Észak-Magyarország, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

ÉSZAK MAGYARORSZAG 4 1975. aug. 1., péntek Makariosz érsek: Szabii ólai lyitlio! Anker Jorgensen: í irÉlépeai lesz Bruno Kreisky: Egyedülálló Bruno Kreisky osztrák kancellár felszólalásában hangoztatta, hogy az alá­írásra kerülő okmány —. amelynek tartalma, a ben­ne érintett kérdések köre és jellege egyedülálló — az ál­lamok közötti magaviselet! kódex a jelenkorban. De bármilyen átfogó és nagy­szerű munkát végzett is az értekezlet — folytatta — minden attól függ, hogy mennyire reális tartalommal tudjuk megtölteni az ok­mányban foglaltakat. Az európai biztonsági konferen­cia egy szakaszt zár le és egyszersmind új szakasznak a kezdete is, és ezért jelen­tős eredményeket kell hoz­nia. Olaf Palme: Békés eszközükkel Ezután Olaf Palme svéd miniszterelnök felszólalása következett. A svéd kor­mányfő hangoztatta: A mun­ka, amelyet Helsinkiben és Genfben közösen végeztünk az elmúlt években azon a közös meggyőződésen ala­pult, hogy a háborút nem szabad és nem lehet a nem­zeti célkitűzések elérésének eszközéül felhasználni. Fel­hívta a figyelmet a fegyver­kezés változatlanul magas színvonalára, a még megol­datlan helyi konfliktusokra és erőfeszítéseket sürgetett a katonai biztonság megterem­tése érdekében. A tárgyalásokon félreért­hetetlenül leszögeztük, hogy a jelenlegi határokat sérthe­tetlennek tartjuk. De nem láthatunk a jövőbe, s ezért azt is leszögeztük, hegyezek a határok, a nemzetközi jog­gal összhangban, békés esz­közökkel, megállapodás ré­vén megváltoztathatók, —■ hangoztatta Pataié. Carlos Arias Navarro: A Mzleúréí A portugál felszólalás el­maradása miatt a péntek délelőtti, ülés első szónoka­ként feltüntetett Carlos Arias Navarro, spanyol mi­niszterelnök szólalt fel ez­után mint a csütörtök dél­utáni ülés utolsó szónoka. A spanyol kormányfő be­szédében nagy súlyt helye­zett a biztonság fogalmának szélesebb körű — Európán túlnyúló — értei mezésére és megelégedéssel állapítot­ta meg, hogy a Helsinkiben aláírásra kerülő záróokmány a földrészünkkel szomszédos területek közül megnevezi a Földközi-tenger térségét, A Földközi-tenger északi és déli partja mentén élő né­pek remélhetően olyan szán­dékot látnak ebben, hogy a térséget az ott élő összes népek számára az igazságos béke térségévé változtassák. A spanyol miniszterelnök beszédével kevéssel 6 óra előtt véget ért a biztonsági értekezlet csütörtök délutáni ülése. A konferencia ma délelőtt folytatja munkáját. OCc;:;!' ' A TIGAZ miskolci üzemegy­sége ezúton tájékoztatja tisztelt fogyasztóit a gázdíj számlák ki­egyenlítésének ll>75. augusztus 1. kezdettel alkalmazásra kerülő rendjéről, vulamint a felszólam­lásokkal kapcsolatos ügyfélfo­gadás módjáról. Tisztelt fogyasztónk! Gázenergiái szolgáltatásunk el­lenértékének kiegyenlítése, a fo­gyasztási időszakhoz kötődik. A gázdíjszámlák inkasszálási idő­szakokban (január, február, március, április, június, augusz­tus. október, november, decem­ber hó) díjbeszedőink lakásai­kon keresik fel fogyasztóinkat a tárgyhavi gázdíjszámlával. amelyen a megelőző hónap fo­gyasztása van elszámolva. A számla összegét mindenkor a bemutatás alkalmával kell díjbeszedőinknél egy összegben kiegyenlíteni. Díjbeszedőink a számla bemu­tatásával egy időben leolvassák a gázmérő állását. A Utö,vetkező havi számiaérték a leolvasott fogyasztás szerint . kerül megál­lapításra, ezért a gázmérő­állás leolvasását díjbeszedőink részére lehetővé kell tenni. Indokolt esetben — amikor a számla nem kerülhet bemuta­tásra — tisztelt fogyasztó a számlabemutatási időszakban nem tartózkodott otthon, a gáz- díjszámla értékét a díjbesze­dőink által kiadott „Fizetési fel­hívás” alapján az alábbi gáz- díjszám In-befizető helyeken kell a felhíváson feltüntetett halár­időn belül kiegyenlíteni: Miskolc, Hunyadi u. 2. sz.f Miskolc, Iván u. OTP-épület.” A pázdíjszámla-befizető helyek' nyitva tartása: ha'vontá 2-től 28-ig, munkanapokon, hétfőtől péntekig 10.30—17.30. szombaton 8—13.30. Gázdíj beszedő helyeink n tárgyhó 20. napjától a követ­kező hő második napjáig zárva tartanak. Az elmaradt, határidőre lei nem egyenlített számla értékeket a tárgyhó 20. napjától a kö­vetkező hó 2. napjáig munka­napokon 7—14 óráig Miskolc, József A. u. 20. sz. alatt az ügyfélforgalmi iroda pénztárába lehet befizetni. A tárgyhót lcövétő 2. napjáig ki nem egyenlített 6zá ml a érté­kek fogyasztóhelyein a gázszol­gáltatást megszüntetjük. Díjbe­szedőink a számla elleni fel­szólamlások fogadására, üzene­tek továbbítására — be- és ki­költözések. névátirások —, álta­lában fogyasztói adatváltozások: felvételére nincsenek felhatal­mazva. ezért díjbeszedőink út­ján adott üzenetekért felelőssé­get nem vállalunk. Fogyasztói adatváltozási beje­lentéseket. számlaérték elleni felszólamlásokat minden hó 4- löl a hó utolsó napjáig, hét­fő, szerda és pénteki munka­napokon 7—14 óráig, Miskolc, József A. u. 20. sz. alatt levő ügyiéi forgalmi irodában lehet eszközölni. Számlaérték elleni felszólam­lás esetén kérjük ügyfelünket, hogy a kifizetett gázdíjszámlát szíveskedjen magával hozni, a tényleges gázméröállást a rek­lamálás alkalmával közölni. Szarnia elleni felszólamlásokat csak személyesen, vagy írásban történő bejelentés alapján foga­dunk cl. , A számlaérték ki­egyenlítésére az esetleges fel­szólamlás halasztó hatállyal nincs. G azmérőállás-közléseket a tárgyhó 22. napjáig fogadunk. A rosszul megadott — telefo­non közölt — mérőállásokért fe­lelősséget nem vállalunk. Gáz- mérőállás-közléseket kötetlen formában (levelezőlap, levél) is elfogadunk. A fogyasztói hely azonosítása szempontjából kér­jük ügyfeleinket, hogy a gáz- díjszámláink jobty felső sarkában levő tömb- és azonosító számot is szíveskedjenek közölni. OTP-átutalási betétszámlával rendelkező fogyasztóink részére díjbeszedőnk, „ha a mérőállást nem tudta leolvasni”, levelező­lapot hagy hátra. Kérjük ügy­feleinket, hogy a gázmérő ál­lását a levelezőlap megfelelő rovatába szíveskedjen beje­gyezni. és a tárgyhó 22. napjáig üzemegységünknek megküldeni. Kérjük tisztelt ügyfeleinket, hogy közlésünk figyelembevéte­lével — alkalmazásúval — szí­veskedjenek szolgáltatási tevé­kenységünket elősegíteni. TIGAZ miskolci üzemegység Süleyman Demirel A ciprusi kérdésre! Leo Tindemans: Az igazi eiybüés Urho Kekkonen: ile’iies az egyetértés hangsúllyal szólt az el nem kötelezettség irányvonaláról, ami Jugoszlávia külpolitiká­jának is alapalve. Rámuta­tott, hogy „az aktív békés együttélés elvei áthatották e konferencia előkészületeit és megmutatták, hogy milyen mélyen gyökeret vert a né­pek tudatában az a törekvés, hogy új módokat keressenek a nemzetközi problémák megoldására”. Tito elnök az európai biz­tonsági értekezlet egyik leg­kiemelkedőbb eredményének azt nevezte, hogy a részvevő államok általános egyetértés­sel elfogadták a határok sérthetetlenségének elvét. Jugoszlávia nevében ünnepé­lyesen kijelentette, hogy ha­zája ezt az elvet kötelezőnek ismeri el. A jugoszláv államfő elis­meréssel méltatta az enyhü­lés és a tárgyalási politika eredményeit, rámutatva, hogy maga az EBK is jelen­tős mértékben ennek a fo­lyamatnak terméke és egyik legjelentősebb eredménye. Az új kapcsolatok kialakítá­sa Európában, a fokozott együttműködés állandó bő­vülése — mondotta — felté­telezi a tömbökre oszlás megszjintetését. „Mély meg­győződésünk, hogy ez a tar­tós biztonság és béke létfon­tosságú feltétele Európában és a világon” — mondotta. Süleyman Demirel török miniszterelnök — amint az várható volt — beszéde nagy részében a ciprusi kér­déssel foglalkozott és eluta­sította Karamanlisz görög miniszterelnök előző napi kijelentéseit. — Tartjuk magunkat az európai biztonsági konferen­cia valamennyi határozatá­hoz. de Ciprus kérdésében fenntartással élünk. Mivel csak a ciprusi görög közös­ség van képviselve Helsin­kiben. s jogilag képtelenség, hogy egy-két közösséget tö­mörítő államot csak az egyik, vagy a másik közös­ség képviseljen, ezért a cip­rusi állam képviselete ezen a konferencián nem tekint­hető jogosnak és törvényes­nek. Következésképpen Tö­rökország a záróokmány rendelkezéseit nem tekinti magára nézve kötelezőnek Ciprus vonatkozásában, s er­ről hivatalos közleményben értesítette a biztonsági kon­ferencia titkárságát — hang­súlyozta Demirel. A török kormányfő ez­után részletesen elemezte a záróokmányban foglaltakat. A következő szónok Anker Jörgensen dán miniszterel­nök, ,a biztonsági értekezlet jelentőségét méltatva, és az előkészítő tanácskozástól szá­mított háro-m év mérlegét megvonva" hangsúlyozta: vé­leménye szerint igenlő vá­laszt lehet adni arra a kér­désre, hogy a konferencia eredményei jónak mondha- tók-e. Hozzátette, az egyet­értéssel kidolgozott megálla­podások természetesen alig­ha lehetnek tökéletesek, de véleménye szerint a külügy­miniszterek által 1973-ban Helsinkiben elfogadott aján­lásokhoz képest többet ér­tek el, mint amennyire szá­mítani lehetett. „Az európai biztonsági konferencia befejezését tör­ténelmi jelentőségű ese­ménynek tekintem. Hogy fordulópont lesz-e az újkori történelemben, azt majd a jövő mutatja meg” — mond­ta végül a dán kormányfő. Leo Tindemans belga mi­niszterelnök arról beszélt, hogy a politikai enyhülés iránti óhaj csak akkor lesz őszinte, ha kiegészül a ka­tonai enyhüléssel is. A zá­róokmány elvben elismeri a kettő összefüggését. de Genfben mégsem tárgyaltak a katonai biztonság tényle­ges problémáiról, — mon­dotta — s hozzáfűzte: az igazi enyhülés csak akkor következhet be, ha a szov­jet—amerikai tárgyalások a hadászati fegyverzetek csök­kentéséről és a bécsi had- erőcsökkentési tárgyalások kielégítő eredményt hoznak. Tindemans is elégedetlen­ségét fejezte ki a „harmadik kosár”~hoz tartozó kérdések­ben elfogadott szövegrészek­kel, majd az 1977-re Belg- rádba tervezett szakértői ér­tekezletről szólva kijelentet­te : Ott nem szövegekről fo­gunk tárgyalni, mint most itt Helsinkiben, hanem konk­rét lépésekről, amelyekért mi valamennyien felelősek leszünk. Megvan a közös akarat rat a még rendezetlen kér­Ezt követően Makariosz éisek szólalt fel. Makariosz érsek a bizton­sági konferencia Európa ha­tárain túl ható jelentőségét méltatta, elsősorban az álla­mok közötti kapcsolatok alapelveinek megfogalmazá­sát. Ezek közül is különösen az erőszakról és az államok szuverenitásának megsértésé­ről való lemondást emelte ki. Mint mondotta ezeknek az alapelveknek a csorbítat­lan megvalósítása szabad utat nyithat a ciprusi prob­léma megoldására. Makariosz érsek felszóla­lása alatt, amelyben elítélte Törökország ciprusi katonai intei'vencióját, a török kül­döttség kivonult a konferen­ciateremből. A délutáni ülés következő szónoka Urho Kekkonen köztársasági elnök, az érte­kezleten részt vevő finn de­legáció vezetője volt. Kek­konen elnök többek közölt hangsúlyozta: 35 ország leg­magasabb szintű politikai vezetői érkeztek Helsinkibe, az európai biztonsági érte­kezlet záróokmányának alá­írására. Ez azt mutatja, hogy megvan a közös aka-' dések megoldására. A szónok ezután áttekin­tette a záróokmány főbb rendelkezéseit, majd a biz­tonsági értekezleten végzett munkáról kijelentette: — A jövőben további együttműködésre lesz szük­ség, hogy az itt elfogadott elveket átültessük a gyakor­latba. A jövőben is szükség lesz rá, hogy egyesítsük erőfeszítéseinket a jelen el­vek alapján. A finn köztársasági el­nök végül hangsúlyozta: Im­már hagyományos az a vé­lemény, hogy a nagyhatal­makat különleges felelősség terheli a világbékéért és a nemzetközi biztonságért. Ez a megállapítás igen nagy mértékben ma is helytálló. Elismerve a biztonság oszt­hatatlanságát és a kölcsö­nös egymásra utaltságot, valljuk azt is, hogy. minden egj'es részvevő ország fele­lőssége egyformán nagy. A magunk részéről, mi finnek készek vagyunk a reánk há­ruló felelősséget vállalni, és minden lehetőt elkövetünk azért, hogy az itt kitűzött célok valóra váljanak — fe­jezte be beszédét a finn ál­lamfő. Joszip Broz Tif-o: Tito jugoszláv elnök az EBK zárószakasza csütörtök délutáni ülésén elhangzott felszólalásában annak a vé­leményének adott hangot, hogy a mostani konferencia nem egy folyamat végét, ha­nem éppen kezdetét jelzi. Az EBK nem egyszerűen az európai nemzetek valamilyen egyetértésének eredménye, hanem a nemzetközi politi­kai, gazdasági és társadalmi kapcsolatokban a második világháború óta lezajlott vál­tozások és új irányzatok ki­fejeződése. A jugoszláv államfő az új fejlemények között nagy Helsinkiben folytatta tanácskozását az EBK zárószakasza

Next

/
Thumbnails
Contents