Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-03 / 154. szám

É5ZAK-MAGYAR0RSZAG 2 mm T97S, Juíítjs 3,, csütőrfSIc (Folytatás az 1. oldalról.) alapozása érdekében maradéktalanul meg­valósuljanak az 1975. évi népgazdasági terv céljai. 2 A Központi Bizottság megvizsgálva a gazdasági munka ez év első öt hónap­jában elért eredményeit és a tapasztalható hiányosságokat, a következőket állapította meg: a) Az ipari termelés növekedési üteme 6,3 százalék, ez kismértékben meghaladja az előirányzatot. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelke­déséből származik. A, szükséges anyag és energia az ipar számára általában rendel­kezésre állt, bár helyenként néhány fontos anyagból az ellátás nem volt folyamatos. A villamosenergia-ipar és az építőanyag­ipar termelése a tervnek megfelelő. A gép­ipar és az élelmiszeripar termelése gyor­sabban, a könnyűiparé és a vegyiparé las­sabban növekedett a tervezettnél. A kohá­szatban nem nőtt, a szénbányászatban kis­mértékben csökkent a termelés. Az ipari termékek kivitele a tőkés or­szágokba kisebb, ugyanakkor a termeléshez felhasznált anyagimport növekedése jelen­tékenyen nagyobb volt a tervezettnél. Az iparban új, korszerű, gazdaságos ter­mékek gyártásának bevezetésével, a túl­zottan anyagigényes termelés arányának csökkentésével, az elavult és gazdaságtalan termékek gyártásának kiszorításával meg kell gyorsítani a termelési szerkezet átala­kítását. A vállalatok a szükségletekkel össz­hangban álló termelést folytassanak, szün­tessék meg az indokolatlan készletezést. Mindez határozott és konkrét intézkedést követel minden gazdasági minisztériumban, minden termelő vállalatnál és szövetkezet­nél. b) Az építőipar termelése a tervezett ütemben, 5,9 százalékkal nőtt, és a növe­kedés 80 százalékban a termelékenység emelkedéséből származik. A megnövekedett igényeket azonban így sem tudta kielégí­teni. Az építőiparban a munka középpontjá­ban a nagyberuházások tervszerű megvaló­sítása, gyorsított befejezése, a lakásépítési előirányzat teljesítése álljon. c) A mezőgazdaságban a vetési előirány­zatok teljesültek, az időszerű munkák rend­iben folynak. Cukorrépát 130 ezer hektáron Vétettek, ez 31 százalékkal több a tavalyi­nál. A szarvasmarha-állomány növekedett. A kocaállomány — elsősorban a háztáji és kisegítő v gazdaságokban — valamelyest csökkent. A mezőgazdasági termékek több­ségének felvásárlása emelkedett. Vágóser­tésből, vágómarhából, baromfiból és tojás­ból többet, tejből a gazdaságok kevesebbet értékesítettek, mint a múlt év első öt hó­napjában. A felvásárlás, az áruátvétel he­lyenként késedelmes volt. A mezőgazdasági termeléshez szükséges gépek, anyagók behozatala tervszerű; az anyagi-műszaki ellátás alapjában megfele­lő. Ugyanakkor egyes gépalkatrészekből, a hazai gyártásra és az import gyorsítására tett intézkedések ellenére is, még hiányok vannak. Gondoskodni kell róla, hogy az időszerű mezőgazdasági munkákat, a betakarítást alkatrészhiány ne akadályozza, a termés a legkisebb veszteséggel kerüljön a raktárak­ba, a termékeket szervezetten vegyék át és tárolják. Jobban össze kell hangolni a ter­melő és feldolgozó üzemek munkáját. El kell érni, hogy a nagyüzemi állattartásra létrehozott férőhelyeket mindenhol teljes mértékben hasznosítsák. A nagyüzemek to­vábbra is nyújtsanak segítséget a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetősé­geinek kihasználásához. d) A közlekedési ágazat az áruszállítást 6,1 százalékkal növelte, de az igények en­nél nagyobbak. A megrendelő üzemek, vál­lalatok részéről egyenetlen volt a rakodás, emiatt a vasúti kocsipark kihasználása, a szállítás szervezettsége nem kielégítő. A népgazdaság szállítási feladatainak megoldása megköveteli az áruszállítás szer­vezettségének javítását, a rakodás gyorsí­tását. Előszállításokkal is csökkenteni kell az ősszel várható csúcsforgalmat. e) A beruházásokra 16,2 százalékkal for­dítottunk többet, mint a múlt év hasonló időszakában. A kormány intézkedett kilenc, népgazda­ságikig különösen fontos nagyberuházás: az Ózdi Kohászati Üzemek rúd- és dróthenger­műve rekonstrukciójának, oxigénes acélmű­vének, a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Du- namenti Hőerőmű, a Székesfehérvári Köny- nyűfémműben levő széles szalaghengermű bő­vítésének, a szegedi kőolaj- és földgázléte- sítmények, valamint a hazai kőolaj- és földgáztermelés növelését szolgáló _ üzem­egységek, a Dunaújvárosi Hullámpapír Gyár, a Gyulai Húskombinát építésének gyorsabb befejezésére. A beruházási tevékenység javult, de tervszerűsége továbbra sem kielégítő. A takarékosság még nem vált általánossá, a mindennapi cselekvés normájává. Jobb szervezéssel, hatékonyabb ellenőrzéssel kell segíteni a folyamatban levő beruházások gyorsabb befejezését. Fontos, hogy az át­adásra tervezett 15 nagy létesítmény, köz­tük a péti új műtrágyagyár -és a Miskolci Húskombinát, határidőre elkészüljön. Mind a központi, mind a helyi szervek tegyék meg azokat az intézkedéseket, amelyek az éves beruházási terv teljesítését szolgálják. f) A külkereskedelmi forgalom bővült. Exportkötelezettségeink teljesítése biztosí­tott. Gazdasági együttműködésünk a KGST- országokkal tervszerűen fejlődik. A nem szocialista országokból származó behozatal a tervezettnél nagyobb, a kivitel pedig ki­sebb. A külkereskedelmi mérleg egyensú­lya nem kielégítő. Az éves terv teljesítése érdekében bizto­sítani kell, hogy a külkereskedelmi forga­lom a népgazdaság szükségleteivel és lehe­tőségeivel összhangban bővüljön. Erőtelje­sen fejlesztjük gazdasági együttműködésün­ket a Szovjetunióval, a szocialista orszá- go5<kal. Az egyenlőség és a kölcsönös elő­nyök alapján a külkereskedelmi forgalom növelésére törekszünk a fejlett tőkés orszá­gokkal. Szélesítjük gazdasági együttműkö­désünket a fejlődő országokkal. g) Az életszínvonal emelésének előirány­zatai teljesülnek. Intézkedés történt az ala- csony nyugdíjak felemelésére. Folytatódik a munkaidő-csökkentés az oktatás, az egészségügy és a közlekedés területén. A kiskereskedelmi forgalom növekedése meghaladja az előirányzatot. Az áruellátás a nagyobb kereslet mellett is kiegyensúlyo­zott, bár egyes iparcikkekből átmeneti hiá­nyok keletkeztek. A fogyasztói árszínvonal emelkedése a tervezett mértékű. A termelő és kereskedelmi vállalatok gondoskodjanak róla, hogy az áruellátás az év hátralevő részében is kiegyensúlyozott legyen. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az előirányzatok szerint emelkedjen a lakosság jövedelme, az életszínvonal. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az életszínvonal reális emelését a termelés na­gyobb hatékonyságával, a nemzeti jövede­lem növelésével kell megalapozni. Q A gazdasági feladatok megoldásában is elsőrendű fonlosságú a párttagság, a pártszervezetek felelősségteljes munkája és helytállása: a XI. kongresszus határoza­taival összhangban a gazdasági élet minden szintjén erősíteni kell a párt irányító, szer­vező és ellenőrző tevékenységét. A Központi Bizottság a pártszervezetek fő feladatává teszi, hogy az 1974 decemberi határozat, az éves népgazdasági terv meg­valósítását célzó intézkedések végrehajtásá­hoz, nyújtsanak politikai támogatást. Gon­doskodjanak róla, hogy a tervcélok meg­valósítását szolgáló minisztériumi, vállalati intézkedési tervek kidolgozásakor tapasztalt politikai aktivitás, társadalmi kezdeménye­zés a végrehajtásban is érvényesüljön. Se­gítsék elő, hogy a takarékosság váljék álta­lánossá és a gazdálkodás minden területén jól szolgálja a hatékonyság növelését. Olyan termelésfejlesztést támogassanak, amely össz­hangban áll népgazdasági érdekeinkkel. A közvélemény előtt világítsák meg, hogy a gazdasági munka jelenlegi feltételei között csak olyan termelési és fogyasztási célokat tűzhetünk magunk elé, amelyek minden ol­dalról megalapozottak, szerények, de bizton­ságosan szolgálják népünk életszínvonalának emelését. A Központi Bizottság felhívja a pártszer­vezeteket, a Szakszervezetek Országos Taná­csát, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságát és minden társadalmi szer­vezetet, mozgósítsák tagságukat annak ér­dekében, hogy pártunk XI. kongresszusának és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott nagyszerű mun­kaverseny lendületesen folytatódjék. A Központi Bizottság az 1975. évi nép- gazdasági terv előirányzatait reálisnak tart­ja. Meggyőződése, hogy egész dolgozó né­pünk cselekvő támogatásával, jó és fegyel­mezett munkával a terv céljai elérhetők. Anyagi és szellemi erőforrásaink ésszerűbb, céltudatosabb felhasználásával, tartalékaink mozgósításával, szoros együttműködésben a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal, biztosítani tudjuk népgazdaságunk további tervszerű fejlődését. A Nagy biztonságot ad munkánkhoz, hogy erősödik gazdasági együttműkö­désünk a szócialista országokkal. A Központi Bizottság nagyra értékelte a KGST júniusban Budapesten tartott XXIX. ülésszakán a komplex program végrehajtása, a szocialista integráció kibontakoztatása, az 1976—1980 évekre szóló ötéves népgazdasági tervek koordinációja érdekében végzett ered­ményes munkát. A magyar nép érdekeinek és a szocialis­ta országok népei közös érdekeinek megfe­lelően pártunk és a Magyar Népköztársaság kormánya minden tőle telhetőt megtesz a KGST-országok gazdasági együttműködésé­nek további szélesítéséért, a szocialista gaz­dasági integráció komplex programjának megvalósításáért. A Központi Bizottság a továbbiakban sze­mélyi és szervezeti kérdésekben döntött: 1 A Politikai Bizottság tagjává válasz- ° tolta Huszár István és Losonczi Pál elvtársakat. O Romany Pál elvtársat, a KB tagját — .* más fontos megbízatás miatt — fel­mentette a Központi Bizottság osztályvezetői tisztsége alól. Borbély Sándor elvtársat, a KB tagját ki­nevezte a Központi Bizottság ipari, mező- gazdasági és közlekedési osztályának veze­tőjévé. A Központi Bizottság állástfoglalt az ''' országgyűlés alakuló ülésével össze­függő személyi kérdésekben és elhatározta, hogy javaslatait a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksége elé terjeszti. A A Központi Bizottság elfogadta az 1975. II. félévi munkatervét. i női ft i > rr rr m r Tapasztalatcserén és gyárlátogatáson vett részt Dr. Matusek Tivadar nagykövet, a magyar dele­gáció vezetője elnökölt az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet koordi­nációs bizottságának szerdai rendkívüli ülésén. Az egy­órás tanácskozás fő témája ezúttal is a Helsinkiben tar­tandó zárószakasz időpontja kitűzésének • kérdése volt, amelyről — mint ismeretes — a koordinációs bizottság már múlt csütörtök óta tár­gyal. Ezúttal sem született megegyezés, de tapasztalha­tó volt, hogy a delegációk mindinkább óhajtják a kon­ferencia mielőbbi befejezé­sét. A koordinációs bizottság ülésén a lengyel küldöttség vezetője felszólalásában kö­vetelte, hogy szűnjön meg egyes nyugati országok ré­széről a diplomáciai huzavo­na és állapodjanak meg a helsinki zárószakasz időpont­jában. A szovjet küldöttség tá­mogatta a lengyel felszóla­lást. Az ülésen Svájc képviselő­je élesen bírálta azokat, akik még mindig akadályoz­zák a zárószakasz időpontjá­nak kitűzését és bejelentette: küldöttsége napokon belül javaslatot tesz arra. hogy mikorra fejezzék be a genfi szakasz munkáját. Az ülés magyar elnöke hangoztatta, hogy Genf je­lenleg olyan diplomáciai já­ték színhelye, amely fékezi a bizalomról, az enyhülésről, a kontinens népeinek tartós békéjéről tanácskozó testü­let munkáját. Kifejtette: nincs objektív oka annak, hogy az idő­pontvitában még nem jutot­tak közös nevezőre a dele­gációk. A halogatással egye­sek a szocialista országok törekvéseit szeretnék fékez­ni, annak ellenére, hogy minden delegáció tudatában van a realitásnak: a konfe­rencia a kontinens országai­nak és népeinek érdekeit hivatott szolgálni. Matusek Tivadar végezetül felszólította a delegációk vezetőit, hogy a következő 24 órát használják ki egyez­tető tárgyalásokra, kormá­nyaikkal történő újabb kon­zultációkra az előrehaladás meggyorsítása érdekében. Imit Moszkvában Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának meghívására szerdán Moszkvába érkezett Willy Brandt, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke és felesége. A Seremetyevói repülőté­ren Leonyid Brezsnyev és felesége, Borisz Ponomariov. az SZKP KB Politikai Bi­zottságának póttagja a Köz­ponti Bizottság titkára, és más hivatalos személyiségek fogadták a vendégeket. failo-feilfí ' lillozó Moszkvában hivatalosan közölték: Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisz­tere Genfben július 10—11- én találkozik Henry Kissin- gerre.1, az Egyesült Államok külügyminiszterével, hogy eszmecserét folytassanak a két fél kölcsönös érdeklő­désére számottartó kérdések­ről. A Külügyminisztérium ven­dégeként hazánkban tartóz­kodó Italo Avellino a Vie Nuove Giomi című lap ró­mai szerkesztőségének veze­tője Lakatos András külügy- minisztériumi attasé kísére­tében kétnapos látogatásra megyénkbe érkezett. A több százezer példányszámban megjelenő, Európa szerte is­mert heti politikai magazin főszerkesztője megyénk éle­tével ismerkedett. Találko­zott párt-, állami, gazdasági vezetőkkel, akikkel sokolda­lú eszmecserét folytatott me­gyénk társadalmi helyzeté­ről. a dolgozók életkörülmé­nyeiről, munkájáról. A megyei pártbizottság székházában Üjhelyi Tibor, a megyei pártbizottság tit­kára fogadta és tájékoztatta a vendéget. Üjhelyi elv­társ elsősorban a megye pártszerveinek és pártszer­vezeteinek munkájáról, irá­nyító tevékenységéről adott áttekintést, majd beszélt azokról a célokról és felada­tokról, amelyet pártunk XI. kongresszusa a magyar dol­gozó nép elé tűzött. A megyei tanácson dr. Pusztai Béla általános elnök- helyettes adott tájékoztatást és választ a kérdésekre. A legtöbb szó a tanácsok sze­repéről, a megye általános helyzetéről és gazdaságpoli­tikai kérdésekről esett. Majd ezt követően az Eszuk-Ma- gyarország szerkesztőségébe látogatott el, ahol tapaszta­latcserének is beillő eszme­csere bontakozott ki a ro­mai szerkesztőség vezetője és lapunk főszerkesztője kö­zött. A vendéget elsősorban a megyei, városi és üzemi lapok szervezeti felépítése, irányítása érdekelte. Sok szó esett az újságíró-utánpótlás helyzetéről, a továDbképzés módszereiről és az újságírói elkötelezettségről. A lapok terjesztési módszere és az olvasótábor összetétele, ala­kulása, nagyméretű növeke­dése, ugyancsak a vita köz­pontjába került. Italo Avellino délután a Diósgyőri Gépgyárat látogat­ta meg, ahol Dojcsák János vezérigazgató fogadta a ven­déget. Az olasz újságíró a gyár helyzetéről, termelési keresztmetszetéről kért in­formációkat; arról érdeklő­dött, ami egyébként az egész világ gazdaságát fog­lalkoztatja, hogy egy ilyen hatalmas nagyüzem mit tesz a munkatermelékenység nö­vekedése érdekében? Az eszmecserét gyárlátogatás követte, amelynek során a vendég megtekintette az egyedi gyártó, a kerékpár, és a kábelgépgyártó üzem­részeket. Ezt követően a ké­pes magazin főszerkesztője Miskolc város történetével és nevezetességeivel ismer­kedett meg. Többek között ellátogatott a Galériába, a Diósgyőri Várba, a Herman Ottó Múzeumba és Miskolc- Tapolcára. Központi Bi o^if'r r 1c111 ^r

Next

/
Thumbnails
Contents