Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-19 / 245. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1975. okt. 78,, szombat B35I A magyar parlamenti kül­döttség, amely Apró Antal­nak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az or­szággyűlés elnökének veze­tésével tartózkodik Japán­ban, szerdán, csütörtökön és pénteken érdekes vidéki programot bonyolított le. Lá­togatást tett Japán második legnagyobb városában, Osa- kában és az ország, egyik legszebb központjában, a tör­ténelmi emlékeiről nevezetes ősi császárvárosban, Kyolo- ban. A magyar delegációt személyes megbízottja útján szívélyesen üdvözölte a láto­gatás alkalmából Osaka és Kyoto preíektúra kormány­zója. Az Apró Antal vezette küldöttség pénteken délután érkezett vissza Tokióba. Pén­teken este Horváth Ernő nagykövet fogadást, majd ezt követően vacsorát adott Apró Antal és a delegáció tiszteletére. A magyar küldöttség szom­baton és vasárnap Nikkó, illetve Tokió nevezetességei­vel ismerkedik, majd hétfőn fejezi be látogatását. GO Fontes lépés veit Moszkvában a fiatal nők nemzetközi találkozójának pénteki záróülésén összegez­ték a fórum munkájának eredményeit. A fórumon el­fogadott közlemény kimond­ja, hogy a fiatal nők teljes egyenjogúságáért, gazdasági, társadalmi és politikai jo­gaikért vívott harc elválaszt­hatatlanul összefügg a bé­ke, a népek biztonsága és függetlensége megszilárdítá­sával. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet — állapították meg a fórum résztvevői — fontos lépés volt a békés egymás mellett élés elveinek megszilárdítá­sáért, a különböző társadal­mi rendszerű államok kö­zötti egyenjogú együttműkö­dés megteremtéséért vívott harcban. Hangsúlyozták, hogy támogatják az értekezlet eredményeit és síkraszállnak azért, hogy az ifjúság széles tömegei tevékeny részt vál­laljanak az értekezleten ki­dolgozott elvek megvalósítá­sában. A fórum résztvevői a nő­kérdés megoldását a Szov­jetunióban lelkesítő példá­nak nevezték a jogaikért harcoló fiatalság számára. iáiieumi megemlékezés Az SZMT székházában tegnap tartottak megemlé­kezést a társadalombiztosítás szakszervezeti irányításá­nak 25 éves évfordulójáról. Az elnökségben helyet foglalt többek között Tóth József, az SZMT vezető titkára, dr. Borosi László, a TB Igaz­gatóság vezetője, Krasznai Gáborné, a Vöröskereszt me­gyei titkára. Kiss Béla, az SZMT titká­ra ünnepi beszédében egye­bek között elmondta, hogy október 1-én volt 25 éve an­nak, hogy az Elnöki Tanács a szakszervezetekre bízta a társadalombiztosítás irányítá­sát, igazgatását. Annak ér­dekében, hogy a dolgozók egyszerűbben juthassanak a társadalombiztosítási ellátá­sokhoz, sor került a társada­lombiztosítási kiíizetőfielyek létrehozására is. A társadalombiztosítás szakszervezeti irányításúnak negyedszázada alatt nagy­arányú fejlődés következett be annak rendszerében. A jogosultság, az anyagi ellá­tás, valamint az ellátások színvonalának tekintetében. A társadalombiztosításra for­dított költségek egyre emel­kedtek, má már meghalad­ják az évi 50 milliárd forin­tot. Megyei szinten a költ­ségvetési előirányzat megha­ladja a 4,2 milliárd forintot Társadalmunk fokozottan gondoskodik az idős kordák­ról, a nődolgozókról, a íia- talkorúalcról, a családosokról és ezek számára külön ked­vezményeket is biztosít Je­lentős intézkedések történ­tek, mint például a gyermek- gondozási segélyrendszer to­vábbfejlesztése, az anyasági segély, a családi pótlék eme­lése, továbbá a nyugdíjasok érdekében hozott 6zámos pártintézkedés. Megyénkben 267 társada­lombiztosítási tanácsban 1443 választott szakszervezeti ak­tivista foglalkozik társada­lombiztosítási ügyekkel. És ezek a dolgozók szakszerűen és lelkiismeretesen látják el tevékenységüket. Ez az esztendő a 25 éves évfordulón túl azért is em­lékezetes, mert az országgyű­lés tavaszi időszakán fogadta el az új társadalombiztosí­tási törvényt, ami az egész­ségügyi ellátás igénybevételét minden állampolgár számára lehetővé tette. A jubileum alkalmából ki­tüntetéseket adtak át. KERESSÜK AZ ÁLLATFORGALMAZAS, I mészAros-hentesipar múltjának SZELLEMI ÉS TÁRGYI EMLÉKEIT. • Régi marhabclycgzőkct, 9 passzusokat, • mestcr-scgcdlevclckct, Ä céhes iratokat, • mészáros- és hentesszerszámokat, • műhclybercndczésckct A HÚSIPARI KUTATÓINTÉZET TÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYE RÉSZÉRE. Szívesen vesszük a fentiekre vonatkozó bejelentéseket, közléseket, felajánlásokat. A tárgyi emlékeket a hely­színen megtekintjük. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Miskolc Címünk: 3501 Miskolc, Vágóhíd u. 16. Fostafiók: 56. 1 szakszervezet sok segítséget nyújthat A magyar ' szakszervezeti mozgalom egyik legrégibb szakmai szakszervezetének, a mintegy 390 ezer lagofszám- láló Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szak- szervezetének XXXII. kong­resszusa pénteken az építők székházában megkezdte két­napos munkáját. A tanács­kozáson csaknem 400 válasz­tott küldött a minisztériu­mok és más főhatóságok meghívott vezetőivel érté­keli a legutóbbi kongresszus óta végzett munkát és meg­határozza az újabb felada­tokat. Megjelent Brutyó Já­nos, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának el­nöke, Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter, Gál László, a SZOT titkára, Somogyi Miklós, a SZOT számvizsgáló bizottsá­gának elnöke és dr. Abrahám Kálmán közlekedés- és pos­taügyi minisztériumi állam­titkár. Reszegi Ferencnek, az építők szakszervezete elnö­kének megnyitó szavai után Gyöngyösi István főtitkár egészítette ki szóbeli beszá­molójával a Központi Veze­tőség írásos jelentését és a kongresszus elé terjesztett más dokumentumokat. Nap­jainkban került sor a 15 éves lakásfejlesztési prog­ramban előirányzott egymil- liomodik lakás átadására. Az írásos dokumentum azt is rögzíti, hogy az év végére várhatóan egymillió helyeit egymillió negyvenezer lakás épül fel. Az utóbbi két év­ben a munka termelékeny­sége is jelentősen emelke­dett, és bár még lassan, de a minőség is javult. A szóbeli kiegészítést, majd a számvizsgáló bizott­ság jelentését követően meg­kezdődött a vita. Felszólalt Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke is. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a kongresszust és az ágazat szervezett dol­gozóit. Elismeréssel szólt munkájukról és eredménye­ikről. Hangsúlyozta, hogy az építőmunkások jogosan le­hetnek büszkék új gyára­inkra, lakótelepeinkre és más alkotásainkra, de az elbiza­kodottság nem lenne helyén való, hiszen sok még a ten­nivaló, a következő időszak­ban jóval nagyobbak a fel­adatok, s az építőipar fej­lődésében, növekedésében is a korábbinál, egyenletesebb ütemet kell elérni. Erőiket koncentráltabban, szervezet­tebben, fegyelmezettebben kell kihasználni és a mun­ka minden szintjén hatéko­nyabban kell dolgozni, taka­rékosabban, jobban gazdál­kodni az anyaggal, a mun­kaerővel és a gépekkel egy­aránt. A szakszervezet a maga sajátos eszközeivel sok se­gítséget nyújthat a gazda­sági vezetőknek ahhoz, hogy a tervkészítésben és gazdál­kodásuk minden fontosabb szakaszában figyelembe ve­hessék a dolgozók vélemé­nyét, hasznosítsák javasla­taikat és a korábbinál job­ban támaszkodjanak kezde­ményezéseikre. Ezzel az ösz- szefogással, a belső tartalé­kok felhasználásával, a szer­vezettebb és fegyelmezettebb munkával törekedjenek gaz­dálkodásuk javítására, a költségek csökkentésére és ezen a módon szerzett több­letnyereséggel alapozzák meg a műszaki fejlesztés újabb lehetőségeit, a dolgozók jö­vedelmének növelését, szo­ciális ellátásának, munkakö­rülményeinek javítását. A kongresszus szombaton folytatja munkáját. Amerikai kőrútjuk során a szovjet cs az amerikai űrhajósok — a képen Stafford és Kubászov — ellátogattak a chicagói Ipari-Tudományos Múzeumba. I smét új nemzetközi szervezet neve, illetve rö­vidítése kerül,be az almanachokba. Az új rövidí­tés: SELA. Teljes spanyol nevén: Sislema Economica Latino Americano, azaz: Latin-ame­rikai Gazdasági Rendszer. Ezen a héten alakult meg Panama állam fővárosában az új gazda­sági szervezet. Programját találó tömörséggel foglalta ösz- sze a jelenlevő, 25 országot képviselő gazdasági és terve­zési miniszterek egyike, Jorge Ramirez Kolumbiából: „Üj szakaszt nyitunk a térség életében. Megtesszük az első, együttes lépést a latin-amerikai gazdasági függetlenség kivívására”. Nicolas Ardilo panamai gazdasági miniszter hozzátette — s szavai világosan tükrözik, hogy ennek az új gazdasági szervezetnék tulajdonképpen politikai céljai is vannak és jelentősége is talán .elsősorban politikai: — „Számunkra életbevágóan fontos, hogy együttműködjünk és megvédjük érdekeinket a multinacionális vállalatok gátlástalan behatolásával szemben”. Tegyük hozzá: ezek­nek a behatoló s a latin-amerikai országoknak nemcsak gazdasági, de politikai életére is nyomást gyakorló, a fel­szólalásban multinacionalistáknak nevezett vállalatoknak javarésze: USA-beli. Miként politikai jelentőségű, és nem is akármilyen az a tény, hogy »— a panamai rádió fogalmazása szerint — „Latin-Amerika eme új családi asztalánál az Egyesült Államoknak nem jutott hely”. Mintha csak a kubai jelszót — Cuba si! Yankee no! — váltották volna valóra: miköz­ben az USA-t. nem hívták meg, Kuba ott van és az új szervezet alapító tagjai közé tartozik. Ez pedig — s most a venezuelai rádiót idézzük — rövid időn belül a harma­dik pofon. Így Caracas rádiója: „Három hónapon belül három kemény pofont kapott Washington politikája: nél­küle jött létre a Karibi Közös Flotta, hivatalosan felol­dották a kubai blokádot és most itt a SELA, azaz, közös érdekeik megvédéséről tanácskoznak a latin-amerikaiak”. Ezekben az órákban még dolgoznak az új szervezet, a SELA alapokmányán. Azt már eldöntölték, hogy székhe­lye Caracas lesz. Ünnepi külsőt öltött a hé­ten a budapesti szovjet nagy- követség íogadólerme. A meghívott vendégek közölt voltak azok a TVK-s szak­emberek is, akik az olefin­gyár megvalósítása során ki­emelkedő teljesítményt nyúj­tottak. Az ünnepségen részt vett dr. Simon Pál nehéz­ipari miniszter, Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnöke, s Már­ta Ferenc, a Magyur Tudo­mányos Akadémia főtitkára. A fogadáson V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarorszá­gi nagykövete köszöntötte a résztvevőket, majd felolvas­ta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának döntését, mely­nek értelmében magas szov­jet kitüntetéseket adomá­nyoztak a szovjet—magyar olefinkomplexum tervezésé­ben, építésében és üzembe helyezésében kimagasló érde­meket szerzett munkásoknak, műszakiaknak, közte több TVK-s dolgozónál: is. A nagykövet meleg szavak­kal méltatta a két ország egyre szélesedő gazdasági, tudományos és műszaki együttműködését. A TVK olefingyárának és a Kalusi Vegyikombinát vinilklorid- üzemének sikeres felépítését a KGST-inlegráció szép pél­dájának nevezte. Ézt követően V. J. Pavlov átadta a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa által adomá­nyozott kitüntetéseket. A Munka Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést kapta Juszt András, a Tiszai Vegyi- kombinát műszerész csoport- vezetője és Radies Ferenc, a Vegyiműveket Építő és Sze­relő Vállalat hegesztője. A Népek Barátsága Érdemrend kitüntetésben részesült Ko­vács Dániel, a Gyár- és Gép­szerelő Vállalat lakatos cso­portvezetője. A Megbecsülés Jele Ér­demrenddel tüntették ki Barátit Andrást, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat főszere­lésvezetőjét, Beda Gyulát, a 31-es számú Állami Építő­ipari Vállalat lakatos cso­portvezetőjét, Szénási Tibort, a Tiszai Vegyikombinát mű­szaki igazgatóhelyettesét. A Hősi Munkáért Érdem­érem kitüntetésben részesí­tették Deák Istvánt, a Tiszai Vegyikombinát művezetőjét, Kovács Lászlót, a 31-es szá­mú Állami Építőipari Válla­lat főépitésvezetőjét. Kiváló Munkáért Érdemérmet ka­pott Alexa Sándor, a Tiszai Vegyikombinát lakatosa, Gar- gyi Sándor, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat kőműves brigádvezetője, továbbá Tor­jai József, a, Vegyiműveket Szerelő Vállalat csőszerelője. A magyar szakemberek ne­vében Szénási Tibor, a TVK műszaki igazgatóhelyettese köszönte meg a magas kitün­tetést. Huszonöt év a tanács szolgálatában i Egy a tizenkettő közli — Hogy van-e olyan ta­nácstagunk, aki már 25 éve kapja folyamatosan a válasz­tóktól e megtisztelő megbíza­tást? — Nekünk nem egy, de ti­zenkét ilyen polgárunk van!, Ezzel fogadott Halmajon Zsiga István, a közös közsé­gi tanács elnöke, amikor iiuszonöt éves tanácsi múlt­tal rendelkező tanácstagok felől érdeklődtünk. Valamennyiükel nem áll módunkban bemutatni, egyet választottunk közülük. Ez a választás nem valamiféle rangsor, merő véletlen csu­pán, ugyanígy bármelyikük­ről írhatnánk. Hisz munká­jukról csak jól hallhattunk, de ezt mindennél ékesebben bizonyítja az a tény, hogy va­lamennyi választáskor élvez­ték a választópolgárok bizal­mát. Mi más ez, ha nem munkájuk elismerése? Akire a választásunk esett, Repka Károly, a Halmaj és Vidéke Áfész igazgatósági elnöke. Született halmaji, tisztelt, megbecsült ember falujában, — Huszonöt év egyharmad emberöltő, bizony, hosszú idő. Nyomtalanul nem múlt el fe­lettünk — kezdi a beszélge­tést az 53 éves tanácstag, és ezzel arra is céW, hogy ne­gyedszázada nem volt egyet­len ősz hajszála sem, és ak­kor még semmilyen papiros­hoz nem kellett szemüveget viselnie. Persze 25 év nyomai nem­csak külsőben változtatták meg az embert. Belül is so­kat változott. — A kezdeti — tapaszta­latlanságból eredő — bizony­talanság, mondhatnám útke­resés után fokozatosan sajá­títottuk el a tanácstagi mun­kával járó minden tenniva­lót. Az évek múlásával a mi munkánk is változott. Kez­detben részt vettünk a be­gyűjtésben, az állami laká­sok odaítélésében, a földosz­tásból eredő tennivalók vég­rehajtásában, az első tsz-ek szervezésében. Ma a mun­kánk más. Minket a választókkal hár­mas gondolatkör köt össze, az ami van, ami nincs, s ami lehetne. Erről van szó tanács­tagi beszámolóinkon, a sze­mélyes — utcai vagy laká­son történő — beszélgetések­kor. És ez határozza meg ne­kem személy szerint, megyei tanácstagi munkámat is. Repka Károly 12 éve me­gyei tanácstag. Munkáját el­ismerik. Ennek csak egyik bizonyítéka a Munkaérdem­rend bronz fokozata. Beszélgetésünk során ön­magáról keveset szólva má­sok példájával érvel. Dicséri társait, a többi tanácstagot. Hédervúri Ferencet, Dzsupin Jánost, Kurek Józsi bácsit, Bernáth Sándort és a töb­bieket. Az eredményeket is többes számban mondja: megépítettük ... átadtuk ... megcsináltuk... Szeretettel beszél a halma- jiakról, akik községükért so­kat tesznek. A társadalmi munkában élen járnak, elvá­rásaik a tanácstagokkal szemben reálisak. Minden­nap találkozik az emberek­kel, ismeri gondjaikat, vá­gyaikat. Mert gond, feladat erre is van bőven. A körzet hat községében — Halmajon, Kázsmárkon, Lében. Csabá­don, Kiskinizsen és Rá.sony- sápberenesen — a fejlődés, az igények újabb és újabb, megoldásra váró feladatokat állítanak a tanácstag elé. — Hajdú —

Next

/
Thumbnails
Contents