Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-21 / 247. szám

1975. okt. 21., kedd ESZAK-MAGYAFvORSZAG 3 Tervezés, beruházás, kivitelezés fl hatékonyság lehetőségei A BNV-n a nehézipari ágazat 19 vállalata mintegy háromezer négyzetméternyi területen mutatja be a la­kosság részére gyártott fo­gyasztási termékeket, így többek között a Borsodi Ve­gyikombinát az újfajta mű­anyag falburkolóléc techno­lógiáját. A vállalatok ismer­tetik háztartási módszereik célszerű és gazdaságos fel- használásának, a kályhatisz­tításnak, a festésnek, a lak- ■ kozásnak ű j és egyszerű módját. A világítótestekből, kávé­főzőkből, villany vasalókból évi 350 millió forint értéket állít elő a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet több mint 1700 dolgozója. Export- megrendeléseik az idén el­érik a 90 millió forint érté­ket A BNV A-pavilonjában tartott hétfői sajtótájékozta­tón bemutatták a szövetke­zetek termékeinek teljes vá­lasztékát. Elmondták azt is, hogy a BNV-n nagy sikert aratott bim-bam csengőkkel, a vásárdíjas hőfokszabályo­zós villanyvasalóval együtt valamennyi, a vásáron lát­ható termékük kapható lesz a VI. kerület Népköztársaság útja 57. szám alatt egy hét múlva, hétfőn nyíló első bu­dapesti üzletükben. 1300 lakás cpiilt fel Miskolcon az avasi vársorcsz első ütemében Fotó: Farkas Ida Szivattyúk a DlGÉP-ből A Diósgyőri * Gépgyár svi - vattyúgvártó gyáregységének ebben a hónapban 1300 Sihi és 130 darab Búvár típusú szivattyút kell legyártani. Ez a mennyiség jelentős részét alkotja a gyáregység utolsó negyedévi 94 millió 970 ezer forintos tervfeladatának. A gyáregység kollektívája je­lenleg e kötelezettség telje­sítésén fáradozik. Munkáju­kat azonban hátráltatta az utóbbi időben akadozó anyagellátás. • Az igényelt anyagmennyiség — a várt­nál később — mar beérke­zett ugyan, de emiatt a gyár­egység egyes területein idő­szakos gépi túlterhelés je­lentkezett, amit csak jobb üzemszervezéssel tudtak el­lensúlyozni. Az időarányos tervet tekintve így is meg harminc százalékkal vannak elmaradva a szivattyúk gyár­tásában. Elsősorban a belső, gyáregységi szervezésen és a vállalaton belüli kooperá­ción kell javítaniuk. A beruházások évi össze­ge ez idő szerint hazánkban már jóval túlhaladja a 1(JU milliárd forintot. Ennek egy része bővíti a termelés alap­jait, mint; a gyárak, gépek, üzemi épületek. Más részük­nek íöleg gazdasági, társa­dalmi jelentőségük van, mint; a lakás-, ül-, iskola-, kórházépitkezéseknek stb. Ezek az úgynevezett nem termelő beruházások bár na­gyon fontosak, a beruházá­sok hatékonyságát mérni azonban elsősorban a ter­melő beruházásoknál lehet. A beruházások hatékonysága mint ismeretes elsősorban három tényezőtől függ: Mennyi idő alatt valósítjuk meg; mire fordítjuk, ho­gyan használjuk fel a beru­házásra szánt összeget; és milyen mértékben érjük el a kitűzött fejlesztési célokat? A beruházásokra fordított összeg évenként 10—15 szá­zalék, sőt néha magasabb kamatterhet jelent a nép­gazdaság számára. Termelő­beruházásnál a beruházás tervezettnél későbbi üzembe lépése még azt is eredmé­nyezi, hogy a létesítmény adott hozama termelése mel­lett jóval később térül meg a beruházás. A beruházások költsége és átfutási ideje egyaránt függ a tervezőktől, kivitelezőktől és a beruházó­iéi. A közöttük levő szoros munkakapcsolat — a techno­lógiában, a tervezésben, az egyeztetésben stb. ■ meglevő összehangoltság — meghatá­rozó szelepet játszik ezek mértékében. Abban is, hogy az egyes beruházások kivi­telezési ideje nagy szóródást mutat — példáid; adott nagyságú ABC-áruházak hat és huszonnégy hónap — böl­csődék kilenc és harminc­négy hónap — iskolák hat és tizennégy hónap között épül­nek fel! A tervkészítés minőségén alapvetően nem sokat változ­tat, hogy' egy tervező válla­lat horizontális, vagy verti­kális felépítésű. A tervkészí- 1és folyamán a nagyobb gondot az jelenti, hogy vi­szonylag kevés idő áll ren­delkezésre. Sok esetben a jóváhagyás ugyanennyi időt igényel. Ennek gyakran az a következménye, hogy hiá­nyos a tervdokumentáció. . Azaz, vagy a műszaki ter­vekben, vagy a költségvetés­ben, vagy az organizációs tervekben akad gond, hiá­nyosság. Aminek azután az a következménye, hogy meg­szaporodik a kivitelezői ész­revétel, ami számos esetben csupán a költségvetési tétele­ket érinti és elsősorban mennyiségi vonatkozásban. De az is előíordul, hogy a tervek szerint a létesítmény nem valósítható meg, vagy nem üzemképes, ami új ter­vek készítését teszi szüksé­gessé. Nagyon sok esetben az építkezés már folyik, amikor utólagos tervkiegészítés tör­ténik, ami az építkezés üte­mének haladását lassítja. Gyakran előfordul: mivel a tervező vállalatok közvetlen kapcsolatban nincsenek a ter- mékértékesílő, illetve- forgal­mazó vállalatokkal, olyan anyagot is beterveznek — ami ugyan benne van a gyárUnánykatalógusban, pros­pektusban — de adott idő­szakban nem gyártják, vagy már „kifutott1’ termék. Ez szintén tovább lassítja az építkezés átfutási idejét, hi­szen a kivitelező által java­solt kapható berendezést még először jóvá kell a ter­vezővel hagyatni. Salnos, az is gond, hogy' a tervezők »nem érdekeltek semmilyen formában a beke­rülési, beruházási költség csökkentésében. Érvényben vannak ugyan bizonyos not-, mák, ezek azonban nem ösz­tönöznek eléggé a takaré­kosságra. Ennek köszönhető az is, hogy viszonylag sok a kivitelezői újítások száma. A kivitelező észrevételei so­rán számos anyagot, beren­dezést, szerkezetet más anyaggal, berendezéssel stb. vált ki, más olcsóbb megol­dást javasol. Mindent persze ott sem vesznek észre. Ez arra utal, ‘ hogy gondosabb tervezői munkával ezek az ésszerűsítések, — vagy akár ennél több is — már a ter­vezői munka során megvaló­síthatók. Ráadásul az éssze­rűsítésnél is szükség van a tervezői jóváhagyásra, ami szintén időt igényel. Mivel a tervező vállalatok, illetve a tervezők a tervké­szítés során még nem isme­rik a kivitelezőt, s jó orga­nizációs tervet készíteni túl­nyomórészt nem tudnak. Nem ismerik a kivitelező vállalat gépparkját, szállítóeszközeit stb.. így' a munkahelyek be­rendezése végső soron a ki­vitelezőre marad. Ez sok pót­lólagos munkabefektetést igényel és még súlyosabba teszi a helyzetet, hogy nem az alacsonyan kvalifikált szakemberek idejét rabolja el, bár azokból is kevés van. Nem egyszer ezzel magyaráz­ható — íöleg ha a kivitelező vállalat kényelmességből, vagy gondatlanságból az or­ganizációs terv szerint akar dolgozni — az indokoltnál több gépmozgatás, a gépki- használás alacson mértéke, es a szükségesnél magasabb szállítási költség. E számos gondot jelentősen enyhítene — ha legalább né­hány vállalatnál és egy ideig csak kísérletképpen — meg­teremtenék a tervezésnél is a fővállalkozói elv, illetve gyakorlat feltételeit. Azaz a tervező és kivitelező vállala­tok összevonásával szerves egységet, „kombinátot” hoz­nának létre a megfelelő szervek. Ennek a megoldás­nak már számos külföldi és hazai követője, megvalósító­ja volt. Jó példa erre a szomszédos Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, amelynek keretében tervezői iroda működik. Az eddigi tapasztalatok igen kedvező­ek. A kivitelező így tulaj­donképpen magának tervez és a tervező is jobban érde­kelt a gondosabb tervkészí­tésben. Felhasználhatók az elfekvő anyagok is. Valami­vel több idő jut a munká­ra, gondosabb lehet az elő­készítés, és az eddigiekhez, a megszokotthoz képest na­gyobb a tervezők anyagi, er­kölcsi felelőssége is. Ennek a gyakorlatnak megyei megva­lósítására nemrégiben a MTESZ egy tanácskozásán is hangzott el javaslat. Talán ez az életképes és másutt már bevált szerveze­ti, munkamódszerbeni vál­toztatás a beruházások nehe­zen vajúdó gondjaiban, kér­déseiben előrelépést hozna. Ami a beruházás, az építke­zés „krónikájában”, az építé­si naplóban is hamarosan nyomon követhető. Feltehe­tőleg lecsökken a kedvezőt­len bejegyzések — a tervek­től való eltérések, a beruházó célszerűtlen utasításainak, a gépesítésnek a költségvetés­től eltérő leírásának stb. száma. S ez lenne a jó, a beruházó, a tervező, a kivi­telező, az egész társadalom számára. Buciiért Miklós Kommunista vasárnap < Teljes erővel folyik a ille­gve egyik „éléskamrájában”, az AGROKONZUM 3-as szá­mú ózdi főraktárában az őszi betárolási munka. Az elmúlt vasárnap is dolgoz­tak; . kommunista műszakot tartottak! Azzal a kettős cél­lal, hogy egyrészt; minél ha­marabb a tároló helyre ke­rüljenek a különféle étke­zési alapanyagok, másrészt; hogy a szocialista brigádok az így kapott, bérből patro- nálási vállalásukat is telje­sítsék. Ugyanis a Kállai Éva és az Ady Endre nevél vi­selő szocialista brigádok a sálai nevelőotthon gyerme­keiről, illetve a pulnoki szó­ét >;is otthon öregjeiről gon­doskodnak. Mint Brauil Már­ton, a főraktár vezetője el­mondotta. a kommunista műszak elérte célját. Egyébkén az AGROKÓN- ZUM ózdi főraktára nagy mennyiségű készletet tárol az idén is a téli hónapokra. A terv szerint 170 vagon burgonyát tesznek el priz- más. halmos, illetve az idén már úgynevezett karámos tárolási módon is. Éy. utóbbi több előnnyel rendelkezik az előbbiekkel szemben, hiszen a tárolt, burgonyát bálás szal­mával veszik körül és az. ál­landó lévegücseréről venlillá­Miíanyag zsákokba csomagolják a tisztított fejes káposztát tor gondoskodik. A sajópüs- pöki Sajóvöigyc és a pulnoki Egyetértés Termelőszövetke­zetekből .iú minőségű burgo­nya áll rendelkezésükre. Vö_ röshagyma tárolási tervüket — 33 vagon — mór teljesí­tették. Fokhagymából két va­gonnal tellek el. A Eéhi Ál­lami Gazdaságból kitűnő minőségű jonatán almát kapnak, a tervezett 38 va- gonnyi almából 35 vagonnal már tárolták a hütöházban. illetve a raktárakban. A fe­jes káposzta tárolásához a jö­vő héten kezdenek hozzá, a terv szerint 50 vagonnal tervinek félre ebből az idén. A tisztított fejes káposztából, illetve az úgynevezett vad­leveles káposztából szinte teljes egészében ebből a fő­raktárból látják el a megyét. Az őszi betárolási tervben 15 vagon kelkáposzta is sze­repel. amelynek teljesítése szintén az elkövetkezendő hetek idejére esik. Céklából hal vagonnyit már betárol­tak, karalábéból a tervezett hét vagonnyiból már öt va­gon betárolásra került, a két vagon fekete retek és a két vagon körte tárolása a na­pokban kezdődik. 250 mázsa mák szerepel jelenleg a fő­raktár készletében, de ezen­kívül még 10—12 vagon bab és mintegy 120 vagonnyi ta­karmány tengeri is betáro­lásra kerül. E munka mellett jut erő a közvetlenül kereskedelmi forgalomba kerülő termékek csomagolására is. így példá­ul részben itt történik úgy­nevezett hurkazsákokban a kétkilogrammos burgonya, illetve vöröshagyma csoma­gok elkészítése, de folyamai­ban van a tisztított fejes ká­poszta műanyag zsákokba való csomagolása is. □pergett kukoricaszemek „Az anyag nem vesz el, csak átalakul" — ötlött eszembe, minap a Hidasné­meti fele igyekvő vonatban az anyagmegmaradás törvé­nyének diákkoromban any- vyiszor szajkózott defini­álója. Aztán ott. a vonatban üldögélve mindjárt át is köl­töttem a régi szabályt: A kukorica nem vész el, csak cl pereg. Megállajntásom alapjai az a beszélgetés szolgáltatta, amelyet a velem szemben ülő két férfi folytatott. Rö­vid beszélgetés volt, előtte is, utána is sokáig hallgatlak. A csendet Taligához közeledve — a rátkai sorompónál — az idősebb férfi törte meg. — Megkezdték már a ku­korica szállítását. Ennyit mondott. Nem roll ebben a kijelentésben sem­mi különös, hiszen itt van az ősz, eljött többek között a kukoricabelakaritás ideje is. .4: újságokban, a tv-ben na­ponta hallunk hírt az őszi mun ké kről. A fiatalabb mégsem értet­te. hogy társából — egy fá­rasztó éjszakai műszak után — miért most és miért ez a gondolat kívánkozott ki. Az öregebb, mintha csak meg­értette volna társa kérdő te­kintetét, az országúira mu­tatott. — Nézd ... Az út szélen a porban mértani egyenes sor­ban sárgállottak'az clperget t kukoricaszemek. Később én is figyelni kezdtem — Golop titán — a vasúttal egy ideig párhuzamosan futó utat. A kép nem változott. Hol sű­rűbben, hol ritkábban, de. arra is rikitottak a friss ku­koricaszemek. Árulkodóan a szürke, porban. Az olvasó, ha rendszere­sen figyelemmel kiséri a hír­lapok írásait, szinte ismét­lődve találkozik ..termény- pergésekröl’’ szóló jegyzetek­kel, glosszákkal. Igaz, évsza­konként változik a termés fajtája, hiszen nyáron gabo- napergésröl olvashat, ilyenkor ősszel pedig a kukorica, vagy a napraforgó az országutak „nyomjelzője". Kár. hogy nem rendelkezünk olyan mű­szerrel. amely kimutatná: évenként hány mázsa búza. vagy arpa vesz kárba or­szágáljainkon: mennyi ser­tést lehetne felhizlalni — a legjobb esetben madarak táplálékául szolgáló — elpe.r- gett kukoricaszemeken. Kora tavasszal, amikor a Dunán­túlon jártam, a Pcremartoni Vegyiművei: környékén vas­tagon szegélyezte az utat a vagyon drága NPK-mütrá- gya. Találkoztam olyan em­berrel. aki vette a fáradtsá­got. kiment a háza elé és összeseperte az értékes táp­anyagot. De sok ottmaradt a porban, az eső az árokba mosta, tönkrement. Milyen jó lenne, ha — ki- ki a maga helyén — megfe­lelően értelmezné: ..az anyag nem iész el, csak átala­kul...’’, Például a kukorica hússá, zsírrá, felvágottá: a búza kenyérré, kaláccsá: a műtrágya gazdag lennéssr. Vagyis arra a célra használ­nánk fel. amire megtermel­tük, amire előállítottuk. — Hajdú — n megye egyik „éléskamrájában”

Next

/
Thumbnails
Contents