Észak-Magyarország, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-27 / 200. szám
1975, míg, 27., szerda ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 v Ellátás és igények Hi kezdeményezés ÚJSZERŰSÉG JELLEMZI, s a közösség gondjainak megértését tükrözi a KISZÜV elnökségének ma tartandó ülése. Fő téma: keresni annak lehetőségét, hogy egyre kevesebb legyen a lakosság ellátásánál a hiánycikk. Mi az újszerűség? Az, bogy soha ilyen szervezetten nem foglalkoztak még a hirdetéssel. Azzal kezdődött, hogy a VASVILL Nagykereskedelmi Vállalat eljuttatta a hiányzó cikkek listáját az ipari szövetkezetekhez. Ez év júniusában a lakosság áruellátásának javítása érdekében a hiányzó cikkekből kiállításokat rendezett, ahová a vas- és bútoripari szövetkezeteket hívta meg. Ezeket tárgyalások követték, és a téma ma kerül szövetségi szinten napirendre. A mozgalmi és a nagykereskedelmi szerv — a megyei pártbizottság ösztönzésére — szervezetten, az erők, a lehetőségek összefogásával keresi a lehetőséget, á keresett cikkek gyártására. Minden jel arra mulat, hogy jelentős erő, s tartalék van az ipari szövetkezetekben. A borsodi kollektívák tavaly több mint negyedmilliárd forint értékű ái'ut juttattak a belkereskedelem közvetítésével a lakossághoz. A piaci 1 információk alapján a bőr-, a szőrme- és a cipőiparban nincs különösebb gond. A műanyag térhódítása óta a divatirányzat gyors változása ellenére bő választékkal állnak a vásárlók rendelkezésére. Hasonló a helyzet a textilruházatban. Borsod szövetkezetei évente, többszáz millió forint értékű női ruhát, kötöttárut készítenek, ebből jelentős mennyiség jut a belkereskedelem útján a lakossághoz. Itt egyetlen hiánycikk mutatkozik: kevés a minőségi férfiöltöny. Ebben a szövetkezetek sokat nem segíthetnek, mivel férfiruházati terméket nem gyártanak. Sokat segíthetnek viszont az egyre erősödő, gyarapodó bútoripari és kárpitos szövetkezetek. Tavaly 111) millió forint értékű szekrénysorokat, kárpitozott termékeket készítettek a lakosságnak. Itt bővebben lehet találni olyan cikkeket, amelyek hiányoznak. Elsősorban az alacsony áru bútorok, mint például; kétajtós szekrény, ágynemű- tartó, gyermekheverő, kárpitozott szék stb. A lakosság ezen igényeinek kielégítése végett e szövetkezetek szocialista szerződést kötöttek a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalattal. E szerint jelentős mennyiségű áru jut és jut .majd ezután is a fogyasztóhoz. Érdemes feljegyezni, hogy az említett hiányzó cikkekből tavaly az ipari szövetkezetek 10 266 darabot készítettek, ez év első felében már 7197 darabnál tartottak. Főleg ágyneműtartóból, gyermekheverőbői és kárpitozott székből készítettek többet, A Miskolci Asztalos Szövetkezet például ez évben 350 kétajtós és 300 háromajtós szekrényt készít a kereskedelemmel való megegyezés alapján. AZ IGÉNY AZONBAN szinte majdnem kielégíthetetlen. A VASVILL hiánycikk- listáján különféle gyermekágyak is szerepelnek. Az" országos igény körülbelül 100 ezer darab évente. A Miskolci Asztalos Szövetkezet segíteni akar e gondokon és új típusú gyermekágy prototípusának elkészítését kezdte meg az említett kiállítás után. A gép- és fémtömegcikk- iparban elsősorban a nagy-' ipari üzemek számára készítenek vasipari termékeket. Ennek ellenére itt is van változás. A Sátoraljaújhelyi Vasipari Szövetkezet, — amely elsősorban a páncél- szekrényei alapján vált nevezetessé, — többszáz fémlábrács gyártására vállalkozik. A Miskolci Vasipari Szövetkezetnek a hiányzó cikkek termelésében már vannak érdemei. Az elmúlt évben például 12 millió forint értékű árut adott a belkereskedelemnek, k ebből 9 millió fonni: értékű a VASVILL közvetítésével jutott el a fogyasztókhoz. A szövetkezet tovább tudja fokozni a műanyag kerítésfonat gyártását, nagyobb mennyiségű csatornavasat tud készíteni, s többek között jelentős folyadékszivattyú-gyártási kapacitása van. Így a VASVILL 5 ezer darab ilyen szivattyút igényel. A felsorolt néhány példa azt bizonyítja, hogy az ipari szövetkezeteknél is van további lehetőség a keresett cikkek készítésére, gyártására. A szövetkezetiek elmondják, hogy ezt azért is készséggel teszik, mert ők is érdekeltek benne, Hiszen nemcsak termelők, hanem egyúttal vásárlók is! A fogyasztók és1 a termelők szervezett, célszerű megyei találkozása és tanácskozása azonban még nem a„ megoldás. Több jelentős kérdésben kell- megállapodniuk, és együttműködniük. Ilyen például a szövetkezetek alapanyagokkal való folyamatos ellátása, különféle engedmények biztosítása — árrésmegosztás. szállítási költség- átvállalás, speciális gép vásárlásához anyagi támogatás, — valamint a hiányzó cikkek termelői árainak felülvizsgálata. MINDENT EGYBEVETVE, mégis jelentős, dicséretes, s talán országosan is példamutató ez a borsodi kezdeményezés. A lakosság igényeinek kielégítését, az áruválaszték bővítését szolgálja. Az érdekeltektől függ. hogy ez mennyire lesz eredményes. Csorba Barnabás Tapasztalatcsere a „szeiszétiváriií' A napokban a Borsodi Vc- gyikombinát párt bizottságához tartozó pártalapszerve- zetek titkárai a TVK-ba látogattak. Velük tartott clr. Vékony Ernő. az MSZMP Kazincbarcikai városi Bizottságának első titkára és Básti János, a BVK pártbizottságának titkára. A kazincbarcikai vendegeket dr. Kovács Miklós, az MSZMP Leninvárosi Bizottságának első titkára és Csősz Gábor, a TVK pártbizottságának titkára fogadta. A TVK tanácstermében Sólya lÁszló termelési igazgatóhelyettes. a végrehajtó bizottság tagja tartott tájékoztatót a Tiszai Vegyikombinát gazdasági eredményeiről és a vállalat fejlesztéséről. Csősz Gábor a pártbizottság gazdaságpolitikai munkájáról tartott ismertetést. Az ezt követő eszmecsere során a vendéglátók és vendégek számos kérdést tisztáztak. Délután megtekintették a műanyagfeldolgozó üzemet, az. új olefinműt és a festékgyárat. Felkeresték az épülő, impozáns új erőművet is. Gépjavítók a ísz-ben Ezek a mezőgazdasági gépek javításra várnak a tlszapalko- nyai tsz gépjavító telepén ... ...de odabent az üzemben szorgos munka folyik, hogy mihamarább elkészüljenek a felújításokkal és a szükséges javításokkal. • Fotó: Szabados György Hétszáztíz nyereményautó Az Országos Takarékpénztár augusztus 27-én szerdán, és 28-án csütörtökön Budapesten, az Utasellátó Vállalat Arany .János utcai kultúrtermében rendezi a gépii öcsi nyeremény-betétkönyvek idei harmadik, sorrendben 57. sorsolását. A húzáson az április 30-ig váltott és. a július 31-én még érvényben volt 5 000 és 10 000 forintos gépkocsinyeremény- betétkönyvek vesznek részt, A Budapesten váltott betétkönyveket szerdán, a vidéken váltott betétkönyveket csütörtökön délelőtt- sorsolják. A kétnapos húzáson összesen 710 személygépkocsi talál gazdára. A kétnapos húzós eredményét augusztus 29-én teszik közzé. A Diósgyőri Gépgyárban az elmúlt ötéves időszakot tekintve a beruházások, s a szervezettebb energiagazdálkodás eredményeként az elsődleges energiaköltség 20 százalékkal, azaz csaknem 15 millió forinttal csökkent, A vállalat 1975-ben elkészített energiatakarékossági intézkedési terve ennek figyelembevételével határozta meg az idei tennivalókat. Az eltelt időszakról á vállalat főenergetikusa. Láng György a következőket mondta el: — Vállalatunknál 1974-ben összesen mintegy 100 millió forintot költöttünk energiára. Ötvenhét millió forint a vásárolt energiahordozók értéke, a többi pedig a vállalat által előállított energiaköltség. Az intézkedési terv elkészítése óta több mint. fél év eltelt, Az eredményeket értékelve megállapítható, hogy vállalatunknál, különösen a nagy energiafogyasztó gyáregységeknél folyamatosan teljesülnek az elvárások. A takarékossági intézkedési terv tételei közül érdemes megemlíteni a 900 ezer forint megtakarítást eredményező 120/35 kilovoltos transzformátorállomás olyan szintű karbantartását, hogy a 35 kilovoltos tartalékcsatlakozó felmondása a vállalati termelést, illetve az üzembiztonságot nem rontotta. Ugyancsak jelentős intézkedésnek számít a váHalat fűtési és technológiai hőigé- nyének az eddiginél ésszerűbb biztosítása is. A fő energiafogyasztó gyáregységeknél. mint: például a a „H”- és az ,,F”-egység, .megfelelő intézkedéseket tet- 1 tünk. A melegen alakító gyáregység üzemeinél a termelési értékek figyelembevételével megadott és üzemekre bontott gázmenny iségeic felhasználását rendszeresen ellenőrizzük, hogy a fajlagos gázfelhasználás mutatói ne lépjék túl a megengedett szintet, A gyáregységenként! villa- mosenergia-felhasználás értékelése és ellenőrzése érdekében folyamatosan mérik a villamosenergia-f elhasználás mennyiségét. Földgázfogy osztású üzemeinknél ugyanez a helyzet. Az ellenőrzésekre annál is inkább szükség van, mivel 1974-ben villamos energiából 23 millió forint, földgázból pedig 28 és fél millió forint értékű mennyiséget vásároltunk. Ezen energiahordozók árai ebben az évben nőnek. Az intézkedési terv végrehajtása — a legkisebb egységig lebontva — a dolgozókon múlik. Dicsérni lehet: azt az aktivitást, amelyet az év folyamán tapasztaltunk. Külön meg kell említeni a vállalat rendészeti osztályának munkáját, amelynek fő feladata, a vállalat védelmének ‘ellátása mellett, nagy gondot fordítani — területenként — az energiatakarékosságra. A féléves munkát értékelve az eredmények mellett, hiányosságok is tapasztalhatók. Különösen nagy gondot okoz, hogy a feladattervben meghatározott nagy termelékenységű gépek kihasználásának növelését és más műnk a- szervezési feladatokat még nem sikerült, a kívánt, mértékben teljesíteni. Nagyobb gonddal kell meghatározni a munkaszüneti napokra elrendelt munkát, hogy ne fordulhasson elő például, hogv az egyik egység szabad szombatra, a másik nedig vasárnapra kér sűrített levegőt. Ezt egyébként önmagunk állítjuk elő. A sűrített levegő" felhasználásánál sem sikerült. még a tervezett eredményt elérni. Ennek ok-\ hogy ma még nem teljesen kielégítő a munka szervezettsége. A Diósgyőri Gépgyár eddig is nagy összegeket fordított energetikai beruházásokra, s. a jövőben is nagy összegeket kell. hogy fordítson erre. Ezen felül természetes, hogy a vállalat energiatakarékossági tervében megfogalmazott intézkedéseken túl a nevelésre, felvilágosításra t;s öntevékeny kezdeményezésre is ügyelnie kell, mert. feladataikat csakis ezek segítségével tudják maradéktalanul megoldani. Pusztafalvi Tivadar A., dHiíwrv tetején ülünk, a dűlőút melletti gyepen. Meleg a föld, a levegő, erősen tűz a nap. Még erősen tűz. A hegy egyik oldalán tarló húzódik, arrább akácos, lejjebb gyümölcsfák, jól látszik innen lenn, a völgyben a sok lombos fával díszített falu, Baklakék. Az Öhegy másik oldalán pedig, ahonnan feljöttünk ide az enyhe lejtőn, messzire lefutó szőlősorok, alattuk pincék, borházak, majd a műút cs egy másik falu. Fancsal. Ehhez tartozik az Óhegy, ehhez a faluhoz tartozik, meg perzse a hegyhez is a hetvenéves Pásztor János bácsi, tsz-nyugdíjas, akivel leültünk a gyepre, a szőlőtőkék közelébe. Pihenésre, beszélgetésre. Harmadszor kapálja már az idén a szőlőt, de itt ezenkívül is mindig van tennivaló. A permetezés, a tőkék örökös vizsgálgatása, nincs-e valami rendellenesség, szedni kell állandóan a hónaljhajtást, a fattyut is, mert most nagyon gyorsan nő. A szőlő igen érzékeny növény, nem viseli el a lazaságot, de az emberek meg is szólnák azt, aki netán nem végezné el a szükséges tennivalókat. Ezt. nemigen lehet másként, csak úgy, mint mindig is kellett. Az aratás például már másként megy — int. a tarló felé az öreg. Valaha .az aratásnál az egcsz falu megbolydult. Éjjel két, órakor már János bácsi is kelt, hogy időre kinn legyen a helyszínen. Hat órakor mór reggeliért kiabáltak a. kepésgazdának. És persze vágni, markol szedni, kötni, keresztet rakni napestig. A kereszt tetejébe pedig a ,.papot’’ a kalászával mindig a lejtőnek lefele tekintő kévét. Hogy egységes. Szép legyen ív keresztek sora, bárhonnan is nézi az, ember. A mostani aratásnál meg csak a kombájn zúgását lehel: hallani. „Észre is alig vesszük az aratást. Csak a gép zúgását halljuk, az jelzi. Sokszor elgondolom; mit is tudnék én most dolgozni az aratásnál? Azt hiszem, semmit:. A fiatalok- mindent elvégeznek a géppel.’’ Valami azért, mégis megmaradt az aratásból, amit Pásztor János bácsi idős korában is végez. Méghozzá úgy, ahogyan a környéken senki nem tudja. A búzakoszorúkat, a búzaszalmából font, aprólékosan, sok türelemmel, ötlettel megmunkált díszeket még most is elkészíti. Suhanc korában kezdte, fono- gatta, kötegelte, amint látta valamely idős embertől. Később bővitgette, gya- rapítgatta a maga fantáziájával, mindjobban sikeredlek a koszorúk, a díszes alkotások. Ezek -nélkül nem múlt el aratási ünnepség soha. Most sem igen Kyárvég múlik. Meri a gépek hatalmasat köny- nyítettek ugyan a munkán, de az aratás, az élet begyűjtése továbbra is csodálatos dolog, ünnepelni való és illő megköszönni mindazoknak, akik elvégezték. Az ünnephez a köszönethez tartoznak a koszorúk is. ÍVnljr, búzaszalmából készülnek, GSciitin másból soha nem készítette nki. Szép 1ud lenni nagyon a búza- sima, aranysárga, mintha déli nap írósága festette volna be. Szépnek, ősnek is kell lennie a szárnak, hiszen mert ezt tartja, ezért is szükséges éppen ebből elkészíteni a koszorút. Az egyikre csengőket is felrakott János bácsi. Nem szólnak persze ezek a csengők, hiszen szintén szalmából készültek, de a csengőknek-harangocskáknak szintén megvan az ünnepi tartalmuk. De még mennyire! Jogos bizony az ünnep! Mennyi munka, törődés, féltés halmozódik össze ősztől-tavasztól, a mag elvetésétől kezdve a learalá^ig! Jól sikerült-e az ágy a magnak, nem jön-e rá fagy, aztán az első öröm, amikor már zsendül, milyen szépen zöldell. később meg ahogy hullámoztatják, ringatják a langyosodé szelek! De nem pusztitja-e a jég, nem tapossa-e földre vihar? Majd amikor aztán megindulnak a gépek. Tizennégy-tizenhatórás műszakok. Bírni kell a gépnek is, az embernek is ... Ünnep bizony a nagy munka befejezése, tisztes elvégzése, a koszorún levő csengők-harangocskák jelenlétét mindenki érti. Meg a világ négy égtája felé tekintő galambokat is, mert ezek is láthatók a koszorún. Négy galamb, napérlelte, aranyszínű szalma- ból. A galamb, jelképét is érti mindenki, tudja, hogy aratás, ünnep, az élet begyűjtése nem létezhetne anélkül, amit jelképez... \ , , Csendesség van itt a hegyen, néha egy-egy elhaladó ember köszön ide. A tarlót nézzük, mely felidézte az emlékeket a régi aratásról, a mostaniról, j meg elmondatta a tudnivalókat a ko- | szőrű készítéséről. Az idős ember lassan j föláll, a kapa után nyúl. Fényes a kapa ! nyele, kifényesítette a két kéz. fényes a vasa is. kifényesítette a föld. Apró felhő úszik el a nap előtt, árnyéka j ránkvetődik, kissé elhomályosul a kapa fénye. Az idős ember a tarló leié tekint, majd megfordul és a szőlőkhöz indul. „Elmúlt az aratás. A gépnél semmit nem.tudnék segíteni... De már akkor sem igen tudnék, ha még kézzel aratnánk, kaszával vágnánk. Az öreg * kasza még megvan. Megkopott már, de megvan . . . Augusztus végét járjuk. A gólyák mór elindultak. Kisasszonykor mennek a fecskék is. De hát mit legyünk? A szőlővel elfqglalatoskodok. Ez mindig ad munkát ...” látni az Óhegyről. Végig- tekinthetők a sötétzöld szőlősorok, lentebb a nagy lombú fák. arrább újabb hegy emelkedik, mögötte pedig mintha halványkék pára lebegne. Üjabb felhő közelít, valamivel nagyobb az előzőnél. De még tűz a nap. Priska Tibor I
