Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-20 / 246. szám

Heti vigfiíraÉ (2. oldal) Az ENSZ üíésiermeiből Javaslatok, szavazatik, határozatok ' 25 Az ENSZ-közgyűlés 3. szá­mú szociális-humanitárius- kulturális bizottsága 70 sza­vazattal, 29 ellenében, 27 tartózkodással határozatot fogadott el, amelyben, inog-r bélyegzi a faji 1 megkü­lönböztetést ’ és leszögezi, hogy „a cionizmus a fajül­döző® és a faji megkülön­böztetés egyik formája”. A határozati javaslat már ko­rábban is heves vitákat vál­tott ki. Míg a szocialista or­szágok (Románia tartózko­dott a szavazástól) és az arab országok támogatták, Izrael, az Egyesült Államok, Kanada és a közös piaci tagországok ellenezték a ha­tározatot, az afrikai és ázsiai országok véleménye ! megosz­lott. A szavazás előtt az Egyesült Államok képviselője, csakúgy mint Herzog izraeli küldött, éles hangon ítélte el a határozati javaslatot, sőt kétségbe vonta a világszer­vezet munkáját. Mindkét kül­dött megpróbálta vallás- ellenesség’gel vádolni a hatá­rozati javaslat támogatóit. Az arab küldöttek felszólalá­sukban ezt a vádat a legha­tározottabban visszautasítot­ták és leszögezték, hogy a határozat a nacionalista, és faji alapra helyezkedő zsidó állam, nem pedig a zsidó vallás ellen irányul. A későbbiekben a 3. számú bizottság 126 szavazattal ha­tározatot hozott a faji meg­különböztetés felszámolásá­nak szükségességéről. A ha- ■' tározat megengedhetetlennek nevezi a fajüldöző Dél-Afri- kában uralkodó állapotokat, és felszólítja valamennyi ál­lamot, hogy járuljon hozzá a faji megkülönböztetés fel­számolására meghirdetett ENSZ-évtized céljainak meg­valósításához. Izrael ezt a határozati javaslatot sem szavazta meg. Az ENSZ Namíbia-tanácsa felhívást intézett minden államhoz: zúzzák szét a gyar­matosítók manővereit, ame­lyek Namíbia feldarabolásá­ra irányulnak. Mint ismere- ! tes, Namíbiát (Délnyugat- Afrika) a Dél-afrikai Köztár­saság fajüldöző rendszere tartja megszállásé alatt. * Folytatta munkáját az 1. számú politikai bizottság is. A nemzetközi biztonsággal kapcsolatos ENSZ-nyilatko- zat megfogalmazását célzó vitában felszólalt többek kö­zött a szovjet, az argentin, (Folytatás a 2. oldalon) ] Ezekben a napokban ünnepük tanácsaink megalakulásuk 25. évfordulóját. Képünk a szcntistváni községi tanácsházat ábrázolja, amely 1950-ben épült. Ez volt megyénk­ben az első község, ahol teljesen új épületben kezdte el munkáját a tanács. Ezen a házon, soha sem állt az a felirat, hogy községi elöljáróság. (/V tanácsok jubileuma alkalmából képes összeállítást közlünk lapunk 5. oldalán tanácsaink életéről). A szocialista import növelésével ltja az ellátást a tótalÉlem ■ r Szombaton délelőtt Tokióba érkezett dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter, hogy aláírja a magyar—japán ke­reskedelmi és hajózási egyez­ményt. Dr. Bíró Józsefet és a kül­döttség tagjait Tokió nem­zetközi repülőterén Tacsibana Maszatada, a japán külügy­minisztérium főosztályveze­tője, valamint Furukava Ki- josi nagykövet, a miniszté­rium szocialista országokkal foglalkozó osztályának veze­tője fogadta. Japáni tartózkodása során a magyar külkereskedelmi miniszter találkozik Miki Takeo miniszterelnökkel, Mijazava Kiicsi külügymi­niszterrel, Ohira Maszajosi pénzügyminiszterrel, Komoto Tosio külkereskedelmi és iparügyi miniszterrel, vala­mint a japán gazdasági és üzleti élet vezető képviselői­vel. A népgazdaság és a ke­reskedelem importpolitikáját a világpiac ismert kénysze­rítő hatására némileg mó­dosították, a tőkés piacon végbement infláció miatt. Előtérbe került a takaré­kosság, a fogyasztási cikkek tőkés dollárkerete például az idén 3 százalékkal csök­kent. Az ellátás színvona­lának folyamatos növelése fokozottabb import nélkül viszont nem valósítható meg. Ezt igazolja a keres­kedelemnek az a törekvése is, hogy a következő terv­időszakban az összes kiske­reskedelmi forgalomból a külföldi áruk részarányát 19 százalékra kívánja emel­ni. Ezen belül a rubelelszá­molású importot mintegy 60 százalékkal, a . dollárelszá­molásút pedig mintegy 20 százalékkal növelik. Ennek érdekében az áruellátás tar­Szervezett piackutatás Gazdagabb választék Versenyképes termékek Megyeszeric muiiKuuan » vctugcpuH. tós, tervszerű forrásának, biztos alapjának továbbra is a szocialista kríling importot tekintik. A beszerzési lehe­tőségek természetesen nem korlátlanok, de szervezett piackutatással, nemzetközi vásárokkal, kölcsönös áru­bemutatókkal a szocialista országok között realizálha­tók a lehetőségek. Az őszi Budapesti Nem­zetközi Vásár néhány napos tapasztalatai is igazolják a kereskedelem reményeit. Több szocialista ország — Bulgária,: Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, a Szovjetunió — vásári tájé­koztatón, szakmai megbe­szélésen számolt be arról, hogy az elmúlt években ör­vendetesen fejlődött a köny- nyű- és egyéb fogyasztási cikkeket gyártó ipar kapa­citása. Bővült a KGST-or- szágok egymás közötti kí­nálata, évente mindenütt több száz új termék gyár­tását kezdik meg, gazda­godik a választék. A bemu­tatott szovjet termékek há­romnegyed része például először látható a BNV-n, s a látogatók is meggyőződ­hettek arról, hogy a köz­szükségleti cikkek kivitele­zésükben, minőségi színvo­nalban is egyre verseny­képesebbek a nemzetközi piacokon. A belkereskedelem szak­emberei a tapasztalatok alapján úgy látják, hogy megvan az alap importpoli­tikánk megfelelő realizálá­sához, amit segít az is. hogy a szabványok tekintetében felmentést adtak egész sor olyan termékre, amelynek behozatalát korábban sók- szói» indokolatlanul nem engedélyezték. A következő évek ki­egyensúlyozott áruellátása érdekében tovább bővül a rubelelszámolású országok­ból származó fogyasztási - cikk-behozatal. A IV. öt­éves terv időszakában a szocialista országokból 1,1 milliárd rubel értékű árut vásárolunk. Ezt az értéket a következő tervidőszakban évenként átlagosan 10—15 százalékkal szeretnék nö­velni: jövőre mintegy 350— 360 millió rubeles szocialis­ta import a belkereskede­lem elképzelése. A fogyasz­tási cikkek legnagyobb ma­gyarországi szállítója a NDK, amellyel 114 , millió rubeles importforgalmat tervez a kereskedelem. Az elképzelések szerint a Szovjetunióból 94 millió, Csehszlovákiából 64 millió, Lengyelországból 41 millió, Bulgáriából 12 millió rubel értékű közszükségleti cikket hozunk be. Az egyéb rubel- elszámolású országokból to­vábbi 47 millió rubelén vá­sárolnak közszükségleti cik­keket, s mindezeken belül el­sősorban a vegyes iparcikk­behozatal gyorsabb ütemű növeléséi tűzték célul. A belkereskedelem szak­emberei az őszi BNV-n részt vevő KGST-országok kínála­ta alapján is lehetőségei lát­nak arra. hogy a már rend­szeresen szállított, hagyomá­nyos termékekből is korsze­rűbbet, választékosabbal, ér­tékesebbel kapjunk, ezenkí­vül sok újdonsággal is bő­vülhet a kölcsönös forgalom árulistája. Ezért úgy ítélik meg, hogy a hazai ipar ja­vuló kínálatával és a szocia­lista importtal a tőkés be­hozatal csökkenése pótolha­tó. s ezen túlmenően a lor- galom tervezeti fejlődésével a tömegigényeket kielégítő alapvető cikkek választéka bővíthető, az ellátás színvo-. ■ nala tovább javítható. XXXI. évfolyam, 246. szám Ara: 1 forint Vasárnap, 1975. október 19. évesek a tanácsok WLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA r t (3. oldal) Testvér­egyetemek (4. oldal) Gyégyszerész­dnasziia O. oldal) SPORT (11. oldal) Váiár­vetéikei 02. oldal) Mai számank tartalmából:

Next

/
Thumbnails
Contents