Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-27 / 175. szám
1975. júííus 27., vasárnap «5 ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 HA A TÁRSADALOM a naprendszer kertjévé szeretné varázsolni a Földet, első teltétele vágyainak, hogy békében éljen. A háború és béke izgalmas kérdése a Szarajevót követő világégésig csupán egy-egy kisebb területen élők elszigetelt gondjaként motoszkált. Gleiwitz és Gdansk után az újabb világháború lángtengerének fényében az emberek kezdték egymást és önmagukat is megismerni. Szerte a világon a kizsákmányoltak százmilliói kérdőjelezték meg a társadalmi törvények változatlanságainak tanait. A népek rádöbbentek a hatalom birtoklásával történő visszaélések szörnyű következményeire. A háború és béke gondja hosszú-hosszú időkre az egész emberiség egyetemes gondjává terebélyesedett. Évtizedekig az imperializmus valamiféle megtűrt rossznak tekintette a föld egyhatodán épülő szocializ. must. További évtizedekben már számolnia, kellett a felnövő új társadalom erejével, sőt korunkban kénytelen igazodnia .hozzá, válaszolnia kell a feltett kérdésekre miközben gyűlölködve követheti nyomon egykori világuralma fokozatos széthullását. Napjainkban a föld egy- harmadán a lakosság 20 %-a nem jut elegendő táplálékhoz, holott éppen ezeken a területeken él az emberiségnek közel 70 százaléka, S— 600 millió ember rendszeresen éhezik! • Érdemes végiggondolni: egyik napfelkeltétől a másikig 150—200 ezer új emberkével élünk többen a földön, tehát a népesség évente 2 % -kai, viszont az élelmiszer- termelés csak 1 %-kal növekszik. Rontja helyzetet, hogy a lélekszám megkétszereződése háromszoros édesvíz felhasználási többletet jelent. Csakhogy még az ilyen látszólag egyszerű javaknál is — mint az ivóvíz — sem állunk rózsásan, mutat rá az 1974-ben Amszterdamban megtartott vízt.isztaság-vé- delmi világkonferencia. A föld összes vízmennyiségéből az édesvízállomány alig 2,5%. 1300 millió embernek rendszeresen nem jut egészséges ivóvíz. Édesvízszegény országokban ill. egyes városokban — mint Kuvait, vagy Caracas — már jelenleg is az' ivóvízellátást teljes egészében a tengervíz rendkívül költséges sótalanításával oldják meg. A NÉPESSÉG megkétszereződése a tevékenykedéseikből származó szemét és más h u 1 ladékok fel halmozódásé- nak az ötszörösét eredményezi. A mennyiségről alkotott képhez talán egyetlen példát említsünk: New York városában a köztisztasági dolgozók ez évi június végi háromnapos sztrájkja következtében 40 ezer tonna szemét halmozódott fel! A kérdések összefüggéseikben egymás hatásait megsokszorozva vetítik előre a környezetvédelem aggasztó híreit. A hetven ország legnevesebb tudósai közreműködésével 1968-ban megalakított Rómái Klub mind az első. 1072-ben kiadott, mind a második. 1974-ben közzétett kiadványában komor hangvételű előrejelzéseket adott az emberiség felnövekedett Rood iáiról. A háború és béke problémáiénak érintésénél felvetődött a világ két ideológiai táborának létezése. Egyfelől a profitohes tőkés társadalom világhódító álmai, másfelől az általános néojólé! szín!'ének emeléséért fáradó, zó, t>ékés szocialista tömörülés. Ez a felállás már önmagában is tartalmazza nemcsak a termelőmódok különbözőségeiből eredő, egymás közti kibékíthetetlen ellentmondásokat. hanem a term“'öoiédon belüli, sajátos, tartalmi és formai jegyeket nagy gondjai felmutató más ellentmondásokat is. Természetszerűleg az ellentétek rányomják bélyegüket a környezetvédelmi munkálatokra is. Az Egyesült Államokban rendkívül nagy hatáskörrel felruházott környezetvédelmi hivatalt állítottak fel. Ez a hivatal az Európai Gazdasági Közösség országaival karöltve szigorú rendelkezést hozott az autók és motorok porlasztóinak utólagos beszabályozására, hogy 15—20 %- kai csökkentsék a kipufogó gázokból származó légszeny- nyeződést. A rendeletnek ez év októberétől szereztek volna érvényt. Csakhogy az amerikai autóipar az energia- válság következtében amúgy is nehéz helyzetbe került. Az ország olajszükségletének harmadát ma is behozatalból fedezi. Az 1975-ös tavaszi autóvásárlási láz idején egy május 10 és 20 közötti tíznapos reprezentatív felmérés szerint 28%-kal kevesebb gépkocsit adtak el, mint korábban egy évvel. A Chrysler Corporation forgalma 32 %- kai, a General Motors Corporation 30,8 %-kal, a Ford műveké pedig 19,9 %-kal esett vissza. Ugyanakkor a japán kisfogyasztású kocsik dömpingje egyre nagyobb nyomást gyakorol az amerikai autópiacra. Nem véletlen, hogy a japán gépkocsigyártás 1974-ről 75-re egyetlen év alatt 36,7 %-kal növekedett. Ha ebben az autóipar-mágnásokra nehéz helyzetben a környezetvédelmi hivatal érvényt szerez rendeletének, — ami további 15—20%-kal emelné a személygépkocsik előállítási költségét, — úgy a tőke érdekeit ténylegesen súlyos veszély fenyegette volna. Kiderítették ezért, hogy a kipufogókba beépülésre tervezett méregtelenítő katalizátorok a szénmonoxid kibocsátás csökkentésével párhuzamosan a kénsavtermelést megnövelik. A további kísérletek elvégzése érdekében egy év haladékot adott a környezetvédelmi hivatal. A HÄBORÜ ÉS BÉKE egyensúlyának felborítása nyomán keltett energia- válság más eljárásoknál is bizonyítja a tőke tevékenységének módszereit. Tekintélyes tudósok többször figyelmeztették az amerikai kormányt az alaszkai olajmezők feltárása után kialakuló biológiai torzulásokra. A sok ezer kilométeren át húzódó olajvezeték erőteljes melegítése felborítja majd az alaszkai terület élővilágának egyensúlyát, A bekövetkező változások kóros kihatásai szinte felmérhetellenek. Ezeknek ellenére az olajkutak építésére a kormánydöntés megszületett. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala az eilen sem tiltakozott, amikor az amerikai repülőerődök Dél-Vietnamban hazánknál is nagyobb területeket mérgező vegyszerekkel végigpermetezve lombtalanítottak, hogy a vélt erdei partizán hadállásokat felkutassák. Más esetekben bombáikkal tudatosan lerombolták a víztározók védőgátjait. Mindezek kifejezetten környezetellenes tevékenységek voltak. AZ EMLÍTETT PÉLDÁK érthetővé teszik, hogy a tőkés társadalmakon belüli belső ellentmondások feszültségének a gazdasági vagy katonai levezetése kifelé más népek vagy érdekeltségek rovására, jellemző vonásokat kölcsönöz környezetvédelmi tevékenységüknek is. Felfedésük megmagyarázza, miért is állott érdekükben, hogy a Stockholmban megrendezett első környezetvédelmi világkongresszuson 1972-ben diszkriminációs politikájukkal a Szovjetuniót és más szocialista országokat az ülésekről távol tartsanak. De csak kevés idő kellett hozzá, hogy maguk is rádöbbenjenek: a szocialista országok aktív közreműködése nélkül még a kisebb feladatokat sem képesek egymagákban megoldani. Így —- hogy tekintélyükön csorba ne essék — megkerülve a jogi eljárásokat, az ENSZ közgyűlése elé vitték a stockholmi határozatokat. A szocialista országok segítőkész áldozatvállalása és megértése eredményeképpen rövidesen környezetvédelmi megállapodás született, amit a későbbi moszkvai szovjet—amerikai szerződésben is megerősítettek. A szocialista társadalmak is — mint minden szüntelen mozgásban, változásban fejlődő képződmény — hordozóik egymásmelleltiségben is és egymásutániságban is több sajátos, belső ellentmondásnak. Az egymással ellentétes sarkokon kiütköző társadalmi, illetve gazdasági érdekek nyilvánvalóan a szocialista országok környezet- védelmi munkájának szervezettségére szintúgy eltérő módon és más-más erővel hatnak. Legelőször is éppen a tudományos-technikai forradalom dinamikus íveléséből következően a kömyezetkárosí- ’ tó ipari, mezőgazdasági va- j lamint az urbanizációs cselekmények nagyléptékű je- j lenségeinél, ahol a veszély felmérésére tudatosított megelőző. védelmi és elhárító tevékenység megszervezésével a kezdet kezdeténél tartunk. Az ökológiai munka tudvalévőén nem csupán egyszerű elhatározás kérdése. A széles körű felvilágosító tevékenység mellett alapos gaz- ' dasági megfontolást is igényel. A „mit és hogyan” behatárolása érdekében meg kell terveznünk a környezet- védelem speciális berendezéseit előállító ipari hátteret, nemkülönben a készülékek kezelését. az információk nyilvántartását, kiértékelését végző tudományos-technikai személyzet anyagi és tárgyi előfeltételeit, a szakemberképzés oktatási hálózatának kiépítését. A Miniszter- tanács döntése alapján hazánkban 1980-ig meg kell háromszoroznia iparunknak a tisztítóberendezések gyártását. Erre a célra a jelenlegi ötéves tervben -1,3, a következőben 2,6 milliárd forintot áldozunk, de 1980 utáni tervidőszakban már ha,sonlő célra 7 milliárd forint az előirányzott összeg! A szocialista termelőmódon belül a második ellentmondása környezetvédelmünknek. hogy az össznépi érdekekkel időnként és helyileg szembefeszülő csoport- érdekek, a mindenáron gazdaságosságra törekvéseiket a lényeges környezetvédelmi beruházások rovására hajtják végre. A víz-, levegő-, talaj- vagy zajvédelemre fordított költségek megtérülése közvetlen számszerűleg nem mutatható ki. ezért mellékesként kezelik. Egyes vállalatok vagy szövetkezetek nem tanulnak meg még egy újfajta értékrendszerben gazdálkodni, ahol a víz vagy a levegő többé már nem tartozik a korlátlanul rendelkezésre álló szabad javak közé, hanem társadalmi munka-ráfordítással újratermelhető érték szintjére emelkedett. A helytelen szemlélet ösztönzője, hogy a környezetvédelmi ártalmak többnyire nem a szennyezőforrásnál, hanem térben és időben máshol jelentkeznek. Például a talaj el fertőzése a vízgyűjtő területről tavaink cs nagy folyóink vízminőségét teszi tönkre stb. KORUNK NAGY GONDiAI valóban nagyok és rendkívül súlyosak. Megoldásukhoz alapvető feltétel az egész emberiség egyetemes összefogása és jól szervezett, céltudatos közreműködése, mely nélkül kilátástalan helyzet állhat elő. Gondjaink leértékelése vagy elhanyagolása az említett valamennyi probléma egy másra hatású ban gyermekeink életét sújthatja. Már ma kell óvni hol na - púnkat! Dr. Réthly Gyula í Ötszáz dolgozó hiányzik zll iítii ír • « tf</ Negyed nyolc. A Lenin Kohászati Művek hármas hivatalházának szürke nagykapuja résnyire tárul. A kapu előtt ácsorgók egyszerre indulnak el. Sokan táskájukban matatnak, keresik a személyit, a munkakönyvét. Legtöbbjük azonban szépen, komótosan a felfüggesztett tájékoztatót böngészi. Ismerik már a felvétellel járó tennivalókat, a sokszor két napig'is eltartó ide-oda júr- kálás idegesítően hosszú bonyodalmait. Megyünk fölfelé a lépcsőn. Előttem két, 20—22 éves fiú lépked. Együtt jöhettek. Mindketten csak úgy, farzsebben tartják a személyit és a munkakönyvét. Foszlott-kopott igazolványaik önmagukban is sok mindent elárulnak ... * A harmadik emeleten zsúfolásig megteltek a fehérre mázolt padok. A sarokban levő iroda ajtajánál, szivárványszínű inges, jól megtermett férfi szónokol: — Ha odaadjátok a munkakönyvét, még várni kell egy kicsit. Aztán behívnak és beosztanak benneteket valahová. Mert ez így megy mindenütt, én már tudom ... Amikor nyílik az ajtó odébb lép, de már adja is a könyvét. Ismeri már a „dörgést”, s fölényes mosollyal nyugtázza a balekok „hű de jó neki” suttogását. Az ablak előtt három srác Figyeli a nyitódó-csukódó ajtót. L. Zoltán, H. István és O. László. Ez utóbbi a tizenhét évével a legidősebb. Ö mondja: — Nem vagyunk mi még állandó munkások, csak úgy a nyári szünetre jöttünk ide... Elintézte a DVTK, ahol sportolunk. Hogyan fogunk dolgozni?... Hát délelőtt edzés, délután meg a pályán dolgozgatunk. Ez még kikapcsolódásnak is jó, merthogy éppen nyári szünetünket. töltjük, ősszel aztán újra kezdődik a suli. Mellettünk a pádon az 1955-ös születésű F. László fülel, ö már nem a vakációját tölti a vállalatnál. Amikor behívták az irodába, közölték vele, hogy ez az utolsó alkalom, hogy itt maradjon. Ha leszámol, többé nem léphet be a vállalathoz. — Van egy rendelkezésünk, melynek értelmében az a dolgozó, aki háromszor számolt le a vállalattól, negyedszer nem léphet be — mondja Balázs Sándor a munkaerő-gazdálkodási osztály csoportvezetője. F.‘ László hallgat. Később, amikor megkapja a papírját elindul orvosi vizsgálatra. A „beutaló” az acélöntődébe szól. Segédmunkás lesz, azt mondja, egy haverja tanácsolta neki ezt a helyet. A vele egykorú M. Zsolt is ismerőse tanácsára helyezkedik el a vállalatnál. Lőrin- cen hagyta a feleségét, akitől válni akar. Az asszony nem tudja, hogy hol van. Rosszul éltek, most, Szirmabesenyő- ben lakik annál a bizonyos barátnál. — Az acélműbe vettek fel. Azt mondták, még darus is lehetek. Mindegy nekem, hogy mit csinálok, csak fizessék meg. Amikor azt kérdezem, hány helyen dolgozott, már szemérmesen lesüti szemét. A fiú aki végigbarangolta az országot, most restelkedik. Kicsit furcsa ... * Papp Jánossal, a vállalat munkaerő-gazdálkodási osztályvezetőjével beszélgetünk. — Sajnos, állandóan létszámhiánnyal küzd vállalatunk. Az elmúlt évben 2754 dolgozót vettünk fel. Ezek közül természetesen a segédmunkások aránya nagyobb. Ugyanebben az évben . 2877 dolgozónk számolt le. Közülük 836-an „kilépett” bejegyzéssel hagyták el a vállalatot. Sokan vannak olyanok is. akik a vállalat által indított szakmai tanfolyamok elvégzése után, mint betanított munkások, más céghez mennek el. Sajnos szakmunkás- létszámunk ebben az évben sem kedvező. Eddig 1319 dolgozót vettünk fel és 1390-en hagyták itt vállalatunkat. A több mint tizennyolcezres létszámnak mintegy háromnegyede fizikai munkás. Ez is kevés, jelenleg mintegy ötszáz dolgozóra lenne szükségünk — elsősorban a meleg- üzemeknél, de minden gyáregységnél szükség van új emberekre... ★ Lefelé jövet a lépcsőn, két férfi vitáját hallgatom. Jöjjenek, vagy ne? .,. Érdemes- e három műszakban dolgozni? A tétovázást gyors elhatározás követi. Fél órával később a pár méterre lévő csemegebolt korlátjának támasz, kodva, sörösüveggel kezükben tesznek pontot a döntés végére. A délelőtti műszak végét jelző gyári dudaszó pedig nem nekik szól... Pusztafalvi Tivadar , Szendrón épül egy kollé- i gium, az új hattantermes , iskola szomszédságában. Az i új iskolában tornaterem is | lesz. Sokat beszélnek erről i az építkezésről most a já- ' rásban. A szülök örülnek i az új létesítménynek, örül- 1 nek, hogy korszerűsödik az ] oktatás. A járás vezetői i bosszankodnak az építkezés | elhúzódása miatt, a peda- i gógusok pedig komolyan J aggódnak, hogyan tudják i időben megkezdeni a tan- 1 évet, hiszen az építkezés [ utolsó ütemében az isaola i régi épületét is megboly- [ gatták. i — A Rakaca völgyéből J száz gyereket akarunk el- i helyezni az új diákotthon- 1 ban — mondja Dobog Bé- I la iskolaigazgató. — A szü- i lók szívesen engedik a gye- J rekeket a modern iskolá- i ba, hiszen nagyon szép, ' minden igényt kielégítő fel- i szereléseket is kaptunk. A i megyei tanács művelődés- J ügyi osztálya jól ellátott i mindennel minket. Csupán J az építők késlekednek. — Nagyon bosszantó ez a i huzavona, ami itt zajlik • — teszi hozzá Lukács Jár , nos, a községi tanács el- i nöke. — Többször módosí- ' tolták a határidőt, egyeztető tárgyalások folytak, [ de most újra veszélyben i van ez a határidő. [ A szendrői iskola és kol- i légium építése közel 15 ] millió forintos, beruházás, i amelynek befejezése nem- ' csak a községnek, hanem i az egész járásnak szívügye. • Ezzel a létesítménnyel egy , egészen korszerű oktatási i hálózat alakul ki Szendrón. i Most mondhatnánk, hogy J mindez csupán az építőkön i múlik, de a kivitelező, a > Borsod megyei ' Tanácsi j Építőipari Vállalat illeté- i kese elmondotta, hogy az J építkezés teljes befejezése i már régen nem csupán 1 rajtuk áll. Igaz. a főépülel- i tel sem készültek el időre, < de azt augusztus végére át [ tudják adni. Hiányzik i azonban még egy kazán. A [ Gépszakmai Szövetkezet i 1975. december' 31-re iga- j zolta vissza a kérést. Arra i nem kaptunk pontos vá- i laszt. hogy a kazánt mikor | rendelték meg. Most már i akárhogy van is, erre a G. Sz—500 OM típusú ka- ■ zánra igen nagy szükség lenne ahhoz, hogy a szendrői gyerekek szeptember ; 1-én nyugodt körülmények I között kezdhessék meg az i új tanévet, a megszépült 1 iskolában. i a. i. A munka harmóniá'
