Észak-Magyarország, 1975. szeptember (31. évfolyam, 206-229. szám)
1975-09-27 / 227. szám
ÉSZAK-MAG YAROR5ZAG 2 / 1975. szcpt. 27,, szombat Befejezte munkáját orszányüés iszi i (Folytatás az 1. oldalról) Ma már csak ott indokolt az egyesülés, ahol még több kis területű szövetkezet működik, különösen Pest, Bács- Kiskun, vagy. Borsod megye egyes településein. A gazdasági fejlődés elősegítésére a gazdaságok közötti kooperációt, az agráripari szervezetek kialakulását támogatni kell. Köztudott, hogy a közgazdasági szabályozórendszert 1976. január 1-ével módosítjuk. A jövő év elejétől egyes mezőgazdasági termelőeszközök és anyagok ára, a műtrágyáé, a növényvédő és gyomirtó szereké, a fehérjetakarmányoké növekszik. Január 1-től . egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási ára is emelkedik. Ezzel ellensúlyozni igyekszünk a termelő- eszközök árnöveKedését. A termelés állami támogatásának rendszere bizonyos módosításokkal fennmarad. Teendőink megvalósításában a vállalati gazdálkodásra, az ott dolgozó emberekre igen fontos feladat hárul. Az ország 1976—77. évi kenyerének biztonságos megtermelése, a nemzetközi kereslet egyaránt azt kívánja, hogy minden gazdaságban hasznosítsák a korszerű búzatermesztés eddigi tudományos eredményeit. Országosan a tavaly őszinél nagyobb, vagyis az 1973. évinek' megfelelő terület bevetését és az ideinél nagyobb hektáronkénti hozamokat kell elérni. Púja Frigyes beszéde Púja Frigyes külügyminiszterünk pénteken szólalt fel az országgyűlésen. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy az utóbbi években jelentősen fejlődtek a szocialista és a tőkés országok kétoldalú kapcsolatai, rendeződött a német kérdés, folytatódnak a haderőcsökkentési tárgyalások, hadászati fegyverkezés korlátozásáról szovjet—amerikai szerződéseket írtak alá. Történelmi jelentőségű változások mentek végbe az indokínai térségben, felszabadult Dél-Vietnami, győzelmet arattak a kambodzsai és a laoszi haladó erők. Portugáliában demokratikus fordulat következett be, megbukott a görögországi fasiszta rezsim. Erre a kedvező fejlődésre az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezése, 35 ország legmagasabb rangú vezetőinek találkozása, a Helsinkiben aláírt záróokmány tette fel a koronát. Ezek jelzik, hogy a nemzetközi élet új szakaszához érkezett, az enyhülés, a békés egymás mellett élés eszméje tért hódít. A következő hónapok és évek egyik leglényegesebb nemzetközi feladata az lesz, hogy közösen ültessék át az életbe mindazt, amit Helsinkiben fogadtak el a képviselt országok kormányai. A Magyar Népköztársaság maradéktalanul teljesíteni fogja vállalt kötelezettségét. Tovább kell harcolni azért, hogy a politikai enyhülés a Ollári katonai enyhüléssel egészüljön ki. Kormányunk egyetért minden ésszerű leszerelési indítvánnyal. Ebből indult ki, amikor támogattuk a Szovjetunió ilyen jellegű javaslatait, s amikor egyetértünk a szovjet kormánynak, az ENSZ-közgyűlés 30. ülésszakára beterjesztett javaslataival. Csütörtökön volt 30 esztendeje annak, hogy a felszabadult Magyarország és a Szovjetunió helyreállította diplomáciai kapcsolatait. Ez akkor hathatós támogatás volt ahhoz, hogy hazánk megtalálja helyét a világban. Országunk és a Szovjetunió testvéri kapcsolatai azóta is szüntelenül fejlődnek. István felszólalása Ollári István (Borsod m. 10. vk.), a Borsodi Vegyikombinát nitrogénműtrágyagyárának gyárvezetője dolgozótársai véleményét tolmácsolta, amikor leszögezte: a jelenlegi nehezebb körülményeken csak úgy lehet minél előbb változtatni, ha maradéktalanul eleget teszünk a ránk háruló feladatoknak. A Borsodi Vegyikombinátban ezeket a szavakat tettek követik, — bizonyította tényekkel, adatokkal a képviselő. Elmondotta például, hogy a termelés biztonságát szem előtt tartó takarékossági tervek összeállításakor messzemenően hasznosították a brigádok, az üzemi kollektívák tapasztalatait, ezért is tudtak 1974-ben százmillió forint, az idei esztendő első hat hónapjában pedig 24 millió forint megtakarítást elérni. Ollári István a továbbiakban arról tájékoztatta képviselőtársait, hogy — a KGST- egyíittműködés további bővítésében is számottevő — PVC—III. nagy kapacitású műanyaggyár beruházásain dolgozó vállalatok összeh'm- golt, felelősségteljes munkát végeznek. Nem így azok, ahonnan az építéshez szükséges anyagokat szerzik be. A Fémmunkás Vállalat például a megrendelt szerkezeti elemeket, nyílászárókat csak olyan határidőre szállítja, amely mór-már az egész beruházás határidőre való elkészültét veszélyezteti. A gondok között említette, hogy — jóllehet az importgépek beszerzésére az Állami Tervbizottság megfelelő devizakeretet hagyott jóvá — a külföldi gépek megvásárlásának külkereskedelmi engedélyezése az indokoltnál hosszabb időt vesz igénybe, lassítja a gyár tető alá hozatalát. Ügy vélte, ez a takarékossági szempontok diktálta jóhiszeműség miatt van —, hogy a gépeket, berendezéseket a legkedvezőbb feltételekkel vásárolhassák meg — ám így értékes hónapok vesznek el, s nem biztos, hogy a devizamegtakarítás arányban áll a gyár későbbi uzemb'1 helyezésével keletkező veszteségekkel. Faluvégi Lafos expozéja Miután a Minisztertanács munkaprogramja feletli vitában több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, az elnöklő Péter János megadta a szót Lázár Györgynek, mimiszterelnöikünikneik, áld válaszolt az elhangzottakra. Ezután a napirendnek megfelelően a Magyar Népköz- társaság 1974. évi költség- vetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter jelentkezett szólásra. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a népgazdaság fejlesztésének és a társadalmi ellátásnak 1974. évi tervét teljesítettük, noha ' a népgazdaság egyensúlyviszo- nyai a kívánatosnál kedvezőtlenebbül alakultak. Népünk életszínvonala az előirányzatát meghaladó mértékben javult. Erediinénye- inkikel biztatóan hozzájárultunk a IV. ötéves terv megvalósításához. 1974-ben több nehézséggel kellett szembenéznünk. Nagy gondot okozott a tökés világpiac hatása. A mostoha időjárás miatt csak veszteségék árán sikerült a mezőgazda- sági termést betakarítani. Mégis arról számolhatunk be, hogy a nemzeti jövedelem a tervezettnél gyorsabb ütemben,- 7 százalékkal növekedett. A szocialista ipar 8,2 százalékkal, a mezőgazdaság 3,7 százalékkal adott több terméket az előző évnél. Eredményeinkben nagy szerepet játszott pártunk XI. kongresszusa tiszteletére indított szocialista munkaverseny. A tervezettnél gyorsabban nőtt a munka termelékenysége. Az iparban egy foglalkoztatottra számítva 7—8 százalékkal haladta meg az előzi évit. A külke- reskedel mi cserében olyan nagy volt a veszteség, hogy felemésztette a megtermelt nemzeti jövedelem többletének nagy részét. Ráadásul a belső fél használás szintén 'meghaladta elgondolásainkat. Ezek érzékenyen hatottak népgazdaságunk egyensúlyi állapotára. Ezt fokozatosan helyre kell állítanunk. A pénzügyminiszter ezután számszakilag foglalkozott a költségvetés kiadásaival, bevételeivel. Az előző évhez képest a költségvetési pénzforgalom 22 százalékkal növekedett, miközben a társadalmi termék 11 százalékkal bővült A jövőben nem tartható fenn — mondotta a továbbiakban — a terhek olyan megosztása, amely 1974-ben a költségvetés és a vállalatok között érvényesült. A megváltozott feltételek között szükség van 1975- ben és 1976. január' 1-től egyes anyagok és importtermékeik termelői árát emelni és az adózási szabályok módosítására is sort keríteni. A' beruh ázásokról szólva megemlítette: kedvező^ hogy növekedett a gépi beruházások arány-a. Az idén kilenc fontos beruházás meggyorsítását szorgalmazzuk. • Ha a tervezett intézkedések megvalósulnak, akikor 2,7 milliárd forint értékű termékhez jutunk hamarabb. A költségvetés helyzetének javítására ebben az évben már több intézkedést tettünk. Ezután elmondta a miniszter. hogy a nemzeti jövedelem háromnegyedét fogyasztásra fordítottuk. Megvalósítottuk az életszínvonal emelésére vonatkozó elgondolásainkat. Az' egy keresőre jutó reáljövedelem 6.6 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 5,5 százalékkal nőtt.. A miniszter szólt arról, hogy 1974-ban társadalombiztosítási célokra 36.8 milliárd fórimtot fordítottunk. Az oktatás és egészségügy területén 16 ezer állásra várnak jelentkezőt. A közvélemény elvárja, hagy állandó figyelmet fordítsunk a tanácsi gazdálkodás sokoldalú fejlesztésére. 1974-ben a tanácsok több minit 60 milliárd . forinttal rendelkeztek. A társadalmi munka értéke megközelíti a 2 milliárd forintot. A raun- Ikából származó 100 forint jövedelemnövekedést 1968- bam a társadalmi juttatások 38 forintos növékiedése kísérte. Ez az arany 1974-ben már 54 forint volt. Tovább ez csak akkor növelhető, ha a munka termelékenységét a jövőben nem 7—8 százalékkal, hanem ennél sokkal jobban tudjuk javítani. A továbbiakban a vállalatok gazdálkodásáról szólt. Az állóeszközök értéke 52 milliard forinttal gyarapodott. Nőtt a? árbevétel és a nyereség. A pénzügyi eredmények egy része azonban a költségvetési támogatásokból' szármázik. Figyelmet kell íordítaná arra, hogy a készletek ne növekedjenek. A IV. ötéves terv eddig eltelt időszakában 40 százalékkal növekedett az egy főre jutó ipari termelés. Ugyanilyen mértékben .emelkedett az egy főre jutó gépek értéke is, A gépkihasználás sajnos, nem változott. Így az élőmunka termelékenységének növekedését nagyobbrészt a technikai felszereltség idézte elő. A mun* kasaervezés alig játszott szerepet. A feladatokról szólva elmondta, hogy korszerűsíteni Íveli a gyártmányszerkezetet, az anyag- év energiatakarékossági terveket végre kell hajtani, és a jövőben azokat a technológiai változásokat kell előnyben részesíteni, amelyek egyszerre anyag- és •m unkaerij-megtatoaritast is eredményeznék. A mezőgazdasággal kapcsolatban kiemelte, hogy az állami gazdaságok jó eredményeket értek el, a tsz-ek bruttójövedelme 5 százalékkal nőtt, a bér rés az év végi részesedés együttes összege 5 százalékkal, a fejlesztési alap 7 százalékkal nőtt. Majd a külgazdasági kapcsolatok bővítéséről beszólt. Aláhúzta a KGST-taigországókfcal, elsősorban a Szovjetunióval való együttműlcödiésünlc jelentőségét. Az elmúlt esztendő eseményeiből. azt a következtetést is levontuk, hogy nagyobb kritikával kell elemezni a világgazdasági előre jelzéseket. Jövő terveinknek jobban kell alkalmazkodniuk a realitásokhoz. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta az 1974. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka véget ért. , nap az iiléstereiti Második Az országgyűlés őszi ülésszakának második napján változatlanul nagy érdeklődés kísérte a képviselők munkáját. A karzatokon már egy órával az ülés megkezdése előtt megjelentek a vendégek, az érdeklődők. — Csodálatosan szép ez a mi' parlamenti üléstermünk, nem lehet betelni vele. Látványos még akkor is, ha csak gyülekeznek a képviselők a padsorokban. Különösen szép, amikor dolgozni kezd a tv. Ilyenkor minden csillár égője kigyullad, s a fénypom-. üába a jupiterlámpák is besegítenek. Olyan látvány ez az építészeti remekmű, amelyet sem a televízió képernyője, sem a film vászna nem képes hűen közvetíteni. * Ha egy képviselő felszólal, s különösen akkor, ha mondanivalóját konkrét tényekkel támasztja alá, a bársonyszékekben ülő illetékesek élénken figyelnek szavára. így volt ez Ollári István képvjselőnk tegnapi felszólalásánál is. A következő szünetben a folyosón hozzácsatlakozott rir. Bíró József külkereskedelmi miniszter, s ott akkor rögtön kifejtette a témával kapcsolatos véleményét, majd meghívta, hogy az ebédszünetben külön konzultáljon vele a kérdésről. Ami itt elhangzik, közvetlenül a legilletékesebbeknek jut a tudomására, s nem egy esetben a válasz reagálása. is gyors, szinte azonnali. * A mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter beszédében sok olyan dolog került szóba, amely megyénket is közvétlenül érinti. Olyan gondok, amelyek nálunk is ismertek. Megyénk képviselői nagy figyelemmel hallgatták a miniszter szavait, s a témát már a következő szünetben megvitatták. Képviselői szinten nincs szűk szakmai szemlélet. Itt minden téma minden képviselő ügye. Ezért volt a mezőgazdasági helyzetünket tárgyaló kis csoportnak tagja Simaházi Sándor, az Encsi járási Hivatal elnöke, dr. Németh Páli a Sátoraljaújhelyi járási Pártbizottság első titkára, Kiss Imre, a mezőkeresztesi , áfész vezetője, dr. Déváid József, megyei főorvos, Török Sándor, a mezőcsáti MÉZÖGÉP vezetője. A kormányprogram vitájában elhangzott, hogy a háztáji gazdaságok háttérbe szorultak az utóbbi időben. — A mi körzetünkben is így van — mondta Kissi Imre —, a termelőszövetkezetek nem támogatják a háztáji gazdaságokat, csak az üzemszerű termeléssel j foglalkoznak. Az encsi járásban szintén — tette hozzá Simaházi Sándor —, talán nem teljesen általános, de- jó péidát alig tudnánk említeni. — Nálunk is stagnál a háztáji ügye — egészíti ki a témát dr. Németh Pál. — Az állattenyésztésben azokban jól állunk. Évente 7 százalékkal nő 1971. óta a szarvasmarha-állomány. * A költségvetés írásos anyagát megkapták a képviselők, s már idő előtt alaposan áttanulmányozták. Török Sándor, a mezőcsáti MEZŐGÉP képviselője még csak érleli magában a gondolatot, amikor először kér szót a Házban. Véleménye, hozzá lenni valója azonban már most is van. Az'1974. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésben többek között ez áll: — A mezőgazdaságban nőtt a technikai felszereltség. A nettó állóeszköz-értéken belül a gépek, berendezések és jármüvek álla- mányának értéke az átlagot meghaladóan 17 százalékkal növekedett. Mindez az iparszerű termelési rendszerek! feltételének megteremtését segítette elő, amelynek eredményeként az iparszerűen művelt terület megkétszereződött. Török Sándor ezzel kapcsolatban mondotta el azt a problémát, hogy . a nagyüzemek szükségleteit kielégítő nagygépek, mellett hiányoznak a mezőgazdasági kisgépek. Ezeket nehéz beszerezni, pedig még igen nagy szükség lenne ráiuk. Ez a téma szorosan kapcsolódott ahhoz a poblé- mához is, amit a mezőgazdasági miniszter beszédében kifejtett. A háztáji gazdaságok nem eléggé fejlettek. A még meglevő kisebb termelőszövetkezetek és háztáji gazdaságok természetszerűleg mezőgazdasági kisgépeket is igényelnek. Az iparnak ezzel még hosszú ideig élnie kell. (Adamovics' 3 /
