Észak-Magyarország, 1975. szeptember (31. évfolyam, 206-229. szám)

1975-09-26 / 226. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1975. srept. 26,, péntek wjmm Tanácskozik az országgyűlés őszi ülésszaka kell aknázni az iskolán kí­vüli .művelődési lehetőséget. Lázár György befejezésül a'rról beszélt, hogy egy hó­nap múlva lesz 25 éve, hogy megalakultak a néphatalom szervei, a helyi tanácsok. Eredményesen töltik be fon­tos államhatalmi, államigaz­gatási funkciójukat. Eddigi eredményeinkre támaszkodva a tanácsok javítsák tovább irányító- és ellenőrző mun­kájukat. Az expozé foglalko­zott a munkahelyi demokrá­cia kérdéseivel. Végezetül kül­politikai kérdések kerültek napirendre, ez a külpolitika eredményes volt, és a mi­niszterelnök ennék folytatá­sához kérte az országgyűlés támogatását. Majd kiemelte a Helsinkiben létrejött meg­állapodás nagy horderejűt. Ezután kérte a tisztelt or­szággyűlést vitassa meg és fogadja el a kormány prog­ramját. Biszku Béla feesséde Kádár János képviselőkkel beszélget. (Folytatás az 1. oldalról) vetésből ellensúlyoztuk. A vi­lággazdaság oldaláról ben­nünket érő kedvezőtlen hatá­sok nem ingatták meg nép­gazdaságunk szilárdságát. De hiba lenne, ha figyelmen kí­vül hagynánk a megváltozott közgazdasági viszonyokat. Számításba kell venni, hogy a KGST-országok egymás közötti forgalmában is emel­kednek az árak. A Központi Bizottság 1974. december 5-i ülése gondosan elemezte a kialakult kö"ül- ményeket és nagy fontosságú határozatában kijelölte, ez évi júliusi ülésén pedig is­mét megerősítette — a tenni­valókat. Azt a feladatot tűz­te ki, hogy a hatékonyság növelésének meggyorsításá­val, a termelési szerkezet korszerűsítésével, tartaléka­ink mozgósításával továbbra is biztosítsuk a fejlődés üte­mét és teremtsük meg az egyensúly fokozatos helyre­állításának feltételeit. Lassú j az előrehaladás A tények elemzése arra mutat, hogy bár a határozat végrehajtása szervezetten megkezdődött, az eddigi eredmények nem biztosít­ják valamennyi fontos kö­vetelmény kielégítését. Las­sú az előrehaladás. Fokoz­nunk kell erőfeszítéseinket a határozatok következetes végrehajtásáért. Legfonto­sabb feladatunk, exportké­pességünk növelése. Az el­következő hónapot-e másik kiemelkedően fontos felada­ta, az őszi mezőgazdasági -munkák jó lebonyolítása. Lázár György ezután a jö­vő előkészítésével foglalko­zott. Kijelentette, hogy a kormány néhány hónap múl­va az országgyűlés elé ter­jeszti az V. ötéves tervről szóló törvényjavaslatot. Majd a továbbiakban a hatékony­ság növelésének meggyorsí­tását sürgető teendőkről be­szélt. A tőkés válság nem szűnt meg, a piaci feltételek továbbra is nehezek. Ahhoz, hogy mindezt ellensúlyozni tudjuk, számottevően meg kell növelni, struktúrájában pedig gyökeresen meg kell újítani exportunkat. Az 1976—80-as időszakban a számításba vehető munka­erőforrás csökken. A mun­kaerő-ellátást feltétlenül ja­vítani kell. ennék már nem lehet forrása a létszám nö­velése. A növekedést teljes egészében a termelékenység emelésével kell megalapoz­ni. Az V. ötéves tervben mindössze 25—30 százalékos beruházásnövelést tervezünk. Szigorúbb rangsorolásra vá.n szükség. A mennyiségi nö­vekedést a termelésben a minőségi változásokkal kell egy bekapcsolni. Elen gedhe­tetlenül szükséges, hogy tár­sadalmi méretekben fokoz­zuk a' munka szervezettsé­gét. Az egyensúly javításá­nak követelményei akkor elégíthetők ki. ha 1976—1960, között évi átlagban legalább 5.5—6 százalékos nemzeti, jövedelemnövekedést érünk el. a belföldi felhasználást viszont legfeljebb 4,5 szá­zalékkal növeljük. Vagyis a megtermelt nemzeti jövedel­met nem fordíthatjuk teljes egészében felhalmozásra és fogyasztásra, hanem <£gy meghatározott hányadát a cserearányok romlásának el­lensúlyozására --kell fordíta­nunk. Takarékos gazdálko­dásra kell berendezkednünk. Meg kell gyorsítanunk a termelési szerkezet korsze­rűsítését. Nagy figyelmet fordítunk az energetika fej­lesztésére. Ebbe jelentős sze­repet szánunk a szénbánya-» szat fejlesztésének, a szén- bázisra épülő villamos erő­műveknek. Azt tervezzük, hogy a jövőben a kőolajat üzemanyag-előállításra és a vegyiparban használjuk fel. Új feladatokat kell megol­danunk a vaskohászatban. Korszerűsíteni kell aoélmű- veinket. Folytatjuk az alu­mínium-ipari központi fej­lesztési program végrehajtá­sát. Üj pvc-, polipropilén- és müsziálgyártó-kapacitást ter­vezünk létesíteni. A gépipar­ban konkrétabb lépéseket tervezünk a termelési szer­kezet koiszerűsítésóre. A könnyűiparban továbbra is a korszerűsítés lesz a fej­lesztés fő iránya. Gondos­kodunk a hazai szükséglet teljes kielégítését biztosító cukorrépa-termelés gazdasá­gos feldolgozásáról. Az/ épí­tőiparban a nagy létszámú és magas műszaki felszerelt­ség ű vállalati szervezetek továbbfejlesztésével megkell oldanunk a beruházások gyorsabb kivitelezését. Folytatni kívánjuk Az V. ötéves terv idősza­kában is folytatni' kívánjuk jól bevált agrárpolitikánkat. Fontos feladatunknak tart­juk a korszerű iparszei'ű termelési rendszerek haté­konyságának növelését. Meg­gyorsítjuk a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar­ág fejlesztését. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy gazdasági feladataink megoldása hazai erőforrása­ink mozgósítása mellett egy­re inkább a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek kihasználásától függ. Csak a külgazdasági kapcsolatokra és a szocia­lista gazdasági integrációra alapozva tudunk előre, lép­ni. Lázár György beszéde további részében azokról a fontos , feladatokról szólt, amelyek ez évben előttünk állnak az iparban és a me­zőgazdaságban. Szigorúan ellenőrizzük A Minisztertanács elnöke a bér- és jövedelempoliti­kai tervekről szólva kijelen­tette: számolunk azzal, hogy a következő években is emelni kell a fogyasztói árak színvonalát. Ezt szí­vesen elkerülnénk, de nem tehetjük meg, hogy a fo­gyasztói árakat teljes mér­tékben mentesítsük a ter­melői és az importárak színvonalában és arányaiban előálló változásoktól. A következő két évre csak szerény és az öt év egészé-; ix; is az eddiginél néhány szá Zalákkal mé rsákel t ebb reálbér és reál j ö vedelem emelését tervezzük. A fogyasztói árakat szigo­rúan ellenőrizzük, az árszín­vonal növekedését a terve­zett keretek között tartjuk. Olyan jövedelempolitikát ■folytatunk, amely kellő biz­tosítékot nyújt arra, hogy valamennyi társadalmi ré­teg életszínvonala rendsze­resen emelkedjen. Tovább javítjuk a gyermekes csalá­dok és az időskorúak anya­ga helyzetét. Javítjuk a la- kásellátást, fejlesztjük az egészségügyi hálózatot, a gyermekintézményeket. Miniszterelnökünk ezt kö­vetően a közgazdasági sza­bályozás továbbfejlesztéséről beszélt. Kiemelte: hogy a tá­mogatások növekedése követ­keztében, az elmúlt években csökkeni: a vállalati gazdál­kodásból származó bevétel, miközben a vállalatok jelen­tősen növelni tudták pénz­alapjaikat. Ez, a helyzet nem tartható fenn. A szabályo­zók módosításakor ezt a fel­adatot meg kell oldani. Ez­után a tartalékok kihaszná­lásáról, a termelés korszerű­sítéséről beszélt, majd a tu­domány fejlesztésének kér­déseit taglalta, amire a nem­zeti jövedelmünk 3 százalé­kát fordítjuk. Ezután 'az ok­tatás fejlesztéséről szólt. A kormány nagy fontosságot tulajdonít a szakmai képzés­nek. örvendetesen gyarapo­dott népünk műveltsége. A kulturális nevelő munkába bekapcsolódott a szocialista brigádmozgalom. Jobban ki Biszku Bála, az MSZMP Politikád Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. csütörtökön az ország­gyűlés őszi ülésszakán be­szédet mondott, megállapí­totta, hogy kormány mun­kaprogramja egészében és részleteiben egyaránt megfe­lel a Hazafias Népfront vá­lasztási felhívásában megfo­galmazott össznemzeti célok­nak. A kormány munkaprog­ramjának benyújtása és az országgyűlésnek ezzel kap­csolatos állásfoglalása ki­váltképpen időszerű most, amikor IV. ötéves ter­vünk finisében vagyunk és V. ötéves tervünk konkrét előkészületein dolgozunk. Az idei képviselő-választás ered­ménye tükrözi a dolgozó nép egységét, a szocializmust építő társadalom tenni aka­rását, A választás ered­ményeiben is erőteljesen megnyilatkozott a munkás- oéztály, a párt politikája iránti egyetemes bizalom, és az az eltökéltség, hogy a dol­gozók egyetértőén támogat­ják a népszavazásra feltett politika valóra váltását. Meg fudjuk oldani Terveink realizálásának legfőbb záloga, hogy tovább erősödjék a munkásosztály vezető szerepe, a szövetke­zeti parasztsággal való szi­lárd egysége, az értelmiség­gel és a szocializmus min­den hívével való szoros összefogása. Azzal a hatal­mas erővel, amit a szocia­lista nemzeti egység képvi­sel, a jövőben is minden feladatunkat meg tudjuk oldani. A kormány munkaprog­ramjának alapvető vonása, hogy helyesen foglalja össze azokat a teendőket, amelye­ket a kongresszusi határo­zatok előírnak. A munka- program ezzel biztosítja a kormányzati tevékenységben a szükséges folyamatosságot. Ugyanakkor végigvonul raj­ta az a határozott törekvés, hogy a munkát, a végrehaj­tást minden vonalon tovább kell javítani. A programból az is kiviláglik, hogy a kor­mány a feladatok sikeres, végrehajtását még több tarv- szerüséggel, még szélesebb körű szervező munkával kí­vánja előmozdítani. Ezekben az erőfeszítéseiben a1 kor­mány számíthat a párt, a Központi Bizottság teljes támogatására. Biszku Béla felszólalása további részében aláhúzta, hogy sikeresen teljesítjük IV. ötéves tervünket. Tud­juk, hogy a külső gazdásági feltételek váratlan változá­sai megnehezítették mun­kánkat. A népgazdaság fej­lesztésére fordítható anyagi forrásaink tekintélyes részét felemészti a cserearányrom­lás, Ezek a nehézségeik las­sították agyain gazdasági növekedésünket, de nem okoztak törést fejlődésünk­ben, az életszínvonal ala­kulásában. Ez mindenekelőtt munkásosztályunk és népünk holytállásánalt köszönhető. Tervszerűen folytatjuk A kormány munkaprog­ramja előrevetíti, hogy a kö­vetkező ciklusban az V. öt­éves terv éveiben is szilárd alapokon, tervszerűen foly­tathatjuk gazdasági építóT munkánkat. A munkaprog­ram megjelöli a feltételeket és követelményeket a célok eléréséhez. Nem kevésbé fon­tos azonban, hogy a követel­ményeket., a gazdasági mun­ka minden felelős tényező­je, minden munkahely kol­lektívája, minden brigád és minden egyes dolgozó tisztán lássa. Minden szinten elmé­lyültem kell elemezni a gaz­dálkodás helyi feltételeit, a termelés és hatékonyság fejlesztésének lehetőségeit. A vezetők őszintén beszéljék meg a 'dolgozókkal ezeket a kérdéseket. Még többet kell tennünk a gazdaságunkban rejlő tartalékok feltárásáért. Fel kelll számolni a vezetők egy részénél tapasztalható passzív ás ■ kezdeményező­készséget nélkülöző hiaga- lartást, mert ez lefékezi a dolgozók tettrekészségét is, ami nélkül nem tárhatjuk fel tartalékainkat. (Folytatás a 3. oldalon) AZ ORSZÁGGYŰLÉS.őszi ülésszaka csak külsőségeiben hasonlít az eddigiekhez. A terem telve, az erkély sorait megtöltötték a meghívott vendégek, úgy mint máskor. Most mégis megilletődött feszültség tölti meg a lég­kört. A választások óta tu­lajdonképpen ez az első való­ban munkaértekezlet. Ez az az alkalom, amikor sok új képviselő elkezdi tevékenysé­gét azzal, hogy meghallgatja és elfogadja a kormány mun­kaprogramját. Ez a program határozza meg tevékenységü­ket; ez a program az, amely­nek megvalósításáért dolgozni fognak az elkövetkező évek­ben. * * 9 MEGYÉNK képviselői közt is sok az újonnan választolt. Még most ismerkednek az itteni renddel, szokásokkal, s ahogy elmondották, min­denben sokat segít nekik Hegyi Imre, a megyei képvi­selőcsoport vezetője, akinek tanácsai a technikai útbaiga­zításokra is kiterjednek. Az egyik szünetben kis társaság alakul ki, új és régi képviselők váltanak szót a kormány elhangzott munka- programjáról. — Nekem az tetszett na­gyon, hogy mikor a gondok­ról szólt az expozé, a meg­oldás lehetőségét is felvázol­ta — mondta, Palásti József- né, sátoraljaújhelyi képviselő. — A kormánynak ez a mun­kaprogramja minden társa­dalmi réteget aktivizál. — A képviselőknek ezzel még sok tennivalójuk lesz — fűzi hozzá ( Hegyi Imre. — Megtárgyalják választókör­zetükben, különféle össze­függések között. A kormány munkaprogramjából is ki­emelnénk a munka haté­konyságának fokozására utaló részt. Hozzátéve, hogy az a hatékonyság nemcsak az üze­mekre vonatkozik, hanem a hivatalokra is. — Még az Iskolákra is — teszi hozzá Palásti Józsefné. 9 A SZÜNET még enged időt rá, hogy Simon Gábor­ral, a miskolci járás képvi­selőjével • külön is váltsunk néhány szót. Simon Gábor a házépítő kombinát vezetője, s a parlament építési és köz­lekedési állandó bizottságá­nak tagja. A . kormány mun­kaprogramján- belül nagy hangsúlyt kapott a lakásépí­tés. Erről Simon Gábor a következőket mondotta: — Nem mindegy, hogy mi­lyen ráfordítással valósítjuk meg a lakásépítési tervet. Jó hatással van az építőipar­ra az új műszaki-gazdasági normatíva, amely nem enge­di, hogy felfussanak a lakás­árak és kitegyék a vállalati ügyeskedéseknek. — A mi házgyárunk kapa­citása elegendő-e a lakásépí­tési program folytatásához? — Igen. sőt ha kell. na­gyobb igények kielégítésére is képesek vagyunk. — Végighallgatva a kor­mány munkaprogramját, mi a benyomása róla? — Nagyon megfogott az az őszinte hang, az a nyíltság, ahogyán Lázár György nem­csak eredményeinkről, hanem gondjainkról is szólt. Való­jában úgy igaz — ahogyan az expozéban is megfogal­mazódott —, ahhoz, hogy jobban éljünk, többet kell termelnünk. Ésszerűbben kell gazdálkodni a munkaerővel, a rendelkezésre álló eszközölt - kel. DÉLUTÁN került sor Mrúz Tibor képviselőnk felszólalá­sára. A bányászat mun­kaerő-ellátásúval, az üzem­egészségügyi ellátással kap­csolatos észrevételeit igen nagV figyelemmel hallgatta végig az országgyűlés. A parlament ülése ma folytat­ja munkájút. Adamovics Ilona Az őszinte szó jegyeben.

Next

/
Thumbnails
Contents