Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-05 / 156. szám
1975. július 5., siómba! ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Javult a tanácsi munka színvonala — A szocialista államigazgatás alapvető feladata, hogy végrehajtsa a párt elvi-politikai iránymutatását tar- (talmazó jogszabályi rendelkezéseket. E munka elsődleges jellegzetessége a szervező tevékenység, amelynek viszont kiegészítője és alapvető eszköze a hatósági működés — állapítja meg az az írásbeli jelentés, amely a megye tanácsi szerveinek hatósági munkájáról szól, és amellyel legutóbbi tanácsülésén foglalkozott a megyei tanács. A tanácsi szervek hatósági tevékenységük során évente csaknem minden állampolgárral kapcsolatba kerülnek és részükre jogot, vagy kötelezettséget állapítanak meg, módosítanak, adatokat igazolnak, nyilvántartást végeznek. A rendelkezésre álló adatokat elemezve, a megyénkben működő tanácsi szervek hatósági tevékenységének jellemzőit a következőkben összegezhetjük: Az ügyiratforgalom az elmúlt négy esztendő alatt csaknem 11 százalékkal emelkedett. A hatósági intézkedést igénylő ügyek számának tanácsonként alakulását jelentős mértékben meghatározza az utóbbi években végrehajtott decentralizáció. A hatáskörleadás következtében lényeges változás elsősorban járási és nagyközségi szinten jelentkezett. A járások ügy- iratforgalmóban 33 százalékos csökkenés, a nagyközségekében viszont 21 százalékos emelkedés következett be. A decentralizáció alapvető céljai megvalósultak. Ennek megfelelően az ügyekkel azok keletkezési helyén foglalkoznak, az ügyintézés egyszerűbbé, gyorsabbá és megalapozottabbá vált. Községi, városi, járási és megyei szintű tanácsi szak- igazgatási szervek — a szabálysértési ügyek nélkül — 1974. évben 139 160 első fokú határozatot hoztak. Ez azt jelenti, hogv az ügyek 35.4 százaléka határozattal került elintézésre. 1974-ben összesen 6204 fellebbezést terjesztettek elő, ami az ösz- szes határozatok 4,4 százalékának felel meg. Az adatok a fellebbezési kérelmek emelkedését tükrözik, s ez részben a határozatot hbzó szervek helytelen jogalkalmazásával függ össze. Figyelemre méltó jelenség, a saját hatáskörben elbírált fellebbezések számarányának alakulása. Nagyközségek esetében a fellebbezések 47,2 százalékát, községek esetében 41,1 százalékát, városi szinten 30.9 százalékát, járási szinten pedig 9.9 százalékát bírálták el saját hatáskörben. Ezekből azt lehet megállapítani, hogy az első fokú eljárásban a tényállásfelderítés nem volt kielégítő. A törvényességhez tartozik az ügyintézések határidejének betartása is. A megyében összesen fi 096 ügyet intéztek el hatóságaink a törvényes ügyintézési határidőn túl. ez az összes ügyeknek 2.7 százaléka. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1972-ben hozott határozatával egységesítette a tanácsi szervek munkájának törvényességi felügyeletével kapcsolatos feladatokat, meghatározva a felügyeleti vizsgálatok kategóriáit. a vizsgálatok koordinációját és főbb tartalmi követelményeit. A helyi tanácsok vb-titkárai megfelelő eligazítást kaptak ezekről az újrendszerű feladatokról. A hatósági tevékenységet az ágazatpolitikai feladatokkal összefüggésben vizsgálva megállapíthatjuk: a hatósági munka a maga speciális lehetőségeivel nagymértékben hozzájárult az ágazatpolitikai koncepciók megvalósulásához. E vonatkozásban például a pénzügyi ágazatban különösen a jogtalan haszonszerzés megakadályozására és a haracsolás viszszaszorítására irányuló jog- politikai elvek realizálódása ismerhető fel. A kisiparosok és magánkereskedők általános jövedelemadóztatásában az arányosabb közteherviselés és a nagy jövedelmek erőteljesebb korlátozása érvényesült. Építésügyi ágazatban többek között az engedély nélküli építkezések visszaszorításáról lehet számot adni, bár az építési fegyelem megszilárdítása még sok kívánnivalót hagy maga után. A tanácsi szervek az építési lehetőségek megteremtésével, az építési engedélyek gyorsabb elbírálásával nagymértékben elősegítették a lakásépítési program megvalósulását. A mezőgazdasági ágazatban a parlagon hagyott, de művelhető földterületek megfelelő hasznosítása érdekében hatósági intézkedéssel több. mint 400 hektár területet vettek állami tulajdonba és biztosították szakszerű megművelését. Az ipari ágazatban erőteljesebbé vált a kontártevékenység felderítése. Ezzel összefüggésben adott területen — a feltételek biztosítása mellett — hatósági engedéllyel növelték a kisipari jogosítvánnyal rendelkezők számát. Ezáltal a tanácsi szervek hozzájárultak a lakosság ipari, szolgáltatási igényeinek jobb kielégítéséhez. A hatékonyabbá vált szabálysértési intézkedésekkel tanácsi szerveink a közösségi érdekek védelmét, az állampolgári fegyelem további szilárdítását segítették elő. Emelkedett a gyámügyi tevékenység színvonala is. Eredményei biztosítékul szolgálnak a gyermek- és ifjúságvédelem koncepcióinak megvalósulásához. Az általános törvényességi helyzet megfelelő. A hatósági tevékenység ellenőrzésének, felügyeletének alapvető módszerei megteremtődlek, az irányító tevékenység tovább fejlődött. —'mi■mi—tnmniwiiii iiiimiiiiiih.i j.,«»:—■nmi Inrd _ 1975 Csaknem négy évtizede már, hogy megjelent Szabó Zoltán nagy jeltűnést keltő szociográfiai műve: A tarái helyzet. Ez és a két évvel később, 1938-ban kiadott Cifra nyomorúság leplezetlen képet rajzol a kor falusi viszonyairól, a Bükk alján élő falusi — elsősorban a tarái .— nép életéről. A summás- világ keserű sorsa e nép egészségügyi és művelődési elmaradottsága, vádló Ítélet volt a Horthy-rendszer ellen. De a változást sürgető sorok csak a felszabadulás után váltak valósággá a büklcaljai község életében. Ha valaki 1975-ben végigi megy a község utcáin, már nem találkozik a „cifra nyo- hnorúsággal". A lakóházak 90 százaléka a felszabadulás óta megifjodott. A régit lebontották, újak, sokkal tágasabbak épültek helyette. És a házak előtt szebbnél szebb vaskerítések. A 40 évvel ezelőtti tarái summásolc talán álmodni sem mertek arról, hogy majd az unokák kocsival járnak. Most viszont a 2000 lelket számláló községben 80 személygépkocsi van. A község tanácselnökével. Kovács Jánossal az 1975- ös „tarái helyzetről” beszélgetünk. — A felszabadulás előtti gondok a ma emberének, főleg a fiataloknak, csak történelem. Igaz, azóta eltelt három évtized. A mai vágyak —, amelyek hozzáteszem jogosak — akkor még a gondolatban sem merültek fel ... Valóban, ki gondolt rá akkor. hogy pormentes utak kellének a községbe, meg inzvezeték ...? — fi lakosság egyötöde eljár a faluból. Munkalehetőséget Pesten, Miskolcon, Egerben, vagy Kövesden keres és talál. Jobbára az építőiparban, meg a vasiparban. Az itthonélőknek csak a Béke Tsz tud munkaal- kalmat nyújtani. Az a néhány kereskedelmi létesítmény ilyen szempontból nem számottevő. Itt jelentkezik az első problémánk. A tsz mellé kéllene még egy üzem, ahol a női munkaerő egy részét tudnánk foglalkoztatni. Ügy, mint a környező községekben. Bogácson, Cserépváralján, Cserépf altiban, ahol a Budapesti Fehérnemű Szövetkezet varrodát létesített. Ebben a kérdésben tárgyalunk is az említett szövetkezettel. Mi, a község vezetői várjuk legjobban, hogy végre pont kerüljön ennek a tárgyalásnak a végére. A tarái utcákat járva, feltűnik, hogy járda szinte minden utcában van. Viszont. az utak többsége egyszerű földút. — Tizennyolc kilométernyi belterületi utunk van. ebből mindössze 2 és fél kilométer szilárd burkolatú. Van hát pótolnivalónk. Persze itt leginkább állami támogatásra vagyunk hagyatkozva. Akárcsak a víznél. — Űj törpevízmű kellene, ez megoldaná Tárd és Cserépváralja vízgondjait is. Sajnos, tudomásunk szerint ennek megépítésére az ötödik ötéves tervben sem kerül sor — mondja a tanácselnök. Pedig a vezetékes viz egészségügyileg is fontos lenne. Dr. Dobos Lajos községi orvos erről a körvetkezőket mondja: — Tárd völgyben fekszik. Ezért a jelenlegi ásott kutak gyakran talajvízzel telítődnek, sőt nem ritka, hogy a trágyalé is átszivárog a kutakba. A víz coli- bacilussal fertőzött. A kórokozók gyomor- és bélhurutot, a vízbe jutott szerves anyagok pedig vér sejtkárosodást, úgynevezett vízmérgezést okoznak. \ Ez utóbbi elsősorban a kisgyermekeknél jelentkezik. A fertőzéstől félve, nagyon sokan — főleg ott, ahol kisgyermek ran — kocsival Mezőkövesdről kannákban hozzák a vizet. Sokan pedig csak szódavizet fogyasztanak. A község boltjainak áruellátására — a húsbolt kivételével — nem merül fel panasz. A boltok mennyiségével sem volna baj. Mindössze azt kifogásolják a tarátok. hogy ezeknek az üzleteknek jó része korszerűtlen. kis alapterületű. Figyelmet- érdemel, hogy a felszabadulás óta a kereskedelmi és vendéglátóipari létesítményekből csak egy presszó létesült a községben. Az viszont örvendetes, hogy 1973-ban megnyílt, az óvoda, óvónőlakással és az elmúlt években nyolc peda- ; góguslakás közművesítését, és felújítását végezték el. 1 Ezzel is magyarázható, hogy I a íardi iskolában 87.szaza-! lékos a szakosellátás és a tantestületben évek óta nincs fluktuáció. A mai Tárd élete másabb, mint negyven, harminc, vagy akár tíz évvel ezelőtt volt. De éppen a már megvalósult vágyak, az eredményekben realizálódott tervek hordozzák magukban a továbblépést, a többet akarás igényét. Hajdú Imre !•> Tegyük szebbé r városunkat kőművesek főutcán Tatarozzák a miskolci főutcát — állványerdő nehezíti a gyalogosok közlekedését most a Széchenyi út 11 —13. szám között. Tegnap az ácsok, ma a kőművesek és festők szorgoskodnak a Hungarokonzum ás Weidlich közötti területen. Bernat Károly, az Ingatlankezelő Vállalat építésvezetője a következőket mondotta : — Az említett részen homlokzatfelújító. vakoló-, festő- és ácsmunkák elvégzésére vállalkozott részlegünk. A munkát nehezíti, hogy a zajos, forgalmas főutcán dolgozunk. Türelmesebbnek, megfontoltabbnak kell lennünk ahhoz, hogy baleset- mentesen végezzük a ránkbízott feladatokat. Ugyanezt kérnénk a gyalogosoktól, járművezetőktől is: legyenek ránk tekintettel, s vegyék figyelembe a kihelyezett táblákat. Mi pedig igyekszünk majd minél gyorsabban, pontosabban végezni. — Általában tizenöt-húsz emberünk végzi az éppen soros munkákat. A jelenlegi helyszín felújítási munkáinak befejezéseként augusztus Iáét kaptuk határidőnek. Ügy érzem azonban, hogy már e hónap végén elvonulunk. Állványerdőben a Széchenyi út 13—15. számú ház — A főutca tatarozása ezzel még nem fejeződik be. A „Tegyük szebbé városunkat” mozgalom keretében járjuk az idősebb épületeket, felújítva, karbantartva a munkáskezeket régen látott homlokzatokat. Az elképzelések szerint a Széchenyi útról átmegyünk a Kazinczy utcára is — sorra tatarozva az állami, reánk tartozó falfelületeket. Sok épület van még hátra, lehet, hogy a munkálatok elhúzódnak jövőre is, de remélem, az eredmény is arányos lesz ezzel: szebb, tisztább lesz majd Miskolc. KI$Z-élet egy ipari szüret késéi ben Tokaj, Vas- és Fémipari Szövetkezet. Az udvaron szögvasak, laposvasak, gömbvasak. A színek alatt gépek. Présgépek, vágógépek, hajlítógépek. Az üzemi épület mögött elkészült termékek. Kiskocsik szépen sorba állítva, zöldre festve. Bármerre nézünk, mindenütt fiatalok. Hosszú hajuk sapka alá fésülve, kék overal- lokban végzik a munkát. — Szövetkezetünk 154 dolgozójából 100 a fiatal — mondja Takács Imre KISZ- titkár. — Mondhatom, jól összekováesolódott társaság alakult itt ki. Ebben nagy szerep jutott a KlSZ-szerve- zetnek is, hiszen első számú feladatunk, hogy a frissen végzett fiatal szakmunkásokkal megszerettessük a munkahelyet. — Milyen lehetőségek várják az idekerülő és itt dolgozó fiatalokat? — KISZ-alapszervezetünk kulturális és sportolási lehetőségeket nyújt. Nemrégiben hoztuk létre társadalmi munkával a földműves szövetkezet fiataljaival közösen a pinceklubunkat. Mi készítettük el a berendezést is. Ide főleg a fiatal szakmunkások járnak szórakozni. Ami a sportot illeti: állandó házi versenyek folynak sakkozásban, kispályás labdarúgásban, asztaliteniszben. Részt veszünk a megyei versenyeken is. Nemrégiben Miskolcon asztaliteniszben egyéni első helyezést ért el az egyik fiatalunk, sakkozásból pedig a negyedik helyet szereztük meg. A KISZ- kupán is i indultunk, kispályás labdarúgással és másodikak lettünk. — Ilyen aktív élet mellett jut-e még idő másra is? — Az csak természetes, hogy a társadalmi munkákból is kiveszik részüket fiataljaink. Ifjúsági brigádunk tavaly nagy szerepet vállalt a Szerencsre érkező import cukor kirakásában. Munkájuk eredményeként 1974-ben elnyerték a KISZ KB dicsérő oklevelét. Részt veszünk a nagyközség fejlesztési programjában is. 1973-ban mintegy 30 000 forint értékű társadalmi munkát fordítottunk a helyi óvoda fejlesztésére, karbantartására, Ott voltunk Tokaj fásításánál is. Munkánk jutalma ezért is a KB dicsérő oklevele volt. Június 22- én hetven fiatal társadalmi munkát végzett, itt a szövetkezeten belül, annak érdekében, hogy a féléves tervünket teljesíteni tudjuk. Az ebből származó jövedelmet a tokaji iskolák, óvodák részére ajánlottuk fel. (vásárhelyi) Zöld a héja. kevés a leve Savanyú a citrom — Kérek gey kiló citromot ... — Sajnos, elfogyott! Az utóbbi hetekben mind gyakrabban hallani e párbeszédet a pult két oldalán. S ahol mégis van citrom, annak nagy része zöld. vastag a héja. A vásárló mégis megveszi. Kénytelen, ugyanis nem kap mást. íme. négy élelmiszerüzlet, négy vélemény. Tapolca: — Jelenleg van citromunk. Nagyolt, vastag és zöld a héjuk. A rendes, érett citromból elég volt 10 delta egy teához, ebből legalább húsz dekát kell a vevőnek megvásárolnia. mivel nincs leve. Havonta 640 kilót kap a boltunk, de az áru minősége miatt csökkent a kereslet. Miskolc belvárosa. „Karaván” csemegebolt: — Mára elfogyott a citrom (július 3., csütörtök), a központunk ígérete szerint délután kapunk egy szállítmányt. Sem mi. sem pedig a vásárlók nin» csenek megelégedve az áruval. Vastag a héja és zöld. kevés a leve, de akinek kell. kénytelen ezt megvásárolni. Néhány házzal odébb a Weidlich: — Most szerencsénk van és a vásárlóknak is. hiszen szép, sárga héjú. kifogástalan minőségű olasz citromunk van. Boltunkban hetenként átlagosan hat mázsa fogy el, de nem kapunk minden esetben a mostanihoz hasonló, kiváló minőségű árut. Sokszor éretlen, vastag héjú citromunk van, amelyet a vásárlók nem szívesen visznek el. „Külterület”. 217. számú üzlet, a Martintelepen: — Jelenleg egy deka citromunk sincs. Utoljára június 19-én kaptunk, ami az elmúlt hét szombatjára el is fogyott, azóta hiába keresik a vevők. Sajnos, nagyon rossz a citrom minősége. Hetente száz kilót kapunk, amiből körülbelül két kilónyit eldobunk, mert hamar megromlik. Nem valami szívderítő a boltvezetők és a helyetteseik nyilatkozata, ök csak azt tudják eladni, ami van. A vásárlók méltatlankodása a legtöbb esetben a kereskedelmi dolgozókon „csapódik” le. Pedig nem tehetnek arról. hogy ilyen rossz minőségű citromot kapnak. A citrom ma már nem tartozik a luxuscikkek közé. bár délről szármázik, mégsem kimondottan déligyümölcs. Hozzátartozik mindennapjainkhoz. étrendünkhöz, betegek gyógyításához. A vastag, zöld héjú és le- vetlen citromok nem hisz- szük. hogy „megütik” az első osztályú szintet. Mégis ugyanolyan áron kerülnek forgalomba, mint a széo. sárga, érett társaik. A vásárlók bosszankodnak, s joggal. A pénzéért mindenki elsőosztályú árut szeretne kapni és választ: mikor lesz az üzletekben ismét kifogástalan minőségű citrom? F. Gy.
