Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-27 / 175. szám
ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 2 1975. július 27., vasárnap lipicai ö: ;a/ -m Az európai biztonsági okmányok fejezetei Július 30-án Helsinkiben harminchárom európai és a két észak-amerikai állam legmagasabb rangú vezetői ülnek össze a finn fővárosban. Aláírják azt a több mint százoldalas okmányt, amelynek elkészítésében 1973 júliusában a harmincöt külügyminiszter megegyezett a helsinki találkozón. Ez volt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet első szakasza. Mintegy hatszáz diplomata és szakértő készítette el kétesztendei munkával Genfben az okmányt.. Ez volt a második szakasz és most a vezetők aláírásukkal szentesítik, ez az európai konferencia harmadik, zárószakasza. Az okmány négy fejezetből áll, az értekezlet négy napirendi pontjának — Helsinki és Genf nem hivatalos diplomáciai nyelvén a négy kosárnak — megfelelően. A következőkben összefoglaljuk a négy fejezet tartalmát. növekedése szükségessé teszi az összefüggő, korszerű szárazföldi és vízi úthálózat kiépítését, nagy, közös terveket dolgozhatunk ki — ezt is ajánlja a biztonsági értekezlet okmánya — az energia- és nyersanyag-kutatásban, ami különösen a kis és csekély anyagi eszközökkel rendelkező országok számára létfontosságú. Ebbe a körbe tartozik a környezetvédelem is. Ha arra gondolunk például, hogy Magyarország folyóvizeinek 95 százaiéira más országok területén ered, saját példánkon is' megérthetjük, menynyire fontos e területen a nemzetközi együttműködés. A különböző társadalmi rendszerű államok különböző területeken kialakított közös tevékenysége kölcsönhatásban van egymással. A nemzetközi gazdasági és tudományos együttműködés tovább erősíti a politikai bizalmat, közös érdekeltséget teremt a béke fenntartására. A Szaljut—4 szovjet orbi- tális űrállomás személyzete — Pjotr Klimuk űrhajós alezredes, a Szovjetunió hőse és Vitalij Szevasztyjanov űrhajós, a műszaki tudományok kandidátusa,, a Szovjetunió hőse — a repülési program végrehajtása után szombaton földet ért. Szombaton délután, magyar idő szerint 15 óra 19 perckor a Szojuz—Ifi szállítóűrhajó leszálló egysége a személyzet két tagjával ütközésmentes leszállást hajtott végre. A kabin a Szovjetunió területén, az előre megadott térségben — a kazahsztáni Arkalik várostól 56 kilométerre északkeletre — ért földet. Szombaton — ugyancsak magyar idő szerint — 11 óra 56 perckor szétválasztották a Szojuz—18 szállítóűrhajót és a Szaljut—4 orbitális állomást. Ezt követően bekapcsolták á szállítóűrhajó fékezőberendezését. A 63 napig tartó űrrepülés alatt Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov teljes egészében végrehajtotta a tudományos, a műszaki, az orvosi és a biológiai kutatások és kísérletek gazdag programját. Az űrhajósok a Szojuz—18 leszálló egységében nagy mennyiségű anyagot hoztak magukkal a kutatások és a kísérletek eredményeiről. Leonyid Brezsnyev, Nyiko- laj Podgornij és Alekszej Koszigin a hosszú űrrepülés befejezése és a szerencsés földet érés alkalmából szívélyesen üdvözölte Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov űrhajóst. o Az európai biztonság alapelvei Az első fejezet az európai biztonság lényegének meghatározásával foglalkozik. Ez az okmány magja, ez önti szavakba az államok együttélését szabályozó tíz alapelvet. Azért alapvetőek ezek az elvek, mert ha mindenki hozzájuk igazodik, úgy valamennyi állam biztonságban érezheti magát, nő az egymás iránti bizalom, és ezzel létrejönnek az együttműködés kiterjesztésének feltételei. Az első alapelv az államok önállóságát szögezi le. Kimondja, hogy minden ország szuverén — tehát független —, határain belül maga dönt ügyeiről, és ezt a szuverenitást mások kötelesek tiszteletben tartani. A második alapelv voltaképpen ezt a tiszteletben tartást fejezi ki, amikor kimondja, hogy az okmány aláírói vállalják: nem alkalmaznak erőszakot más államokkal szemben és nem is fenyegetnek erőszak alkalmazásával. A biztonság érzetéhez döntő mértékben hozzá tartozik a határok sérthetetlensége. Ez a tétel már azért is fontos, mert a határrevíziós igények szolgáltattak ürügyet a második világháború kirobbantásához, s a háború utáni helyzet stabilitásához elengedhetetlenül hozzá tartozik, hogy mindenki tiszteletben tartsa — a részben új — európai határokat. Hasonló tartalma van a negyedik elvnek, amely az államok területi egységének tiszteletéről szól. Mindezekből logikusan következik az ötödik elv, amelyben azt vállalják a résztvevők, hogy vitáikat csak békés eszközökkel oldják meg. Erőszakkal, nyomással, vagy más közvetett eszközökkel időnként megkísérelheti egy állam, hogy rákényszerítse akaratát a másikra, ez azonban összeegyeztethetetlen a békés egymás mellett éléssel: a következő elv tehát kimondja a mások belügyeibe való beavatkozás tilalmát. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását is leszögezték. Ebbe beleértendő a gondolat, a lelki ismeret, a vallásgyakorlás és a meggyőződés szabadsága. Miután az alá- és a fölé- rendeiés a nemzetközi kapcsolatokban megengedhetetlen, az elvek .kimondják a népek egyenjogúságát és azt az elidegeníthetetlen jogukat, hogy rendelkezzenek sorsukkal. A nemzetközi sajtó által „tízparancsolatnak” is nevezett tételsor azonban nemcsak azt sorolja fel, amit nem teszünk, vagy amit tiszteletben kell tartani, hanem cselekvésre késztet és ezzel már előre mutat a következő fejezetekre: ösztönzi az államok közötti együttműködést. A tizedik alapelv végül azt húzza alá, hogy a résztvevők jóhiszeműen teljesítik nemzetközi kötelezettségeiket. Egyebek között tehát az eddig aláirt megállapodásaikat. Az első napirendi pont részeként tárgyalták a bizalomnövelő katonai jellegű intézkedéseket is. Ügy döntöttek, hogy önkéntes alapon előre értesítik egymást nagy hadgyakorlataikról, nehogy ezek a csapatmozgások alaptalan félelmet, aggodalmat okozzanak másokban. @ Együttélés és együtlsikeriés A második fejezet az együttműködés igen fontos területét fogja át: a gazdaságot, a műszaki tudományokat és a környezetvédelmet. Nyilvánvaló, hogy e területeken a nemzetközi csere akkor szélesedhet, akkor válhat tartóssá, gördülékennyé, ha az államok kő1 zött megvan a kellő bizalom, az a biztonságérzet, amelyet az első fejezetben olvasható elvek megtartása hoz létre. (A nemzetközi feszültség viszont szükségszerűen csökkenti a kereskedelmi forgalmat és korlátozza a gazdasági együttműködést). Az e fejezetben foglaltak tehát arra sarkallják az aláírókat, hogy szélesítsék, lendítsék fel együttműködésüket az említett vonatkozásokban. A kereskedelemről szóló bekezdések legfontosabb része az, amely a hátrányos megkülönböztetések a diszkriminációk kiküszöbölésének lehetőségeiről és a legnagyobb kedvezményes elbánás elvének alkalmazásáról szól. Enélkül kölcsönösen előnyös hosszabb távú gazdasági együttműködés elképzelhetetlen. Az ipari kooperációról szóló passzus e viszonylag új együttműködési forma alkalmazására ösztönöz. Az ipari vállalatok közös tevékenysége igen sok előnnyel növeli a kereskedelmi lehetőségeket, csökkenti a költségeket, segíti a műszaki haladást, lehetődé teszi a termékekben való fizetést és kölcsönös érdekeltséget teremt a termelésben. Manapság, amikor a tudomány közvetlen termelőerővé vált, igen nagy jelentősége van a tudományos, a technológiai és a műszaki kutatások összehangolásának. így a legköltségesebb tudományos feladatok is viszonylag gyorsan és olcsón megoldhatók, eredményeik mindenki számára könnyebben elérhetővé válnak. E témával is foglalkozik a második fejezet. Jellegzetesen földrész méretű feladatokat foglalnak magukban a közös érdekeltségre számot tartó terveknek nevezett elgondolások. Néhány példát említünk. Ha Európa összefog, megoldható az ésszerű árfcmelosztás már csak azért is, mert az időeltolódás miatt a földrész különböző részén, más-más időben van a csúcsfogyasztás, s így az egyes országok energiarendszerei kiegészíthetik egymást. A nemzetközi kereskedelem nagyarányú o Kölcsiis mesismeres, kücsöEiös bizalom Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet első két szakaszéban kidolgozott és Helsinkiben aláírandó okmány harmadik fejezete az együttműködés olyan fajtáiról szól, amelyek szellemi síkon zajlanak és az emberi kapcsolatokban nyi- nyiiatkoznak meg. Nyilvánvalóan ennek az együttműködésnek is csak az lehet a célja, hogy erősítse a bizalmat, szilárdítsa az államok közötti kapcsolatokat, de semmi esetre sem válhat a szellemi hidegháború eszközévé. Más szóval: az első fejezetben említett alapelvek a harmadik fejezetre, a harmadik kosárra is teljes mértékben vonatkoznak. Az okmány arra ösztönzi az aláíró feleket, hogy erősítsék kulturális kapcsolataikat az állami szervek, az egyéb szervezetek, a művészek, írók, a kultúra szolgálatában álló más személyek gyakoribb érintkezésével. Rendkívül fontos, hogy a népek jobban megismerjék egymás kultúráját, valódi szellemi értékeit, akár irodalmi művekről, festményekről, tv- játékokról, akár filmekről van szó. E célból gyakoribbá kell tenni a cseréket, javítani a kulturális értékek terjesztését, hozzáférhetőségét más országokban, fel lehet Ijasználni az ismeretcsere legkülönfélébb formáit a kiállításoktól a vendégjáité- kokon át a műfordítások szaporításáig és a koprodukciókig. A szocialista országok szép eredményeket értek el az oktatás és a nevelés területén, de más államoknak is vannak értékes tapasztalataik. A ma és a jövő nemzedéke szempontjából egyaránt felbecsülhetetlen értékű szellemi beruházás tehát az oktatási tapasztalatok cseréje. Az okmány szól az oktatással foglalkozó állami szervek és személyek, pedagógusok és diákok kapcsolatainak kiszélesítéséről. Az ösztöndíjak szaporításáról, csereutazásokról. Foglalkozik az idegen nyelvek tanulásának ösztönzésével. Ugyanebben a pontban szerepel a tudományos ismeretek cseréje, a tudományos intézmények és a tudósok kapcsolatainak fejlesztése, a tu dolmányos kutatások összehangolása, a természet- és orvostudományok (nevezetesen a civilizációs betegségek, a rák-, a szív- és az érmegbetegedések, a foglalkozási ártalmak kutatása), valamint a társadalomtudományok területén. A harmadik kosár foglalkozik az írott és a sugárzott információk cseréjének ki- szélesítésével, amely ugyancsak a jobb megismerést és megértést kell, hogy szolgálja. Természetesen az objektív, a valósághű információk terjesztéséről van szó. Foglalkozik ez a fejezet a filmek és a rádió útján közvetített információ sűrítésével, a megfelelő szervezetek együttműködésével, az újságírók munkalehetőségeinek javításával. Ugyancsak e fejezetbe foglalták az emberi kapcsolatok szélesítéséről szóló passzusokat. Szó van a különböző országokban élő, de egy családhoz tartozók találkozásának, valamint a különböző állampolgárságú személyek házasságának megkönnyítéséről, a családegyesítésről. Általában a személyes CD-szakmai utazások lehetőségeinek növeléséről, a turizmusról, a fiatalok ta- lálkózóiról, a sportkapcsolatokról.' • fiiézkedéssk Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten kidolgozott okmány negyedik fejezete az értekezletet követő lépésekről intézkedik. Egyetlen tanácskozás nem oldhatja meg Európa valamennyi problémáját. Még sok idő és valószínűleg még több értekezlet is kell, más intézkedésekkel és lépésekkel együtt. 4 cél: az európai kollektív biztonság megteremtése, tehát mindenféle nemzetközi konfliktus lehető, ségének kiküszöbölése és a stabil együttműködési rendszer megteremtése, ehhez még sokat kell tenni. Az okmány leszögezi, hogy a helsinki csúcstalálkozó után legközelebb 1977 júniusában ülnek össze Belg- rádban ugyanazoknak az államoknak a kormányszakértői, amelyeknek képviselői most találkoznak. Feladatuk, / hogy előkészítsék a követ-' kező tanácskozást, s hogy milyen jellegűt, ezt valószínűleg akkor döntik majd el, a szükségleteknek és az adott nemzetközi helyzetnek megfelelően. A lényeg az, hogy folytatják a most megkezdett munkát. , Még néhány adat e nagyszabású és földrészünk történetében példa nélkül álló tanácskozásról. Az első szakasz a harmincöt külügyminiszter részvételével zajlott le öt nap alatt, Helsinkiben. A második szakasz munkájában mintegy hatszáz diplomata és szakértő vett részt, s két esztendeig dolgozott Genfben. Az okmány hat hivatalos nyelven készült el: angolul, franciául, németül, olaszul, oroszul és spanyolul. Július 30-án pedig a háromnaposra tervezett ünnepélyes zárószakasz lebonyolítására, az okmány aláírására, a harmincöt ország legmagasabb rangú vezetőinek találkozójára kerül sor. ÄVILÄGH1RADÖ '--------------- -----------------------------------------------------A helsinki csúcstalálkozó előtti hét világpolitikai eseményeit aligha lehet másként vizsgálni, mint úgy: mennyiben segíti egy-egy történés, folyamat az enyhülés elmélyülését, vagy mennyiben visszalép; a már elért eredményektől. A hidegháború híveinek csökkenő létszámú, de megátalkodott csapata, továbbra is támadja a készülő csúcsértekezletet. A csúcsértekezlet bő alkalmat nyújt arra, hogy a plenáris üléseken kívül nagy jelentőségű, kétoldalú megbeszélésekre is sor kerülhessen. Ford elnök már bejelentette: Helsinkiben módja lesz arra, hogy „feltételes elhatározásokra jusson a fegyverzetcsökkentés kérdésében a Leonyid Brezs- nyelvvel folytatandó megbeszéléseken”. Nyugati államférfiak — közöttük, mindenekelőtt Schmidt kancellár — közölték, hogy szeretnének Brezsnyevvel, az SZKP főtitkárával kétoldalú tanácskozásokat is folytatni. A világsajtó azt írja: ha létrejön Erich Honeeker és Helmut Schmidt találkozója Helsinkiben, ez lesz 1970 óta az első csúcsszintű NSZK— NDK közötti tárgyalás. Egy évtizednél hosszabb ideje tartó helyzet megváltozásának jele az Amerikai Államok Szervezete San Jo- sé-i ülésén hozott határozat a szavazás rendjéről. Ezentúl a kétharmados többség helyett egyszerű többség Í6 elég, ha egy ország ellen valamikor hozott „gazdasági és diplomáciai szankciók feloldásáról kell szavazni”. Ez a bonyolult fogalmazású döntés azt jelenti: a nyilvánvalóan igen hamar sorra kerülő szavazáskor az AÁSZ megszünteti az amerikaiak által tizenegy éve elrendelt Kuba elleni blokádot. Az indiai alsóház 336:59 arányban (három tartózkodással) jóváhagyta a- rendkívüli állapot bevezetéséről hozott államfői döntést. A feszült portugál belpolitikai helyzetben újabb elem, hogy az egységbontó Mario Soares szocialista vezető ezúttal már; külföldi újIíurt Waldheim, az ENSZ főtitkára Kairóba érkezett és megbeszéléseket folytatott Anvar Szadat egyiptomi elnökkel. I ságíróknak adott interjújában az MFA, a Fegyveres Erők Mozgalma vezetői közötti állítólagos ellentétről 'beszélt, és újra, most már személyes éllel, támadta a Portugál Kommunista Párt vezetőit. A Földközi-tenger keleti medencéjében fontos döntésre került sor. Törökországban úgy határozott a kormány, hogy egy kivétellel bezárja a 27 amerikai támaszpontot. Ankara így felel Washingtonnak. A hét végén az amerikai törvény- hozás ugyanis a Törökországba irányuló fegyverszállítási tilalom fenntartása mellett döntött. Alighanem az utóbbi néhány esztendő világszerte legtöbb ember által figyelemmel kísért eseménye volt a héten véget ért szovjet— amerikai közös űrutazás. A Szojuz—19 és az Apollo űrhajók kozmonautái visszaérkeztek a Földre és a Szovjetunióban, illetve az Egyesült Államokban máris újabb kozmoszbeli égyütt- múködés terveiről beszélnek. Az űrben kialakult együtt — működésnek folytatódnia kell a Földön is — hangoztatják a lapok. „A Szojuz és az Apollo űrhajók repülése történelmi jelentőségű”. A párizsi sajtó szerint Giseard d’Estaing francia elnök és Schmidt nvugatt’-'met kancellár pénteken megkezdett és szombat délelőtt is folytatódott bonni eszmecseréjének középpontjában az a kísérlet áll. hogy egyeztessék I’áríz* és Bonn „gazdasági fellcndítési” terveit. v
