Észak-Magyarország, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

1975. aug, 1., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 te Gustav Husák. Siaiy siker (Folytatás a 2. odaíró!) vevői a többiekre erőszakol­ták nézeteiket, hanem min­den vélemény és érdek fi- gyelembevé le lével és közös egyetértésben. Ha itt kompromisszumok­ról lehet beszélni, akkor ezek megalapozott kompro­misszumok, olyanok, ame­lyek a béke javát szolgál­ják, anélkül, hogy elmosnák az ideológiában és a társa­dalmi rendszerekben tapasz­talható különbségeket. Pon­tosabban. a résztvevő álla­mok közös politikai akarata jut kifejezésre abban a for­mában, amelyben ez a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű államok békés egymás mellett élésének teltételei között ma elérhető. A tanácskozás munkájá­nak tapasztalatából fontos következtetések adódnak a jövőre nézve is. Ezek közül a legfőbb, ami a záródoku­mentumban is kifejeződik: senki sem leheti meg, hogy ilyen, vagy olyan külpoliti­kai jellegű megfontolásokra támaszkodva megkísérelje előírni más népeknek, ho­gyan alakítsák ki belügyei- ket. Minden állam népének szuverén joga, hogy meg­oldja belügyeit, kialakítsa belső törvényeit. Másfajta hozzáállás ingatag és veszé­lyes talaj a nemzetközi együttműködés szempontjából. Az általunk aláírandó do­kumentum, az államok szé­les körű, de pontos akció­platformja, amely egyoldalú, két- és sokoldalú alapon évekre, sőt évtizedekre szól­hat. Az eddigi eredmények azonban nem jelentenek ha­tárt. Ma ez a lehetőségek maximuma, holnap pedig kiindulóponttá kell válnia a további előrehaladáshoz a tanácskozás által megnyitott irányokban. Az emberiségre jellemző a kezdeményezésekben és tettekben megnyilvánuló fo­lyamatosságra való törek­vés. Ez vonatkozik arra a nagy ügyre, amelyhez most a Helsinkiben képviselt 35 állam hozzákezd. Ez tükröződött abban, hogy kijelölték a további lé­péseket az első európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet utáni időszakra, a konferencia feladatainak megoldására és továbbfej­lesztésére. E rendkívül tekintélyes hallgatóság előtt szeretném ismételten hangsúlyozni a szovjet külpolitika egyik ál­landó vonását — a béke és a népek közötti barátság le­nini politikáját, annak hu­manizmusát. A humanizmus eszméi halják át pártunk XXIV. kongresszusának ha­tározatait, a békeprogra­mot, amelynek egyik pontja az európai értekezlet össze­hívásáról szól. Nagy megelégedéssel álla­pítom meg, hogy az euró­pai béke megszilárdításának fő problémáival kapcsolat­ban a tanácskozás által ki­dolgozott tételek a népek érdekeit, az emberek ér­dekeit szolgálják, függet­lenül a foglalkozástól, nem­zetiségtől és a kortól: a mun­kásokét. a falusi dolgozókét, az értelmiségiekét, vagyis minden egyes emberét és az egész emberiségét. A tétele­ket áthatja az ember tiszte­lete, az ember iránti gon­doskodás, hogy. békében él­jen és bizalommal -tekint­hessen a jövőbe. Az általunk elért megál­lapodások kibővítik annak lehetőségét, hogy a népek fokozottabban befolyásolják az úgynevezett nagy politi­kát. Ugyanakkor érinti a mindennapos problémákat is. Előmozdítják az ember életkörülményeinek javítá­sát, a foglalkoztatottság biz­tosítását, a jobb művelődé­si feltételeket. Összefüggnek az egészségről való gondos­kodással is, vagyis röviden mindennel, ami az egyes embereket, a családokat, -a fiatalokat és a különböző társadalmi csoportokat énin- ti. Azokhoz hasonlóan, akik erről a szónoki emelvényről beszéltek, az európai biz­tonsági és együttműködési értekezletet az összes résztve­vők közös sikereként érté­kelem. Az értekezlet ered­ményei hasznot hajthatnak Európa határain túl is. A hosszú tárgyalások eredményei olyanok, hogy nincs győztes és legyőzött, nyertes és vesztes. Ez a jó­zan ész diadala. Mindenki nyert: a keleti és a nyugati országok, a szocialista és a kapitalista államok, a szö­vetségekben tömörültek és a semlegesek, a kis és a nagy államok népei egyaránt. Mindenki nyert, akinek drá­ga bolygónk békéje és biz­tonsága. > Meg vagyunk győződve arról, hogy amiről itt meg­állapodtunk, nemcsak hogy kedvező hatással lesz az eu­rópai népek életére, hanem fontos hozzájárulást jelent az a világbéke megszilárdí­tásához is. Még egy gondolat, ame­lyet. valószínűleg a jelenlé­vők közül sokan osztanak A tanácskozás a nemzetközi politika hasznos iskolájának bizonyult a résztvevő álla­mok számára, különösen hasznosnak napjainkban, amikor a pusztításra és meg­semmisítésre hihetetlen esz­közök állnak rendelkezésre. Az az erőteljes impulzus, amelyet a tanácskozáson részt vevő 35 állam vezetői­nek ez a találkozója ad, ar­ra hivatott, hogy elősegítse a békés életet Európában és azon kívül. ' Befejezésül szeretnék mély elismeréssel adózni a finn népnek és kormánynak, sze­mély szerint Urho Kekko- nen finn elnöknek a harma­dik szakasz munkájának nagyszerű megszervezéséért, a rendkívüli szívélyességért és vendégszeretetért. Az Európai Biztonsági konferencia csütörtök dél­előtti, ülésének első szónoka, Gustav Husák, -a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köz­társasági elnök többek kö­zött kijelentette: j Ez az első alkalom a tör­ténelemben, amikor Európa megragadta a lehetőséget arra, hogy megteremtse a béke, a biztonság és a békés együttműködés reális felté­teleit. annak ellenére, hogy továbbra is fennállnak poli­tikai. gazdasági, ideológiai és társadalmi különbözőségek. Különösen nagyra értékel­jük azt a szerepet, amelyet a konferenciát megelőző tár­gyalásokon a Szovjetunió betöltött, nagyra értékeljük a Szovjetunió békepolitikáját. Helsinkiben, az európai biztonsági értekezlet záró szakaszának csütörtöki nap­ján elhangzott felszólalásá­ban Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, a lengyel Ugyanakkor elismeréssel adózunk azoknak a reálisan gondolkodó erőknek, vala­mint a nyugat-európai, az amerikai és a kanadai poli­tikusoknak, akik az európai országok közötti megértés megvalósítására törekednek. A történelem megmutatta — folytatta Gustav Husák —. hogy Európa földjén számtalan agresszió szárma­zott abból, hogy visszaéllek a hatalommal, erőszakoskod­tak és népeket nyomtak el. A müncheni diktátum. Cseh­szlovákia hitleri megszállása, Lengyelország lerohanása, a Franciaország, Jugoszlávia, a Szovjetunió és más európai országok elleni fasiszta tá­madás. a második világhábo­rúnak mindezek a borzalmai bizonyítják ezt. A béke és biztonság sza­vatolása megköveteli, hogy mindezeket a módszereket elutasítsuk és kiiktassuk az európai országok közötti kap­csolatokból. Mi ebből a szem­szögből értékeljük ennek a konferenciának jelentőségét, különösén azt a tényt, hogy megfogalmazza és megerősí­ti azokat az alapelveket, amelyek szabályozzák az európai országok közötti kap­csolatokat, a területi integ­ritás és a politikai realitások elismerésének alapján. Azt, hogy a konferencia ezeket az alapelveket egyhangúlag jó­váhagyta. kontinensünk, né­peink nagy sikerének te­kintjük. Ezután Edward Gierek a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára mondotta el be­szédét­küldöttség vezetője a többi között a következőket mon­dotta : A béke — rendkívül fon­tos kérdés a lengyel nép számára, amely hosszú és nehéz utat tett meg függet­lensége és szabadsága kiví­vásáig. Országunk, szövetsé­geseinkkel és barátainkkal együtt komoly erőfeszítése­ket tesz a béke megszilárdí­tása érdekében. Népünk rendkívüli megelégedéssel üdvözli az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikerét, mivel a tanácskozás munkájában kezdettől fogva aktívan részt vettünk. Nagy­ra értékeljük a résztvevő or­szágok által közösen elért eredményeket, s különösen nagy jelentőséget tulajdoní­tunk az aláírásra kerülő do­kumentumoknak. A tanácskozás megrende­zésében és alapvető állásfog­lalásában a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elvének alátámasztását lát­juk. Az államközi kapcsolatok alapelveiről szóló nyilatkozat bizonyítja’ az államhatárok sérthetetlenségének fontossá­gát. A dokumentum elfoga­dása azt jelenti, hogy a részt­vevő államok egyszer s min­denkorra lemondanak min­denféle területi követelésről. A gazdasági kapcsolatok­ra vonatkozó határozatok elősegítik a béke anyagi Giscard d Estaing: A délelőtti ülésen szólalt fel Valérv Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök, a brit és a nyugatnémet kor­mányfőhöz hasonlóan úgy ér­telmezte a helsinki záróok­mányt, hogy annak hatálya kiterjed Nyugal-Berlinre is. Állási foglalt a francia ..vé­delmi erő'’ fenntartása mel­lett, de ugyanakkor kinyil­vánította, hogy Franciaország továbbra is távol marad a NATO integrált katonai szer­vezetétől. A francia államfő minde­nekelőtt azt a kérdést vetet­te fel, mi is tulajdonképpen a célja a biztonsági értekez­letnek és az ott aláírásra ke­rülő záróokmánynak? Mint mondotta, a cél Európa biz­tonsága. Ez azt jelenti — folytatta —. hogy elsősorban Európával kell foglalkozni. Ezután feltette a kérdést: vajon realisták és őszinték vagyunk-e, amikor Európá­ról és az enyhülésről beszé­lünk? Liam Crosgave miniszter- elnök. az ír Köztársaság kül­döttségének vezetője. Beszé­dében úgy jellemezte a biz­tonsági konferencia záródo­kumentumát, mint „a kap­csolatok megjavítására és a résztvevő államok közötti együttműködés továbbfej­lesztésére szóló programot Európa és a világ javára”. A alapjának kibővítését — a kereskedelem szabad fejlő­dését, az ipari és tudomá­nyos-műszaki együttműkö­dést. A tanácskozásnak a kultu­rális «serére és egyéb kap­csolatokra való döntéseit mindenekelőtt a jóakarat és a kölcsönös bizalom érde­kében kell alkalmaznunk. Válaszolva a saját maga által feltett kérdésekre, hang­súlyozta : Pusztán az a tény és az a mód. ahogyan ezt az érte­kezletet megszervezték., bizo­nyítja az enyhülés szellemét, amely mindnyájunkat előbb­re visz. A konferencia leg­nyilvánvalóbb jelentősége’ az. hogy a Finlandia palota nagytermében 35 részvevő ország legfelsőbb szintű po­litikai vezetői vannak jelen. A konferencia .bebizonyítot­ta. hogy általános az óhaj a dialógusra — mutatott rá a francia államfő, majd így folytatta: Az értekezlet azonban nemcsak az enyhülés szel­lemében fogant, hanem a záróokmányban rögzítette is az 'enyhülésnek bizonyos sza­bályait. Kétségtelen, hogy ez a záróokmány önmagában még nem biztosítéka a béké­nek. Ez nyilvánvaló és nem szorul külön hangsúlyozásra. Ugyanakkor a záróokmány­nak nincs nemzetközi szer­ződés jellege, és Franciaor­szág úgy vélekedik: a záró­okmányból nem következik olyan helyzetek elismerése, amelyeket egyébként nem is­mernénk el. Hozzáfűzte: a maga részéről kétségtelen­nek tartja, hogy ez a záró­okmány bizonyos vonatkozá­sokban nem megy el olyan messze, mint ahogyan azt a francia kormány szerette volna. Itt különösen az úgy­nevezett harmadik kosárban szerepelt kérdésekre utalt, A továbbiakban a francia államfő hangsúlyozta: új és példa nélkül álló. nagyon jelentős tény. hogy az euró­pai országok legtöbb vezetői összegyűltek Helsinkiben, m égi smerked lek egy mással, szívélyesen elbeszélgettek és eszmecserét folytatnak prob­lémáikról. dokumentum, amelyet kü­lönböző társadalmi rendsze­rű államok dolgoztak ki, egyáltalán nem tesz kísérle­tet ezeknek a különbségek­nek az elmosására. A doku­mentumok alapja a 35 or­szág közös érdeke a béke fenntartásában — mondotta az ír kormányfő. (Folytatás a 4. oldalon) Edward Gierelc Jóakarat és bizalom Liam Crosgave: fi VÜ3D javéra

Next

/
Thumbnails
Contents