Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-27 / 175. szám

ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 2 1975. július 27., vasárnap lipicai ö: ;a/ -m Az európai biztonsági okmányok fejezetei Július 30-án Helsinkiben harminchárom európai és a két észak-amerikai állam legmagasabb rangú vezetői ülnek össze a finn főváros­ban. Aláírják azt a több mint százoldalas okmányt, amely­nek elkészítésében 1973 jú­liusában a harmincöt kül­ügyminiszter megegyezett a helsinki találkozón. Ez volt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet első szakasza. Mintegy hat­száz diplomata és szakértő készítette el kétesztendei munkával Genfben az ok­mányt.. Ez volt a második szakasz és most a vezetők aláírásukkal szentesítik, ez az európai konferencia har­madik, zárószakasza. Az ok­mány négy fejezetből áll, az értekezlet négy napirendi pontjának — Helsinki és Genf nem hivatalos diplo­máciai nyelvén a négy ko­sárnak — megfelelően. A következőkben összefoglaljuk a négy fejezet tartalmát. növekedése szükségessé teszi az összefüggő, korszerű szá­razföldi és vízi úthálózat ki­építését, nagy, közös terve­ket dolgozhatunk ki — ezt is ajánlja a biztonsági ér­tekezlet okmánya — az energia- és nyersanyag-ku­tatásban, ami különösen a kis és csekély anyagi esz­közökkel rendelkező or­szágok számára létfontossá­gú. Ebbe a körbe tartozik a környezetvédelem is. Ha ar­ra gondolunk például, hogy Magyarország folyóvizeinek 95 százaiéira más országok területén ered, saját példán­kon is' megérthetjük, meny­nyire fontos e területen a nemzetközi együttműködés. A különböző társadalmi rendszerű államok különbö­ző területeken kialakított közös tevékenysége kölcsön­hatásban van egymással. A nemzetközi gazdasági és tu­dományos együttműködés to­vább erősíti a politikai bi­zalmat, közös érdekeltséget teremt a béke fenntartására. A Szaljut—4 szovjet orbi- tális űrállomás személyzete — Pjotr Klimuk űrhajós al­ezredes, a Szovjetunió hő­se és Vitalij Szevasztyjanov űrhajós, a műszaki tudomá­nyok kandidátusa,, a Szov­jetunió hőse — a repülési program végrehajtása után szombaton földet ért. Szombaton délután, ma­gyar idő szerint 15 óra 19 perckor a Szojuz—Ifi szállító­űrhajó leszálló egysége a sze­mélyzet két tagjával ütkö­zésmentes leszállást hajtott végre. A kabin a Szovjet­unió területén, az előre meg­adott térségben — a ka­zahsztáni Arkalik várostól 56 kilométerre északkeletre — ért földet. Szombaton — ugyancsak magyar idő szerint — 11 óra 56 perckor szétválasztották a Szojuz—18 szállítóűrhajót és a Szaljut—4 orbitális állo­mást. Ezt követően bekap­csolták á szállítóűrhajó fé­kezőberendezését. A 63 napig tartó űrrepü­lés alatt Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov teljes egészében végrehajtotta a tudományos, a műszaki, az orvosi és a biológiai kuta­tások és kísérletek gazdag programját. Az űrhajósok a Szojuz—18 leszálló egységé­ben nagy mennyiségű anya­got hoztak magukkal a ku­tatások és a kísérletek ered­ményeiről. Leonyid Brezsnyev, Nyiko- laj Podgornij és Alekszej Koszigin a hosszú űrrepülés befejezése és a szerencsés föl­det érés alkalmából szívélye­sen üdvözölte Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov űr­hajóst. o Az európai biztonság alapelvei Az első fejezet az európai biztonság lényegének meg­határozásával foglalkozik. Ez az okmány magja, ez önti szavakba az államok együtt­élését szabályozó tíz alapel­vet. Azért alapvetőek ezek az elvek, mert ha mindenki hozzájuk igazodik, úgy vala­mennyi állam biztonságban érezheti magát, nő az egy­más iránti bizalom, és ezzel létrejönnek az együttműkö­dés kiterjesztésének feltéte­lei. Az első alapelv az álla­mok önállóságát szögezi le. Kimondja, hogy minden or­szág szuverén — tehát füg­getlen —, határain belül ma­ga dönt ügyeiről, és ezt a szuverenitást mások kötele­sek tiszteletben tartani. A második alapelv voltakép­pen ezt a tiszteletben tar­tást fejezi ki, amikor ki­mondja, hogy az okmány aláírói vállalják: nem alkal­maznak erőszakot más álla­mokkal szemben és nem is fenyegetnek erőszak alkal­mazásával. A biztonság ér­zetéhez döntő mértékben hozzá tartozik a határok sért­hetetlensége. Ez a tétel már azért is fontos, mert a ha­tárrevíziós igények szolgál­tattak ürügyet a második vi­lágháború kirobbantásához, s a háború utáni helyzet sta­bilitásához elengedhetetlenül hozzá tartozik, hogy minden­ki tiszteletben tartsa — a részben új — európai hatá­rokat. Hasonló tartalma van a negyedik elvnek, amely az államok területi egységének tiszteletéről szól. Mindezekből logikusan kö­vetkezik az ötödik elv, amelyben azt vállalják a résztvevők, hogy vitáikat csak békés eszközökkel old­ják meg. Erőszakkal, nyo­mással, vagy más közvetett eszközökkel időnként meg­kísérelheti egy állam, hogy rákényszerítse akaratát a másikra, ez azonban össze­egyeztethetetlen a békés egy­más mellett éléssel: a követ­kező elv tehát kimondja a mások belügyeibe való be­avatkozás tilalmát. Az em­beri jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását is leszögezték. Ebbe beleértendő a gondolat, a lelki ismeret, a vallásgya­korlás és a meggyőződés sza­badsága. Miután az alá- és a fölé- rendeiés a nemzetközi kap­csolatokban megengedhetet­len, az elvek .kimondják a népek egyenjogúságát és azt az elidegeníthetetlen jogu­kat, hogy rendelkezzenek sorsukkal. A nemzetközi saj­tó által „tízparancsolatnak” is nevezett tételsor azonban nemcsak azt sorolja fel, amit nem teszünk, vagy amit tiszteletben kell tartani, ha­nem cselekvésre késztet és ezzel már előre mutat a kö­vetkező fejezetekre: ösztön­zi az államok közötti együtt­működést. A tizedik alapelv végül azt húzza alá, hogy a résztvevők jóhiszeműen tel­jesítik nemzetközi kötele­zettségeiket. Egyebek között tehát az eddig aláirt meg­állapodásaikat. Az első napirendi pont ré­szeként tárgyalták a biza­lomnövelő katonai jellegű intézkedéseket is. Ügy dön­töttek, hogy önkéntes ala­pon előre értesítik egymást nagy hadgyakorlataikról, ne­hogy ezek a csapatmozgások alaptalan félelmet, aggodal­mat okozzanak másokban. @ Együttélés és együtlsikeriés A második fejezet az együttműködés igen fontos területét fogja át: a gazda­ságot, a műszaki tudomá­nyokat és a környezetvédel­met. Nyilvánvaló, hogy e te­rületeken a nemzetközi cse­re akkor szélesedhet, akkor válhat tartóssá, gördülé­kennyé, ha az államok kő1 zött megvan a kellő biza­lom, az a biztonságérzet, amelyet az első fejezetben olvasható elvek megtartása hoz létre. (A nemzetközi fe­szültség viszont szükségsze­rűen csökkenti a kereskedel­mi forgalmat és korlátozza a gazdasági együttműkö­dést). Az e fejezetben foglaltak tehát arra sarkallják az alá­írókat, hogy szélesítsék, len­dítsék fel együttműködésü­ket az említett vonatkozá­sokban. A kereskedelemről szóló bekezdések legfonto­sabb része az, amely a hát­rányos megkülönböztetések a diszkriminációk kiküszö­bölésének lehetőségeiről és a legnagyobb kedvezményes el­bánás elvének alkalmazásá­ról szól. Enélkül kölcsönö­sen előnyös hosszabb távú gazdasági együttműködés el­képzelhetetlen. Az ipari kooperációról szó­ló passzus e viszonylag új együttműködési forma al­kalmazására ösztönöz. Az ipari vállalatok közös tevé­kenysége igen sok előnnyel növeli a kereskedelmi lehe­tőségeket, csökkenti a költ­ségeket, segíti a műszaki haladást, lehetődé teszi a termékekben való fizetést és kölcsönös érdekeltséget te­remt a termelésben. Manapság, amikor a tu­domány közvetlen termelő­erővé vált, igen nagy jelen­tősége van a tudományos, a technológiai és a műszaki kutatások összehangolásá­nak. így a legköltségesebb tudományos feladatok is vi­szonylag gyorsan és olcsón megoldhatók, eredményeik mindenki számára könnyeb­ben elérhetővé válnak. E té­mával is foglalkozik a má­sodik fejezet. Jellegzetesen földrész mé­retű feladatokat foglalnak magukban a közös érdekelt­ségre számot tartó terveknek nevezett elgondolások. Né­hány példát említünk. Ha Európa összefog, megoldha­tó az ésszerű árfcmelosztás már csak azért is, mert az időeltolódás miatt a földrész különböző részén, más-más időben van a csúcsfogyasz­tás, s így az egyes országok energiarendszerei kiegészít­hetik egymást. A nemzetkö­zi kereskedelem nagyarányú o Kölcsiis mesismeres, kücsöEiös bizalom Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet el­ső két szakaszéban kidolgo­zott és Helsinkiben aláíran­dó okmány harmadik feje­zete az együttműködés olyan fajtáiról szól, amelyek szel­lemi síkon zajlanak és az emberi kapcsolatokban nyi- nyiiatkoznak meg. Nyilván­valóan ennek az együttmű­ködésnek is csak az lehet a célja, hogy erősítse a bizal­mat, szilárdítsa az államok közötti kapcsolatokat, de semmi esetre sem válhat a szellemi hidegháború eszkö­zévé. Más szóval: az első fejezetben említett alapelvek a harmadik fejezetre, a har­madik kosárra is teljes mér­tékben vonatkoznak. Az okmány arra ösztönzi az aláíró feleket, hogy erő­sítsék kulturális kapcsolatai­kat az állami szervek, az egyéb szervezetek, a művé­szek, írók, a kultúra szolgá­latában álló más személyek gyakoribb érintkezésével. Rendkívül fontos, hogy a né­pek jobban megismerjék egy­más kultúráját, valódi szel­lemi értékeit, akár irodalmi művekről, festményekről, tv- játékokról, akár filmekről van szó. E célból gyakorib­bá kell tenni a cseréket, ja­vítani a kulturális értékek terjesztését, hozzáférhetősé­gét más országokban, fel le­het Ijasználni az ismeretcse­re legkülönfélébb formáit a kiállításoktól a vendégjáité- kokon át a műfordítások szaporításáig és a kopro­dukciókig. A szocialista országok szép eredményeket értek el az oktatás és a nevelés terüle­tén, de más államoknak is vannak értékes tapasztala­taik. A ma és a jövő nem­zedéke szempontjából egy­aránt felbecsülhetetlen érté­kű szellemi beruházás tehát az oktatási tapasztalatok cse­réje. Az okmány szól az ok­tatással foglalkozó állami szervek és személyek, peda­gógusok és diákok kapcso­latainak kiszélesítéséről. Az ösztöndíjak szaporításáról, csereutazásokról. Foglalkozik az idegen nyelvek tanulásá­nak ösztönzésével. Ugyaneb­ben a pontban szerepel a tudományos ismeretek cse­réje, a tudományos intézmé­nyek és a tudósok kapcso­latainak fejlesztése, a tu dol­mányos kutatások összehan­golása, a természet- és or­vostudományok (nevezetesen a civilizációs betegségek, a rák-, a szív- és az érmegbe­tegedések, a foglalkozási ár­talmak kutatása), valamint a társadalomtudományok terü­letén. A harmadik kosár foglal­kozik az írott és a sugárzott információk cseréjének ki- szélesítésével, amely ugyan­csak a jobb megismerést és megértést kell, hogy szolgál­ja. Természetesen az objek­tív, a valósághű információk terjesztéséről van szó. Fog­lalkozik ez a fejezet a fil­mek és a rádió útján közve­tített információ sűrítésével, a megfelelő szervezetek együttműködésével, az új­ságírók munkalehetőségeinek javításával. Ugyancsak e fe­jezetbe foglalták az emberi kapcsolatok szélesítéséről szóló passzusokat. Szó van a különböző országokban élő, de egy családhoz tartozók találkozásának, valamint a különböző állampolgárságú személyek házasságának meg­könnyítéséről, a családegye­sítésről. Általában a szemé­lyes CD-szakmai utazások lehetőségeinek növeléséről, a turizmusról, a fiatalok ta- lálkózóiról, a sportkapcsola­tokról.' • fiiézkedéssk Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten kidolgozott okmány negye­dik fejezete az értekezletet követő lépésekről intézkedik. Egyetlen tanácskozás nem oldhatja meg Európa vala­mennyi problémáját. Még sok idő és valószínűleg még több értekezlet is kell, más intézkedésekkel és lépések­kel együtt. 4 cél: az euró­pai kollektív biztonság meg­teremtése, tehát mindenféle nemzetközi konfliktus lehető, ségének kiküszöbölése és a stabil együttműködési rend­szer megteremtése, ehhez még sokat kell tenni. Az okmány leszögezi, hogy a helsinki csúcstalálkozó után legközelebb 1977 jú­niusában ülnek össze Belg- rádban ugyanazoknak az ál­lamoknak a kormányszakér­tői, amelyeknek képviselői most találkoznak. Feladatuk, / hogy előkészítsék a követ-' kező tanácskozást, s hogy milyen jellegűt, ezt valószí­nűleg akkor döntik majd el, a szükségleteknek és az adott nemzetközi helyzetnek meg­felelően. A lényeg az, hogy folytatják a most megkez­dett munkát. , Még néhány adat e nagy­szabású és földrészünk tör­ténetében példa nélkül álló tanácskozásról. Az első sza­kasz a harmincöt külügymi­niszter részvételével zajlott le öt nap alatt, Helsinkiben. A második szakasz munká­jában mintegy hatszáz dip­lomata és szakértő vett részt, s két esztendeig dolgozott Genfben. Az okmány hat hivatalos nyelven készült el: angolul, franciául, németül, olaszul, oroszul és spanyolul. Július 30-án pedig a három­naposra tervezett ünnepélyes zárószakasz lebonyolítására, az okmány aláírására, a harmincöt ország legmaga­sabb rangú vezetőinek talál­kozójára kerül sor. ÄVILÄGH1RADÖ '--------------- -----------------------------------------------------­A helsinki csúcstalálkozó előtti hét világpolitikai ese­ményeit aligha lehet más­ként vizsgálni, mint úgy: mennyiben segíti egy-egy történés, folyamat az eny­hülés elmélyülését, vagy mennyiben visszalép; a már elért eredményektől. A hi­degháború híveinek csökke­nő létszámú, de megátalko­dott csapata, továbbra is tá­madja a készülő csúcsérte­kezletet. A csúcsértekezlet bő alkalmat nyújt arra, hogy a plenáris üléseken kí­vül nagy jelentőségű, kétol­dalú megbeszélésekre is sor kerülhessen. Ford elnök már bejelentette: Helsinkiben módja lesz arra, hogy „fel­tételes elhatározásokra jus­son a fegyverzetcsökkentés kérdésében a Leonyid Brezs- nyelvvel folytatandó megbe­széléseken”. Nyugati állam­férfiak — közöttük, minde­nekelőtt Schmidt kancellár — közölték, hogy szeretné­nek Brezsnyevvel, az SZKP főtitkárával kétoldalú ta­nácskozásokat is folytatni. A világsajtó azt írja: ha lét­rejön Erich Honeeker és Helmut Schmidt találkozója Helsinkiben, ez lesz 1970 óta az első csúcsszintű NSZK— NDK közötti tárgyalás. Egy évtizednél hosszabb ideje tartó helyzet megvál­tozásának jele az Amerikai Államok Szervezete San Jo- sé-i ülésén hozott határozat a szavazás rendjéről. Ezen­túl a kétharmados többség helyett egyszerű többség Í6 elég, ha egy ország ellen va­lamikor hozott „gazdasági és diplomáciai szankciók fel­oldásáról kell szavazni”. Ez a bonyolult fogalmazású döntés azt jelenti: a nyil­vánvalóan igen hamar sorra kerülő szavazáskor az AÁSZ megszünteti az amerikaiak által tizenegy éve elrendelt Kuba elleni blokádot. Az indiai alsóház 336:59 arányban (három tartózko­dással) jóváhagyta a- rend­kívüli állapot bevezetéséről hozott államfői döntést. A feszült portugál belpo­litikai helyzetben újabb elem, hogy az egységbontó Mario Soares szocialista ve­zető ezúttal már; külföldi új­Iíurt Waldheim, az ENSZ főtitkára Kairóba érkezett és megbeszéléseket folytatott Anvar Szadat egyiptomi el­nökkel. I ságíróknak adott interjújá­ban az MFA, a Fegyveres Erők Mozgalma vezetői kö­zötti állítólagos ellentétről 'beszélt, és újra, most már személyes éllel, támadta a Portugál Kommunista Párt vezetőit. A Földközi-tenger keleti medencéjében fontos döntés­re került sor. Törökország­ban úgy határozott a kor­mány, hogy egy kivétellel bezárja a 27 amerikai tá­maszpontot. Ankara így fe­lel Washingtonnak. A hét végén az amerikai törvény- hozás ugyanis a Törökor­szágba irányuló fegyverszál­lítási tilalom fenntartása mellett döntött. Alighanem az utóbbi né­hány esztendő világszerte legtöbb ember által figye­lemmel kísért eseménye volt a héten véget ért szovjet— amerikai közös űrutazás. A Szojuz—19 és az Apollo űr­hajók kozmonautái visszaér­keztek a Földre és a Szov­jetunióban, illetve az Egye­sült Államokban máris újabb kozmoszbeli égyütt- múködés terveiről beszélnek. Az űrben kialakult együtt — működésnek folytatódnia kell a Földön is — hangoz­tatják a lapok. „A Szojuz és az Apollo űrhajók repülése történelmi jelentőségű”. A párizsi sajtó szerint Giseard d’Estaing francia elnök és Schmidt nvugatt’-'met kancellár pénteken megkezdett és szombat délelőtt is folytatódott bonni eszmecseréjének kö­zéppontjában az a kísérlet áll. hogy egyeztessék I’áríz* és Bonn „gazdasági fellcndítési” terveit. v

Next

/
Thumbnails
Contents