Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-27 / 175. szám
1975. július 21., vasárnap am E5ZAK-MAGYAR0RSZÁG 3 T agadhatatlan, nem nehéz: rálelni napjainkban az óvatoskodásra, a bizonytalankodásra, a tehetetlenkedésre a vállalatok eay meghatározható körében. E körbe azok a gazdasági szervezetek tartoznak, amelyek elkényelmesedtek, a növekvő feladatokban nem a cselekvésre szólító kihívást. az erőpróbát látják, hanem a veszélyt, nyugalmuk megbolygatását. Nagy hiba lenne tagadni, hogy az eredményességben, avagy a kudarcokban a személyi, azaz vezetési, irányítási készségeknek, módszereknek sem csekély a szerepe, sőt, bizonyos helyzetekben e tényezők kerülnek az első helyre. Tagadhatatlan az is, hogy nem nehéz rálelni napjainkban a lehetőségek gyors, s mégis alapos felmérésére, az egészséges tettrekészségre a vállalatok egy meghatározható körében. E magatartásban döntő szerepet játszott a vezetés, azzal, hogy kijelölte az irányokat, s nem kevésbé azzal, hogy az új feladatoknak megnyerte, megnyeri az egész közösséget. Nem az újságírói restség íratta le az azonos gondolati. fogalmazási szálra felfűzött mondatokat, hanem a meggyőződés, hogy mindkettő igaz; egy adott helyzet más-más vonásai ezek. Induljunk ki abból; tavaly túl jól sikerült a vállalatok többségének az esztendő, hiszen a vállalati eredmény 16,2 százalékkal növekedett átlagosan, 1973- hoz mérten, s ez sokakban azt az illúziót keltette, minden rendben van. A világpiaci áremelkedések terhét az állami költségvetés viselte, az exportbevételek inflációs gyarapodása viszont ■ jó részt a vállalati pénztárakba került. A párt Központi Bizottsága 1974. december 5-i határozata ugyan éles megvilágításba helyezte a gazdálkodás gyenge pontjait, ám a teendők súlyát a túl magabiztosak, a túl röviden látók — azok, akik ma siránkoznak! — nem, vagy csak vonakodva, megkésve vették magukra. Szerencsére voltak, s nem kis számban, olyan termelői egységek, amelyek jól kitapintották az általánosból a maguk teendőit, mulasztásait, lehetősé- geit, amelyek megértették: a i-niij mmmmaammmmmmmmmmmmmmam F F siker elsősorban saját erőfeszítéseiken múlik. A gazdálkodás kedvező vonásainak erősödéséi végül is a tettrekész vállalatok munkálkodása segítette. Egyebek között az, hogy a termelés növekedésének egészét — az év eddig számba- vehető öt hónapjában — a termelékenység emelkedése fedezte, valamelyest javult a beruházási tevékenység, meggyorsult a túlzott készletek fölszámolása, s így tovább. Az viszont, hogy a külkereskedelmi mérleg egyensúlya tovább romlott, még mindig vontatott, akadozó a minden piacon értékesíthető termékek kínálatának bővítése — holott az ésszerű importmegtakarítá- i sok mellett a külkereskedelmi mérleg egyensúlyát döntően ezek javítják, — arra figyelmeztet, hogy az egészséges tettrekészség korántsem általános jellemzője a termelőágazatok egységeinek. Hosszú a lehetőségek sora, ám sokan csak forgatják a teendők kuszának tetsző gombolyagát, ahelyett, hogy a kezdő szálakat kutatnák! Holott van tű is, minta is a gombolyagban rejlő szálak meg- és összekötéséhez, de mintha a gazdasági vezetők egy része nem értené, hogy ez aligha ráérő, majdan előveendő feladat, hanem sürgős, némely dolgokban égető teendő. C sendesebbek a vállala-1 tok, gyárak, szövetkezetek irodái annál, mint amit a napi munka rendje megkíván, s ha va- I lahol fölerősödik is a hang, csupán panaszokat sorol. Az egészséges, tetteket követelő, s újabb cselekedetekre sarkalló nyughatatlanságot sürgetjük, kívánjuk, igényeljük. Azt a cselekvő kedvet és nyughatatlanságot, mely a legtöbb embert hatalmába keríti, ha látja, értelme van igyekezetének, javaslatának, s kritikájának is! Mert igaz, tombol a kánikula, sokan vannak szabadságon, de nemcsak a pihenés napjai, hanem a naptár lapjai is fogynak, s az elvesztegetett, meddő siránkozással töltött hetek semmit sem adnák a társadalomnak. Sőt, megrövidítik azt! — M — Az igazgató megkapó lelkesedéssel beszél. Végre, annyi év után megvalósul a fejlesztés, befejezéshez közelednek a rekonstrukcióval. Igaz, milliókat emészt meg, de milliós megtakarításokat, több' értéket hoz, könnyebbé teszi az emberek életét. Dekát ide még ennyi, oda még annyi millió kell, ide ilyen gép. oda olyan berendezés kerül. A szavak lendületét a titkárnő belépte metszi ketté. Ellenvéleményt nem is várva közli. — Elnézést a zavarásért, de ezt egyedül az igazgató elvtárs írhatja alá. Az elcsendesülő, a szinte komorrá váló házigazda a papírlapot a kezébe véve rábólint. — Igen, ezt ennél a vállalatnál csak én írhatom alá, csak egyedül én igazolhatom . . . A látogatóban a szenzációéhség villan fel. s gondolatban már formálja is a kérdéseket: milyen rendkívüli ügy, ha az ezzel összefüggő papírlapot csak az igazgató személyesen írhatja alá? Millió forintokról van szó? Ehhez a pénzügyi vezető aláírása is megteszi. Külföldi gépeket vásárolnak? De hiszen a főmérnök éppen ebben az ügyben, s teljes felhatalmazással van külhonban. N Átszervezés, bérfejlesztés, nagy jutalmak? A válasz: — Csak én, az igazgató személyes aláírással igazolhatom, hogy Kovács János munkás valóban munkás-e. Csodálatos fejlődés. Hihetetlen versengés lehet a munkás ranglétrán, ha ennek igazolásához kevés a személyi igazolvány, a munkaadói igazolvány. Bár a gyáregységek vezetői milliós értékel; felett rendelkeznek, a személyzeti és munkaügyi ősz tály emberi sorsok fölö!- dönthet és lám ezek egyil sem méltó a kétkezűség bizt.! nyitáséra. Hiába! Nagy rangja v? nálunk a fizikai munkán, kapcsosai Az elmúlt években szoros kapcsolat alakult ki az aba- újszántói Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola és a budapesti Hungarovin Export Borgazdasági Vállalat között. A vállalat minden esztendőben szerződést köt az iskola több tanulójával, akik a szakmunkásbizonyit- vány megszerzése után a vállalat budafoki pincészetéhez kerülnek. Tavaly kilenc, idén pedig hat tanulónak volt ilyen szerződése a vállalattal. A kapcsolat a két intézmény között üzemlátogatásokra is kiterjed. Ezek során áz abaújszántói szőlész-borász tanulók Budafokon megismerkednek a borkezelés és -tárolás legkorszerűbb nagyüzemi módszereivel. A Diósgyőri Gépgyár tmk gépjavító üzemében dolgozik Krasznai Imre lakatos szakmunkás, a gépipar kiváló dolgozója. Képünkön: a VF—222 típusú marógép vezérlöszek- rényét javítja. Fotó: Fojtáp I.. Apfelbaum professzor vezetésével a Bichat kórházban most próbálnak ki egy számítógépet, amely a fogyókúrázók dolgát hivatott megkönnyíteni. A számítógépbe betáplálják a fogyni kívánó páciens táplálkozási szokásait, családi és szakmai körülményeit, pszichoszomatikus egyensúlyára vonatkozó adatokat, orvosi leleteinek részleteit, kedvenc ételeit és azokat az ételféleségeket, amelyeket nem szeret. A számítógép rövid időn belül kidob egy kartont, amelyen feltünteti a páciens „testére szabott” fogyókúrás étrendet. Kazincbarcikán Kazincbarcika ünnepi díszbe öltözött. A fiatalok rsjun- késvárosa holnaptól egy héten kérésziül több mint kétezer ifjúmunkásnak ad otthont, s lehetőséget arra: bemutatkozzanak, vetélkedjenek, barátkozzanak meg egymással. Amint arról már beszámoltunk olvasóinknak, ben A munkásifjúság helyzete és feladataink címmel Kéri András, a KISZ KB osztályvezetője tart előadást. Beszédében egyebek közt szó lesz a KISZ KB 1975. áprilisi határozatának* végrehajtási feladatairól. A megnyitóra és az előadásra félezer meghívott ifjúmunkást várnak a megye minden pontjáról. Az Ózdi Kohászati Üzemekből a durvahengermű példája érdemel említést E minden új módszerre és lehetőségre fogékony gyárrész. leg több új módszerrel igyekszik fejleszteni a munkahelyi demokratizmust. Rendszeresen megtartott szocialista brigádvezetői értekezleteiken közvetlenül tájékoztatják a hengerészeket a soron következő feladatokról, miközben ugyancsak közvetlenül tájékozódnak a munkások kéréséiről, javaslataid július 28-tól, augusztus 2-ig a KISZ Borsod megyei Bizottsága, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa és Kazincbarcika városi KISZ- bizottságának rendezésében az idén első alkalommal kerül sor az ifjúmunkás és védnökségi napok megyei so rozatára. Holnap, kor Töröl- gyei KM kárán® dődik majd c. velődéi hétfőn h _ gye. . helenáron gaznak veséikéi a ! yezetvédelmi 1T*£ Az ■ pillan gyobb pillan a íőo és t; i lalah van dűlni kösz« lése! lain hat' üentkezneli hitei'!ózése í \r , com Este bat órai kezdettel nyílik meg az Alkotó Ifjúság pályázat legjobb mókáinak kiállítása. ' amelyet az ” Művelődés'' méiben,.legne Méh v- -ogy tv «/. s : ikalot' . iit mar« ion. í ■■ !c: ebbé nen: IIlevegő-, I ki. ezé! I mellé- i zelik. Egyes vái B.v szövetkezetek j iák meg még egy >krendszerben gazból a víz vagy a r\ P‘ i Elemér gyárrész- V „ el, Osztafin József izemvezetővel és a brigádvezető- iklóssal és Ko- a napokban X üzemi de- 'bfejlesztésé- ről. >zt mondta, y a mun- indóan fi- komolyan ‘i hangula- /aslatait. A .s mai szinvo- »ngedhetetlenül rá, hogy a dol- utasítás nélkül, ntsenek a mun- .pcsolatos dolgok- természetesen az .indta a másik bri- , j —, hogy a mun- koldalúan tájékozot- enek, ismerjék mun- összefügeéseit, külső í feltételeit, urvahengerműben ma nincs tekintélye, rangja < a középvezetőnek, aki őrzi szakmai tudását, a pótolhatatlanság lát- próbálja kelteni. \ pótolhatatlanság ha- .lúzió — mondta Oszta- Nyolc-tíz évvel ■: sokan ringatták magú- yen illúziókban. Fiatal is koromban velem is ■rtént, hogy amikor az szaki” háta mögül les- V * 'hogy dolgozik, egy- rak lépett egyet és be- a kanálisba. Ennyire itt azon, hogy azt a |t csak ő tudja elvé- Bt . . hunkások tudni akarni. miért történik a elvükön. Szinte ráütik közvetlen veze- rra, hogy közvetle. nkakapcsolatot alaki a beosztottakkal, si tanácskozás ön- már nem elég. Utá. máskor is le kell ül- f óm ű vezetőnek, az zetőnek a munkások melegedőben vagy ét- "iségben <4 választ dnia a munkaksokk érkérdésekre. SÜzsef. Az utasításokat végre kell hajtani a munkahelyeken! Am nem mindegy, hogyan történik a végrehajtás: ez már az üzemi demokrácia függvénye. Helyesen fogalmazta meg a gyárrészlegve- zető: végre a dolgozó. De ne gépiesen tegye, ne lélektele- nül, hanem gondolkozva! Ehhez kell megfelelő feltételeket teremtenünk a munkások számára minden munkahelyen. Hagyni, hogy a dolgozó egyénisége akkor is kibontakozhasson, ha részletes utasítást kell végrehajtania. Hogyan lehtséges az, hogy egy üzemben, ahol a vezetők is. a dolgozók is akarják, fontosnak tartják a munkahelyi demokrácia fejlesztését, s a maguk módján mindent elkövetnek érté, nem alakul ki a demokratikus légkör? A válasz alighanem az, hogy ezekben az üzemekben a „sok bába között elvész a gyerek”. Vagyis: túl hosszú az információ útja — állapítja meg a gyárrészlegvezető. Mindenki annyit továbbít csak például a beosztottak észrevételeiből „fölfelé”, amennyi egybeesik az érdekeivel. Közben fontos dolgokat hallgatnak el, vagy fogalmaznak át úgy. hogy végül egészen más jelentést kap a szó ... Az információ útja legyen minél rövidebb! — határozták meg, s ennek megfelelően szervezték meg a brigád- vezetők értekezleteit. Ám ez sem bizonyult, nem is bizonyulhatott elegendőnek. Végtére is naponta nem ’ehet összehívni hetvennyolcvan dolgozót. Olyan kiegészítő formát kellett találni. amely tovább szélesíti az üzemi demokráciát. Megoldottak, hogy a gvar- részlegi négyszög minden második ülését a gyár részleg más-más üzemében tartsák meg. Vagyis a termelés színhelyén. Ott tájékoztatják a dolgozókat, s maguk is ott tájékozódnak, a munkások környezetében, ahol ,.a munkások szájából könnyebben jön ki a szó”. Tény. hogy a brigádveze- tők értekezletei is. a helyszíni vezetői megbeszélések is lényeges láncszemeivé váltak a vezetői munkának az ÓK*Í Hu r vah enserm ű véb en. Ugyanakkor immár fontos láncszemei az üzemi demokrácia további fejlődésének is... M. T.
