Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-19 / 245. szám

1975. okt. 18., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 „Lábunk, hátunk ázik” Ebédel a Varró-brigád ' Egy községben. György­Az ősz a nehéz eleje — szokták mondani a kubiko­sok. Azért csak az eleje, mert van jó oldala is. Már­mint. az, hogy nincs káni­kula, s a nehéz földmunka nem facsar ki annyi verej­téket az emberből. Hanem, amikor bebc.-ul és esni kezd, és csak nem akar elállni a csendes őszi eső, akkor va­lóban nehézre fordul a mun­ka is. — Ilyenkor — mondja Varró József, az Észa.K-ma- gyarországi Vízügyi Igazga­tóság egyik többszörösen ki- tüntetétt szocialista kubikos- brigádjának vezelpje^ —nem­csak a’lábunk, hanem a há­tunk is ázik. Átért általában vízben dolgozunk itt, a Rony- va szabályozásánál is. Olyan helyről emeljük ki a viz «lói a földet, ahol a gép nem tud dolgozni: hidak, utak, átereszek mellett, mint itt is, az egyik mellékpat,aknái, a Zólyomkánál. A hidak, az átereszek lehetetlenné teszik a kotrógépeket, így hál: ne­künk kel! megbirkózni a harmad- és a negyedoszttilyú tapadós földdel, s Közben bizony néha megmerül a gu-' micsizmánk. De ha esik az eső. felülről is kapjuk az „áldást". Az alattomos, őszi eső olyan, mint a porlasztóit víz. Bebújik a nnmkászub- bony gallérján és hidegségé­vel befészkeli magát az em­ber izzadó hátába ... Szótlanul dolgoznak az emberek, a In-igád tagjai, saáimszerimt tízen. Kinek van kedve ilyenkor beszélni, beszélgetni?! Még cigarettát sem látok parázs!««!. Nehéz a vizes föld, nehéz a lapát, együttvéve nehéz a nyele és a vasa, és nehéz egy lapát vizes föld, különösen ha a fele, harmada rátapad a szerszám fémjére. Egyenle­tes ritmusban dolgoznak. Nem kapkodó gyorsasággal, és nem kínlódó lassúsággal. Pontosan úgy, ahogy meg­szokták. Éveken keresztül, és ahogy ezt a munkát lehet csinálni órákon' át, megállás nélkül. Ebből a tempóból nem szabad kizökkenni. Nem éri meg egyetlen árva szó sem, vagy egyetlen szippan­tás a cigarettából. Elvonja az ember figyelmét, aztán nehéz újrakezdeni. Ezért hát nem gyújtanak rá mun­ka közben és meeéWik ezek az emberélc egymást szavak nélkül is. tarlón születtek, s laknak va lanteniny ien. R okonok, szomszédok, kortársak, mun­katársak. szaktársak, osatá- lyostársak valamennyien. A brigád régen együtt van, ve­zetőjük pedig már közel kél évtizede dolgozik a vízügyi szolgálatnál. Vele is, Kollek­tívájával is régi ismerősök vágyunk. Nem egy árvíznél láttam őket szinte emberte­len körülmények között dol­gozni, harcolni, küzdeni a mérhetetlen elemi csapással, a természettel, az anyaggal és sokszor az emberi meg nem értéssel is. — Most végleg ráncba- szedjük a Ronyvát — mond­ja a brigádvezető. — Sok gondot okozott ez a kis víz­folyás ez ideig az áradások idején Ojhélynek. A terv szerint a munka csak áz év végén telt volna ki. De az itt dolgozó hét szocialista brigád még a nyár közepén pótvállalást tett, hogy no­vember hetedikére, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójára teljes egészében befejezzük ezt. a már több éve tartó és nagy értékű munkát. Gondoljon bole! Két teljes hónappal a határidő előtt. Nagyon sok földet kell a helyéről el­mozdítanunk és nagyon sok kövei kell a kiszedett föld helyére leraknunk. Nem kis dolog. De ha vállaltuk, akkor teljesítjük is. A mi szavunk záloga a munka ... Varróék és a többiek na­pi tíz órát dolgoznak. így lehetséges, hogy minden szombatjuk szabad. De nem­csak hét végén, hanem hét közben is hazaviszi őket egyszer az autóbusz. Ilyen­kor „feltankolnak” — ahogy ők mondják — otthon. Tás­káikban, oldaltarisznyáik­ban, rúhájuk zsebeiben, te­nyerükben, szívükben, agyuk­ban magukkal hozzák a ha­zai kenyeret, a családi tűz­hely melegét, a búcsúzó asszony szomorú mosolyát és a még alvó gyerekek álmát. Aztán, ha megérkeznek a vállalat által bérelt lakások munkásszállásaiba, újra kez­dődik a kubikosélet, a mun­ka. A munka, amely ősszel számukra már a nehéz ele­je. Mert nemcsak a lábuk, hanem olykor a hátuk is ázik. A vizes föld pedig ne­héz. És a szerszám, a lapát is. De csinálják, napi tíz órán keresztül, megszokott tempójukban. Mert vállaltak. És a kubikosok szava, ígére­te ma is „szén tárás" ... Oravcr János A Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ, az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportja és az Építésügyi Tájékoztatá­si Központ miskolci infor­mációs irodájának szervezé­sében a művelődési központ, színháztermében építésügyi filmnapot tartottak. Ennek során több kisfilmet mutat­tak be, amelyek egyrészt építészeti alkotásokkal, tech­nológiai módszerekkel és fej­lesztési kérdésekkel foglal­koztak. Többek között bemu­tatták a Gipsz zöld útja — és a Konténeres szállítás az építőiparban című műszaki tájékoztató filmeket. De a szakemberek az Alapozási munkák a Szovjetunióban cí­mű szovjet filmet is nagy ér­deklődéssel tekintették meg. A Halma j és Vidéke Afész keretében számos szakcso­port működik. Ezek közül is kiemelkedik a sertéstenyész­tők társulása, amely 280 ta­got számlál. A csoport tagjai kedvezményes áron kapják a hizlaláshoz szükséges abrak- takarmányt. és a hízókat már 05 kilogrammos élő­súlytól értékesíthetik. Az áfész kilogrammonként 23,70- et fizet, a hízók húsáért. Az elmúlt évben mintegy 2000 darab sertés! vásárolt fel a szakcsoport tagjaitól a szö­vetkezet, Tizenhat tagja van a fóli­ás zöldségtermesztő szakcso­portnak. A tagok itt is ked­vezményben részesülnek, 30 százalékkal olcsóbban kap­ják a műanyag fóliát. A meg­termelt zöldségei az áfész értékesíti, ezzel a mennyi­séggel is a környék zöláség- ellátását igyekszik biztosíta­ni. A szövetkezet ez évben mintegy 100 ezer forint költ­séggel fűthető palántanevelö sátrat vásárolt, amelyet táp- kocka»* palánták előállítására hasznosítanak. A műanyag sátor alatt nevelt palánták­kal az áfész körzetébe tar­tozó 24 község lakosainak palántaigényét elégítik ki. Az ötlettől az újításig A hasznos, megvalósítható ötleteket, javaslatokat a vál­lalatok nemcsak szívesen fo­gadják, ide ösztönzik is a dolgozókat alkotó tevékeny­ségük kibontakoztatására. A Beton- és Vasbetonipari Mü­vek miskolci gyára egyike azoknak az üzemeknek, ahol immár évek óta csak a leg­jobbakat mondhatják dolgo­zóik újat akarásáról, alkotó kedvéről. Évente átlagosan 30 azoknak az újításoknak a száma, an.elvek az elfoga­dást követően bevezetésre is kerülnek. S a dolgozók ja­vaslatai nem kevesebb, mint egymillió forintos évi gazda­sági megtakarítást eredmé­nyeznek a gyár számára. Kocsis Barnabás, géplaka­tos egyike a gyár régi dol­gozóinak. Az itt eltöltött évek során nemcsak jó mun­kájával. hanem újf tótevé­kenységével is kivívta a gyár vezetősége; « munka­társai megbecsülését. Tizen­kilenc éve. amióta ill dolgo­zik, minden évben előállt cgy-egv hasznos, a munkát könnyítő, gyorsító ötlettel. Javaslatai közül ez ideig 12 került megvalósításra. — Gyerekkoromban hob­biból foglalkoztam a gépek javítgatásával, ismerkedtem meg működési elvükkel — mondja Kocsis Barnabás. — Később ez a hobbi a szak­mámmá, a hivatásommá vált. S ezt a választást soha nem bántam meg. hiszen itt. iga­zán nagy lehetősége van az embernek szaktudása, isme­retei kamatoztatására. A szaktudás, az évek so­rfái szerzett tapasztalat azon­ban nem azt jelenti, hogy valaki újító is. — Hogyan válik valaki újítóvá a szakmájában? — Ez semmiképpen nem csak elhatározás kérdése — válaszolja Kocsis Barnabás. — Az ötletek, javaslatok mindig a munka végzése, a gépek működésének figyelé­se közben „jöttek”. Amióta ilt dolgozom, mindig igye­keztem az új típusú gépek mellé kerülni, s ha valapie- Ivik működésével probléma volt. nem tudtam megelé­gedni csak a hiba felisme­résével. Mindig igyekszem megoldást is találni a hibák kiküszöbölésére. Sajnos, még a legújabb gépeknél is akad olyan alkatrész, amely nem működik tökéletesen, s ez kiesést okoz a termelésben. Az újításoknál nemcsak a nagy dolgokra kell gondolni. Hiszen az előbb említett ese­tekben sokszor csupán a le­leményesség is elegendő volt a hibák megszüntetésére. — Ennek a kis „lelemé­nyességnek”. ötletnek a meg­találása azonban gyakran hetekig és hónapokig tarló fejtörést is okoz az újítónak. A elfogadott 12 újítás közül melyik a legemlékezete­sebb? — Az 1973-ban, a Henke­présgéppel kapcsolatban el­készített újításom azt hiszem sokáig emlékezetes marad számomra. Márcsak azért is, mert a beadott javaslataim sorában ez a legjelentősebb. Ez az újítás a gép termelé­kenységét. növelte. Korábban ugyanis a keretfelomelő meg­lehetősen lassú működése a többi munkafolyamatot is hátráltatta: műszakonként csupán 7 ezer darab mozaik- lap gyártását lette lehetővé. Az újítás bevezetésével le­hetővé vált a keretfelemcló sebességének gyorsítása, amely » műszakonkénti, mintegy 8500 darabos telje­sítményt eredményezte. Így a gépen a korábbi teljesít­ményhez viszonyítva mint­egy 315 ezer forint értékű többlettermelést érnek el évente. Kocsis Barnabásnak hat másik újítása is a Henke- présgéphez kapcsolódik. S közöttük nem kevésbé je­lentős a nTunkásvédelemhez fűződő, újítása sem. A gép ugyanis igen nagy. mintegy 110 decibeles hangerősséggel működött régebben. A be­tolópálya átalakítása azonban lehetővé tette a zajtalan üze­melést. Az újító következő szavait azonban feltétlenül érdemes megjegyezni. — Valamennyi újításom kipróbálásában, megvalósí­tásában nagy segítségei kap­tam a munkatársaimtól, s a tmk-műhelytől. A szükséges alkatrészek elkészítését a műhelybeli munkatársak gyakran még munkáidon túl is vállallak. Az ő segítségük nélkül aligha jutottam volna valamire... D. H. Gátakkal lezárják a tűz helyét Helyreállítás és termelés-előkészítés LyiifíÉéiiyÉn Beváltják • ■ ^ a TUZEP-utalványokat már 43. napja tart a megte­szilett küzdelem Lyukobá- nyán. a szeptember (i-án ke­letkezett bányatűz ellen. Leg­utóbbi híradásunkban beszá­moltunk arról, hogy az úgy­nevezett D 2-es számú szál­lító alapvagatlal — amely­ben a tűz keletkezett — pár­huzamosan és attól mintegy 25. méterre segédalapvágat készítését kezdték meg. Az- óla ez a vágat 9(1 méter hosz- szúságban elkészült és össze­kötötték a D 2-es szállító alapvágattal. Erre azért volt. szükség, hogy egyrészt két oldalról támadhassák meg a tüzet, másrészt pedig a ké­sőbbiek folyamán, amikor a front ismét termelőképes lesz, itt történik majd a szál­lítás. Tegnap Rácz János, a Bor­sodi Szénbányák miskolci bá­nyaüzemének igazgatója a következő tájékoztatást adta lapunknak: — Három nagy feladattal kell egyszerre birkózni. A 1 űzf elszámolási i n tézkedési tervünknek megfelelően a D 2-es, 'tűzesetet szenvedett szállító alapvágatot a front felől már korábban beton idomköböl kiépített gáttal elzártuk. Az újonnan létreho­zott segédalapvágat felöl pe­dig most folyik egy 7 méter vastagságú betondugó kiépí­tésé. Ezzel a munkálattal va­sárnap reggelre leszünk kész. Ezt követően gyorsan kötő anyaggal hozzákezdünk az injektáláshoz is annak érde­kében, hogy a levegő, az oxi­gén még a szénfal repedé­sein se juthasson be a tűz helyére. Ilyen értelemben a D 2-es szállító alapvágatnak azt a 70 méter hosszúságú szakaszát, ahol a tűz kelet­kezett, teljes egészében és tökéletesen lezárjuk. Ezen a munkán borsodi bányamentő rajok dolgoznak, s mivel a körülmények javultak, már a bányamentő készüléket sem kell használniok, amely nagy­mértekben megkönnyíti mun­kájukat. — Másik nagy feladatunk lesz a helyreállítás, amely­hez a tűz helyének gátakkal való tökéletes lezárása után, tehát a jövő héten kezdhe­tünk hozzá — folytatta tájé­azt jelenti, hogy az összesen 320 méter homlokszélességű frontfejtést, a hozzátartozó szállító- é.i légvágatokat kell rendbetenni és termelőmun­kára előkészítenünk. Legne­hezebb dolgunk a D 2-e.s szállító alapvágatban lesz, ahol a tűz miatti, a befecs­kendezett sok víz miatt ki­alakult magas páratartalom tönkretette a villamos beren­dezéseket és szerelvényeket. A fötebélelés erősen szaka­dozott állapotban van, ezt teljes egészében ki kell cse- «rélni és rendbe kell tennünk a gumiszalagot is. — A tűz miatt naponta 22o vagon szén termeléski­esésünk van. Ennek pótlására a bánya egy másik területén rovember elsejétől egy 91 méter hóm lók szélességű kise­gítő frontfejtést nyitunk, ahonnan naponta 50—55 va­gon szenet termelünk ki. A kisegítő frontfejtés előkészí­tése teljes erővel folyik. Az újonnan kialakított munka­helyi lehetőségek szerint he­lyezzük vissza azt a közel 200 lyukói bányászt, akik most ideiglenesen a fekete- völgyi aknában dolgoznak. Ez a harmadik feladatunk azért is fontos, mivel jelen­leg 2745 tonna TÜZÉP-utai- vány vár kielégítésre. A tü- zelöigónv természetesen el­tol jóval több, de a TÜZÉP lyukói szénre a bánya tűz óta nem fogad el megrende­lést. A már említett 2745 tonna- , nyi ki utalványozott szén szállítása megkezdődött, Mis­kolc lakossága, az LKM. a DIGÉP dolgozói, valamint a bányászok számára. Újabb lyukói szénre rendelést a TÜZÉP majd csak azután fogad, ha az előbb említett men ny iséget leszól 1 i totl u k. Egyébként a TÜZÉP, illetve a Volán illetékes vezetőivel történt megállapodásunk alapján lehetőség van arra, hogy a lyukói szénre szóló utalványokat sürgős esőiben más TÜZÉP-telepeken is be­lebet váltani. O. .1. Két hónappal az előirt határidő előtt, már 1975. november 7-én megkezdődik a próbaüzem az ózdi nid- és dróthengér- miiben. A több mint 350 méter hosszú csarnokban elhelyezett óriás gépsor elektronikus vezérlésű, teljesen automatizált lesz. Gyártmányaikat elsősorban a hazai építőipar fogja fel­használni, de jelentős mennyiség jut belőle exportra U. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents