Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-03 / 154. szám

1975. július 3., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Háromezer pere Kakacán Renitensek holdvilágnál K city erű is hrő l Csendes, holdvilágos a szombat éjszaka, amikor a megyei tanács halászati fel­ügyelőjének csónakja kisik­lik a vízre. Lassan éjfél lesz, a tavat enyhe szellő borzol­ja. Csibész, a halőr szolgála­ti farkaskutyája figyelő szemekkel, hegyezett fülek­kel ül gazdája lába előtt. Halkan suhan a ladik a ví­zen, alig csobban az evező. A zsinórra függesztett súly néha meg-megkoccan a part­menti sekély vizfenék köve­in. Ez szedi majd fel az éjszakára bennhagyott hor­gokat. Mert Rakacán tilos az éjszakai horgászat. Nulla óra két perckor meg­van az első szabálytalanko­dó. Neve, adatai noteszba kerülnek. Aztán művezetők, főművezetők következnek, s bányászok egymás után ha­tan. Legtöbben Berentéről, Kurityánból, Edelényből jöt­tek. Később egy KPM útel­lenőrrel találkozunk. Neki napijegye sincs, de van vi­szont négy botja. Ez a két lény súlyosbító körülmény. Csendesen telik az éjszaka. A szabálytalankodók nagy többsége beletörődve veszi tudomásul, hogy tette nyo­mán feljelentés születik s büntetést kell fizetnie. Már- már úgy látszik, minden zavar nélkül fejeződik be az ellenőrzés, amikor a hajnali szürkületben 3 óra 37 perc­kor érces hang harsan egy ladikból. — Vigyázzanak azzal a csónakkal, mert rámennek a zsinórokra!... Kikötünk a partra, s újra igazoltatás következik. Csó­nakkal ugyanis nem szabad behordani a zsinórt a vízbe. A partról csak dobótávolsá­gon belül lehet horgászni. Hárman vannak ezen a he­nél — a szakszervezeti bi­zottságon hallottuk Kocsis Ferenc szb-titkártől, hogy évek óta nagy gondot fordí­tanak a nagycsaládos dolgo­zók támogatására. Az üzem­nél jelenleg 57 nagycsaládost tartanak számon, ez össze­sen 305 gyermeket jelent. Évente egy-egy család átla­gosan 1100 forint szociális se­gélyben, anyagi támogatás­ban részesül. — Jelenleg is például egy 10 tagú család üdültetését in­tézzük. Az egyik berentei dolgozónk, név szerint Hé­rics István nyolc gyerekkel kért üdülőjegyet, s mi min­dent megteszünk annak ér­dekében, hogy kérését telje­síteni tudjuk annál is in­kább, mert szorgalmas, be­csületes dolgozóról van szó. A teljesség kedvéért felke­restük az érintetteket, a He- ricz családot. Sa jószeni Péte­ren laknak a Lévay utca 3. szám alatt, a nagyközségen átfolyó patak mellett, egy háromhelyiséges, alapozatlan, rendkívül vizes kis lakásban, amely az asszony szüleié. A családfő 43 esztendős, s már öt éve a berentei aknán dolgozik fenntartóként. Gyo­morbetegsége miatt több al­kalommal operálták. 3000 fo­rint körüli keresetét a gye­rekekre kapott, 2240 forint egészíti ki. ,A lakásban tisz­taság és rend, televízió, hű­tőgép. modern szekrénysor, a sarokban olajkályha. Akkor vette, amikor a legkisebb gyerek született. A nagyobbak közül — négy fiú és négy lány — még ha­tan járnak iskolába, közü­lük négyen napközibe is, így csak a négyéves Robi és a félévas kicsi van otthon a nap legnagyobb részében. lyen. Két fiatalember, még­hozzá olyanok, akik most vannak itt először. Ök nem tudhatták ... Nekik az idő­sebb sporltárs mondta, hogy így is lehet. És egysze­rűbb. Az idős sporttárs, vi­szont igen nagy hangon próbál egyezkedni a halásza­ti felügyelővel. Aztán végül csak megcsendesedik, mivel már nem talál alkalmat a kötekedésre. Zsarnai Barna neve bekerül a feljegyzettek közé. Utolsóként, egy kis vi­ta után. Vörösen izzik a napko­rong Meszes mögött, amikor kiköt a csónak. Az éjszaka eredménye: 18 szabálytalan­ság. Közülük több olyan, ami súlyosabb értékelés alá esik. Sokan napijegy nélkül, több bottal horgásztak. Éj­szaka. Éjszaka, amikor többi, becsületesen horgászó, a sza­bályokat betartó társuk az igazak álmát alussza. Ök pe­dig jogtalan előnyökhöz jut­nak. A csendes szombat éjsza­ka után vasárnap estétől újabb ellenőrzés követke­zik. Az indulás most ko­rábbi, hiszen a tilalom nap­nyugta után egy órával kez­dődik, s napkelte előtt egy óráig tart. A gát felé haladva, alig húszperces evezés után fenn­akad egy zsinór. Este 9 óra ötven perc van. — Soha életemben nem hagytam kinn éjszakára hor­got a vizen. Most is csak kényelmi szempontból — mérgelődik az idős ózdi fo­gász. — Nem dől össze a világ — nyugtatja meg a halá­szati felügyelő. Ha napijegye van, ez csak szabálysértés. A gát erdőalji sarkában, a VITUKI-telepnél ifjú ember Ügy hisszük, arról felesle­ges beszélni, mennyi mun­kát ad a fiatalasszonynak a nyolc gyerek, s a táplálko­zásról is csak annyit, hogy négy kenyér fogy el napon­ta. Enyhén szólva alig fér­nek a lakásban, s mint a házigazda mondotta, az üzem is csak ehhez hasonló helyet tudna biztosítani. Pedig a gyerekek nevelését nagy­mértékben segítené, ha lakás­hoz jutnának, bár az igaz, hogy nehezen tudnának na­gyobb összeget kifizetni egy­szerre. Hericz István elmondja, hogy betegsége óta az szb több alkalommal biztosított már számára szanatóriumi beutalót, s a gyerekek is minden évben kaptak tan­szersegélyt. Fizeti is rend­szeresen a tagdíjat. Váltunk néhány szót arról a tízezer lakásról, amelyet a bányá­szoknak ígért a kormányha­tározat. — Bizony abból jó lenne egy minekünk is — mondja elgondolkozva. Huszonkét éve dolgozom a bányaipar­ban, ebből tizenhetet a szén- falnál húztam le. Közben a gyerekek is ha­zaszaladnak a napköziből, s együtt az egész család, mint júiius első napjaiban lesz, amikor „beköltöznek” a ba- latonszemesi bányászüdülő­be. Befejezésként pedig ideír­juk még a Kocsis Ferenc ál­tal elmondottakat. — Ügy határoztunk, hogy fedezzük a család üdülési költségeit, s kifizetjük az útiköltségüket is. Üdüljenek nyugodtan, anyagi gondok nélkül. Megérdemli ezt tő­lünk Hericz István. Bcrcncsy Sándor méltatlankodik az ellenőrzés miatt: Gaál András sashe­gyi tanuló: — Ez egyébként is ma­gánterület . .. Hogy képze­lik ... Különben is a papám gépészmérnök, vezető beosz­tásban. Majd ő elintézi... Azért az ellenőrök felír­ják. A bírságol majd a papa fizeti.' Aztán két fiatalem­ber következik, ők ballado-. hálással fenyegetőznek,: mondván: lerepül a fokos. Néhány méterre tőlük isme­rőssel találkozunk: Balta Józseffel. Ö már az előző éjszaka is „horogra akadt”. Így szabálytalankodása dup­lának minősül. Az erdei tisztásnál egyszerre öt bot kerül elő. Gazdájuk álmo­san. az esti mámor után i akadozó nyelvvel, alig tér magához. Majd letagad hár­mat. Csak kettő az övé. A többi odakerült valahon- nét... (!) Akkor azokat be kell vinni a tanyára. Majd holnap ott keresheti a gaz­dája. S mire a harmadik bot] is a csónakba kerülne, egyet .Szabó Béla, a renitenskedő visszalop. És még ő van fel­háborodva. Reggel aztán kis­sé szégyenkezve akarja fel­világosítani az ellenőröket, hogy neki a halászati fel­ügyelő jó barátja ... Kicsit hangosan, kicsit ér­dekesebben telt el az éjsza­ka, mint az előző. Hajnalra feltámad a szél és szürke j esőfelhők jelennek meg az égen. Lassan csepereg is. A! becsületes horgászok most ébrednek álmukból, s meg­kezdik botjaik összeszerelé­sét. Hogy a szabályok sze­rint, napkelte előtt egy órá­val megkezdjék „áztatni a madzagot”. Ipari szeminárium A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium, valamint a Mis­kolci Tüzeléstechnikai Ku- ] tató Intézet az idén 13. al­kalommal rendezi meg a I Nehézipari Műszaki Egyete­men az immár hagyományos ipari szemináriumot. A júli­us 9-től 11-ig tartó tanács­kozáson az energiatakaré­kosság kérdésével foglalkoz­nak. A háromnapos tanács­kozásra 200 energetikai szak­embert várnak. „Villás’' a kéményseprőknél? Ahogy mondják, kenyerem javát már megettem, hiszen 76. életévemet is betöltöt­tem. Ilyet azonban, mint amit június 16-án tapasztal­tam, még nem is hallottam. Sajógalgócon, a Dózsa György tér 3. szám alatt egy két- szoba-konyhás lakásban la­kom, amit múlt év áprilisá­ban festettem ki. Közsé- günkben most három ké­ményseprő seprést végzett, s házam falát korommal, vagy fekete krétával összekenték, ezzel hozva tudomásomra, hogy nálam jártak. Ezekből a dolgozókból minden bi­zonnyal hiányzott az ember­ség, s eljárásuk nemcsak en­gem, hanem szomszédaimat is felháborította. Nem tu­dom, hogy a jövőben szán­dékozik-e ilyen újítást be­vezetni a kéményseprő vál­lalat, de ha igen, azt na­gyon rosszul tenné. Jó len­ne viszont, ha dolgozóit fi­Naponta 700 mázsa kenye­ret készítenek a Miskolci Sütőipari Vállalat üzemei — ennyi ugyanis a mégyeszék- hclv, valamint az innen el­látott, néhány borsodi köz­ség igénye. A fogyasztók ma már egyre kevesebbet pa­naszkodnak a veknik minő­ségére. Ez érthető is. hiszen a nemrégiben felépült Mis­kolci Kenyérgyárban a leg­modernebbnek nevezhető technológiai előírások szava­tolják a jó minőséget. A ke­nyér zöme pedig innen ke­rül a boltokba. A meleg, a változékony időjárás pensze így is nagy erőpróba a vál­lalat számára. A Hunyadi utcában levő központban Theisz János vé­leménye szerint a nyári hó­napokban a kenyér tejsav- tartalmának ellenőrzése a legfontosabb feladat. Ha ez nem éri el a megfelelő szin­tet, akkor a meleg hatására gyorsabban lejátszódó vegyi folyamatok nyúlóssá, emberi fogyasztásra alkalmatlanná rontják kenyerünket. — Ennek megfelelően — mondotta — ilyenkor na­gyon megszigorítjuk az el­lenőrzést. Vállalatunknál kü­lön laboratórium van erre a célra, ahová a nap minden órájában érkeznek a külön­böző minták. Telephelyein­ket minden nap fölkeresi egy-egy központi meós. Én úgy érzem, nyugodtan el­mondhatom: a kenyérellátás tekintetében sem mennyisé­gi, sem minőségi problémá­ink nincsenek. Az már más kérdés, hogy van olyan ter­mékünk, amelyből nehéz ki­elégítenünk a növekvő igé­nyeket. Elsősorban a finom — pékáruk gyártására gon­dolok itt, amelyek iránt ug­rásszerűen növekszik a ke­reslet. Reméljük azonban, hogy termékválasztékunk korszerűbb átcsoportosításá­val néhány hónapon belül megoldjuk majd ezt a prob­lémát is. A Miskolci Kenyérgyár üzemcsarnokaiban — ha van —, még a kánikula is „csak” negyven fok közelébe tudja feltornázni a meleget. Kö­szönhető ez a kor szín­vonalán álló kemencék­nek, hűtőberendezéseknek. A vállalat legmodernebb tele­pe egyben az ország kiemel­kedő létesítményei közé is tartozik. Az itt dolgozók na­pi három műszakban 30-tól 50 ezer darabig adnak egy és két kilós kenyeret a fo­gyasztóknak. gyelmeztetné és felelősséget vállalna értük, hiszen így bosszúságot, kárt okoznak a lakosságnak. id. Sebő Gyula SajógaJgóc Nem mindegy Nem mindegy, hogy bár már annyiszor irtunk erről a témáról, semmi sem válto­zott. Az Utasellátónál a rek- kenö hőség ellenére is első­sorban a borok, a pálinkák, helyenként elvétve a Sörök árusítását részesítik előny­ben. A bő italválasztékkal az ételkínálat korántsem ver­senyezhet. Ezt tapasztaltam 28-án, szombaton a budapesti Ke­leti pályaudvar összes fel­lelhető árudájában, a hely­hez kötötteknél és a mozgó­árusoknál egyaránt. A tik­kasztó forróságban az uta­sok és köztük jómagam is képtelenek voltunk palackp- zott hűsítő, illetve üdítőital­hoz jutni. Meglepő volt az árusok tájékozatlansága is, — Termelési grafikonunk állandó emelkedést mutat — hallottuk Márton Elek igaz­gatótól. Mi „rendelésre” dol­gozunk, mindig az előző nap tudjuk meg, hogyan alakul a 24 óra igénye. A kiskeres­kedelmi vállalatok összekö­tői ekkor adják le igénylé­süket, mi pedig mindig a megrendelt mennyiséget szállítjuk, már másnap reg­gel. Az szinte természetes, hogy a szombati igények a legmagasabbak. Ilyenkor ké­szül a vasárnapi kenyér is. A kenyérgyár igazgatója — többek között — elmond­ta azt is: telepükön mindig van körülbelül félezer vek­ni. tartalék a kiskereskede­lem számára. Ha bárhol ke­vésnek bizonyulna a rendelt mennyiség — ők mindig itt vannak. Elég egyetlen autó, és a „vétlevél”, máris „meg­menekülhet” a szorongatott helyzetben levő bolt, (Ké­sőbbi megállapításaink sze­rint azonban ezt a szolgálta­tást a munkáskerületi, kül- teleki üzletek veszik a leg­kevésbé igénybe.) A vasgyári üzemegység egyike Miskolc legrégebbi pékségeinek. De amennyire segítik őket a kialakult ha­gyományok, ugyanennyire nehezítik munkájukat az elavult gépek. Profiljuk is ehhez idomul, inkább a kézi műveletekkel gyártható ter­mékeket készítik a legna­gyobb sikerrel. akik még arra sem tudtak felvilágosítást adni, hogy hol lehetne a pályaudvar terüle­tén ilyenhez hozzájutni. Annyi ígéret és intézkedés született már az Utasellátó Vállalat berkeiben a sokszor tarthatatlan, és nyereség- centrikus szemlélet megvál­toztatására. Ez a példa is azt bizonyítja és valószínű­leg nem egyedülállóan, hogy mindeddig ez nem sikerült. Az utasok közérzete, ké­nyelme szempontjából pedig ez nem mindegy ... B. M. Miskolc „Zenepalota" az Avas-délen Szép látványt: nyújt az Avas-dél bejáratánál a hó­fehér, új házgyári elemek­ből összeállított bérház. Va­lamennyi lakáshoz erkélyt is terveztek, színes üvegabla­kokkal. Az épületen már az utolsó simításokat végzik a kivitelezők, s várhatóan rö­— A Sétány utcában, és a diósgyőri vásárcsarnokban levő boltunk előtt mindig hosszú sor áll — mondja Tajthy Gáspár üzemvezető. Ezeken az elárusítóhelyeken kapható csupán a kézi da- gasztással készített kétkllós kenyerünk. Többet sajnos nem tudunk csinálni, ennyi a kapacitásunk. Ezen felül mi gyártjuk még a Favorit kenyeret is, amellyel szem­ben az utóbbi időben minő­ségi kifogások merültek fel. Ennek az az oka, hogy az intenzív dagasztógépünkbe a melegedés miatt csak 50 má­sodpercig keverhetjük a tész­tát, a valamikori két perc helyett. Ha meg tudjuk ol­dani a csupán csapokból ér­kező víz hűtését, szerintem ismét elégedettek lesznek majd a Favoritot kedvelő vásárlóink. A kenyérgyártók után megkerestük az eladókat is. A Weidlich-ben, a Győri ka­pui ÁBC-áruházban meg­erősítették a fentieket — ja­vult a minőség, jó az ellá­tás. Ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisebb bol­tokban még ma is előfordul késő délután, esténként, hogy nincs, vagy eppen nagyon szikkadt a kenyér. Véleményünk szerint a mostani helyzet már sokkal jobb, mint a néhány év előt­ti. De javítani még mindig lehet — s ez most már első­sorban a kiskereskedelem videsen be is költözhetnek az új lakók. Nem szeretnénk azonban, ha a valóban min­den igényt kielégítő szép la­kás birtokbavételének nagy örömét bosszúság felhőzné be. Ez az épület ugyanis — ha hiszik, ha nem — zenél! Az erkély-keretbe helyezett üveglapok nincsenek rögzít­ve, így aztán a 64 erkély 192 üvegbillentyűje a legkisebb szellőre is monoton, hangos rezgéssel felel. Ettől aztán a Középszer utca több száz lakója idegbajt, kap. Külö­nösen este. éjszaka rémes ez a kísérteties zenebona ami­kor egyébként csend van, s a napi munka után pihenni szeretnének az emberek. Jó lenne, ha csak egyetlen éjszakára bezárnák a szem­ben levő valamelyik bérház nyitott ablaki! szobájába azt, aki így tervezte, vagy eset­leg hiányosan kivitelezte az erkélyeket. Biztosak vagyunk abban, hogy annak az utol­só kívánsága az lenne: ne kelljen még egy éjszakát ezen a környéken töltenie. Mivel azonban ilyen éjsza­kai vendégre nem számítha­tunk. azt javasoljuk a ter­vező és kivitelező vállalat­nak: intézkedjenek, hogy mielőbb megszűnjön az ide­gesítő zaj. Az Avas-dél 2—10 sz. ház laké! Vásárhelyi István 95 Üdülés pens nélkül” A Bükkaljai Bányaüzem­feladata. Udvardy József NAPS POSTÁNKBÓL

Next

/
Thumbnails
Contents