Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-05 / 156. szám
ÉSZAK-MAGYÄRORSZÄG 4 1975. július 5., szombat r Lázár György EE miniszterelnök beszéde Az eskütétel után folytatódott a plenáris ülés: Lázár György a kormány elnöke emelkedett szólásra. — Engedjék meg, hogy a kormány tagjai és a magam nevében köszönetét mondjak a bizalomért — kezdte beszédét. Biztosíthatom önöket, mindannyiunkat az a szándék tölt el, hogy felelős megbízatásunknak lelkiismeretesen és legjobb tudásunk szerint eleget tegyünk, híven szolgálva népünket, méltóak legyünk a megtisztelő bizalomra. — Az országgyűlési választásokkal belpolitikai életünk nagy fontosságú és eseményekben bővelkedő időszaka zárult le. Pártunk XX. kongresszusa, hazánk felszabadulásának 30. évfordulója, majd a választások előkészítő szakasza jó alkalmat adott arra, hogy felmérve a megtett utat, összegezzük eredményeinket, számba vegyük feladatainkat, és népünk elé tárjuk a fejlett szocialista társadalom felépítésének lelkesítő programját. — Az a tény, hogy a választások napján hét és fél millió állampolgár mondott igent a Hazafias Népfront programjára és jelöltjeire, meggyőzően tanúskodik arról, hogy népünk nagyra becsüli és értékeli a gazdasági és kulturális építómunka eredményeit, ismételten bizalmat szavaz a csaknem két évtizedes kipróbált politikának. Helyesli és támogatja pártunk XI. kongresszusának határozatait, kész arra, hogy cselekvőén részt vegyen a fejlett szocialista társadalom felépítésében. — Ez az egyöntetű helyeslés és állásfoglalás nagy erőt és biztonságot ad a mi számunkra is, akiket a nép azzal bízott meg, hogy törvényalkot' és -irányító munkával segítsük elő pártunk politikájának érvényre jutását, szocialista rendünk erősítését, a kultúra és a jólét forrását adó anyagi alapok szüntelen növelését. — A kormány azon lesz, hogy megfeleljen ennek a várakozásnak; önökkel együtt és az önök segítségével azon kívánunk munkálkodni, hogy teljesítsük a Hazafias Népfront programját, valóra váltsuk a választási felhívásban meghirdetett célokat. Tisztában vagyunk azzal, hogy e szép, de nehéz feladatok eredményes megoldása, a változó és mindinkább növekvő követelmények kielégítése mindannyiunktól, a kormánytól is magasabb színvonalú és szervezettebb munkát igényel. A magunk részéről arra fogunk törekedni, hogy eleget tegyünk a megnövekedőt követelményeknek. Fejleszteni és javítani kívánjuk a Minisztertanács összehangoló és ellenőrző munkáját, hogy folytatva a megkezdett utat, még következetesebben érvényt tudjunk szerezni az össztársadalmi érdeknek, és tovább növeljük a tisztségviselők felelősségét a közösség ügyeinek intézésében. Mindezzel együtt fontos kötelezettségünknek tartjuk, hogy a szocialista demokrácia szüntelen fejlesztésével, a kormányzati munka eszközeivel a jövőben is biztosítsuk azokat a feltételeket, amelyek tág teret és ösztönzést adnak az alkotó munka számára, segítik és támo-, gatják a vállalati és a helyi kezdeményezések további kibontakozását ' — Mindezt nélkülözhetetlennek tartjuk ahhoz, hogy a ma és az elkövetkező évek nem csekély feladatait jó eredménnyel oldhassuk meg. Az előttünk álló feladatok közül a legnagyobb erőt és figyelmet most a gazdasági tennivalókra kell összpontosítanunk. Az elmúlt négy év lendületes fejlődésének méltatásával együtt mostanában gyakran és a korábbinál nagyobb hangsúllyal szólunk a gazdasági építőmunkát nehezítő körülményekről.* Ezt nem azért tesszük, hogy csökkentsük eredményeinket, vagy bizonytalanná tegyük a jövőt Hanem azért, mert meg vagyunk győződve arról: ha mozgósítjuk szellemi és anyagi erőinket, teljesebben és szervezetten kihasználjuk tartalékainkat, a nehézségeket — amelyek jórészt rajtunk kívülálló okokra vezethetők vissza — legyőzzük, és eredményeinket megszilárdítva, továbbra is biztosítani tudjuk népgazdaságunk töretlen fejlődését. Ez reális lehetőség, de hogy valósággá váljon, felelős és határozott vezetésre, a tucfomány és a gyakorlat szoros együttműködésére, egész népünk ösz- szefogására van szükség. A követendő utat és a közvetlen tennivalókait pártunk Központi Bizottsága a múlt év decemberi határozatában világosan kijelölte, legutóbbi ülésén pedig fél év tapasztalatainak tükrében újból megerősítette. Rámutatott arra, hogy hol és milyen irányba kell fokozni erőfeszítéseinket ahhoz, hogy gyorsabban haladjunk előre a megvalósítás útján. Most az a legfontosabb, hogy azonos felfogásban, következetes és célratörő munkával, a mindennapi gyakorlatban szerezzünk érvényt e határozatoknak, mert ez a feltétele ez évi tervünk teljesítésének és annak is, hogy jó alapokat teremtsünk az ötödik ötéves terv indulásához. — Számítunk arra, hogy mint az év eddig eltelt időszakában, a következő hónapokban is töretlen lendülettel folytatódik a szocialista munkaverseny, munkásosztályunk. szövetkezeti parasztságunk újabb termelési eredményekkel járul hozzá céljaink eléréséhez, gazdaságunk egyensúlyának javításához. — A kormány tisztában van azzal is, hogy a magunk elé tűzött feladatok teljesítésének, a nyugodt, alkotó munkának továbbra is nélkülözhetetlen feltétele, hogy részt vállaljunk azokból a nemzetközi erőfeszítésekből, amelyeket a haladó emberiség a béke és biztonság megszilárdítása érdekében fejt ki. — Tudjuk, hogy a nemzetközi életben kibontakozó kedvező folyamatok előrehaladásához a Szovjetunió ereje, a szocialista országok összefor- rottsága és egysége adja a legfőbb biztosítékot. Ezért, összhangban hazánk érdekeivel. internacionalista kötelességünknek tartjuk, hogy tovább erősítsük szövetségünket és barátságunkat, külpolitikai együttműködésünket a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal. — A magunk részéről is mindent meg kívánunk tenni a KGST-országok gazdasági együttműködésének továbbfejlesztéséért, az integráció komplex programjának megvalósításáért, a Budapesten tartott XXIX. tanácsülés közelmúltban elfogadott határozatainak végrehajtásáért. Bővíteni fogjuk kapcsolatainkat a fejlődő országokkal és a kölcsönös előnyök alapján együttműködésre törekszünk a tőkés országokkal is. — A kormány számít arra, hogy munkájához, törekvésedhez megkapja az önök támogatását. Igényeljük tanácsaikat, / a jobb, az eredményesebb munkára serkentő bírálataikat. Biztosíthatom a képviselő elvtársakat, a magunk részéről is mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy alko.tó együttműködéssel hozzájáruljunk közös és felelősség- teljes feladataink megoldásához, szocialista hazánk felvirágoztatásához. — A kormány arra készül, hogy az országgyűlés következő ülésszakán megvitatás és jóváhagyás céljából önök elé terjeszti terveit és a hosszabb időszakra szóló munkaprogramját. — Még egyszer megköszönve a bizalmat, minden képviselő társamnak sok sikert, erőt. egészséget kívánok közéleti munkájához — mondta a képviselők nagy tapsa közben Lázár György. Apró Antal zárszava A Minisztertanács elnöke után Apró Antal, az országgyűlés elnöke mondott zárszót. Megköszönte a kormány elnökének szavait és az országgyűlés nevében üdvözölte a megválasztott és hivatalba lépő kormányt, valamint — ugyancsak megválasztásuk alkalmával — üdvözölte a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. — Meggyőződésem — mondotta —. hogy az országgyűlés alkotmányos működése a választók és a köz érdekében végzett képviselői tevékenység sokirányú segítséget nyújt majd felelősségteles munkájukhoz. — Alakuló ülésünk napirendjével végeztünk. A Magyar Népköztársaság ország- gyűlését megalakultnak jelentem ki — mondotta az elnök, s képviselőtársaihoz szólva hangsúlyozta: — Kérem önöket, adják át választóiknak pártunk Központi Bizottsága, az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a kormány üdvözletét és jókívánságán. A jövőben is fontos feladatunknak tekintjük, hogy állandó kapcsolatban maradjunk választóinkkal; hogy közös ösz- szefogássál minél hatékonyabban munkálkodjunk a fejlett szocialista társadalom megteremtéséért. Az országgyűlés elnöke végül sok sikert, jó egészséget kívánt a képviselőknek és az ország egész népének, az országépítő feladatok eredményes megvalósításához, s az ülést bezárta. DR. ROMANY PAL 1929-ben, Szajolban született. Apja vasúti munkás volt. Középiskoláit Szolnokon végezte. A Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen 1952- ben szerzett agrármérnöki diplomát, 1970-ben a mező- gazdasági tudományok kandidátusa lett. 1952-töl az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériumában, illetve a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott különböző beosztásokban. 1954-ben a Keselyűhalomi Állami Gazdaság igazgatója lett. 1956-tól a Pest—Nógrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának helyettes vezetője, majd 1958-tól a Borsod—Heves megyei Állami Gazdaságok igazgatóságának vezetője és a Borsod megyei Pártbizottság tagja volt: 1960 és 1970 között az MSZMP Központi Bizottságában a gazdaságpolitikai osztályon politikai munkatársként, majd osztályvezető-helyettesként dolgozott. 1970-ben a Bács—Kiskun megyei Pártbizottság első titkárává, s még ebben az évben a Központi Bizottság tagjává választották. 1973 óta az MSZMP KB területi gazdaságfejlesztési osztályának vezetője volt. 1950-től a párt tagja. Több tudományos publikációja és könyve jelent meg. Munkájáért két alkalommal a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. DR. SZÍJÁRTÓ KAROLY 1927. január 26-án született Székesfehérvárott. Munkáscsaládból származik, édesapja a MÁV-nál volt géplakatos. A felszabadulás után beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem jog- és államtudományi karára, ahol 1950- ben szerzett, diplomát. / Több mint 25 eve igazságügyi területen dolgozik, különböző beosztásokban. 1965- töl 1971-ig a Budapesti Katonai Bíróság elnöke volt. 1971 áprilisában a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesévé választottal 1945. óta párttag. Elvégezte az MSZMP Központi Bizottságának pártfőiskoláját. Az igazságügyi szerveknél végzett eredményes munkája elismeréseként több kormány- kitüntetésben részesült, 1957- ben a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremmel, 1970- ben a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel, 1974-ben a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntették ki. DR. SIMON PÁL Dt. Simon Pál 1929-ben született Miskolcon. Édesapja a Lenin Kohászati Müvek nyugdíjas munkása. Középiskoláit Miskolcon végezte, majd a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán 1952-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1952- töl 1955-ig hadmérnökként dolgozott a Honvédelmi Minisztériumban. 1955 és 1959 között a Moszkvai Könnyű- kémiai Technológiai Intézetben aspiráns, és 1959-ben elnyerte a kémiai tudományok kandidátusa címet. 1959-ben a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet tudományos munkatársa Tett, s még ugyanebben az évben kinevezték az intézet igazgatóhelyettesének. Ebben a tisztében dolgozott 1962-ig. 1973-ig a Dunai Kőolajipari Vállalat igazgatója, majd az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója. 1974-ben nehézipari miniszterhelyettessé nevezték ki. Több mint tíz éve a KGST kőolaj- és gázipari állandó bizottságának tagja. 1947 óta párttag. 1975 márciusában a Budapesti Pártbizottság tagjává választották. Mintegy hxlsz tudományos publikációja jelent meg, többségük magyar és szovjet tudományos folyóiratokban. A Veszprémi Vegyipari Egyetem ásványolaj- és széntechnológiai tanszékének címzetes egyetemi docense. 1967-ben és 1973-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. NEMESLAKI TIVADAR 1923-ban, Tatabányán született, munkásszülők gyermekeként. Iskoláinak elvégzése után 1939-tól 1945-ig előbb Tatabányán, majd az Almásfüzitői Olajfinomítóban dolgozott szerelőként. A felszabadulás után Almásfüzitőn először szakszervezeti főbizalmivá, majd üzemi bizottsági elnökké, később a Szak- szervezetek Komárom megyei Tanácsának titkárává választották. l-tt dolgozott 1949-ig. 1950-ben a párt központi apparátusában a szakszervezeti alosztályt vezette. 1956 után a bányászat területén végzett partmunkát. 1958- ban a Komárom megyei Pártbizottság titkárává, 1959- ben pedig első titkárává választották. 1966-ban a Vasas Szakszervezet főtitkára lett. 1970-tól a SZOT titkára, 1973-tól a SZOT főtitkárhelyettese volt. 1964-ben elvégezte a Marx Károly Köz gazdaságtudományi Egyetemen szervezett kétéves üzemgazdasági tanfolyam ipari tagozatát. 1945 óta tagja a pártnak, 1943 óta a Vasas Szakszervezetnek. A párt Vili. kongresszusa beválasztotta az MSZMP Központi Bizottságába, amelynek azóta is tagja. 1962 óta országgyűlési képviselő. Három alkalommal tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatával. 1957-ben megkapta a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet, 1970-ben a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet. HAVASI FERENC Havasi Ferenc 1929-ben született Piszkén. Munkáscsaládból származik. Édesai>- ja a Lábatlani Cementgyármunkása volt. Fiatalon, 14 éves korában ő is itt kezdett dolgozni. Két évig segédmunkás volt a cementgyárban, majd 1945-tól az építőiparban kőművestanulóként, illetve segédként dolgozott. A felszabadulást követően, 1945 májusától részt vett az ifjúsági mozgalomban. Vezetőségi tagja lett a községi MADISZ-, majd a S7AT- szervezetnek. 1947 óta tagja az Építők Szakszervezetének. 1949 óta függetlenített pártmunkásként tevékenykedett. Először a Lábatlani Cementgyár párttitkára, majd a Ta- tabányai Cement- és Mészművek pártbizottságának titkára, ezt követően a. Tatabányai városi Pártbizottság osztályvezetője volt. 1952- ben a Komárom megyei Pártbizottság agitációs és propagandaosztályúnak vezetője lett, 1954-ben a megyei partbizottság másodtitkárává választották, 1966-tól a Komárom megyei Pártbizottság első titkára. 1966-ban az MSZMP IX. kongresszusa a Központi 'Bizottság tagjává választotta. E tisztségben a X. és a XI. pártkongresszus szintén megerősítette. A pártnak 1948 óta tagja. Elvégezte a Szovjetunió Kommunista Pártjának főiskoláját. Három alkalommal tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatával. Tulajdonosa a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozatának, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremnek és a Fel- szabadulási Jubileumi Emlékéremnek.
