Észak-Magyarország, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-01 / 179. szám
1975. aug, 1., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 te Gustav Husák. Siaiy siker (Folytatás a 2. odaíró!) vevői a többiekre erőszakolták nézeteiket, hanem minden vélemény és érdek fi- gyelembevé le lével és közös egyetértésben. Ha itt kompromisszumokról lehet beszélni, akkor ezek megalapozott kompromisszumok, olyanok, amelyek a béke javát szolgálják, anélkül, hogy elmosnák az ideológiában és a társadalmi rendszerekben tapasztalható különbségeket. Pontosabban. a résztvevő államok közös politikai akarata jut kifejezésre abban a formában, amelyben ez a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének teltételei között ma elérhető. A tanácskozás munkájának tapasztalatából fontos következtetések adódnak a jövőre nézve is. Ezek közül a legfőbb, ami a záródokumentumban is kifejeződik: senki sem leheti meg, hogy ilyen, vagy olyan külpolitikai jellegű megfontolásokra támaszkodva megkísérelje előírni más népeknek, hogyan alakítsák ki belügyei- ket. Minden állam népének szuverén joga, hogy megoldja belügyeit, kialakítsa belső törvényeit. Másfajta hozzáállás ingatag és veszélyes talaj a nemzetközi együttműködés szempontjából. Az általunk aláírandó dokumentum, az államok széles körű, de pontos akcióplatformja, amely egyoldalú, két- és sokoldalú alapon évekre, sőt évtizedekre szólhat. Az eddigi eredmények azonban nem jelentenek határt. Ma ez a lehetőségek maximuma, holnap pedig kiindulóponttá kell válnia a további előrehaladáshoz a tanácskozás által megnyitott irányokban. Az emberiségre jellemző a kezdeményezésekben és tettekben megnyilvánuló folyamatosságra való törekvés. Ez vonatkozik arra a nagy ügyre, amelyhez most a Helsinkiben képviselt 35 állam hozzákezd. Ez tükröződött abban, hogy kijelölték a további lépéseket az első európai biztonsági és együttműködési értekezlet utáni időszakra, a konferencia feladatainak megoldására és továbbfejlesztésére. E rendkívül tekintélyes hallgatóság előtt szeretném ismételten hangsúlyozni a szovjet külpolitika egyik állandó vonását — a béke és a népek közötti barátság lenini politikáját, annak humanizmusát. A humanizmus eszméi halják át pártunk XXIV. kongresszusának határozatait, a békeprogramot, amelynek egyik pontja az európai értekezlet összehívásáról szól. Nagy megelégedéssel állapítom meg, hogy az európai béke megszilárdításának fő problémáival kapcsolatban a tanácskozás által kidolgozott tételek a népek érdekeit, az emberek érdekeit szolgálják, függetlenül a foglalkozástól, nemzetiségtől és a kortól: a munkásokét. a falusi dolgozókét, az értelmiségiekét, vagyis minden egyes emberét és az egész emberiségét. A tételeket áthatja az ember tisztelete, az ember iránti gondoskodás, hogy. békében éljen és bizalommal -tekinthessen a jövőbe. Az általunk elért megállapodások kibővítik annak lehetőségét, hogy a népek fokozottabban befolyásolják az úgynevezett nagy politikát. Ugyanakkor érinti a mindennapos problémákat is. Előmozdítják az ember életkörülményeinek javítását, a foglalkoztatottság biztosítását, a jobb művelődési feltételeket. Összefüggnek az egészségről való gondoskodással is, vagyis röviden mindennel, ami az egyes embereket, a családokat, -a fiatalokat és a különböző társadalmi csoportokat énin- ti. Azokhoz hasonlóan, akik erről a szónoki emelvényről beszéltek, az európai biztonsági és együttműködési értekezletet az összes résztvevők közös sikereként értékelem. Az értekezlet eredményei hasznot hajthatnak Európa határain túl is. A hosszú tárgyalások eredményei olyanok, hogy nincs győztes és legyőzött, nyertes és vesztes. Ez a józan ész diadala. Mindenki nyert: a keleti és a nyugati országok, a szocialista és a kapitalista államok, a szövetségekben tömörültek és a semlegesek, a kis és a nagy államok népei egyaránt. Mindenki nyert, akinek drága bolygónk békéje és biztonsága. > Meg vagyunk győződve arról, hogy amiről itt megállapodtunk, nemcsak hogy kedvező hatással lesz az európai népek életére, hanem fontos hozzájárulást jelent az a világbéke megszilárdításához is. Még egy gondolat, amelyet. valószínűleg a jelenlévők közül sokan osztanak A tanácskozás a nemzetközi politika hasznos iskolájának bizonyult a résztvevő államok számára, különösen hasznosnak napjainkban, amikor a pusztításra és megsemmisítésre hihetetlen eszközök állnak rendelkezésre. Az az erőteljes impulzus, amelyet a tanácskozáson részt vevő 35 állam vezetőinek ez a találkozója ad, arra hivatott, hogy elősegítse a békés életet Európában és azon kívül. ' Befejezésül szeretnék mély elismeréssel adózni a finn népnek és kormánynak, személy szerint Urho Kekko- nen finn elnöknek a harmadik szakasz munkájának nagyszerű megszervezéséért, a rendkívüli szívélyességért és vendégszeretetért. Az Európai Biztonsági konferencia csütörtök délelőtti, ülésének első szónoka, Gustav Husák, -a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági elnök többek között kijelentette: j Ez az első alkalom a történelemben, amikor Európa megragadta a lehetőséget arra, hogy megteremtse a béke, a biztonság és a békés együttműködés reális feltételeit. annak ellenére, hogy továbbra is fennállnak politikai. gazdasági, ideológiai és társadalmi különbözőségek. Különösen nagyra értékeljük azt a szerepet, amelyet a konferenciát megelőző tárgyalásokon a Szovjetunió betöltött, nagyra értékeljük a Szovjetunió békepolitikáját. Helsinkiben, az európai biztonsági értekezlet záró szakaszának csütörtöki napján elhangzott felszólalásában Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, a lengyel Ugyanakkor elismeréssel adózunk azoknak a reálisan gondolkodó erőknek, valamint a nyugat-európai, az amerikai és a kanadai politikusoknak, akik az európai országok közötti megértés megvalósítására törekednek. A történelem megmutatta — folytatta Gustav Husák —. hogy Európa földjén számtalan agresszió származott abból, hogy visszaéllek a hatalommal, erőszakoskodtak és népeket nyomtak el. A müncheni diktátum. Csehszlovákia hitleri megszállása, Lengyelország lerohanása, a Franciaország, Jugoszlávia, a Szovjetunió és más európai országok elleni fasiszta támadás. a második világháborúnak mindezek a borzalmai bizonyítják ezt. A béke és biztonság szavatolása megköveteli, hogy mindezeket a módszereket elutasítsuk és kiiktassuk az európai országok közötti kapcsolatokból. Mi ebből a szemszögből értékeljük ennek a konferenciának jelentőségét, különösén azt a tényt, hogy megfogalmazza és megerősíti azokat az alapelveket, amelyek szabályozzák az európai országok közötti kapcsolatokat, a területi integritás és a politikai realitások elismerésének alapján. Azt, hogy a konferencia ezeket az alapelveket egyhangúlag jóváhagyta. kontinensünk, népeink nagy sikerének tekintjük. Ezután Edward Gierek a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára mondotta el beszédétküldöttség vezetője a többi között a következőket mondotta : A béke — rendkívül fontos kérdés a lengyel nép számára, amely hosszú és nehéz utat tett meg függetlensége és szabadsága kivívásáig. Országunk, szövetségeseinkkel és barátainkkal együtt komoly erőfeszítéseket tesz a béke megszilárdítása érdekében. Népünk rendkívüli megelégedéssel üdvözli az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikerét, mivel a tanácskozás munkájában kezdettől fogva aktívan részt vettünk. Nagyra értékeljük a résztvevő országok által közösen elért eredményeket, s különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk az aláírásra kerülő dokumentumoknak. A tanácskozás megrendezésében és alapvető állásfoglalásában a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elvének alátámasztását látjuk. Az államközi kapcsolatok alapelveiről szóló nyilatkozat bizonyítja’ az államhatárok sérthetetlenségének fontosságát. A dokumentum elfogadása azt jelenti, hogy a résztvevő államok egyszer s mindenkorra lemondanak mindenféle területi követelésről. A gazdasági kapcsolatokra vonatkozó határozatok elősegítik a béke anyagi Giscard d Estaing: A délelőtti ülésen szólalt fel Valérv Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök, a brit és a nyugatnémet kormányfőhöz hasonlóan úgy értelmezte a helsinki záróokmányt, hogy annak hatálya kiterjed Nyugal-Berlinre is. Állási foglalt a francia ..védelmi erő'’ fenntartása mellett, de ugyanakkor kinyilvánította, hogy Franciaország továbbra is távol marad a NATO integrált katonai szervezetétől. A francia államfő mindenekelőtt azt a kérdést vetette fel, mi is tulajdonképpen a célja a biztonsági értekezletnek és az ott aláírásra kerülő záróokmánynak? Mint mondotta, a cél Európa biztonsága. Ez azt jelenti — folytatta —. hogy elsősorban Európával kell foglalkozni. Ezután feltette a kérdést: vajon realisták és őszinték vagyunk-e, amikor Európáról és az enyhülésről beszélünk? Liam Crosgave miniszter- elnök. az ír Köztársaság küldöttségének vezetője. Beszédében úgy jellemezte a biztonsági konferencia záródokumentumát, mint „a kapcsolatok megjavítására és a résztvevő államok közötti együttműködés továbbfejlesztésére szóló programot Európa és a világ javára”. A alapjának kibővítését — a kereskedelem szabad fejlődését, az ipari és tudományos-műszaki együttműködést. A tanácskozásnak a kulturális «serére és egyéb kapcsolatokra való döntéseit mindenekelőtt a jóakarat és a kölcsönös bizalom érdekében kell alkalmaznunk. Válaszolva a saját maga által feltett kérdésekre, hangsúlyozta : Pusztán az a tény és az a mód. ahogyan ezt az értekezletet megszervezték., bizonyítja az enyhülés szellemét, amely mindnyájunkat előbbre visz. A konferencia legnyilvánvalóbb jelentősége’ az. hogy a Finlandia palota nagytermében 35 részvevő ország legfelsőbb szintű politikai vezetői vannak jelen. A konferencia .bebizonyította. hogy általános az óhaj a dialógusra — mutatott rá a francia államfő, majd így folytatta: Az értekezlet azonban nemcsak az enyhülés szellemében fogant, hanem a záróokmányban rögzítette is az 'enyhülésnek bizonyos szabályait. Kétségtelen, hogy ez a záróokmány önmagában még nem biztosítéka a békének. Ez nyilvánvaló és nem szorul külön hangsúlyozásra. Ugyanakkor a záróokmánynak nincs nemzetközi szerződés jellege, és Franciaország úgy vélekedik: a záróokmányból nem következik olyan helyzetek elismerése, amelyeket egyébként nem ismernénk el. Hozzáfűzte: a maga részéről kétségtelennek tartja, hogy ez a záróokmány bizonyos vonatkozásokban nem megy el olyan messze, mint ahogyan azt a francia kormány szerette volna. Itt különösen az úgynevezett harmadik kosárban szerepelt kérdésekre utalt, A továbbiakban a francia államfő hangsúlyozta: új és példa nélkül álló. nagyon jelentős tény. hogy az európai országok legtöbb vezetői összegyűltek Helsinkiben, m égi smerked lek egy mással, szívélyesen elbeszélgettek és eszmecserét folytatnak problémáikról. dokumentum, amelyet különböző társadalmi rendszerű államok dolgoztak ki, egyáltalán nem tesz kísérletet ezeknek a különbségeknek az elmosására. A dokumentumok alapja a 35 ország közös érdeke a béke fenntartásában — mondotta az ír kormányfő. (Folytatás a 4. oldalon) Edward Gierelc Jóakarat és bizalom Liam Crosgave: fi VÜ3D javéra
