Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-09 / 159. szám

1975. július 9., szerda 4 r5ZMC*WA«SYAROR$ZAG 3 ­m — Vannak kötélgyártó kisiparosok. Ugye azt a munkát el lehet sajátítani, s a tanuló szakmát szerez­het? — Természetesen. — A drótmű sok száz dol­gozója mostohább helyzet­ben van, mint a kisiparos tanulója. Kitűnő drótköte­leket gyártanak — sőt ken­derkötelet is — modern, nagy teljesítményű gépek­kel dolgoznak —, de ezt a munkát senki nem ismeri el szakmának. — Érthetetlen .. . Jó évtizeddel ezelőtt hang­zott el először ilyen vagy ehhez hasonló párbeszéd, amely jól jellemezte a mis­kolci December 4. Drótmü­vek sok száz dolgozójának gondjait. Ez a szakmanél­küliség kihatott az emberi magatartásra, önérzetére és a munka erkölcsi, anyagi megbecsülésére is. A gyáriak a megoldáshoz külső segít­séget várlak, kértek, végül is önerőből és olyan kitűnő eredménnyel oldották meg a felnőtt dolgozók szakmai, sőt művelődési továbbképzé­sét, amelyre a KGM és a vasasszakszervezet is felfi­gyelt, s azt jó, terjesztendő példának tekintik. — Három évvel ezelőtt kezdtük meg a munkások szakmai oktatását — emlék­szik a kezdésre Juhász Fe­renc, a gyár személyzeti és oktatási osztályának vezető­je. — Két szakmában: drót- húzó és fémbevonó, vala­mint kábelgyártó képesítő tagozatot szerveztünk. Ké­sőbb minden vonatkozásban tovább fejlődtünk. Oktatási központot hoztunk létre. Mérnökök, gyáregységveze­tők, technikusok egész sora kapcsolódott az oktatásba előadóként. Két kitűnő kol­lektíva tankönyvet is írt. A gyárvezetés szívügyé­nek tartja az oktatási köz­pont munkáját. A kollektíva nagy áldozatot vállal. Ott kezdődött, hogy jelentős összeggel oktatási központot hoztak létté. Ott folytatódik, hogy a gyár dolgozói mun­kaidőben vesznek részt az oktatáson. Ezért bért kap­nak, s ez idő alatt az 6 munkájuk is kiesik a ter­melésből. Kezdetben emiatt voltak apróbb zsörtölődések is. A gyár felső vezetőitől kiin­dulva új szellem bontako­zott ki, s ez végiggyűrűzött minden vonalon, minden szinten, a művezetőig, a brigádvezetőig, a párt- és a szakszervezeti bizalmiig. ~K munkahelyen ennek az az eredménye, hogy a munka­társak is. ösztönzik egymást a tanulásra. A brigádok az oktatásban részt vevő dolgo­zó feladatát is elvégzik. A részlegvezető arra büszke, hogy az általa vezetett üzem­ben milyen sokan tanulnak, s milyen jó eredményt ér­nek el. Említettük, hogy tanköny­veket is írtak. A sodrony- kötél- és kábelgyártással kapcsolatos tankönyvet pél­dául Káderják Gyula gyár- egységvezető, Gaál Csaba üzemmérnök, Monoslory László technikus, Závodszky Béla munkásvédelmi osz­tályvezető készítette és Kiss Béla műszaki igazgatóhe­lyettes lektorálása után ezer példányban készítették el. 19 ti 9-ben a gyár vezetői büszkén jelenthették: Ná­lunk mór minden dolgozó­nak megvan a nyolc általá­nos iskolai végzettsége. És most? ... Bármennyire is meghök­kentően hat; a dolgozók több mint 20 százalékának hiányzik a hetedik, nyolca­dik általános iskolai vég­zettsége, sőt akad analfabé­ta is. Az utóbbiaknál talán „természetes” lenne, ha idő­sebb férfiről vagy nőről len­ne -szó, akinek talán a fel- szabadulás előtti időben a könyörtelen cselédsors nem tette lehetővé a tanulást De hót akadnak 16, 17 éves írástudatlanok is... Valójá­ban az történt a drótgyár­ban, mint sok más üzem­ben, hogy az új munka­erőkkel együtt, jelentkeztek a művelődési gondok is. Az oktatási központban a 10 hónapos szakmai képesí­tést egybekötötték az általá­nos iskola hetedik, nyolca­dik osztályának elvégzésé­vel is. A tanulók hetente nyolc órán keresztül vettek részt az oktatásban, ebből négy óra szakmai képzés, négy óra pedig az általános iskolai oktatás volt. Az ál­talános iskolai oktatáson ötvenheten veitek részt. A speciális tagozaton né­hány nappal ezelőtt negy­venkét űj szakmunkás vizs­gázott. Az eredmény kiváló volt, s így a szakmunkás­bizonyítvánnyal együtt a hallgató megkapta az egy­forintos órabéremelést is. Három év alatt összesen 117 drótgyári munkás sze­rezte meg a szakmai képe­sítést, emellett 102 a hete­dik, nyolcadik osztályos bi­zonyítványt. Van egy önálló általános iskolai tagozat is. Ebben 22 írni-olvasni nem tudó kezdett megismerked­ni a betűvetéssel. A 22 em­ber, most vizsgázott a hato­dik általánosból és a jövő évben ők is befejezik a ta­nulást. A drótgyári statisztika igen beszédes. Az elmúlt oktatási évben 1411 dolgo­zó, s vezető tanult. Közü­lük 67-en szakközépiskolába és gimnáziumba jártak, 10- en főiskolai, egyetemi okta­tásban vettek részt, a kü­lönféle vezetőképzőn 39-en voltak. 40 ember sajátította el a targoncavezetést, 349' pedig a daruvezetést, ör­vendetesen mind több nő is bekapcsolódik a továbbta­nulásba. Az 1974—75-ös ok­tatási évben 316 nő tanult, vett részt különféle tovább­képzésben. Az oktatási központ to­vábbra is fő feladatának tartja a szakmásitó tagoza­tokat. A létszámot jelentő­sen növelik. Az új oktatási évben 100 dolgozó részvéte­lével számolnak. Olyanok vesznek részt benne, akik nyolc általános iskolai vég­zettséggel rendelkeznek. A gyárban sok kitűnő munkás van. aki több év­tizede dolgozik az üzemben. Ezeknek a szakma — ahogy mondani szokás — a kis­ujj uk ban van. E törzstagok­ból ugyancsak a két tago­zatból — 50 órás konzultá­cióval — egyéni tanulás alapján teszik lehetővé a szakmásitó tagozat elvégzé­sét. Elkészítették az új kö­zéptávú tervidőszakra ese­dékes oktatási-továbbképzé­si tervet. Ennek alapján az ötödik ötéves tervidőszak­ban minden betanított mun­kás számára biztosítják a szakmunkássá válás lehető­ségét. Tovább akarnak lépni az általános műveltség fejlesz­tésében is. Üj elképzelés szerint a dolgozóknak a la­kóhelyen teszik lehetővé az általános iskolai tanulmá­nyok befejezését. Ennek ösz­tönzése végett minden osz­tály elvégzéséért 500 forin­tot adnak, s a gyár bizto­sítja hozzá a tankönyveket s a taníelszerelési cikkeket. A szakmai és az általános műveltség fejlesztésében épí­tenek a szocialista brigá­dokra. Lehet is rájuk szá­mítani. Haluska György, a huzalmű—2 gyáregység szo­cialista brigád vezetője ezt mondja: — Most már tudom, ta­pasztalom, hogyan k*ll és lehet a brigádban is segí­teni a párt művelődéspoliti­kai irányelveinek következe­tes végrehajtását., hogyan kell és lehet biztosítani ön­magunk, munkatársaink ta­nulását, továbbképzését. Eszerint tesszük meg válla­lásainkat. Csorba Barnabás I van a kantákkal? Két dolog nehezíti rend­kívüli mértékben a munkát az Ózdi Kohászati Üzemek két hengerművében: a nagy meleg és a létszámhiány. A kettő szorosan összefügg: az egyébként is gondokkal teli 1 é tszám gazd á lkod ást s ú 1 y os- Vjltja, hogy a nyári hóna­pokban jelentősen növekszik a betegszabadságra kénysze­rülő hengerészek "száma. A megvalósítás utolsó szaka­szához érkezett nagyberuhá­zás, a rúd- és dróthengermű létszámigényeit is a durva- és finomhengermü elégítette ki elsősorban. Ilyen körülmények között kétszeresen dicséri a henge­részeket, hogy első félévi tervüket túlteljesítették. A durvahengerműben 29 ezer tonnával, a finomhengermű-! ben pedig 7 ezer tonnával hengereltek többet. Az ÓKÜ a gyárrészlegek­kel Közösen felmérést ké­szített arról, hány nőt lehet alkalmazni a vállalat mun­kahelyein. A felmérés ered­ménye: mintegy 300 lány és asszony találhat munkaal­kalmat az ÓKÜ-ben. A jö­vőben munkát vállaló nők felkészültségének a megálla­pítására vizsgálatot végez­nek. s ennek megfelelően kerül sor az egyes munka­körök betöltésére leginkább alkalmas jelentkezők kivá­lasztására. A létszámhiányt kisebb- nagyobb mértékben ellensú- lvozza, ha a vállalat megfe­lelő bérpolitikái alakit ki. Az. ÖKÜ-ben a tervezetthez viszonyítva a bérszínvonal tOt,9 százalékos. A munká­sok átlagkeresete a tervezett összeggel szemben 102.5 szá­zaléknyit lelt ki az. év első felében. (Múlt évi átlagkere­setük 15,9 százalékkal növe­kedett) Ugyanakkor kisebb mérvű a bérnövekedés az alkalmazottaknál (98,8 szá­zalék), aminek az az oka, hogy a múlt év második fe­lében végrehajtott bérfej­lesztések elsősorban a mun­kásokat érintették. A durvahengerműben el­mondták. hogy a hengeré­szek elégedettek a keresetek növekedésével. Ennek nem kis szerepe van abban, hogy konfliktusok nélkül, jó lég­körben folyt a munka a gyárrésalegben, s minden bi­zonnyal továbbra is megma­rad ez a jelentős túlteljesí­téseket eredményező lendü­let. és termelési kedv a szo­cialista brigádok tagjainál. Az acéltermelésben volt, több mint ezer tonnás le­maradást pótolták:, az év el­ső hat hónapját 3600 tonnás túlteljesítéssel zárták. (Igaz, ez nem arányos hányada a tervezett 20 ezer tonnás terv-' túlteljesítésnek, de az acél­gyártók ígérik, hogy hűek maradnak legnagyszerűbb hagyományaikhoz: az év vé­gére ismét kellemes megle­petést szereznek a túlteljesí­téssel.) A kohóknál nagy munkára készülnek. A fél év alatt t 23 900 tonnás tervtúltcljesi- j lést elért nagyolvasztómű­ben 200 köbméterrel növe­lik, 600 köbméter űrtartal­mára építik át a II. számú kohót. A kohászok azt ígé­rik, hogy az átépítés idején is egyenletes nyersvasellá- tást. biztosítanak az acélmű­nek. Januártól májusig, az év első. öt hónapjában az Ózdi Kohászati Üzentek erednie-, nye 72 millió 230 ezer ío- • rinttal haladta meg a terve­zettet: a kiváló vállalat jó hírű kollektívája szép sike­rekkel akarja zárni a IV. öt­éves tervidőszakot... Magyar Tibor A mezőkeresztesi „Aranyka­lász” Termelőszövetkezet gé­pészeti üzemének feladata a gépek biztosítása, a rendsze­res karbantartási munkák elvégzése. Az üzem előre megtervezett program szerint dolgozik — természetesen szem előtt tartva a fontossá­gi, sürgősségi sorrendet. Bár o nagyjavítási, karbantartá­si munkák szezonja a Üli időszak, azonban a nyár sem hoz tétlenséget az Hl dolgo­zók számára. Az aratási, be­takarítási munkák állandó készenlétet követelnek a gé­pészeti csoport tol. .4 műhely, beli gárda egy része a mű­helykocsikkal járja a határi, kíséri a kombájnokat, teher­autókat, hogy szükség esetén azonnal kijavíthassák, kicse­rélhessék a meghibásodott alkatrészeket. A tagság má­sik része pedig a műhelyben tartózkodik, ellátva azokat a nagi/obb javítási munkákat, amelyeket a helyszínen már nem lehetett elvégezni. A ja­vítóműhely három szocia- j lista brigádja vigyázta ébe- j rcn a gépek megfelelő, jó működését. Szűcs Kálmán régi, megbecsült tagja az egyik műhelyben szocialista 1 brigádnak: a képen láthatói silókombájn javítását, kései­nek összeszerelését végzi. Emberek a búzamezőn Szeszélyes, kiszámíthatatlan nyarunk van. Együk órá­ról a másikra változik az időjárás. Viharos esőzés, fel­hőszakadás. jégeső, hirtelen lehűlés, tűző, perzselő nap­sütés váltogatja egymást. És mindezeknek néha egy na­pon belül többször is szenvedő alanyai vagyunk. A ga­bonák nagy része a földön megdőlve, összekuszálva he­ver. Ezért beszédtéma országszerte, hogy’ nehéz aratá­sunk lesz. Igen, valóban nehéz aratásnak nézünk elébe, ami részben már meg is kezdődött. A dőlt gabonák nagy’ veszélye a gyomosodás. ami aztán még hatva nyo’- zottabb erőt kivan az aratóktól, embertől és géptől egyaránt. A fekvő gabona szemvesztesége is többszörö­se az állóénál. Az elkövetkezendő hetekben az egész ország tekinte­te a falvakra irányul, a mezőgazdaság munkásaira, az aratás hőseire. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy t.érméin, szövetkezeteink, állami gazdaságaink tisztességesen és becsületesen felkészültek a paraszti munka legnagyobb, legnehezebb csatájára, az aratásra, a mindennapi ke­nyér betakarítására. De a felkészülés önmagában még nem elegendő. A munkák folyamatára, szüntelenül oda kell figyelni, mert gondok, bajok bőségesen akadhatnak menet közben is, amelyeket gyorsan el kell hárítani, hogy’ aztán tovább folyhasson a szorgos munka. Az ember és a gép állandó gondoskodást és figyelmet igé­nyel. Igen. az ember is, mert a korszerű gépesítés elle­nere a munka irányítója, szervezője továbbra is az ember marad: ó áll a munka középpontjában. S az emberekről gondoskodni kell. Azokról az emberekről, akik ebben az időszakban éjjel-nappal dolgoznak, hogy’ idejében és minél kevesebb veszteséggel kerüljön a magtárakba a kenyér. A kombájnosok. a rendrevágó gépek kezelői, traktorosok, szállítómunkások és min­den arató, emberfeletti munkát végez ezekben a na­pokban. Gondoskodni kell róluk minden körülmények között. És erről néha egy-egy vezető megfeledkezik. Szaladgálnak alkatrészek után, igyekeznek beszerezni az üzemanyagot, karbantartani a gepekel. de eközben megfeledkeznek a kétkezi munkásról, az aratókról. Termelőszövetkezeti vezetőknek, áfész-ek vezetőinek és dolgozóinak, és mindazoknak a szerveknek és sze­mélyeknek, akik feladata a falu ellátása, most fokozott figyelemmel kell odafigyelniük, cselekedniük a falu ér­dekében. A falu ellátása kétszeres figyelmet igényel. Nem tűrhető el. hogy’ az erre hivatott szervek es sze­mélyek hanyagul végezzék munkájukat, és emiatt aka­dozzon az ellátás és ez hátráltassa az aratok munká­ját. Termelőszövetkezeteink többségében egész éven át üzemi konyhák működnek. Ezeket most meg kell erő­síteni és alkalmassá tonna az egész napi ellátásra, * többszöri étkeztetésre. Ahol erre nincs lehetőség, olt az áfész-eknek esetleg a környékbeli vállalatok üzemi konyháival kell megállapodást kötni az étkeztetés meg­oldására. Mert az aratók nem lehetnek főtt étel nél­kül, a íalutol 10—15 kilómét,' - távolságra levő búzame­zőkön, ahol kora reggeltől késő estig 14—15 órát dol­goznak megállás nélkül. És néha napokig haza sem tér­hetnek otthonaikba. Tanulni kell * múöt évek hiányosságaiból ée azokból le kell szúrni a szükséges tapasztalatokat. Mert akadt egy-két termelőszövetkezet, amelyik nem volt képes megszervezni az aratók étkeztetését, az élelem szállí­tását. Ez tehetetlenségre vallott. Ma már minden egyes mezőgazdasági üzemünk rendelkezik olyan anyagi és szállítási lehetőségekkel, feltételekkel, hogy’ ezt külö­nösebb gond nélkül meg tudja oldani. Ahol ezt nem te­szik, ott elmondhatjuk, hogy’ rossz a szervezés, és a vezetők tehetetlenek. Ezen pedig nem akadhat meg az ellátás, mert hisz a vezető testületek azért vannak, hogy ezeket megoldják. Az emberért vannak, azért az emberért, amelyik most küzd, mindannyiunk kenyeré­ért. A perzselő nyár, a forróság, a nagy por ugyancsak próbára teszi az aratókat. És ilyenkor a hűsítő ital új erőt ad a további munkához. Erről sem szabad meg­feledkeznünk. .Nem szeszes italról van szó, mert az nem husiiő, és a gépek melletti fogyasztása tilos is. Hanem egyszerűen arról, hogy egész napra nem lehel hideg', friss hűsítő ital nélkül hagyni az. aratókat a tik­kasztó melegben. Mert munkájuk így még nehezebbé, még keservesebbé válik. Ezt is meg kell szívlelni. És nemcsak megszívlelni, hanem meg is szervezni! Nem hosszú időszakról van szó, csupán pár hétről. A tsz-ek és áfész-ek erre az időre átcsoportosítással’meg tudják ! oldani a problémákat, ki tudják elégíteni a fokozódó igényeket. Csupán jó szándékra, figyelmességre, nem utolsósorban vezetői és emberi kötelezettségek mara­déktalan teljesítésére van szükség, A gondoskodás, a figyelmesség sokszorosan megtérül a gyors munkában, a határidő előtti betakarításban, ami népgazdasági szempontból is óriási jelentőséggel bír. Nem mindegy, hogy mennyi lesz a szemveszteség, és az sem. hogy mi­lyen minőségben kerül a magtárakba a gabona. Ha azt akarjuk, hogy’ minden dolgozó tudása legjavát és lel- ; keseelését adja, ehhez a munkához, akkor róluk min- , den körülmények között gondoskodni kell. W. I,. Biokémikusok vándorgyűlése A Magyar Kémikusok Biokémiai Szakosztálya .júli­us 9—12-e között Miskol­con, a Nehézipari Műszaki Egyetemen rendezi meg idei vándorgyűlését. Az eddigi gyakorlat szerint a biokémia minden területéről jelent­hettek be előadásokat a tu­domány hazai kutatói. Az előadások többsége az elmé­leti kérdések gyakorlati hasznosításával foglalkozik: főként a gyógyszer, a klini­kai. a mikrobiológiai és az élelmiszerbiológiai témák­ban. A vándorgyűlésen négy nagylélegzetű referátum és 47 rövidebb előadás hangzik el. Négy külföldi és hazai cég tart az előadással egy- >döben biokémiai müszer- és vegyszerbemulató! az egyetemen. A vándorgyűlés lehetősé­get teremi a fiatal kutatók számára, hogy pályázati elő­adásokkal jelentkezzenek, amelyek közül a legjobba­kat az — előző évekhez ha­sonlóan — most is jutalmaz­zak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents