Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-03 / 154. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1975. júílus 3., csütörtök Film jegyzet Nagyvárosi fények Egy csavargó könnyű pénzkeresetre csábítja a szegény, de minden áron pénzt szerezni akaró Charlie-t. Negyvennégy esztendő táv­latából nevelteti meg a mai mozi nézőt a Nagyvárosi fé­nyek, a Charlie Chaplin életműsorozatában nálunk most bemutatott film. Az 1931-ben készült filmalkotás nem a legkiemelkedőbb mü­ve Chaplinnek, s bizonyára forgalmazás; okok, a filmek érkezési rendje indokolják, hogy a mai magyar néző nem időrendben tekintheti meg a filmművészet élő (klasszikusának műveit, s emiatt valamiféle bizonyta­lan érzése is keletkezhet a müvek gondolatiságát, a mű­vek mondandóját, művésze­tének fejlődését illetően. Mert mi már láttuk tavaly A diktátort, s csak később az Aranylázt, meg a Kutya­életet; előbb láttuk a Mo­dem időket, mint most a Nagyvárosi fényeket. Az általánosabb humánumot su­gárzó művek keverednek a bemutatás sorrendjében ké­sőbbi korok elkötelezettebb, konkrétabb társadalmi mon­dandót hordozó alkotásaival, s nem minden néző figyel fel egy-egy Chaplin-mű fel­bukkanásakor a gyártási év­számra. A Nagyvárosi fények koc­káin a nagycipős Charlie áll és jár még előttünk. Az ő esetlő-botló kisembere jele­níti meg a mindenkor pórul­járó, bár mindenkin segíteni kész hétköznapi embert, aki a gazdagok — a film eseté­ben egy részeg milliomos — szeszélyeinek van állan­dóan kitéve, s amikor ő se­gít valakin, akkor is csaló­dást okoz. (Például a sze­gény vak virágáruslány, aki az ő segítségével nyeri visz- sza látását, csalódik, amikor megláthatja jótevőjét.) Char­lie figurája nemcsak folya­matosan nevettet, s elnyűhe- tetlen (s azóta de sokszor lekopírozott!) gőgjeivel kaca­gásra ingerel, hanem szim­bolizál is: a veszélyek kö­zött sodródó egyszerű ember tragikomikus jelképe. A film annak idején — természete­sen — némafilmként készült, később maga Chaplin szer­zett hozzá zenét és vágott hozzá zörejeket, s így az eredeti néma pantomim a hanghatásokkal bővülve köz­vetíti a ma nézőjéhez is Chaplin negyvennégy év előtti mélységesen emberi komédiázását, mondandóját, kacagtatja meg másfél órán át úgy, hogy a könnyes de­rű közben el is kell gondol­koznia. A hét további filmjei Nem Chaplin filmje az egyetlen e filmhéten a mis­kolci premienmozikban. Saj­nos, összesen két napra, ak­kor is délelőtti előadásra tűzték műsorra a Nincs visszatérés című szovjet fil­met. • A napjainkban játszó­dó történetet Alekszej Szal- tikov rendezte, a főbb sze­replői között a régen látott Alekszej Batalovot, továbbá Tatjana Szamojlovát, Non- nan Mordjukovát, Vlagyisz- lav Dvorzseckijt, Olga Pro- horovát találjuk. A történet mai témájú, de belejátsza­nak a múlt eltéphetetlen szálai is. Ugyancsak műsorra tűz­ték a filmbaráti körök há­lózatában már korábban bemutatott Ludwig című két­részes olasz—NSZK—francia filmet. Luchino Visconti munkáját II. Lajos bajor ■^irályról. A film fogadtatá­sa a nagyközönség részéről is aligha lesz kedvezőbb, mint korábban a filmbarát! körökben volt. Korábbi bemutatók közül premierműsorban újították fel az Eltűnt nyolc űrhajó című, régi, szovjet—NDK— bolgár fantasztikus .filmet. (Vajon miért itt. s egész hétre, amikor már a Béke mozi délelőttönként repriz- műsort vetít?) Hasonló mó­don, felújításban látható a Vörös sivatag című film a filmbaráti körök hálózatá­ban. Nem szerepel viszont a miskolci júliusi bemutató- -programfoan — az országos premierrel ellentétben — A kashimai paradicsom című francia—japán, egész műsort betöltő dökumentumfilm, amely ugyancsak a filmba­ráti körök vásznain jelentke­zik országszerte. (benedek) Figyelemmel kísért feladat Felkészítés a családi életre Hasznos kiadvány A napirenden levő, illetve most folyó szakszervezeti vá­lasztásokra ízléses kiállítású, jól hasznosítható tartalmú kiadványt adott közre a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsának Közponii Könyvtára. Bevezetőt Tóth József, az SZMT vezető tii-1 kára írt a kötethez, s abban arról szól, hogy az öt évvel korábban kiadott és a fel­szabadulás óta eltelt negyed- századot tükröző munlcás- könyvtár történeti kiadványt természetszerűen követnie kellett az újabb számadás­nak, hiszen az eltelt öt én alatt az üzemi szakszervezeti könyvtárakban 12,4 százalék­kal nőtt a munkásolvasók száma, a kölcsönzött köny­veké pedig kereken 20 szá­zalékkal emelkedett: de túl a számszerű eredményeken, az eltelt időszak művelődés­politikai feladatai és ered­ményei, a nagyüzemi mun­kások, a szocialista brigádok által támasztott könyvtári igények mindenképpen indo­kolják, hogy az új szakszer­vezeti választások időszaká­ban friss kép álljon rendel­kezésre a munkások tudat- formálásának olyan fontos területéről, mint a szakszer­vezeti könyvtári munka. A kiadványt, amelyet Ma­gyar András, az SZMT Köz­ponti Könyvtárának igazga­tója állított össze — linó­metszeteit Seres János, fotó­it Bucsi Jenő, grafikáit Eise- le Gyula készítette —, hí­ven szolgálja a bevezetőben vázolt célt. Az eltelt öt esz­tendőről igen részletesen nd számot, bemutatja az olva­só mozgalmakban való rész­vételt, a kállításokat, tudo­mányos összejöveteleket, író —olvasó találkozókat, a könyvtárak felújításait, s igen érzékletes statisztikai összeállításokban, sokoldalú megközelítésben mutatja fel öt esztendő könyvtári ered­ményeit, fejlődési tendenciá­it. (bm) A tanévnyitó utasításban az oktatásügyi miniszter „fi­gyelemmel kísért feladat­ként” jelölte meg a családi életre való felkészítést, amit jól mutat az a tény is. hogy az osztályfőnöki munkában közvetlenül a világnézeti ne­velés után említette. Jóllehet az elmúlt tanévben még csak kísérleti jelleggel szere­pelt e program az általános •és a középiskolákban, helye, szerepe és jelentősége már az induláskor túlnőtt a kí­sérleten. Az egészséges tár­sadalmi fejlődés feltételezi és megköveteli ugyanis, hogy a család morálja, életformá­ja igazodjék a mai követel­ményekhez, ehhez pedig ar­ra van szükség, hogy az if­júságot felkészítsük rá. Ép­pen ezért a szeptemberben kezdődő új tanévben máraz iskolák széles körében ve­zetik be a családi életre ne­velést. A program lyegvaló- sítása azonban eleve felté­telezi, hogy az osztályfőnö­köket, a pedagógusokat meg­ismertessék vele. módszer­tani segítséget adjanak ne­kik. Éppen ezért szervezte meg a Borsod megyei Pe­dagógus Továbbképző Inté­zet egyhetes tanfolyamát, melyre 120 pedagógust, osz­tályfőnököt hívtak meg. Ezen a héten Miskolcon, a Mol­nár Béla Ifjúsági és Űttörő- házban tartották és tartják a tanfolyam előadásait, gya­korlati, módszertani vitáit, melyek megtartására az Or­szágos Pedagógiai Intézet, az Oktatásügyi Minisztérium jeles szakembereit kérték fel, és természetesen egész­ségügyi szakemberek közre­működését is igényelték. A tegnapi napon tartott elő­adást dr. Gaál Erzsébet, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, aki nemcsak a program elkészítésében, ha­nem az első év tapasztala­tainak összegzésében is köz­reműködött. — A családi életre neve­lés programját kísérletkép­pen több mint ezer osztály­ban vezette be a miniszté­rium, ami azt jelenti, hogy 30—35 ezer általános és kö­zépiskolás fiatal vett részt ezeken a beszélgetéseken, előadásokon, vitákon. így, bár csak egy év tapasztala­táról van szó, megbízható jelzéseket kaptunk vissza a pedagógusoktól — mondta, amikor a kísérlet program­má fejlesztésének megalapo­zottságáról kérdeztük. Álta­lános tapasztalatként emlí­tette, hogv a kísérletben részt vevő pedagógusok elfo­gadták az OPI komplex kon­cepcióját. A családi életre nevelés programja ugyanis nem egyszerűen szexuális felvilágosítás, hanem magá­ba foglalja a korszerű csa­lád ideálját, a pszichoszek- szuális fejlődés természettu­dományos megalapozását, megelőző védelmet biztosít a serdülő és felnőtt élethez, a tanulókat a korszerű és tudatos szülő szerep vállalá­sára készíti fel. Ugyanakkor azonban az iskola, a pedagógusok nem vállalhatják egyedüL. maguk­ra a fiatalok családi életre való felkészítését. Általában jól sikerültek és hasznosnak bizonyultak az olyan kezde­ményezések. amikor e prog­ram megvalósításában a szü­lők — például jogászok, sok- gyermekes édesanyák, orvo-: sok — is vállaltak feladato­kat, s az ő bekapcsolásuk továbbra is jelentős szerepet kap. A továbbképző tanfolyam hallgatóinak igyekeznek egyébként igen konkrét módszertani segítséget is nyújtani munkájukhoz. Az összegyűjtött tapasztalatok közül igen értékes az, ami a különböző anyagrészek át­adásának módszertanára vo­natkozik. Koedukált osztá­lyainkban jól fel lehet dol­gozni a nemek közötti tár­sas kapcsolatokra vonatkozó témákat, míg a pszichoszek- szuális ismeretekkel foglal­kozó anyagot külön-külön érdemes megbeszélni a fia­talokkal. Egyébként épp eze­ken az órákon van nagy szükség és lehetőség az egészségügyi szakemberek — orvosok, védőnők — „bese­gítésére”. Az egészségügyi szakemberek, az iskolaorvo­sok eddig is nagyon sokat tettek a fiatalok családi életre való felkészítéséért, s amint azt dr. Tóth Judit, a Borsod megyei Tanács egész­ségügyi osztályának munka­társa elmondotta, szükséges, hogy őket is felkészítsék er­re a munkára, megismerjék magát a programot. Különö­sen a védőnők szerepének a fokozására lenne szükség, hiszen ők azok, akik magát a családot is gondozzák. Egészségügyi szakembereink, orvosaink, rendkívül nagy elfoglaltsága miatt azonban szükség van arra, hogy az iskolák egyeztessék — még­hozzá rugalmasan — a prog­ramot, az orvosok szabad idejével. A családi életre nevelés nem tantárgy olyan érte­lemben, mint a magyar, vagy a matematika. Prog­ram, melynek nevelési ha­tása a jelentős. Életközelsé­ge pedig a társadalmi elvá­rások, az egészséges társa­dalmi fejlődés, együttélés, az egészséges felnőtt nemzedék igényéből kiindulva adja meg nem lebecsülendő sze­repét. Cs. A, A Huszonötödik Színház Borsodban Harminc év képekben Memento két mappában A Huszonötödik Színház, amely ez évben már két al­kalommal szerepelt igen nagy sikerrel szőkébb pát­riánkban, ez év őszére tíz­napos borsodi vendégjáték- körutát tervez a Borsod me­gyei Tanács művelődésügyi osztálya, az SZMT kulturális bizottsága, a Rónai Sándor Művelődési Központ, a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszer­vezete borsodi kulturális bi­zottsága, a KISZ megyei bi­zottsága és a csanyiki KISZ- iskola, az Encsi járási Hi­vatal, valamint a mezöcsáti járási művelődési központ közreműködésével. A szep­tember 21-én kezdődő tur­nén Gyuriié László Don Quijote-feldolgozása, Herná­di—Jancsó Vörös zsoltárja mellett egy ősbemutató is szerepel: Moliére—Örkény Zsugori uram-ja. Több ön­álló előadóestet és rendha­gyó irodalomórát is szervez­nek. Felszabadulásunk 30. évfordu­lójára készült, s most második kiadásban jelentette meg a Képzőművészeti Alap Kiadóválla­lata Inkcy Tibor két íotómappá- ját. Budapest a felszabaduláskor és ma a címe az egyiknek és A budai Várnegyed a felszaba­duláskor és ma a másiknak. Mindkét mappa tizenhat lapot tartalmaz és mindegyik lapon két fotó látható: az egyik 1945- ben. szinte a felszabadulás pilla­natában készült, a másik har­minc évvel később rögzítette ugyanarról a helyről ugyanazt a területet, annak megváltozott látványát. A felvételeket a mappa összeállítója és dr. Kunszt János készítette. A kortárs nem tudja megren­dülés nélkül forgatni a mappa lapjait. Az első kötetben példá­ul a vízberoskadt hidak látvá­nya. budai és pesti utcaképek romos látványa, a szörnyű pusz­A Volám' 3. tíz. Vállalat autóbuszvezetői „D” kategóriás tanfolyamot indít minden hónapban. FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK: — betöltött 21 éves életkor, — legalább 2 éves tehergépjármű- vezetői gyakorlat, — 8 általános iskolai végzettség. Tanfolyam- és vizsgadíj: 4100 Ft. Tanfolyam időtartama: 1 hónap. A Volán 3. sz. Vállalat a tanfolyam költségét a vállalatnál elhelyezke­dők részére fedezi és a tanfolyam idejére 1800 Ft keresetet biztosít. JELENTKEZNI LEHET: Volán 3. sz. Vállalat, Miskolc, 1. sz. Üzemegysége, Kazincbarcika, Múosonyd út 1. títás képei emlékeztetnek a há­borúra, arra az időszakra, ami­kor igen kevesen hitték a kö­zeli talpraállást, s mindegyik kép mellett ott látható, miként építette ugyanazt az objektumot, környezetet újjá, nem ritkán szebbé, jobbá, korszerűbbé sza­bad harminc esztendeje alatt a szocializmus útján járó ország népe. Roppant tanulságos egy­bevetés ez a kétszer tizenhat kép Budapestről, csakúgy mint a másik kötet, a Várnegyedről, amelyben a kétszer tizenhat kép hasonló szerkesztési koncepció alapján emlékeztet, s állítja elénk, mire voltunk képesek az újjáépítésben harminc esztendő alatt. Művészi meinentók ezek a mappák, fotókba fogalmazott til­takozások a háborús pusztítás ellen. (bm) Dolgozókat alkalmaznak A Léhi Állami Gazdaság felvé­telre keres tehergépkocsi-vezető­ket és rakodókat. Kereseti lehe­tőség teljesítménytől függően 3000 —1000 Ft. Munkásszállást bizto­sítunk. Jelentkezés: Léh, Kos­suth u. 2., szállítási üzem. Az Allatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat szikszói üzeme felvesz dolgozókat az alábbi munkakörök betöltésére: 3 főt olajtüzelésű kazánfűtőnek, 1 fő gépkocsiszerelöt, 1 fő karosszé­rialakatost, 8 fő segédmunkást, 1 fő szállítási ügyintézésben jár­tas adminisztrátort. 40 órás munkahét, munkabér a kollektív szerződés szerint, 30%-os veszé­lyességi pótlék. A Borsod megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat alkalmaz: éjjeli­őröket, kőműveseket, ácsokat, üvegeseket, szigetelőket, asztalo­sokat, villanyszerelőket, kubiko­sokat, segédmunkásokat. Jó ke­reseti lehetőség! Fiatalok részé­re 24 éves korig betanulási pót­lékot biztosítunk. Jelentkezni le­het: a vállalat munkaügyi osz­tályán, Miskolc I., József Attila u. 57. Felvételre keresőn k JÖ KERESETI LEHETŐSÉGGEL: esztergályos, marós, kovács, edző, villanyszerelő szakmunkásokat; segédmunkásokat; továbbá 18. életévet betöltött férfi és női betanított munkásokat. A betanított munkásoknak szállást biztosítunk. (Férj — feleségnek Is!) JELENTKEZÉS: MAGTAR ACÉLÁRUGYÁR Budapest, XIII., Váci út 95„ munkaerő-gazdálkodás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents