Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-05 / 156. szám

1975. július 5., siómba! ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Javult a tanácsi munka színvonala — A szocialista államigaz­gatás alapvető feladata, hogy végrehajtsa a párt elvi-po­litikai iránymutatását tar- (talmazó jogszabályi rendel­kezéseket. E munka elsőd­leges jellegzetessége a szer­vező tevékenység, amelynek viszont kiegészítője és alap­vető eszköze a hatósági mű­ködés — állapítja meg az az írásbeli jelentés, amely a megye tanácsi szerveinek hatósági munkájáról szól, és amellyel legutóbbi tanács­ülésén foglalkozott a megyei tanács. A tanácsi szervek hatósági tevékenységük során évente csaknem minden állampol­gárral kapcsolatba kerülnek és részükre jogot, vagy köte­lezettséget állapítanak meg, módosítanak, adatokat iga­zolnak, nyilvántartást vé­geznek. A rendelkezésre álló adatokat elemezve, a me­gyénkben működő tanácsi szervek hatósági tevékenysé­gének jellemzőit a követke­zőkben összegezhetjük: Az ügyiratforgalom az el­múlt négy esztendő alatt csaknem 11 százalékkal emelkedett. A hatósági in­tézkedést igénylő ügyek szá­mának tanácsonként alaku­lását jelentős mértékben meghatározza az utóbbi években végrehajtott de­centralizáció. A hatáskör­leadás következtében lénye­ges változás elsősorban járá­si és nagyközségi szinten jelentkezett. A járások ügy- iratforgalmóban 33 százalé­kos csökkenés, a nagyközsé­gekében viszont 21 százalé­kos emelkedés következett be. A decentralizáció alap­vető céljai megvalósultak. Ennek megfelelően az ügyek­kel azok keletkezési helyén foglalkoznak, az ügyintézés egyszerűbbé, gyorsabbá és megalapozottabbá vált. Községi, városi, járási és megyei szintű tanácsi szak- igazgatási szervek — a sza­bálysértési ügyek nélkül — 1974. évben 139 160 első fo­kú határozatot hoztak. Ez azt jelenti, hogv az ügyek 35.4 százaléka határozattal ke­rült elintézésre. 1974-ben összesen 6204 fellebbezést terjesztettek elő, ami az ösz- szes határozatok 4,4 száza­lékának felel meg. Az ada­tok a fellebbezési kérelmek emelkedését tükrözik, s ez részben a határozatot hbzó szervek helytelen jogalkal­mazásával függ össze. Fi­gyelemre méltó jelenség, a saját hatáskörben elbírált fellebbezések számarányá­nak alakulása. Nagyközsé­gek esetében a fellebbezé­sek 47,2 százalékát, községek esetében 41,1 százalékát, vá­rosi szinten 30.9 százalékát, járási szinten pedig 9.9 szá­zalékát bírálták el saját ha­táskörben. Ezekből azt lehet megállapítani, hogy az első fokú eljárásban a tényállás­felderítés nem volt kielégí­tő. A törvényességhez tarto­zik az ügyintézések határ­idejének betartása is. A me­gyében összesen fi 096 ügyet intéztek el hatóságaink a törvényes ügyintézési határ­időn túl. ez az összes ügyek­nek 2.7 százaléka. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága 1972-ben hozott határozatával egysé­gesítette a tanácsi szervek munkájának törvényességi felügyeletével kapcsolatos feladatokat, meghatározva a felügyeleti vizsgálatok kate­góriáit. a vizsgálatok koor­dinációját és főbb tartalmi követelményeit. A helyi ta­nácsok vb-titkárai megfe­lelő eligazítást kaptak ezek­ről az újrendszerű feladatok­ról. A hatósági tevékenységet az ágazatpolitikai feladatok­kal összefüggésben vizsgálva megállapíthatjuk: a hatósági munka a maga speciális le­hetőségeivel nagymértékben hozzájárult az ágazatpoliti­kai koncepciók megvalósu­lásához. E vonatkozásban például a pénzügyi ágazat­ban különösen a jogtalan haszonszerzés megakadályo­zására és a haracsolás visz­szaszorítására irányuló jog- politikai elvek realizálódása ismerhető fel. A kisiparo­sok és magánkereskedők ál­talános jövedelemadóztatá­sában az arányosabb közte­herviselés és a nagy jöve­delmek erőteljesebb korlá­tozása érvényesült. Építés­ügyi ágazatban többek kö­zött az engedély nélküli építkezések visszaszorításá­ról lehet számot adni, bár az építési fegyelem megszi­lárdítása még sok kívánni­valót hagy maga után. A taná­csi szervek az építési lehető­ségek megteremtésével, az építési engedélyek gyorsabb elbírálásával nagymértékben elősegítették a lakásépítési program megvalósulását. A mezőgazdasági ágazat­ban a parlagon hagyott, de művelhető földterületek meg­felelő hasznosítása érdeké­ben hatósági intézkedéssel több. mint 400 hektár terü­letet vettek állami tulaj­donba és biztosították szak­szerű megművelését. Az ipa­ri ágazatban erőteljesebbé vált a kontártevékenység felderítése. Ezzel összefüg­gésben adott területen — a feltételek biztosítása mellett — hatósági engedéllyel nö­velték a kisipari jogosít­vánnyal rendelkezők szá­mát. Ezáltal a tanácsi szer­vek hozzájárultak a lakos­ság ipari, szolgáltatási igé­nyeinek jobb kielégítéséhez. A hatékonyabbá vált sza­bálysértési intézkedésekkel tanácsi szerveink a közös­ségi érdekek védelmét, az állampolgári fegyelem to­vábbi szilárdítását segítették elő. Emelkedett a gyámügyi tevékenység színvonala is. Eredményei biztosítékul szolgálnak a gyermek- és ifjúságvédelem koncepciói­nak megvalósulásához. Az általános törvényességi helyzet megfelelő. A hatósá­gi tevékenység ellenőrzésé­nek, felügyeletének alapvető módszerei megteremtődlek, az irányító tevékenység to­vább fejlődött. —'mi■mi—tnmniwiiii iiiimiiiiiih.i j.,«»:—■nmi Inrd _ 1975 Csaknem négy évtizede már, hogy megjelent Szabó Zoltán nagy jeltűnést keltő szociográfiai műve: A tarái helyzet. Ez és a két évvel később, 1938-ban kiadott Cifra nyomorúság leplezetlen képet rajzol a kor falusi vi­szonyairól, a Bükk alján élő falusi — elsősorban a tarái .— nép életéről. A summás- világ keserű sorsa e nép egészségügyi és művelődési elmaradottsága, vádló Ítélet volt a Horthy-rendszer el­len. De a változást sürgető so­rok csak a felszabadulás után váltak valósággá a büklcaljai község életében. Ha valaki 1975-ben végigi megy a község utcáin, már nem találkozik a „cifra nyo- hnorúsággal". A lakóházak 90 százaléka a felszabadulás óta megifjodott. A régit le­bontották, újak, sokkal tá­gasabbak épültek helyette. És a házak előtt szebbnél szebb vaskerítések. A 40 év­vel ezelőtti tarái summásolc talán álmodni sem mertek arról, hogy majd az unokák kocsival járnak. Most vi­szont a 2000 lelket számláló községben 80 személygépko­csi van. A község tanácselnökével. Kovács Jánossal az 1975- ös „tarái helyzetről” beszél­getünk. — A felszabadulás előtti gondok a ma emberének, főleg a fiataloknak, csak történelem. Igaz, azóta el­telt három évtized. A mai vágyak —, amelyek hozzá­teszem jogosak — akkor még a gondolatban sem me­rültek fel ... Valóban, ki gondolt rá ak­kor. hogy pormentes utak kellének a községbe, meg inzvezeték ...? — fi lakosság egyötöde eljár a faluból. Munkalehető­séget Pesten, Miskolcon, Egerben, vagy Kövesden ke­res és talál. Jobbára az épí­tőiparban, meg a vasipar­ban. Az itthonélőknek csak a Béke Tsz tud munkaal- kalmat nyújtani. Az a né­hány kereskedelmi létesít­mény ilyen szempontból nem számottevő. Itt jelentkezik az első problémánk. A tsz mel­lé kéllene még egy üzem, ahol a női munkaerő egy részét tudnánk foglalkoztat­ni. Ügy, mint a környező községekben. Bogácson, Cse­répváralján, Cserépf altiban, ahol a Budapesti Fehérne­mű Szövetkezet varrodát lé­tesített. Ebben a kérdésben tárgyalunk is az említett szövetkezettel. Mi, a község vezetői várjuk legjobban, hogy végre pont kerüljön ennek a tárgyalásnak a vé­gére. A tarái utcákat járva, fel­tűnik, hogy járda szinte minden utcában van. Vi­szont. az utak többsége egy­szerű földút. — Tizennyolc kilométernyi belterületi utunk van. eb­ből mindössze 2 és fél kilo­méter szilárd burkolatú. Van hát pótolnivalónk. Persze itt leginkább állami támogatás­ra vagyunk hagyatkozva. Akárcsak a víznél. — Űj törpevízmű kellene, ez megoldaná Tárd és Cse­répváralja vízgondjait is. Sajnos, tudomásunk szerint ennek megépítésére az ötö­dik ötéves tervben sem ke­rül sor — mondja a tanács­elnök. Pedig a vezetékes viz egészségügyileg is fontos lenne. Dr. Dobos Lajos köz­ségi orvos erről a körvetke­zőket mondja: — Tárd völgyben fekszik. Ezért a jelenlegi ásott ku­tak gyakran talajvízzel te­lítődnek, sőt nem ritka, hogy a trágyalé is átszivá­rog a kutakba. A víz coli- bacilussal fertőzött. A kór­okozók gyomor- és bélhuru­tot, a vízbe jutott szerves anyagok pedig vér sejtkáro­sodást, úgynevezett vízmér­gezést okoznak. \ Ez utóbbi elsősorban a kisgyermekek­nél jelentkezik. A fertőzéstől félve, na­gyon sokan — főleg ott, ahol kisgyermek ran — kocsival Mezőkövesdről kannákban hozzák a vizet. Sokan pedig csak szódavizet fogyaszta­nak. A község boltjainak áruel­látására — a húsbolt kivéte­lével — nem merül fel pa­nasz. A boltok mennyiségé­vel sem volna baj. Mind­össze azt kifogásolják a tar­átok. hogy ezeknek az üz­leteknek jó része korszerűt­len. kis alapterületű. Figyel­met- érdemel, hogy a felsza­badulás óta a kereskedelmi és vendéglátóipari létesítmé­nyekből csak egy presszó létesült a községben. Az viszont örvendetes, hogy 1973-ban megnyílt, az óvoda, óvónőlakással és az elmúlt években nyolc peda- ; góguslakás közművesítését, és felújítását végezték el. 1 Ezzel is magyarázható, hogy I a íardi iskolában 87.szaza-! lékos a szakosellátás és a tantestületben évek óta nincs fluktuáció. A mai Tárd élete másabb, mint negyven, harminc, vagy akár tíz évvel ezelőtt volt. De éppen a már megvaló­sult vágyak, az eredmények­ben realizálódott tervek hor­dozzák magukban a tovább­lépést, a többet akarás igé­nyét. Hajdú Imre !•> Tegyük szebbé r városunkat kőművesek főutcán Tatarozzák a miskolci fő­utcát — állványerdő nehe­zíti a gyalogosok közlekedé­sét most a Széchenyi út 11 —13. szám között. Tegnap az ácsok, ma a kőművesek és festők szorgoskodnak a Hungarokonzum ás Weidlich közötti területen. Bernat Károly, az Ingat­lankezelő Vállalat építésve­zetője a következőket mon­dotta : — Az említett részen hom­lokzatfelújító. vakoló-, fes­tő- és ácsmunkák elvégzé­sére vállalkozott részlegünk. A munkát nehezíti, hogy a zajos, forgalmas főutcán dol­gozunk. Türelmesebbnek, megfontoltabbnak kell len­nünk ahhoz, hogy baleset- mentesen végezzük a ránk­bízott feladatokat. Ugyanezt kérnénk a gyalogosoktól, járművezetőktől is: legye­nek ránk tekintettel, s ve­gyék figyelembe a kihelye­zett táblákat. Mi pedig igyekszünk majd minél gyorsabban, pontosabban vé­gezni. — Általában tizenöt-húsz emberünk végzi az éppen so­ros munkákat. A jelenlegi helyszín felújítási munkáinak befejezéseként augusztus Iá­ét kaptuk határidőnek. Ügy érzem azonban, hogy már e hónap végén elvonulunk. Állványerdőben a Széchenyi út 13—15. számú ház — A főutca tatarozása ez­zel még nem fejeződik be. A „Tegyük szebbé városun­kat” mozgalom keretében járjuk az idősebb épülete­ket, felújítva, karbantartva a munkáskezeket régen lá­tott homlokzatokat. Az el­képzelések szerint a Szé­chenyi útról átmegyünk a Kazinczy utcára is — sorra tatarozva az állami, reánk tartozó falfelületeket. Sok épület van még hátra, lehet, hogy a munkálatok elhúzód­nak jövőre is, de remélem, az eredmény is arányos lesz ezzel: szebb, tisztább lesz majd Miskolc. KI$Z-élet egy ipari szüret késéi ben Tokaj, Vas- és Fémipari Szövetkezet. Az udvaron szögvasak, laposvasak, gömb­vasak. A színek alatt gé­pek. Présgépek, vágógépek, hajlítógépek. Az üzemi épü­let mögött elkészült termé­kek. Kiskocsik szépen sor­ba állítva, zöldre festve. Bármerre nézünk, mindenütt fiatalok. Hosszú hajuk sap­ka alá fésülve, kék overal- lokban végzik a munkát. — Szövetkezetünk 154 dol­gozójából 100 a fiatal — mondja Takács Imre KISZ- titkár. — Mondhatom, jól összekováesolódott társaság alakult itt ki. Ebben nagy szerep jutott a KlSZ-szerve- zetnek is, hiszen első szá­mú feladatunk, hogy a fris­sen végzett fiatal szakmun­kásokkal megszerettessük a munkahelyet. — Milyen lehetőségek vár­ják az idekerülő és itt dol­gozó fiatalokat? — KISZ-alapszervezetünk kulturális és sportolási le­hetőségeket nyújt. Nemrégi­ben hoztuk létre társadalmi munkával a földműves szö­vetkezet fiataljaival közösen a pinceklubunkat. Mi készí­tettük el a berendezést is. Ide főleg a fiatal szakmun­kások járnak szórakozni. Ami a sportot illeti: állandó há­zi versenyek folynak sakko­zásban, kispályás labdarú­gásban, asztaliteniszben. Részt veszünk a megyei ver­senyeken is. Nemrégiben Miskolcon asztaliteniszben egyéni első helyezést ért el az egyik fiatalunk, sakko­zásból pedig a negyedik he­lyet szereztük meg. A KISZ- kupán is i indultunk, kispá­lyás labdarúgással és máso­dikak lettünk. — Ilyen aktív élet mel­lett jut-e még idő másra is? — Az csak természetes, hogy a társadalmi munkák­ból is kiveszik részüket fia­taljaink. Ifjúsági brigádunk tavaly nagy szerepet vál­lalt a Szerencsre érkező im­port cukor kirakásában. Munkájuk eredményeként 1974-ben elnyerték a KISZ KB dicsérő oklevelét. Részt veszünk a nagyközség fej­lesztési programjában is. 1973-ban mintegy 30 000 fo­rint értékű társadalmi mun­kát fordítottunk a helyi óvoda fejlesztésére, karban­tartására, Ott voltunk Tokaj fásításánál is. Munkánk ju­talma ezért is a KB dicsé­rő oklevele volt. Június 22- én hetven fiatal társadalmi munkát végzett, itt a szö­vetkezeten belül, annak ér­dekében, hogy a féléves ter­vünket teljesíteni tudjuk. Az ebből származó jövedelmet a tokaji iskolák, óvodák ré­szére ajánlottuk fel. (vásárhelyi) Zöld a héja. kevés a leve Savanyú a citrom — Kérek gey kiló citro­mot ... — Sajnos, elfogyott! Az utóbbi hetekben mind gyakrabban hallani e pár­beszédet a pult két oldalán. S ahol mégis van citrom, annak nagy része zöld. vas­tag a héja. A vásárló mégis megveszi. Kénytelen, ugyanis nem kap mást. íme. négy élelmiszerüzlet, négy vélemény. Tapolca: — Jelenleg van citromunk. Na­gyolt, vastag és zöld a hé­juk. A rendes, érett citrom­ból elég volt 10 delta egy teához, ebből legalább húsz dekát kell a vevőnek meg­vásárolnia. mivel nincs le­ve. Havonta 640 kilót kap a boltunk, de az áru minősége miatt csökkent a kereslet. Miskolc belvárosa. „Kara­ván” csemegebolt: — Mára elfogyott a citrom (július 3., csütörtök), a központunk ígé­rete szerint délután kapunk egy szállítmányt. Sem mi. sem pedig a vásárlók nin­» csenek megelégedve az áru­val. Vastag a héja és zöld. kevés a leve, de akinek kell. kénytelen ezt megvásárolni. Néhány házzal odébb a Weidlich: — Most szeren­csénk van és a vásárlóknak is. hiszen szép, sárga héjú. kifogástalan minőségű olasz citromunk van. Boltunkban hetenként átlagosan hat má­zsa fogy el, de nem kapunk minden esetben a mostanihoz hasonló, kiváló minőségű árut. Sokszor éretlen, vas­tag héjú citromunk van, amelyet a vásárlók nem szí­vesen visznek el. „Külterület”. 217. számú üzlet, a Martintelepen: — Jelenleg egy deka citro­munk sincs. Utoljára június 19-én kaptunk, ami az el­múlt hét szombatjára el is fogyott, azóta hiába keresik a vevők. Sajnos, nagyon rossz a citrom minősége. He­tente száz kilót kapunk, amiből körülbelül két kiló­nyit eldobunk, mert hamar megromlik. Nem valami szívderítő a boltvezetők és a helyettese­ik nyilatkozata, ök csak azt tudják eladni, ami van. A vásárlók méltatlankodása a legtöbb esetben a kereske­delmi dolgozókon „csapódik” le. Pedig nem tehetnek ar­ról. hogy ilyen rossz minő­ségű citromot kapnak. A citrom ma már nem tarto­zik a luxuscikkek közé. bár délről szármázik, mégsem kimondottan déligyümölcs. Hozzátartozik mindennapja­inkhoz. étrendünkhöz, bete­gek gyógyításához. A vastag, zöld héjú és le- vetlen citromok nem hisz- szük. hogy „megütik” az el­ső osztályú szintet. Mégis ugyanolyan áron kerülnek forgalomba, mint a széo. sárga, érett társaik. A vá­sárlók bosszankodnak, s jog­gal. A pénzéért mindenki elsőosztályú árut szeretne kapni és választ: mikor lesz az üzletekben ismét kifogás­talan minőségű citrom? F. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents