Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-31 / 178. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MüNKASPART BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam, 178. szám Ára: 80 fillér Csütörtök, 1975. július 31. Kádár János és Helmut Schmidt megbeszélése EGY JOBB EURÓPÁÉRT «M r>K epünk a Finlandia-palota koncertterme a megnyitóünnepség' résztvevőivel. Kékkődén és Waldheim beszéde U'fho Kel.konen firm közSzerdón délelőtt Helsinkiben, a Finlandia-palotában találkozóra került sor Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar küldöttség vezetője és Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja között. A találkozón részt vett magyar részről Lázár György miAz Amerikai Államok Szervezete keddi rendkívüli külügyminiszteri tanácskozásának résztvevői, Costarica fővárosában jóváhagyták a Kuba elleni szankciók feloldását és ezzel véget ért a karib-ten- geri szigetország ellen 11 évvel ezelőtt életbe léptetett blokád. A határozat értelmében a latin-amerikai országok, valamint az Egyesült Államok szabadon dönthet majd arról. hogy diplomáciai és gazdásági kapcsolatot létesít-e Kubával. A döntés mellett 16. ellene 3 állam szavazott: Brazília. Nicaragua pedig tartózkodott. Nem .véletlen. hogy a szankciók lel-, oldása .ellen adta le voksát Latin-A.merika .három jobboldali katonai diktatúrája: Chile, Uruguay és Paraguay, a legtöbb állam azonban, köztük az Egyesült Államok is. felismerte, hogy a blokád a továbbiakban már tarthatatlan. annál is inkább, mivel számos latin-amerikai ország — így például Mexikó — már jóval az AÁSZ döntése előtt' is kapcsolatokat teremtett Kubával. niszterelnök és Púja. Frigyes külügyminiszter; az NSZK részéről Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter. A szívélyes légkörű találkozón Kádár János és Helmut Schmidt eszmecserét folytatott a két ország kapcsolatairól, a nemzetközi helyzetről, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel összefüggő kérdésekről. Folytatódik az athéni per. Papadopulosz görög ex- diktátor a főszereplője a héten Athénban megkezdődött pernek. Képünkön: Papadopulosz a vádlottak padján. Bonyolult a porinál helyzet Portugáliában továbbra is bonyolult a belpolitikai helyzet. Az országot vezető katonai tanács a jelek szerint várja harmadik tagjának, Carvalho tábornoknak Kubából való visszaérkezését, hogy bejelentse az új kormány összetételét. Costa Gomes köztársasági elnök, aki szintén a direktórium tagja, a helyzetre való tekintettel csütörtök estére halasztotta Helsinkibe, az európai biztonsági értekezlet ünnepélyes zárószakaszára történő elutazását. A UPI jelentése szerint a kommunistaeltenes zavargások átterjedtek három újabb városra. Spinola tábornok nyilatkozatot adott a Le Monde brazíliai tudósítójának s abban azt a reményét fejezte ki, hogy a szocialisták által rendezett tüntetések az „ellenkező irányba fordíthatják a perspektívákat” Portugáliában. Spinola — mint a Le Monde tudósítója, írja — a beszélgetés során nem tagadta, hogy legutóbbi európai látogatása során találkozott a Portugál Szocialista Párt képviselőivel. Török válasz Török katonatisztek kedden ellenőrzésük alá vonták egy kivételével valamennyi, az országban található amerikai katonai támaszpontot és létesítményt, megtorlásul az amerikai fegyverszállítási embargó fenntartása miatt. Orhan Eralp Törökországnak a NATO-nál akkreditált nagykövete a szervezet tanácsának rendkívüli ülését követően ugyanakkor azt hangoztatta, hogy kormánya tárgyalásokat akar kezdeni Washingtonnal egy új katonai megállapodás kidolgozásáról. A nagykövet kijelentette, hogy egy olyan új katonai szerződésre van szükség, amelyet nem fenyegethetnek a jelenlegihez hasonló fegyverszállítási embargók. Ellenkező esetben — mondottá — a Törökországban állomásozó katonai személyzetnek távoznia kell az országból. Eralp rámutatott arra is, hogy az Egyesült Államok a tárgyalások esetleges sikere ellenére sem fogja ugyanazokat a privilégiumokat élvezni, mint korábban. társasági elnök szerdán délben a finn kormány nevében ünnepélyesen megnyitódnak nyilvánította az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszát. Megnyitó beszédében hangsúlyozta, milyen nagy megtiszteltetés Finnország és az egész ti n n nép számára, hogy másodízben lehet gazdája ennek a konferenciának. őszinte szívből sok sikert kívánt valamennyi résztvevőnek. Kekkonen elnök a továbbiakban hangsúlyozta: tényként kell elfogadnunk, hogy minden egyes országnak megvannak a maga létfontosságú érdekei. Ez egészen természetes, hiszen ez az értekezlet nem egy háború győzteseinek tanácskozása, de nem is nagyhatalmak konferenciája. Ez a konferencia szuverén, független, egyenjogú államok értekezlete. A finn államfő a Helsinkiben aláírásra kerülő záró- dokumentummal foglalkozva kijelentette: Előttünk van az értekezlet záródokumentuma, amelyhez a konferencián résztvevő kormányok már a második szakasz folyamán hozzájárulásukat adták. Meggyőződésem, hogy ez a záródokumentum rendkívül fontos nemzetközi politikai okmány. Oly módon jött létre, hogy alaposan fontolóra vettek minden kérdést, és végül — az államok jogos érdekeinek figyelem- bevételével, annak tartalmához végleges hozzájárulásukat adták. A következő szónok Kurt* Waldheim, az ENSZ főtitkára volt. Bevezetőül emlékeztetett arra, hogy a második világháború befejezése óta Európa nem egyszer sú-' lyos feszültségek időszakát élte át, sikerült azonban elkerülnie a háborút. Feltétlenül logikus — jelentette ki Waldheim —, hogy az európai országoknak és mindazoknak az országoknak, melyeknek sorsa egybefonódik Európával, egységesnek kell lennie abban a célkitűzésben, hogy függetlenül az ideológiától, vagy a kormányzati formától, biztosítják a béke fennmaradását, annak a békének a fennmaradásai, amely mindezt lehetővé telte. Az ENSZ főtitkára is kitért beszédében , a Helsinkiben aláírásra " kerülő záró- , okmányra .és ha.nssúl.yo?tav annak két fontos mozzanata van: először is az. hogy a béke nem biztosított, ha az összes érdekelt országok nem folytatják erőfeszítéseiket, másodszor pedig az, hogy a békét nem lehet kizárólag a katonai egyensúly fenntartása révén biztosítani. Éppen ez a konferencia hangsúlyozta azt a tényt, hogy az együttműködés és a biztonság szorosan összefügg eg> mással — mutatott rá Waldheim. Jól tudom — mondotta Waldheim —, hogy a konferencia résztvevői között vannak szocialista és kapitalista országok, semlegesek, el nem kötelezettek, a NATO, illetve a Varsói Szerződés tagállamai. Nagyon is tudatában vagyok, annak, milyen jelentőségteljes, hogy ma mindnyájan itt vannak együtt ebben a teremben. A magam szemszögéből. nézve azonban mindezek az országok elsősorban és mindenekelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezete nagy családjának tagjai. Azért mondom ezt, mert nyilvánvaló, hogy azok az elvek, amelyeknek megvalósításán az ENSZ fáradozik, természetszerűleg belekerüllek ennek a konferenciának záródokumentumába is. Kurt Waldheim végezetül őszinte köszönetét fejezte Ki a vendégi átó Finnországnak és személy szerint Kekkonen köztársaság: elnöknek, amiért kimagaslóan hozzájárult az együttműködés és a biztonság kialakulásához Európában, és mindazokért az erőfeszítésekért, amelyekkel lehetővé tették az értekezlet megrendezését Helsinkiben. Ezután helyi idő szerint néhány perccel 12.30 után a megnyilóülést berekesztették. A konferencia délutáni ülése helyi idő szerint 14.30 órakor kezdődött. Az első számú szónok Harold Wilson brit» miniszterelnök volt. (Folytatás a 2. oldalon)
