iskola kapuját. Ez a forma természetesen jóval több energiát köt lé a pedagógus és a szülő részéről egyaránt. Ám más megyék tapasztalatai azt mutatják, így jobban el tudják mélyíteni a gyermekekben a különböző alapfogalmak ismeretét, jobb a készség- szintjük is, s ami nem kevésbé jelentős, a közösségi élethez is természetesebben alkalmazkodnak. Egyszóval: eredményesebben tudják pótolni az óvoda hiányát, ami már csak azért sem érdektelen, mert az általános iskola egyre inkább ráépül az óvodai nevelésre, s kockáztassuk meg, az óvodai oktatási programra. Mint minden, ami a gyermekek nevelésével kapcsolatos, az előkészítő foglalkozásokon való előmenetel sem csak a pedagógusokon múlik. Abban, hogy az előkészítő foglalkozások tematikáját mindinkább magukévá tegyék a gyerekele, a szülőkre is sok feladat hárul. A családi otthon, a szülők felelőssége nemcsak abban merül ki, hogy a foglalkozásokra elvigyék a gyerekeket. Mert az a sokszor emlegetett sikerélmény többek között azon is múlik, hogy a gyermelk úgy készüljön az iskolai életre — játékosan —, hogy az egyenlő eséllyel rajtoláshoz meglegyenek a feltételei, az adottságai. Az előkészítők sokat tehetnek azért, de nem lehetnek meg mindent. (cs. a) Leninvárosi NéVa éttermünkbe felveszünk szakácsokat konyhalányokat eladókat takarítónőket Jelctkezés a Néva étterem vezetőjénél REVIZORT FELVESZ AZ ORSZÁGOS I SZOLGÁLTATÓI PARI VÁLLALAT miskolci székhellyel. Okleveles könyvvizsgálói, vagy mérlegképes képesítés, és megfelelő szakmai gyakorlat szükséges. Jelentkezés: részletes önéletrajzzal az ellenőrzési osztály címén: 1908 Budapest, postafiók 602. A BORSOD MEGYEI VÍZMŰVEK felvételre keres beruházási gyakorlattal és képesítéssel rendelkező dolgozót önálló munkakör betöltésére, több éves gyakorlattal VIZSGÁZOTT MŰSZAKI ELLENŐRT (vízépítésben jártasok előnyben); Jelentkezés személyesen a személyzeti vezetőnél. VALAMINT: autószerelő, építőipari gépszerelő. hegesztő, lakatos, Dicsei adagoló prőbapad-kezclő, géplakatos és müheiyi segédmunkásokat. Jelcnlkezés: a vállalat munkaügyi osztályán, 1 Miskolc, Tömösi u. 2. sz. alatt. A CSŐSZER 1. SZ. ÜZEME AZONNALI BELEPESSEL FELVESZ: minősítéssel és minősitéssel nem rendelkező hegesztőket, vízvezeték-szerelőket, központifűtés-szerelőket, csőhálózat-szerelőket és segédmunkásokat budapesti és leninvárosi munkahelyekre. A Lcninváros környékén lakó és Lenlnvárosba bejáró dolgozók munkába járását és hazautazását bérelt autóbusszal biztosítjuk. Minden héten szabad szombat. Munkásszállást, kütönélésl pótlékot biztosítunk. Felvételre jelentkezés: Miskolc, Kabar u. 16. sz. Lenlnváros, Uj Hőerőmű CSŐSZER l. sz. üzem, munkaerő-gazdálkodás.
