Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-31 / 178. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1975, júfius 31., csütörtök Aldo Moro: Az egységért Aldo Moro olasz minisz­terelnök szerdán az EBK zárószakaszán Helsinkiben hangsúlyozta, hogy a biz­tonsági konferencia ered­ményei nem jelentenek aka­dályt a Közös Piacon belüli szorosabb egységre. Az Eu­rópai Gazdasági Közösség tagállamai a jövőben is folytatni kívánják egységtö- rekvéseiket. Moro kiemelte, hogy a Közös Piac tagor­szágai pozitív szerepet ját­szottak a biztonsági konfe­rencia előkészítésében. Pierre Gräber: Svájc nem izomis Pierre Gräber, svájci szö­vetségi elnök nagy nyoma­tékkai hangsúlyozta beszédé­ben, hogy Svájc semleges stá­tusza sohasem szolgált indo­kul a közömbösségre, vagy az elszigetelődésre, hanem az ország minden lehetséges mó­don igyekezett előmozdítani a nemzetközi közösség érde­keit szolgáló lépéseket. A néhány perccel 18 óra előtt (helyi idő) véget ért szerda délutáni ülés utolsó szónoka Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár volt. Helmut- Schmidt: A szavakat lettek kivessék A biztonsági értekezlet zá- rószakaszának szerda dél­utáni ülése — kis késéssel — 14.50 órakor nyílt meg. Az ülésen Agostinho Casaroli érsek, a Vatikán küldöttsé­gének vezetője, az egyházi közügyek tanácsának titkára elnökölt. Harold Wilson: Erkölcsi keíeiessé|iE!k Konsztantin Karamanlisz: Ezután Konsztantin Ka­ramanlisz görög miniszter- elnök mondotta el beszédét, s amint az várható volt, a ciprusi kérdést helyezte mondanivalójának közép­pontjába. A. görög kormányfő han­goztatta, hogy Görögország sokkal nagyobb megelége­déssel tekintene az aláírás­ra kerülő záróokmányban foglalt 10 alapelvre, ha meg­felelő szankciókat tartal­mazna a dokumentum az alapelvek megsértésének ese­tén. Karamanlisz hangsúlyozta, hogy Görögország úgy hatá­rozott, továbbra is tevé­kenyen részt vesz a kon­ferencia munkájában és egyetértését fejezte ki a Genfben kidolgozott záróok­mánnyal kapcsolatban. Be­fejezésül hangsúlyozta: kép­telenség megállapodásokat aláríni Európa biztonságáról és ugyanakkor fenntartani az igazságtalanság állapotát, amely állandóan fenyegeti a békét a Földközi-tenger térségében.” Geir Hallgrimsson izlandi miniszterelnök a konferen­cia jelentőségét hangsúlyoz­va kiemelte, hogy az inkább valaminek a kezdete, mint a vége. Az értekezlet meg­mutatta, hogy van lehetőség megállapodásra jutni bo­nyolult és fontos kérdések­ben. EllioH- Trudeau: Erich Honecker: Szili zzik őrire a Ili korút Nyugati hírügynökségek je­lentik, hogy Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Kß főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke szerdán dél­előtt, az európai biztonsági és együttműködési konferen­cia zárószakaszának ünnepé­lyes megnyitása előtt kétórás megbeszélést tartolt Helsinki­ben. A megbeszélés után a szov­jet és az amerikai küldöttség vezetője válaszolt a tudósítók kérdéseire. Leonyid Brezs- nyev arra a kérdésre, hogy miképpen folyt le megbeszé­lése Gerald Forddal, a kö­vetkezőket mondotta: Kicse­réltük nézeteinket egy sor olyan kérdésről, amelyek érintik az Egyesült Államok­hoz fűződő kapcsolatainkat. nem ringatja magát illúziók­ban. A konfrontáció évtize­dei után — mondotta — nem lehet egyik napról a másikra megteremteni az együttmű­ködés korszakát. A feszült­ség enyhülésének folyamatá­hoz nem elegendő egyszeri nekilendülés, szükség van állandó folyamatos hozzájá­rulásunkra, hogy biztosítani lehessen az előrehaladást. Megállapíthatjuk azonban, hogy az elmúlt években az enyhülés politikája eredmé­nyeképpen közelebb kerültek egymáshoz az országok. Ter­mészetesen, hogy a konferen­cia 35 résztvevője között nem egy kérdésben csak a „legkisebb közös nevező” alapján lehet megegyezést elérni. A Kelet és a Nyugat között továbbra is fennma­radnak az alapvető különb­ségek, az ideológia kérdésé­ben, valamint politikai és gazdasági téren is. Véleménye szerint a Hel­sinkiben aláírásra kerülő zá­róokmánynak egész Európára hatállyal kell rendelkeznie, u ez vonatkozik Nyugat-Ber- linre is. , Amikor Helsinkiben aláír­juk majd az európai bizton­sági értekezlet záróokmányát — fejezte be beszédét Schmidt kancellár — súlyos kötelezettséget vállalunk magunkra, hogy szavainkat tettek is fogják követni. A konferencia csütörtökön reggel 9.30 órakor (helyi idő) folytatja munkáját. NSZK és a szocialista or­szágok között létrejött szer­ződések jelentőségét — Wil­son kijelentette: „Nem állí­tom, hogy az itt aláírásra kerülő okmány önmagában képes lesz csökkenteni a fe­szültséget és megszüntetni a bizonytalanságot, amely a más'odik világháború befe­jezése óta Európa népeit sújtja. Ez a záróokmány er­kölcsi kötelezettségvállalás, amelyet figyelmen kívül hagyni mindnyájunkra néz­ve súlyos veszélyt jelente­ne.” „Ez a záróokmány nem szerződés. Nem érinti és nem érintheti a jelenlegi ha­tárok státuszát. Nem érinti és nem érintheti négyhatal­mi jogainkat és kötelezettsé­geinket Berlinnel (értsd: Nyugat-Berlinnel) és Né­metországgal, mint egésszel szemben. De félreérthetetlen kötelezettséget tartalmaz ar­ra, hogy az aláírók tartóz­kodni fognak az erőszak al­kalmazásától, vagy az erő­szakkal való fenyegetőzés­től.” A továbbiakban Wilson támogatta a leszerelési vi­lágkonferencia összehívásá­nak szovjet javaslatát. kei! terjeszteni hogy a biztonságot ki kell terjeszteni Európa határain túlra is. Sürgette a fegyver­kezési hajsza mielőbbi meg­fékezését. a hadászati fegy­verek csökkentéséről folyó szovjet—amerikai tárgyalá­sok (SALT II.) eredményes befejezését, és a SALT III. tárgyalások mielőbbi meg­kezdését. Trudeau végül kijelentet­te: az európai biztonság meghiúsulása a legsúlyosabb következményekkel lenne Kanadára. A délutáni ülés következő szónoka Todor Zsivkov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a bolgár Államta­nács elnöke volt. Ezután Eric Honecker, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának első titkára, az NDK kül­döttségének vezetője szólalt fel. Todor Zsivkov: További erefeszííésebre vasi szükség Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára, az európai biztonsági értekezlet helsin­ki zárószakaszán mondott beszédében többek közölt kijelentette: „A Német Demokratikus Köztársaság * megelégedéssel fogadta az európai bizton­sági és együttműködési ér­tekezlet sikeres befejezését. A közösen elfogadott záró- dokumentummal teljes mér­tékben egyetértünk. Szimbo­likus jelentőséget tulajdoní­tunk annak, hogy az euró­pai államok, valamint az Egyesült Államok és Kana­da első értekezletére éppen 30 évvel azután került sor, hogy Európa népei a Szov­jetunió és a Hiller-ellcnes koalíció többi állama révén felszabadultak a hitleri fa­sizmus alól. Az értekezlet eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy teljesítsük a fa­sizmus barbársága ellen harcoló milliók végakaratát. „Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy az értekezlet zá­ródokumentuma összhang­ban van a Német Demok­ratikus Köztársaság alapve­tő érdekeivel és külpoliti­kai céljaival. Azoknak a ke­serű tapasztalatoknak a bir. tokában, amelyeket a né­met földről kiindult két pusztító világháborúból vont le, a Német Demokratikus Köztársaság elsőrendű köte­lességének tartja, hogy min­den tőle telhetőt megtegyen az európai béke és bizton­ság tartóssá tétele érdeké­ben.” „A történelem tanulságait és az európai politika jelen­legi követelményeit tekint­ve, meghatározó jelentősege van á határok sérthetetlen­ségét szavatoló elvnek.” „A Német Demokratikus Köztársaság úgy véli, hogy a leszerelés és a fegyverke­zés korlátozása terén olyan határozott és hatékony in­tézkedésekre van szükség, amelyek valamennyi fél ér­dekeit szolgálják, s egyik felet sem juttatják egyoldalú előnyökhöz. E téren készek vagyunk tevékenyen és alz kotóan együttműködni, Bevezetőben a kancellár kiemelte, ‘ hogy az NSZK szemszögéből nézve az euró­pai biztonsági konferencia záróokmányának aláírásával jelentős előrehaladás történt Európában a békepolitika terén. A béke biztosítása és a feszültség megszüntetése alapvető célkitűzése a szövet­ségi kormánynak — folytat­ta Schmidt — mert Európá­ban egyetlen nép sem érzi jobban a német népnél azo­kat a veszélyeket, amelyek kontinensünk kettészakított­ságából származnak. A bonni parlament és az NSZK lakossága — folytat­ta a továbbiakban Schmidt — elismeréssel tekint ennek a konferenciának eredmé­nyére, ugyanakkor azonban A biztosiságo! ki A következőnek felszólaló Pierge Elliott Trudeau ka­nadai miniszterelnök Európa és a világ többi része közti kapcsolatok fontosságát ki- mmelv« arra mutatott rá, Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet szerdai ülésén elhangzott felszólalá­sában hangsúlyozta: A Bolgár Népköztársaság, amely más európai szocialista országok­kal együtt kezdeményezte az értekezlet összehívását, sokra értékeli az elért nagyszerű eredményeket — a fórumon részt vevő álla­mok közös erőfeszítéseinek gyümölcsét Nagy győzelem ez — mindazok győzelme, akik a békét és nem '*a há­borút, a békés egymás mel­lett élést és nem a konfron­tációt, az alkotást és nem a rombolást választják. Ez az értekezlet bizonyítéka an­nak, hogy napjainkban nincs olyan probléma, amelyet ne lehetne megoldani tárgyalá­sok útján. „Mi azért jöttünk ide, hogy lefektessük egy jobb Európa alapjait. Ezekben az ünnepi napokban valameny- nyiünket mélységesen áthat az a felismerés, hogy kon­tinensünk sorsa szempontjá­ból történelmi jelentőségű ügy részesei vagyunk” — mondotta Zsivkov. Az aláírásra kerülő doku­mentumról szólva Todot Zsivkov rámutatott: „Meg­győződésünk szerint e. do­kumentum magva azoknak az elveknek a meghirdeté­se, amelyek alapján fejlesz­tenünk kell kölcsönös kap­csolatainkat — a békén és a stabilitáson, az együttmű­ködésen és a barátságon, a tiszteleten és a bizalmon alapuló kapcsolatokat. Ezek az elvek megtestesítik né­peinknek azt a közös törek­vését, hogy megszabadítsák a jelenlegi és a jövendő nem­zedékeket a háború rémétől, szavatolják számukra a bé­kés, boldog életet.” A továbbiakban Todor Zsivkov megjegyezte, hogy az elért nagy haladás nem leplezheti el azokat a kér­déseket, amelyeket illetően nem | sikerült teljes választ kapni. A zárószakasz tük­rözi a 70-es évek közepén kialakult enyhülés állapo­tát. Elértük azt, ami elérhe­tő, de az élet új kérdéseket is felvethet. Ezért további erőfeszítésekre van szükség, hogy megteremtsük az eu­rópai biztonság és együtt­működés rendszerét. Jöven­dő munkánk egyik döntő célja lesz a politikai eny­hülésnek a katonai téren méglevő feszültség csökken­tésével való kiegészítése —• hangsúlyozta Zsivkov. Elsőnek Harold Wilson brit miniszterelnök emelke­dett szólásra. Hangsúlyozva, hogy a kon­ferencia az enyhülés szelle­mében ülésezik, a brit kor­mányfő kijelentette: Az eny-1 hülés csak annak a kölcsö­nös eltökéltségnek a révén vált lehetségessé, hogy „kö­zülünk minden egyes integ­ritásának a megőrzése kulcsa valamennyiünk jövőjének”. Ismertetve a konferencia előzményeit — különösen az

Next

/
Thumbnails
Contents