Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-27 / 175. szám
ÉSZAK MAGYARORSZÁG 4 1975. július 27., vasárnap Képzőművész-népművelő Lavotha Géza Erdöbényén — Elsősorban népművelő vagyok, aki a képzőművészet útján, a művészet nyelvén szeretne szólni és semmi egyéb, — hárít el minden személyes jellegű tájékoztatást. amikor egyéni munkája után érdeklődünk. — Nem én vagyok itt az érdekes, hanem a háromezer lakosú község. amelynek élete az én életem. Minderről nem tudok és nem kívánok többet mondani, mint amit két évvel ezelőtt egy szakdolgozatomban lefektettem. Ebben erdöbényei tapasztalataim tükrében a falusi népművelési intézményeknek a művészeti ízlés alakításában betöltött szerepét vizsgáltam. A tanulmány értékű szak- dolgozat figyelmet érdemel. Lavotha Géza a település földrajzi meghatározásával, majd történetével vezeti be írását, nóphagyományként élő mondákat említ, kultúrtörténeti értékű adalékokat sorakoztat fel. Megismerjük a környék szőlőművelési hagyományait, a népszokásokat, s eljutunk a közelmúlthoz, hogy a legújabb kori ipari hatásokról is tudomásunk legyen, majd a l'alu kórusának 1961-es születését és annak emberformáló szerepét, Erdőbénye és az egyetemes magyar kórusmozgalom kapcsolatait elemzi a szerző. Szerényen szól a maga népművelői törekvéseiről (a tanulmány születésekor még nem a köz- művelődés meghatározás használata volt az általános!), s megtudjuk, miként találkozott a képzőművéC7pffial hn. gyan lett annak rajongója, majd apostola. Lavotha Géza paraszti gyermekkor után l!)48-ban járt először Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban, ahol még akkor a XIX. század magyar anyaga is látható volt. Igen nagy hatást gyakbrolt rá a képek megismerése. Most azt mondja, életében az volt az igazi katarzis. Ezt követően gyakran tette meg az utat Erdöbé- nye és Budapest között, hogy mind több időt tölthessen a Szépművészeti Múzeumban, majd másolásra kért engedélyt a múzeum igazgatóságától ; ha már a falut nem viheti a múzeumba, legalább a képek másolatait vihesse le a faluba. A múzeumban töltött napok, hetek örök életre emlékezetesek, s bár kétkedésekké! ;s találkozott, töretlenül dolgozott, míg végül Burghardt mester is megnézte munkáit és elemezte azokat. Ettől kezdve szinte megszállottja lett a képzőművészeti ismeretterjesztésnek. Elvégezte a főiskola rajz-földrajz szakát, tanári oklevelet szerzett, gyűjteni kezdte a képzőművészeti irodalmat, képzőművészkörbe kapcsolódott, bejárt az akkori sárospataki alkotóházba, művésztelepet szervezett, kiállításokat rendezett falujában, s amikor mód nyílott Erdőbénvén műLavoíha Géza munka közben velődési ház építésére, mindent megtett annak érdekében, hogy ott két helyiség a képzőművészeti kiállítások céljait szolgálja, fgy született meg Erdöbényén 1962- ben az első magyarországi falusi kisgáléria, s annak megteremtése nem volt kis dolog. Meg kellett küzdeni az objektív akadályokon kívül a közönnyel is. Akkor mondta lépten-nyom»on Lavotha Géza4 amit a közelmúltban. a galéria újnbo kiállításának megnyitásakor idéztünk tőle, hogy haWald- bott bárónak. .z egykori birtokosnak joga volt saját képtárát tartani, úgy a háromezer rrdőbényei dolgozónak is joga lehet és. igénye kell, hegy legyen a képtárra. Az erdöbényei klímáiért a országos híresség le' Amíg az újszerűségé fals ‘ártotta. Aztán lasse . kült a híre, a ' zömbösség ner^ Lavotha Géz--, csalódásban nem csügged között a falu lakos al'á!r/ meg. is rávezetni szét szer» Szakkört sPirendj pontré- talok kör. yálták a b te az érubdonai jellegű ismét mű’'1 ls- zett. iP7a-bPnk*nt** »' ra. És mint tunk, ez év jóikról, ne____ . .»till. ZC .* Oh a nyaggal isme nyílt a .zg-“- .icbari. Miskolci Képtár a Magyar festők . , lítás látható Ez nagy vonások*^ votha Géza népműv zöművésza t ismeri-., tő tevékenységének , szakasza. A már e-ho- szakdolgozatáí azzal a' dolattal zárja, hogy ; né megénii fáradoza ■ olyan honorálását, ar te- erdöbényei műt. lödés »muen tetőzi kőiéi ehon és kisgaléria vezetését egyszer majd rá meri bízni. Két évvel a szakdolgozat megírása után beszélgettünk, vajon eljött-e már ez az idő? Lavotha Géza egész« .úgy. okok miatt megvált :. katedrától. — A Tokaj-hegyaljai Borkombinát „képzőművészt :i mindenese" vagyok. Szinte körül sem lehet határolni, mi mindennel, foglalkozom Mag kellene nézni, úgy könnyebb lenne megérteni például a tolcsvoi gazdaságban készített szobát, vagy most a Szegibe-n készülő négyszázezer hektós pince makettjét.' Mindezeknek, meg egyéb beruházásoknak a .. művészi kivitelezése az én > iirilí d'g'in». Sok jószándékú, pék ioopa • ■. művészetben fames kultúráját, vh. Véleménv- lemi érteke t ak;<r ^ . .. , művekről. íerí •-i-nycé,ií fít>ru- játékok; ól, akár : dinek. illőit van szó E célból gyakorta- t bá kei! fenn. a cseréket, javítani s kulturális értéke!-: terjesztését, hozzáfért»» tosé . •!. nas országokban, fel le jat Tagadhatatlanul jó dolog. hogy egy gazdálkodó egység. adott esetben a hatalmas borkombinát gondol az ízlésre, beruházásaihoz képzőművész segítését, kérdését veszi igénybe. Lavotha sokoldalú, sokféle érdeklődésű, képzőművész. A lakása, műterme. udvara egyaránt e sokoldalúságról tanúskodik Zománcégetö villanykemence. ezerféle szerszám, áll vány, aztán rézdomborítá- sok, fafaragások, festmények mindenfelé. Különösen sok a rézdomborítás és a fából faragott relief, amelyekben többségben a szőlőművelés mozzanatai elevenednek meg. Vajon az egyéni képzőművészeti ambíció és az alkalmaztatás kívánalmai nem ütköznek-e? — Egyéni elképzeléseim és a borkombinát céljai találkoztak: a hagyományos tokaj-hegyaljai élet, a szőlő- művelés művészi megörökítése. Ezek a célok jól egybevágnak és vágyaimat, ambícióimat tálé -abban, is kiélhetem, mind pedagógusként. A hegyaljai pinceépítések. azok művészi kiképzése, mind-mind nemes feladat. És a régi vágyálom, a falu közművelődési életének irányítása? — Mondtam, elsősorban népművelő vagyok, aki a képzőművészet útján szeretne valamit, tenni. S talán most a. galéria újranyitása és az egész művelődési otthon felújítása során az is megvalósul, s nem úgy avatkozom a jövőben a község közművelődési életébe, mint eddig tettem: minden megbízatás nélkül, kitéve magam ar.aak is, hogy megkérdrzilc, egyáltalán mit okveuenkedik ez az ember. Benedek Miklós hét hasznúim az ; Lmerric.sekapós« re gfefiföníéiéb b formáit a szóló kiállításoktól a vendégjátékülón kokon át a r nűfordítások de <:? szaporításáig; és a koprotalál k ittd akciókig. A szocialwta országok szép eredményeket értek el az oktatás és a nevelés területén, de más államoknak is vannak értékes tapasztalaiéi k. A ma és a jövő nemzedéke szerv.p->i;i,iaből egyaránt felbecs' r 1 he i ellen értékű szellemi beruházás tehát küld bélésről Altszeli > ■kát. S--.. ' -.'ok . dhoz i --. vala; fii lámpa!: •z.asságán- a csal !’■». ■ i' szakmai u. lehetőségeinek növelés turizmus, ni. a ftataü láik<v.óiról, a sportkai tokról.' a IniézlieüéSfeSi t.u>1Őti, a ;aki Így jártunk A Kulturális Minisztérium Filrníőigazgatóságánák most közzétett, statisztikai adatai szerint ez év első öt hónapjában Borsod megyében eg.v mozielőadásra 88 látogató jutott a 239 eszmei nézővel szemben. Ez a vidéki átlaggal — 89 valóságos látogató a várt 223-hoz. képest nagyjában egyezik, de alatta marad az országosnak, ahol egy - előadásra 105 néző jut az, eszmei 258-cal széniben. Borsodban egyébként eg lakosra 6.40 mozibajárási léi. hetőség jutott ebben az ideje ’ szakban, de csak 2.34-et vetet; tek a borsodiak igénybe, így yeik a mozik kii.< .. - ált a{-eb •százalékos volt. (Ezt asi it- ményességi mutatót kmé- befolyásolja egyes m ,-nek szükségtelent:! najmé- fogadóképessé:,-, is.) Ásnak egnagyobb hányada keli százalék az úgyneveeknek kategóriájú filmeket. Né a. Országos áttgk. Hu egy lakosra ez idgoldha- nozilátogatási lehetioszIfi !ott. 3.01 volt a V|-t a nozibajárás egy !ak.,úé>>r 10.9 százalékos a né.ma. kihasználtsága. Ország--. .... a „B” f éneket néztél, ’.^.ends-en. az összes,t_ egV ;6.6 százaléka. .5. ere- yú Az európai biztonsági és milyen jellegűt, ezt v,.~' cgyiitunükőflé-! f.i tekezlelen uül» g akkor döntik m--i kidolgozott okmány negyea szükséglete ■knek és az . dik fejezete az értekezletet nemzetközi helyzetnek . v ovetci lépesekről intézkedik felelően. A lényeg az, inEgyetlen tanácskozás nem folytatják a most me,'.Ke oldhatja meg Európa valadett munkát mennyi problémáját. Még Még néhár tv adat e tva: sok' idő és valószínűleg még-,/abású és uidrészünk ;óbb értekezlet is kell, már lénetélií -M Hda nélkül .-" ; intézkedésekkel és lépésektaná< • ni. Az első kel együtt. A cél: az eurókasz a harm iérii külüg pai kollektív biztonság megvetőiével zed". teremtése. tehát mindenféle !c -ót nap al alt, Helsink - 1 nemzetközi konfliktus Jrtrio. A második szakasz mii. ő • - S ségének kiküszöbölése és ;; j áruin min te. gy hatszáz .r/>- 1 K stabil együttműködési rendiomáta éti szí ikértő vett I • ' ; szer megteremtése, ehhez s ! « esfct** ndeig dolgoz ! t j még sokat kel! tenni Gertiben. Az okmán»Az okmány leszögezi, hegy hivatalos nve üven készül: a helsinki csúcstalálkozó angolul, ivat .'iául, néniután legközelebb 1977 júolaszul, (áros;: ül és spanyp’ niusában ülnek össze BéigJúlius 30-án pedig a itár rádban ugyanazoknak az. álnaposra tervezett ünnepé -: lamoknak a kormányszakérzárószakasz lebonyolítás tői, amelyeknek képviselői az okmány aláírására, most találkoznak. Feladatuk, / harmincöt 0 1 szág Ingni. hogy előkészítsék a követsabb rangú s ezetőii ek ta kező tanácskozást, s hogy kozójára kerül sor. FECSKE CSABA: Levél, haza íme a tenger, a zöld őshüllő-szörnyeteg, pikkelye fénylik, rángva a parti kövön hűvös nyálai okád; felhördül, beledőlve az alkonyi fény szigonyába, s rengeteg agyvelejét, hullámot tör a szírt. Esteli parton a pálmák Holdra vigyáznak, a kagylók csöndlenek, árnyat igéz fénytócsán a sirály. Leódat éhezem én, beleveszve e percnyi csodákba, téged idéz meg a szív, elporló napokon, ; éjszaka főleg, nyugtalanul, de hiába: hiányzol; nincs hova tennem a gond roppant súlyait itt, melled kis bátyái se jelzik a mély éjszaka-örvényt, és nem ont a hajad otthoni bodzaszagot. Most érik be a búza, aralr.al;; az este is oly kék mint az a búzavirág, harmat-könnyein át; ebben a percben a csorda, a nyáj tán épp hazaballag, s halkan utánuk a csönd, mint pásztor furulyái... Látod, még hete sincs, hogy útnakeredtem örömmel, s mennék már haza ó, hagyva csodáimat is; és olyan érzelgőseket írói:, mintha ki tudja hány télnek hava hullt volna szemünkbe azóta. Fiume, 1975. július. A pataki Dorajáa-gyűjtcmény A HIVATALOS átadás alkalmából már hírt adtunk EOla, hogy Dómján József, az Amerikai Egyesült Államokban élő világhírű, Kossuth- díjas magyar festőművész és grafikus Sárospatak városának adományozta itthoni, nagy értékű grafikai és bú- torgyűjteményét. Ezenkívül az adományozási szerződésbe foglalta, hogy a Sárospataki Galéria kezelésére bízott gyűjtemény folyamatos gyarapítására továbbra is megküldi életműve valamennyi jellemző alkotásának egy-egy példányát. A Bodrog parti város viszont vállalta, hogy a Domján-gyűjtemény megérzésére és kiállítására külön épületet biztosít, egy mű- emlékház átalakításával, az adományozó művész anyagi hozzájárulásának felhasználásával. , ; A több száz festményt, színes és fekete-fehér grafikát magába toglaló művészettörténeti és ikonográfiái feldolgozása még csak most kezdődött meg. A sárospataki Vármúzeum — a Galéria gondozója — azonban már most az érdeklődő hazai és külföldi látogatók elé tárja a ritka becsű grafikai gyűjtemény legjellemzőbb lapjait A kiállítás rendezője, dr. Jenő Ákos múzeumigazgató arra törekedett, hogy Dömén József művészi munkás- ináról, s a gyűjteményében őrzött magyar, európai es .- óui Riafikákról a válogatói anyag révén teljes hite- . áttekintést adjon. ) végérvényes, hivatalos ivészettörténeti értékelés , '-/.lésére még bizonyára jó r, ig várnunk kell. hiszen a adomány os feldolgozás so- ;. 1 tartó, körültekintő munkát igényel, A kiállított ...: ág ismeretében azonban - most kockázat nélkül r!.aljuk le. hogy a sárospa- Domján-gyűjtemény eii\ ke az ország legértéke- 1 modern grafikai kollek- < i, o.-ii. Aki a Rákóczi-vár - 1-, ia-lermejben kiállított lapokat i'égig hézi, a husza- izadi magyar grafikai művész mellett az egyetemes modern grafikai művé- iránvzatairól is megbízható ízlel i tőt kap. A ELJESSÉG IGÉNYE i: ."ti, csupán a művészi ér• < keltetésének szán...1 hadd ajánljuk az érdeklődők figyelmébe, mi •'•mden látható a pataki ijnni ián-gyűjtemény ben. A bb kori magyar képzőit.,. -szét már klaszikusnak u’-nöstthető mesterei szinte . .,-ennyien a grafikában is .1 adandót alkottak: eztta- , . például a nagybányai s-oskola virágk-rának ve- művésze, s nagy tekin- tcoretikusa, Réti Ist- s.-irospatakon újra „fel- : hűlő” rézkarckompozíA Ferenczy családból :,öb!> nemzedéken át jelent- ' sók a magyar képzőmű- ■ ' * :s lesei. A sárospataki '" •:menyben közülük Fe■-/j- Valér szerepel, 1945 után készített, újjáépítési témájú, történelmi becsű karcaival. A hazai impresszionista festészet legszínesebb mesterét, Csók Istvánt egyebek között Züzü az ablannál című karca képviseli. A modern irányzatok egyik hazai úttörője volt Vaszary János. Tőle egyik híres színes grafikája, a Budha-szobros női félakt, valamin* még néhány, más karca szerepel a Dom- ján-gyűjteményben. A magyar f es tőhagy ományt megőrizve megújító Rudnay Gyulának a kuruc szabadságharcról festett egyik ak- varellvázlata látható a kiállításon. Koszta Józsefet Pi- pacsos csendélete és egy ak földi tanyás tájképe jellemzi. A legkövetkezeteseibb szocialista forradalmár festőművészünk, Derkovits Gynáa az 1920-as évekből való. másutt ritkán látható rézkarcai val — Furulyás, Fa alatt; Nyár, és Temetés című alkotásaival — szerepel a pataki gyűjteményben. Kmetty Jánosnak egy igen karakteres önarcképe, s több táj- karca látható a kiállításon. Egry József Balaton sorozatának legszebb lapjai közül valók a Sárospatakra került grafikák. Nagy méretű rézkarcsorozattal szerepel Aba Novák Vilmos, s Szőnyi István legérettebb korszakából való grafikái is megtalálhatók a pataki gyűjteményben. Kortörténeti nevezetességű Zádor Istvánnak a háború végi romos Budapestről, s az újjáépítésről készített sorozata. A gazdag külföldi grafikai anyagban olyan ritkaság látható, mint a francia impresz- szionizmus egyik alapozójának. Manet-nek egyik alakos rézkarca. S különleges értékűek az eredeti kínai és japán színes grafikák: akvarel- lek, tolira jzok, fametszetek. Ezekből 32 lap látható a kiállításon, a gyűjteményben található sokkal nagyobb anyag érzékeltetésére. Magának az adományozd Dómján Józsefnek a mod ein színes fametszet-technikát megújító szerepéről, művészettörténeti jelentőségéről már igen sokat írtak idehaza és külföldön egyaránt. A sárospataki gyűjteményből teljes életművéből ízlelítőt kapnak a látogatók. Az itt kiállított régebbi, s újabb fametszetei — a legalább hat nyomódúccal, -több rétegben egymásra nyomott \ színek, körvonalak mindig más-más hatása révén — nem sokszorosított grafikáknak hatnak, hanem teljes értékű egyedi alkotásoknak. HAZAI MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÜNK nagy múltú városa. Sárospatak a jövőben is folyamatosan gyarapodó Domján-gyűjteménnyel még- inlcább megerősíti megkülönböztetetten rangos helyét a képzőművészet számon tartott vidéki központjai között. Berccz József 1
