Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-31 / 178. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1975, júfius 31., csütörtök Aldo Moro: Az egységért Aldo Moro olasz miniszterelnök szerdán az EBK zárószakaszán Helsinkiben hangsúlyozta, hogy a biztonsági konferencia eredményei nem jelentenek akadályt a Közös Piacon belüli szorosabb egységre. Az Európai Gazdasági Közösség tagállamai a jövőben is folytatni kívánják egységtö- rekvéseiket. Moro kiemelte, hogy a Közös Piac tagországai pozitív szerepet játszottak a biztonsági konferencia előkészítésében. Pierre Gräber: Svájc nem izomis Pierre Gräber, svájci szövetségi elnök nagy nyomatékkai hangsúlyozta beszédében, hogy Svájc semleges státusza sohasem szolgált indokul a közömbösségre, vagy az elszigetelődésre, hanem az ország minden lehetséges módon igyekezett előmozdítani a nemzetközi közösség érdekeit szolgáló lépéseket. A néhány perccel 18 óra előtt (helyi idő) véget ért szerda délutáni ülés utolsó szónoka Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár volt. Helmut- Schmidt: A szavakat lettek kivessék A biztonsági értekezlet zá- rószakaszának szerda délutáni ülése — kis késéssel — 14.50 órakor nyílt meg. Az ülésen Agostinho Casaroli érsek, a Vatikán küldöttségének vezetője, az egyházi közügyek tanácsának titkára elnökölt. Harold Wilson: Erkölcsi keíeiessé|iE!k Konsztantin Karamanlisz: Ezután Konsztantin Karamanlisz görög miniszter- elnök mondotta el beszédét, s amint az várható volt, a ciprusi kérdést helyezte mondanivalójának középpontjába. A. görög kormányfő hangoztatta, hogy Görögország sokkal nagyobb megelégedéssel tekintene az aláírásra kerülő záróokmányban foglalt 10 alapelvre, ha megfelelő szankciókat tartalmazna a dokumentum az alapelvek megsértésének esetén. Karamanlisz hangsúlyozta, hogy Görögország úgy határozott, továbbra is tevékenyen részt vesz a konferencia munkájában és egyetértését fejezte ki a Genfben kidolgozott záróokmánnyal kapcsolatban. Befejezésül hangsúlyozta: képtelenség megállapodásokat aláríni Európa biztonságáról és ugyanakkor fenntartani az igazságtalanság állapotát, amely állandóan fenyegeti a békét a Földközi-tenger térségében.” Geir Hallgrimsson izlandi miniszterelnök a konferencia jelentőségét hangsúlyozva kiemelte, hogy az inkább valaminek a kezdete, mint a vége. Az értekezlet megmutatta, hogy van lehetőség megállapodásra jutni bonyolult és fontos kérdésekben. EllioH- Trudeau: Erich Honecker: Szili zzik őrire a Ili korút Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Kß főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke szerdán délelőtt, az európai biztonsági és együttműködési konferencia zárószakaszának ünnepélyes megnyitása előtt kétórás megbeszélést tartolt Helsinkiben. A megbeszélés után a szovjet és az amerikai küldöttség vezetője válaszolt a tudósítók kérdéseire. Leonyid Brezs- nyev arra a kérdésre, hogy miképpen folyt le megbeszélése Gerald Forddal, a következőket mondotta: Kicseréltük nézeteinket egy sor olyan kérdésről, amelyek érintik az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatainkat. nem ringatja magát illúziókban. A konfrontáció évtizedei után — mondotta — nem lehet egyik napról a másikra megteremteni az együttműködés korszakát. A feszültség enyhülésének folyamatához nem elegendő egyszeri nekilendülés, szükség van állandó folyamatos hozzájárulásunkra, hogy biztosítani lehessen az előrehaladást. Megállapíthatjuk azonban, hogy az elmúlt években az enyhülés politikája eredményeképpen közelebb kerültek egymáshoz az országok. Természetesen, hogy a konferencia 35 résztvevője között nem egy kérdésben csak a „legkisebb közös nevező” alapján lehet megegyezést elérni. A Kelet és a Nyugat között továbbra is fennmaradnak az alapvető különbségek, az ideológia kérdésében, valamint politikai és gazdasági téren is. Véleménye szerint a Helsinkiben aláírásra kerülő záróokmánynak egész Európára hatállyal kell rendelkeznie, u ez vonatkozik Nyugat-Ber- linre is. , Amikor Helsinkiben aláírjuk majd az európai biztonsági értekezlet záróokmányát — fejezte be beszédét Schmidt kancellár — súlyos kötelezettséget vállalunk magunkra, hogy szavainkat tettek is fogják követni. A konferencia csütörtökön reggel 9.30 órakor (helyi idő) folytatja munkáját. NSZK és a szocialista országok között létrejött szerződések jelentőségét — Wilson kijelentette: „Nem állítom, hogy az itt aláírásra kerülő okmány önmagában képes lesz csökkenteni a feszültséget és megszüntetni a bizonytalanságot, amely a más'odik világháború befejezése óta Európa népeit sújtja. Ez a záróokmány erkölcsi kötelezettségvállalás, amelyet figyelmen kívül hagyni mindnyájunkra nézve súlyos veszélyt jelentene.” „Ez a záróokmány nem szerződés. Nem érinti és nem érintheti a jelenlegi határok státuszát. Nem érinti és nem érintheti négyhatalmi jogainkat és kötelezettségeinket Berlinnel (értsd: Nyugat-Berlinnel) és Németországgal, mint egésszel szemben. De félreérthetetlen kötelezettséget tartalmaz arra, hogy az aláírók tartózkodni fognak az erőszak alkalmazásától, vagy az erőszakkal való fenyegetőzéstől.” A továbbiakban Wilson támogatta a leszerelési világkonferencia összehívásának szovjet javaslatát. kei! terjeszteni hogy a biztonságot ki kell terjeszteni Európa határain túlra is. Sürgette a fegyverkezési hajsza mielőbbi megfékezését. a hadászati fegyverek csökkentéséről folyó szovjet—amerikai tárgyalások (SALT II.) eredményes befejezését, és a SALT III. tárgyalások mielőbbi megkezdését. Trudeau végül kijelentette: az európai biztonság meghiúsulása a legsúlyosabb következményekkel lenne Kanadára. A délutáni ülés következő szónoka Todor Zsivkov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a bolgár Államtanács elnöke volt. Ezután Eric Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, az NDK küldöttségének vezetője szólalt fel. Todor Zsivkov: További erefeszííésebre vasi szükség Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára, az európai biztonsági értekezlet helsinki zárószakaszán mondott beszédében többek közölt kijelentette: „A Német Demokratikus Köztársaság * megelégedéssel fogadta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezését. A közösen elfogadott záró- dokumentummal teljes mértékben egyetértünk. Szimbolikus jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy az európai államok, valamint az Egyesült Államok és Kanada első értekezletére éppen 30 évvel azután került sor, hogy Európa népei a Szovjetunió és a Hiller-ellcnes koalíció többi állama révén felszabadultak a hitleri fasizmus alól. Az értekezlet eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy teljesítsük a fasizmus barbársága ellen harcoló milliók végakaratát. „Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy az értekezlet záródokumentuma összhangban van a Német Demokratikus Köztársaság alapvető érdekeivel és külpolitikai céljaival. Azoknak a keserű tapasztalatoknak a bir. tokában, amelyeket a német földről kiindult két pusztító világháborúból vont le, a Német Demokratikus Köztársaság elsőrendű kötelességének tartja, hogy minden tőle telhetőt megtegyen az európai béke és biztonság tartóssá tétele érdekében.” „A történelem tanulságait és az európai politika jelenlegi követelményeit tekintve, meghatározó jelentősege van á határok sérthetetlenségét szavatoló elvnek.” „A Német Demokratikus Köztársaság úgy véli, hogy a leszerelés és a fegyverkezés korlátozása terén olyan határozott és hatékony intézkedésekre van szükség, amelyek valamennyi fél érdekeit szolgálják, s egyik felet sem juttatják egyoldalú előnyökhöz. E téren készek vagyunk tevékenyen és alz kotóan együttműködni, Bevezetőben a kancellár kiemelte, ‘ hogy az NSZK szemszögéből nézve az európai biztonsági konferencia záróokmányának aláírásával jelentős előrehaladás történt Európában a békepolitika terén. A béke biztosítása és a feszültség megszüntetése alapvető célkitűzése a szövetségi kormánynak — folytatta Schmidt — mert Európában egyetlen nép sem érzi jobban a német népnél azokat a veszélyeket, amelyek kontinensünk kettészakítottságából származnak. A bonni parlament és az NSZK lakossága — folytatta a továbbiakban Schmidt — elismeréssel tekint ennek a konferenciának eredményére, ugyanakkor azonban A biztosiságo! ki A következőnek felszólaló Pierge Elliott Trudeau kanadai miniszterelnök Európa és a világ többi része közti kapcsolatok fontosságát ki- mmelv« arra mutatott rá, Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke az európai biztonsági és együttműködési értekezlet szerdai ülésén elhangzott felszólalásában hangsúlyozta: A Bolgár Népköztársaság, amely más európai szocialista országokkal együtt kezdeményezte az értekezlet összehívását, sokra értékeli az elért nagyszerű eredményeket — a fórumon részt vevő államok közös erőfeszítéseinek gyümölcsét Nagy győzelem ez — mindazok győzelme, akik a békét és nem '*a háborút, a békés egymás mellett élést és nem a konfrontációt, az alkotást és nem a rombolást választják. Ez az értekezlet bizonyítéka annak, hogy napjainkban nincs olyan probléma, amelyet ne lehetne megoldani tárgyalások útján. „Mi azért jöttünk ide, hogy lefektessük egy jobb Európa alapjait. Ezekben az ünnepi napokban valameny- nyiünket mélységesen áthat az a felismerés, hogy kontinensünk sorsa szempontjából történelmi jelentőségű ügy részesei vagyunk” — mondotta Zsivkov. Az aláírásra kerülő dokumentumról szólva Todot Zsivkov rámutatott: „Meggyőződésünk szerint e. dokumentum magva azoknak az elveknek a meghirdetése, amelyek alapján fejlesztenünk kell kölcsönös kapcsolatainkat — a békén és a stabilitáson, az együttműködésen és a barátságon, a tiszteleten és a bizalmon alapuló kapcsolatokat. Ezek az elvek megtestesítik népeinknek azt a közös törekvését, hogy megszabadítsák a jelenlegi és a jövendő nemzedékeket a háború rémétől, szavatolják számukra a békés, boldog életet.” A továbbiakban Todor Zsivkov megjegyezte, hogy az elért nagy haladás nem leplezheti el azokat a kérdéseket, amelyeket illetően nem | sikerült teljes választ kapni. A zárószakasz tükrözi a 70-es évek közepén kialakult enyhülés állapotát. Elértük azt, ami elérhető, de az élet új kérdéseket is felvethet. Ezért további erőfeszítésekre van szükség, hogy megteremtsük az európai biztonság és együttműködés rendszerét. Jövendő munkánk egyik döntő célja lesz a politikai enyhülésnek a katonai téren méglevő feszültség csökkentésével való kiegészítése —• hangsúlyozta Zsivkov. Elsőnek Harold Wilson brit miniszterelnök emelkedett szólásra. Hangsúlyozva, hogy a konferencia az enyhülés szellemében ülésezik, a brit kormányfő kijelentette: Az eny-1 hülés csak annak a kölcsönös eltökéltségnek a révén vált lehetségessé, hogy „közülünk minden egyes integritásának a megőrzése kulcsa valamennyiünk jövőjének”. Ismertetve a konferencia előzményeit — különösen az
