Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-21 / 247. szám
1975. okt. 21., kedd ESZAK-MAGYAFvORSZAG 3 Tervezés, beruházás, kivitelezés fl hatékonyság lehetőségei A BNV-n a nehézipari ágazat 19 vállalata mintegy háromezer négyzetméternyi területen mutatja be a lakosság részére gyártott fogyasztási termékeket, így többek között a Borsodi Vegyikombinát az újfajta műanyag falburkolóléc technológiáját. A vállalatok ismertetik háztartási módszereik célszerű és gazdaságos fel- használásának, a kályhatisztításnak, a festésnek, a lak- ■ kozásnak ű j és egyszerű módját. A világítótestekből, kávéfőzőkből, villany vasalókból évi 350 millió forint értéket állít elő a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet több mint 1700 dolgozója. Export- megrendeléseik az idén elérik a 90 millió forint értéket A BNV A-pavilonjában tartott hétfői sajtótájékoztatón bemutatták a szövetkezetek termékeinek teljes választékát. Elmondták azt is, hogy a BNV-n nagy sikert aratott bim-bam csengőkkel, a vásárdíjas hőfokszabályozós villanyvasalóval együtt valamennyi, a vásáron látható termékük kapható lesz a VI. kerület Népköztársaság útja 57. szám alatt egy hét múlva, hétfőn nyíló első budapesti üzletükben. 1300 lakás cpiilt fel Miskolcon az avasi vársorcsz első ütemében Fotó: Farkas Ida Szivattyúk a DlGÉP-ből A Diósgyőri * Gépgyár svi - vattyúgvártó gyáregységének ebben a hónapban 1300 Sihi és 130 darab Búvár típusú szivattyút kell legyártani. Ez a mennyiség jelentős részét alkotja a gyáregység utolsó negyedévi 94 millió 970 ezer forintos tervfeladatának. A gyáregység kollektívája jelenleg e kötelezettség teljesítésén fáradozik. Munkájukat azonban hátráltatta az utóbbi időben akadozó anyagellátás. • Az igényelt anyagmennyiség — a vártnál később — mar beérkezett ugyan, de emiatt a gyáregység egyes területein időszakos gépi túlterhelés jelentkezett, amit csak jobb üzemszervezéssel tudtak ellensúlyozni. Az időarányos tervet tekintve így is meg harminc százalékkal vannak elmaradva a szivattyúk gyártásában. Elsősorban a belső, gyáregységi szervezésen és a vállalaton belüli kooperáción kell javítaniuk. A beruházások évi összege ez idő szerint hazánkban már jóval túlhaladja a 1(JU milliárd forintot. Ennek egy része bővíti a termelés alapjait, mint; a gyárak, gépek, üzemi épületek. Más részüknek íöleg gazdasági, társadalmi jelentőségük van, mint; a lakás-, ül-, iskola-, kórházépitkezéseknek stb. Ezek az úgynevezett nem termelő beruházások bár nagyon fontosak, a beruházások hatékonyságát mérni azonban elsősorban a termelő beruházásoknál lehet. A beruházások hatékonysága mint ismeretes elsősorban három tényezőtől függ: Mennyi idő alatt valósítjuk meg; mire fordítjuk, hogyan használjuk fel a beruházásra szánt összeget; és milyen mértékben érjük el a kitűzött fejlesztési célokat? A beruházásokra fordított összeg évenként 10—15 százalék, sőt néha magasabb kamatterhet jelent a népgazdaság számára. Termelőberuházásnál a beruházás tervezettnél későbbi üzembe lépése még azt is eredményezi, hogy a létesítmény adott hozama termelése mellett jóval később térül meg a beruházás. A beruházások költsége és átfutási ideje egyaránt függ a tervezőktől, kivitelezőktől és a beruházóiéi. A közöttük levő szoros munkakapcsolat — a technológiában, a tervezésben, az egyeztetésben stb. ■ meglevő összehangoltság — meghatározó szelepet játszik ezek mértékében. Abban is, hogy az egyes beruházások kivitelezési ideje nagy szóródást mutat — példáid; adott nagyságú ABC-áruházak hat és huszonnégy hónap — bölcsődék kilenc és harmincnégy hónap — iskolák hat és tizennégy hónap között épülnek fel! A tervkészítés minőségén alapvetően nem sokat változtat, hogy' egy tervező vállalat horizontális, vagy vertikális felépítésű. A tervkészí- 1és folyamán a nagyobb gondot az jelenti, hogy viszonylag kevés idő áll rendelkezésre. Sok esetben a jóváhagyás ugyanennyi időt igényel. Ennek gyakran az a következménye, hogy hiányos a tervdokumentáció. . Azaz, vagy a műszaki tervekben, vagy a költségvetésben, vagy az organizációs tervekben akad gond, hiányosság. Aminek azután az a következménye, hogy megszaporodik a kivitelezői észrevétel, ami számos esetben csupán a költségvetési tételeket érinti és elsősorban mennyiségi vonatkozásban. De az is előíordul, hogy a tervek szerint a létesítmény nem valósítható meg, vagy nem üzemképes, ami új tervek készítését teszi szükségessé. Nagyon sok esetben az építkezés már folyik, amikor utólagos tervkiegészítés történik, ami az építkezés ütemének haladását lassítja. Gyakran előfordul: mivel a tervező vállalatok közvetlen kapcsolatban nincsenek a ter- mékértékesílő, illetve- forgalmazó vállalatokkal, olyan anyagot is beterveznek — ami ugyan benne van a gyárUnánykatalógusban, prospektusban — de adott időszakban nem gyártják, vagy már „kifutott1’ termék. Ez szintén tovább lassítja az építkezés átfutási idejét, hiszen a kivitelező által javasolt kapható berendezést még először jóvá kell a tervezővel hagyatni. Salnos, az is gond, hogy' a tervezők »nem érdekeltek semmilyen formában a bekerülési, beruházási költség csökkentésében. Érvényben vannak ugyan bizonyos not-, mák, ezek azonban nem ösztönöznek eléggé a takarékosságra. Ennek köszönhető az is, hogy viszonylag sok a kivitelezői újítások száma. A kivitelező észrevételei során számos anyagot, berendezést, szerkezetet más anyaggal, berendezéssel stb. vált ki, más olcsóbb megoldást javasol. Mindent persze ott sem vesznek észre. Ez arra utal, ‘ hogy gondosabb tervezői munkával ezek az ésszerűsítések, — vagy akár ennél több is — már a tervezői munka során megvalósíthatók. Ráadásul az ésszerűsítésnél is szükség van a tervezői jóváhagyásra, ami szintén időt igényel. Mivel a tervező vállalatok, illetve a tervezők a tervkészítés során még nem ismerik a kivitelezőt, s jó organizációs tervet készíteni túlnyomórészt nem tudnak. Nem ismerik a kivitelező vállalat gépparkját, szállítóeszközeit stb.. így' a munkahelyek berendezése végső soron a kivitelezőre marad. Ez sok pótlólagos munkabefektetést igényel és még súlyosabba teszi a helyzetet, hogy nem az alacsonyan kvalifikált szakemberek idejét rabolja el, bár azokból is kevés van. Nem egyszer ezzel magyarázható — íöleg ha a kivitelező vállalat kényelmességből, vagy gondatlanságból az organizációs terv szerint akar dolgozni — az indokoltnál több gépmozgatás, a gépki- használás alacson mértéke, es a szükségesnél magasabb szállítási költség. E számos gondot jelentősen enyhítene — ha legalább néhány vállalatnál és egy ideig csak kísérletképpen — megteremtenék a tervezésnél is a fővállalkozói elv, illetve gyakorlat feltételeit. Azaz a tervező és kivitelező vállalatok összevonásával szerves egységet, „kombinátot” hoznának létre a megfelelő szervek. Ennek a megoldásnak már számos külföldi és hazai követője, megvalósítója volt. Jó példa erre a szomszédos Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, amelynek keretében tervezői iroda működik. Az eddigi tapasztalatok igen kedvezőek. A kivitelező így tulajdonképpen magának tervez és a tervező is jobban érdekelt a gondosabb tervkészítésben. Felhasználhatók az elfekvő anyagok is. Valamivel több idő jut a munkára, gondosabb lehet az előkészítés, és az eddigiekhez, a megszokotthoz képest nagyobb a tervezők anyagi, erkölcsi felelőssége is. Ennek a gyakorlatnak megyei megvalósítására nemrégiben a MTESZ egy tanácskozásán is hangzott el javaslat. Talán ez az életképes és másutt már bevált szervezeti, munkamódszerbeni változtatás a beruházások nehezen vajúdó gondjaiban, kérdéseiben előrelépést hozna. Ami a beruházás, az építkezés „krónikájában”, az építési naplóban is hamarosan nyomon követhető. Feltehetőleg lecsökken a kedvezőtlen bejegyzések — a tervektől való eltérések, a beruházó célszerűtlen utasításainak, a gépesítésnek a költségvetéstől eltérő leírásának stb. száma. S ez lenne a jó, a beruházó, a tervező, a kivitelező, az egész társadalom számára. Buciiért Miklós Kommunista vasárnap < Teljes erővel folyik a illegve egyik „éléskamrájában”, az AGROKONZUM 3-as számú ózdi főraktárában az őszi betárolási munka. Az elmúlt vasárnap is dolgoztak; . kommunista műszakot tartottak! Azzal a kettős céllal, hogy egyrészt; minél hamarabb a tároló helyre kerüljenek a különféle étkezési alapanyagok, másrészt; hogy a szocialista brigádok az így kapott, bérből patro- nálási vállalásukat is teljesítsék. Ugyanis a Kállai Éva és az Ady Endre nevél viselő szocialista brigádok a sálai nevelőotthon gyermekeiről, illetve a pulnoki szóét >;is otthon öregjeiről gondoskodnak. Mint Brauil Márton, a főraktár vezetője elmondotta. a kommunista műszak elérte célját. Egyébkén az AGROKÓN- ZUM ózdi főraktára nagy mennyiségű készletet tárol az idén is a téli hónapokra. A terv szerint 170 vagon burgonyát tesznek el priz- más. halmos, illetve az idén már úgynevezett karámos tárolási módon is. Éy. utóbbi több előnnyel rendelkezik az előbbiekkel szemben, hiszen a tárolt, burgonyát bálás szalmával veszik körül és az. állandó lévegücseréről venlilláMiíanyag zsákokba csomagolják a tisztított fejes káposztát tor gondoskodik. A sajópüs- pöki Sajóvöigyc és a pulnoki Egyetértés Termelőszövetkezetekből .iú minőségű burgonya áll rendelkezésükre. Vö_ röshagyma tárolási tervüket — 33 vagon — mór teljesítették. Fokhagymából két vagonnal tellek el. A Eéhi Állami Gazdaságból kitűnő minőségű jonatán almát kapnak, a tervezett 38 va- gonnyi almából 35 vagonnal már tárolták a hütöházban. illetve a raktárakban. A fejes káposzta tárolásához a jövő héten kezdenek hozzá, a terv szerint 50 vagonnal tervinek félre ebből az idén. A tisztított fejes káposztából, illetve az úgynevezett vadleveles káposztából szinte teljes egészében ebből a főraktárból látják el a megyét. Az őszi betárolási tervben 15 vagon kelkáposzta is szerepel. amelynek teljesítése szintén az elkövetkezendő hetek idejére esik. Céklából hal vagonnyit már betároltak, karalábéból a tervezett hét vagonnyiból már öt vagon betárolásra került, a két vagon fekete retek és a két vagon körte tárolása a napokban kezdődik. 250 mázsa mák szerepel jelenleg a főraktár készletében, de ezenkívül még 10—12 vagon bab és mintegy 120 vagonnyi takarmány tengeri is betárolásra kerül. E munka mellett jut erő a közvetlenül kereskedelmi forgalomba kerülő termékek csomagolására is. így például részben itt történik úgynevezett hurkazsákokban a kétkilogrammos burgonya, illetve vöröshagyma csomagok elkészítése, de folyamaiban van a tisztított fejes káposzta műanyag zsákokba való csomagolása is. □pergett kukoricaszemek „Az anyag nem vesz el, csak átalakul" — ötlött eszembe, minap a Hidasnémeti fele igyekvő vonatban az anyagmegmaradás törvényének diákkoromban any- vyiszor szajkózott definiálója. Aztán ott. a vonatban üldögélve mindjárt át is költöttem a régi szabályt: A kukorica nem vész el, csak cl pereg. Megállajntásom alapjai az a beszélgetés szolgáltatta, amelyet a velem szemben ülő két férfi folytatott. Rövid beszélgetés volt, előtte is, utána is sokáig hallgatlak. A csendet Taligához közeledve — a rátkai sorompónál — az idősebb férfi törte meg. — Megkezdték már a kukorica szállítását. Ennyit mondott. Nem roll ebben a kijelentésben semmi különös, hiszen itt van az ősz, eljött többek között a kukoricabelakaritás ideje is. .4: újságokban, a tv-ben naponta hallunk hírt az őszi mun ké kről. A fiatalabb mégsem értette. hogy társából — egy fárasztó éjszakai műszak után — miért most és miért ez a gondolat kívánkozott ki. Az öregebb, mintha csak megértette volna társa kérdő tekintetét, az országúira mutatott. — Nézd ... Az út szélen a porban mértani egyenes sorban sárgállottak'az clperget t kukoricaszemek. Később én is figyelni kezdtem — Golop titán — a vasúttal egy ideig párhuzamosan futó utat. A kép nem változott. Hol sűrűbben, hol ritkábban, de. arra is rikitottak a friss kukoricaszemek. Árulkodóan a szürke, porban. Az olvasó, ha rendszeresen figyelemmel kiséri a hírlapok írásait, szinte ismétlődve találkozik ..termény- pergésekröl’’ szóló jegyzetekkel, glosszákkal. Igaz, évszakonként változik a termés fajtája, hiszen nyáron gabo- napergésröl olvashat, ilyenkor ősszel pedig a kukorica, vagy a napraforgó az országutak „nyomjelzője". Kár. hogy nem rendelkezünk olyan műszerrel. amely kimutatná: évenként hány mázsa búza. vagy arpa vesz kárba országáljainkon: mennyi sertést lehetne felhizlalni — a legjobb esetben madarak táplálékául szolgáló — elpe.r- gett kukoricaszemeken. Kora tavasszal, amikor a Dunántúlon jártam, a Pcremartoni Vegyiművei: környékén vastagon szegélyezte az utat a vagyon drága NPK-mütrá- gya. Találkoztam olyan emberrel. aki vette a fáradtságot. kiment a háza elé és összeseperte az értékes tápanyagot. De sok ottmaradt a porban, az eső az árokba mosta, tönkrement. Milyen jó lenne, ha — ki- ki a maga helyén — megfelelően értelmezné: ..az anyag nem iész el, csak átalakul...’’, Például a kukorica hússá, zsírrá, felvágottá: a búza kenyérré, kaláccsá: a műtrágya gazdag lennéssr. Vagyis arra a célra használnánk fel. amire megtermeltük, amire előállítottuk. — Hajdú — n megye egyik „éléskamrájában”
