Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-09 / 159. szám
£$ZAK-MAGYARORSZÄG 4 1975. július 9., szerda Néprajzi kutatás a Zempléni-hegységben Az elmúlt hetekben a Zempléni-hegység néhány községében jókora csapat egyetemi hallgató, kutató, muzeológus munkálkodott. A néprajzi gyűjtőtábor intenzív munkája napjainkban fejeződik be, de a kutatók többsége, áz egyetemi hallgatók egy része is visszavisszatér ezekbe a községekbe. Dr. Bodó Sándort, a miskolci Harman Ot.tó Múzeum igazgatóhelyettesét kérdeztük: — Milyen jellegű kutatásokat végeznek itt, milyen előzményekre tekint vissza ez a munkálat? — Még az 50-es évek közepén kezdték meg ezen a vidéken a néprajzi kutatómunkát a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetének munkatársai, illetve hallgatói dr. Gunda Géza egyetemi tanár vezetésével. A kutató-, illetve gyűjtőmunka részben az egyetemen végzett kutatókkal folyt, részben a hallgatókkal. A cél az volt, hogy egy készülő zempléni-hegységi monográfiához adatokat gyűjtsenek. A 60-as évek első feléig folytak itt a kutatások, a hallgatók gyakorlati, gyűjtőmunkái és az egyetemet végzett kutatóknak is az intézet instrukciója alapján itt kei lett végezni gyűjtőmunkát. E munkálkodást az indokolta, hogy ezen a területen rendkívül archaikus néprajza tárgyak maradtak meg, és a vidék a mai napig őrzi a hagyományos paraszti gazdálkodás rendjét. A kutatómunka a 60-as évek közepén abbamaradt, de addig is igen eredményes volt. Bár a tervezett monográfia nem készülhetett el, sok tanulmány, publikáció született. Ezeket az Etnographia és az Acta Etnographica című szakmai folyóiratok, továbbá a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műveltség és hagyomány című kiadványsorozata, a Herman Ottó Múzeum évkönyvei és kis részben a Borsodi Szemle közölték. — A tudományág iránt érdeklődök szűkebb pátriánkban is többet ismernek ezekből a publikációkból. Hogyan került most sor a kutatómunka felújítására? — A csaknem egy évtizednyi szünet után, amely idő alatt igen sok cikk jelent meg szétszórva' és a KLTE Néprajzi Intézetének figyelme közben más tájegységek félé irányult, dr. Szabadfalvi József, a Herman Ottó Múzeum igazgatója kezdeményezte a kutatások újrakezdését. Dr. Szabadfalvi korábban Debrecenben, a KLTE Néprajzi Intézetében dolgozott, és aktív részese volt az első tízéves munkának. Több publikációja is megjelent ebben a témakörben. Most a kutatást az egyetemi intézet és a Herman Ottó Múzeum közös munkájaként folytatják. Dr. Gunda Béla és dr. Szabadfalvi József megállapodott a" készülő monográfia körvonalaiban, valamint a további gyűjtőmunkában és a cikkek megírásába bevonandó kutatók személyében, és az intenzív munka ez év júniusának második felében indult meg. Ehhez kapcsolódva szerveződött az az intenzív tábor, amely éppen napjainkban ér véget, s, amelyben 24 egyetemi hallgató vesz, illetve vett részt, de a későbbiekben is visszajár a területre, bár nem tá- bonszerűan. Ugyancsak rendszeresen végzik a kutatómunkát e területen a Herman Ottó Múzeum munkatársai, kutatói, továbbá azok a kutatóik, akik majd bekapcsolódnak a monográfia cikkei- Mk írásába. — Mely területekre terjed ki ez a kutatómunka? — Elsősorban azokra a iáival era, ahol hegyvidéki jellegű földművelést és állattartást folytatnak. Mogyoróska, Regéc, Fony, Hejce, Háromhuta, Arira és Baskó voltak a kutatás színhelyei a korábbi időszakban, s azok most is. Érdemes megemlíteni, hogy a községek közül kettő nemzetiségi lakosságú. Mogyoróskát nagyrészt rutén, Háxomhutát szlovák anyanyelvűéit lakják. Ugyancsak nem érdektelen a kutatás szempontjából, hogy három községben nincs termelőszövetkezet, s ez jelentősen könnyíti a kutatómunkát abban az értelemben, hogy több tárgyi emlék maradt fenn a fcisparcéllás gazdálkodásban, sokkal több archaikus eljárást és emléket őriznek meg, mint a korszerű gazdálkodást folytató helyeken. Például a televízióban is bemutatott regéd kis maimocska, amelynek már ré- ges-régen csak múzeumban lehetne helye, ott még mindennapi használati tárgy. — Ügy tudom, a korábbi kutatásban, mint egyetemi hallgató dr. Bodó Sándor is részt vett. Most milyen minőségben kapcsolódik ehhez a munkához, és miként fogalmazhatná meg a kutatások célját? — Most résziben mint néprajzkutató veszek részt a munkában, részben pedig mint a kutatás társ-irányítója, a Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese. Munkánk célja a népi emlékek kutatása, de nemcsak a tárgyi emlékeké, hanem a régi szokásoké, kultikus emlékéké, mondáké, egyéb folklór témáké is. Gyűjtjük a földművelésre, állattartásra, kereskedelemre, étkezési szokásokra, viseletre vonatkozó mun- denféle emlékeket, tárgyakat és szóban élőket egyaránt. A kutatásban napjainktól visz- szaielé addig a múltig megyünk el, ameddig az néprajzi eszközökkel elérhető. A Herman Ottó Múzeum célja emellett, hogy; a monográfia szempontjain túl, a maga szániára tárgyi gyűjtést végezzen aiTól a területről, ahonnan jóformán még semmi sincs gyűjteményünkben. Meggyőződésünk szerint bőven találunk múzeumunkba való tárgyakat. — Mikorra kell elkészülni a tervezett monográfiának, kik szerkesztik és kikhez fog szólni? — A jövő év, 1976 végére kell elkészülnie a kéziratnak. A kötet szerkesztését dr. Gunda Béla és dr. Szabadfalvi József végzi és a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem Néprajzi Intézete, valamint a Herman Ottó Múzeum adja ki. A monográfia tudományos célú, elsődlegesen a tudomány munkásainak készül, de már tervezzük, hogy megjelenése után egy népszerű summá- zatot adunk ' ki belőle a nemsokára útjára induló Borsodi kismonográfiák című sorozatunkban. A Borsodi Szemle új A Borsodi Szemle új, 1975. í évi 2. száma most jelent meg. I A TIT Borsod megyei Szer- í vezetőnek, a Borsod megyei és a Miskolc városi Tanácsnak tudományos ismeretterjesztő folyóirata új számában ismét több időszerű kérdésről olvashatunk. A Napjaink kérdései rovatban Tóth Pál tanulmánya szinte mindenkit érdeklő kérdést elemez: a miskolci lakásigényeket, a Gazdasági élet rovatban pedig két nagyobb tanulmány található: Nagy Aladár Gazdasági reform- intézkedések az európai KGST-országokban 1975-ben ŰJ A Kossuth Könyvkiadó újdonságai között első helyen említjük a Lenin összes művei sorozatában megjelent 21. kötetet, amely Leninnek az 1911 december és 1912 júliusa között írt műveit, cikkeit, megjegyzéseit tartalmazza. „Filozófia és modem biológia” cimmel érdekes tanulmánykötet jelent meg szovjet tudósok Írásaiból. Sok hasznos ismeretet közöl a „Fiatalok kézikönyve”, melynek anyagát többen írták. A Napjaink kérdései sorozat új köteteként jelent meg az „Egyházpolitika és vallásim - tika”, Földi Pál tollából. A Népszerű történelem sorozat legfrissebb kötete Galántai József könyve, a „Szarajevótól a háborúig”, az 1914 júliusi eseményekkel. Széles körű érdeklődésre tarthat számot a horthysta cenzúrabizottság dossziéjából bizalmas írásokat tartalmazó dokumentumgyűjtemény, „Nem engedélyezem!” címmel. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gondozásában jelent meg a népszerű Delfin-könyvek sorozatában a vadászírók elbeszéléseiből érdekes szemelvényeket közlő kötet, az „Ébred a dzsungel”. Bálint Ágnes meséje az „Iskola a faliszekrényben”. című írását szűkebb pátriánkat közvetlenebbül- érintő értekezés követi, Időszerű gazdasági feladataink Borsodban címmel, Juhász György tollából. A Művészet—Irodalom. rovatban olvasható Benedek Miklós írása: Töprengés a XV. miskolci filmfesztivál után; ebben a legutóbbi feszti váll apropóján visz- szatekintést találunk a korábbi filmrendezvényekre. Megyénk múltjának jobb megismerését segíti a Történelmünk című rovat három publikációja: Lehoczky Alfréd megyénk XX. század eleji iparának főbb vonásait mutatja be, Dobrossy István Ismeretterjesztő képeskönyv a „Látod, amit én látok?” (A , szerző illusztrációival megjelent kötet írója a német Helen Börthen.) Fehér Klára gyermekregénye, a „Lesz nekem egy szigetem” 2. kiadásban látott napvilágot. A Képes történelem sorozatban jelent meg „A török Magyarországon” című kötet; ebben Lengyel Balázs sok érdekes illusztráció, kép, rajz, térkép kíséretében a XVI—XVII. századi Magyar- országot mutatja be a fiataloknak. Szabó Lőrinc lapozókönyve a „Hörpentő”; a versekhez méltó rajzokat Kass János készítette. Verses képeskönyv a „Szelíd állatok”, Rácz Olivér verseivel, Róna Emy bűbájos rajzaival. A Szépirodalmi Könyvkiadó újdonságai közt említsük meg Gerencsér Miklós: „Idegen feleség” című mai témájú regényét. Bárány Tamás novelláiból közöl jól sikerült füzért az „Emberi hang”. Az Olcsó könyvtár két új köteteként látott napvilágot Gárdonyi Gézától az „Ida regénye”; a már klasz- szikus francia, regényíró, Francois Mauriac kis kötete, „A méregkeverő” és a „Fekete angyalok” című regényeket tartalmazza, Illés számából a múlt századi miskolci bankóégetést és szükségpénzkibocsátást ismerteti, Veres László pedig a bükki üveghuták történetéhez ad közre adatokat. Az ismeretterjesztő munkáról két publikáció szól: a Társulati élet rovatban Novak István igen szellemesen és nagy tárgyismeretről, TIT-irányítói gyakorlatról árulkodó írásában azt fejtegeti, miért lesz valaki ismeretterjesztő, Pintér József pedig a TIT megyei egészségügyi ismeretterjesztő munkájáról ad számot. A folyóirat yj számát gazdag könyvszemle teszi teljessé. Endre utószavával. DaUos Sándor elbeszéléseiből ad válogatást a „Támadás a Szellő utcában”. Szentmihá- lyi Szabó Péter új verseit tartalmazza az a kis kötet, amely „Lebírhatatlan” címmel jelent meg. Az Akadémiai Kiadó új könyvei között elsőnek a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi kutatócsoportja évkönyvét említsük, amely Or- tutay Gyula főszerkesztésével, „Népi kultúra — népi társadalom” címmel jelent meg. Pais István könyve, az „Ember és vallás”, a vallás kritikájához és struktúrájához szolgál érdekes adalékokkal. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának gyűjteménye a „Tanulmányok a neveléstudomány köréből”. A Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata gondozásában látott napvilágot Szirmai Brigitte pompás fotóalbuma, amelyhez Zám Tibor írt előszót. A Magyar Helikon Műem- lékvárosok sorozatában jelent meg a Toledo fotóalbum; fotóit 'Szabóky Zsolt, szövegét Nyerges Éva készítette. A Thackeray Művei sorozat új regénye a nálunk is népszerű Henry Esmond története. nélkül. — Néni... ! Ne tessék hara- « gurini a zavarásért.. . Nem tét- i szene tudni adni egy darab ke- 1 nyeret . .? Bánkúiról jövünk 1 már reggel óta, és nagyon éhe- ] sek vagyunk . .. Az ifjú ember lehetett talán . tizennégy esztendős. S mint ki- , derült, négy társa még fiata- , labb ... Csütörtöktől voltak | kinn Bánkúton, három tíz év | körüli és a két idősebb testvér, | S a bét végére elfogyott a pén- i zük. Mint mondták, igen „so- i vány zsebbel” eresztették cl i őket szüleik. Már buszjegyre ■ sem jutott. Így vállalták a több 1 mint tíz kilométeres gyaloglást 1 Lillafüredig. (Lehet, hogy to- [ vább is.) A Jószívű néni adott kénye- , rét. Sőt zsírral is megkente, , minden gyereknek a külön-kti- , lön egy karajt. Farkaséhesen | pillanatok alatt tűntek cl a ha- i talmas harapások falatjai az i { éhes torkokban i — Köszönjük. i — Várjatok csak! Gondoltá- i tőle, hogy kaptok? — Már annyi helyen kértünk, 1 de nem adtak... J *— Jancsi! Csengesd le a buszt! , Ez a dilis rosszul van! Sokat , ivott éhgyomorba! | Csöngetés, a vezető idegesen i fékez, a fiatalember a lépcsőnél i megkapaszkodva bány. Körülőt- • te orrfacsaró szilvapáünkaszag. í Barátai és ómaga is csapzott, , sáros, fáradt. Hétfő reggel van. , Mint kiderül, a hétvégét Bán- | kúton töltöttéit. Bőven rakott i pénzes zsebbel. Aztán fcstc, a i nagy zivatar tiszteletére, jól el- i áztak . . . Kívül, belül. Hajnal- i ban pedig a vizes ruha ellen, * — no meg virtusból is egy ki- 1 esit — az ómassai kocsmában 1 „rátöltöttek” fejenként 2—2 de- j ci pálinkát. Futotta még a tű- . rapénzből! —■ Mit szólnak otthon?-— Dolgoznak .. Mire haza- | érjünk, rendben lesz minden ... i Két eset az elmúlt hétvégéről. Két nagyon szomorú eset. Hiszen gyerekekről van szó. Olyan gyerekekről, akik az Iskolai szünetet kirándulásra, túrázásra használják fel. Ez jó és helyes! De csak akkor, ha önmaguk, a környezet és ami legfőbb, szüleiknek megfelelő felelősségérzetével párosul. Mert itt elsősorban a szülök felelősségéről van szó! *— sárhelyi A Volán 3. sz. Vállalat autóbuszvezetői „D” kategóriás tanfolyamod indít minden hónapban. FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK: — betöltött 21 éves életkor, — legalább 2 éves tehergépjármű- vezetői gyakorlat, — 8 általános iskolai végzettség. Tanfolyam- és vizsgadíj: 4100 Ft. Tanfolyam időtartama: 1 hónap. A Volán 3. sz. Vállalat a tanfolyam költségét a vállalatnál elhelyezkedők részére fedezi és a tanfolyam idejére 1800 Ft keresetet biztosít. JELENTKEZNI LEHET: Volán 3. sz. Vállalat. Miskolc, 1. sz. Üzemegysége. Kazincbarcika, Múcsonyi üt 1. nyv: KISKERTTULAJDONOSOK, FIGYELEM! Fef\wosziéfsk: Az Ültetvénytervező Vállalat miskolci területi központja Szputnyik árudájában . LAKATOS, HEGESZTŐ. (24-es autóbusz végállomása, Hejőcsaba) KŐMŰVES, ACS-ALLVANYOZÖ KAPHATOK: SZAKMUNKASOKAT TÄPKOCKAS FÜLDIEPER-PALANTA ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT Olasz importból származó Gorella fajta, ára 2 Ft. magas kereseti lehetőséggel TERMESZTÖEDÉNYES, ELŐHAJTATOTT Minden héten szabad szombat. csemegeszölö-fajtAk Szállást és heti hazautazás! költséget biztosítunk. július 10-tőI, 20 Ft-os áron. Különélést fizetünk. KÜLÖNFÉLE KONTÉNERES DÍSZCSERJÉK Jelentkezés Gép- és Felvonószerelő Vállalat 20—30 Ft-os áron. kirendeltségén, Miskolc, Széchenyi út 28. I. emelet. _________________________________________________________tÉRDEKLŐDNI: a 33-966-os telefonon. (benedek)
