Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-19 / 168. szám

ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 2 1575. július 19., szombat Csaknem harmincezer szer­vezett építőmunkás nevében tartotta meg csütörtökön Miskolcon az SZMT-székház- ban megyei küldöttértekez­letét az Építők Szakszerve­zete. Részt vett az értekez­leten Gyöngyösi István, az Építők Szakszervezetének fő­titkára, Tóth József, azSZMT vezető titkára is. Az elmúlt négy év alatt végzett munkáról Ernri László, a megyei bizottság titkára adott számot. El­mondta, hogy az építőipar és az építőanyagipar elisme­résre méltó feladatokat ol­dott meg Borsodban, az el­múlt évek során több nagy- beruházás valósult meg a munkájuk nyomán. Az elért eredmények mögött megta­lálható a szakszervezet ter­melést segítő munkája, a jól szervezett munkaverseny is. Az Építők Szakszervezeté­nek alapszervezetei elősegí­tették a korábban meglevő béraránytalanságok csökken­tését a férfiak és a nők kö­zött, sokat tettek az ifjúság- politikai célok megvalósítá­sa érdekében. A szakszerve­zet szervezője, támogatója volt a szalcmái, politikai képzés bővítésének. Javult az elmúlt négy év alatt a munkásszálásokon élők szo­ciális ellátottsága, az elhe­lyezési körülmények is meg­változtak, kedvezőbbek let­tek. A küldöttértekezleten so­kan kértek szót; ötleteket, javaslatokat hoztak a kü­lönböző munkahelyekről. Felszólalt Gyöngyösi István, az Építők Szakszervezetének főtitkára is. Matyó élet Megnyílt a Matyó Múzeum Három és fél hónapi zár­va tartás, illetve teljes át­rendezés után tegnap dél­után 5 órakor újra megnyílt Mezőkövesden a Matyó Mú­zeum. A járási művelődési központ szárnyépületében elhelyezett Matyó Múzeum igen látogatott, nagy forgal­mú intézmény. A legutóbbi három esztendőben százezer­nél többen fordultak meg benne, s vendégkönyvénen nemcsak európai, hanem af­rikai, ausztráliai, óceániai bejegyzések is találhatók. A korábbi matyó múzeumi tár­lat 12 évig állt a helyén, de már mind anyagában, mind koncepciójában elöregedett, nem tudott megfelelni a köz- művelődés korszerű felada­tainak. Az új kiállítás a Matyó élet címet viseli. A Kultu­rális Minisztérium múzeumi főosztályának támogatásá­val, dr. Boreczky László ter­vei alapján, és Hámori László irányításával készült el. D. Fügedi Márta, a Her­man Ottó Múzeum munka­társa rendezésében, s Lu­kács Gáspár, a Matyó Mú­zeum igazgatója közreműkö­désével. A múzeum, és nem utolsósorban a kiállítási anyag teljesen újjászületett. A nagytermen kívül, mely a történelmi matyó valóságot igen érzékletesen, minden tetszető« sallang nélkül tük­rözi, egy kisebb teremben hímzéstörténeti tárlatot is ) — ..........Ill»» II...............—— l átunk. A múzeumi kiállítás elemzőbb méltatására ké­sőbb még visszatérünk, de már itt megjegyzendő, hogy a korábbinál jobban illesz­kedik a közművelődési kon­cepcióba, népművészeti ér­téke magas, szívesen ajánl -' juk az igaz népművészet iránt érdeklődők figyelmébe. A Matyó Múzeumot, illet­ve a Matyó élet című állan­dó kiállítást, mint a Kultu­rális Minisztérium múzeu­mi főosztálya, a Központi Múzeumi Igazgatóság, a Bor­sod megyei Múzeumi Szer­vezet és a Matyó Múzeum új létesítményét, ünnepélye­sen adták át tegnap rendel­tetésének. A nagyszámú ér­deklődőt, valamint a Kultu­rális Minisztérium, illetve a megyei, a mezőkövesdi vá­rosi és járási közélet repre­zentánsait dr. Szabadfalvi József megyei múzeumigaz­gató köszöntötte, majd dr. Szolnoky Lajos kandidátus, az Országos Néprajzi Mú­zeum osztályvezetője meg­nyitó beszédében visszate­kintett az első, 1953-as, mú­zeumi jellegű kiállításra, a Matyó Múzeum létezésére és méltatta a kiállítás jelentő­ségét. A nyitás után a közönség azonnal „birtokba vette” a kiállítást, Nagyon sokan sze­mélyes élményeiket felidéz­ve szemlélték ennek anya­gát. (bm) Milyen ügyek elbírálása tartozik a társadalmi bírósá­gokra? Röviden a válasz: a társadalmi bíróság olyan ügyekben jár el, amelyek­nek társEidalmi elbírálása kü­lönösen alkalmas a felelős­ségre vont személy és a töb­bi dolgozó nevelésére. A társadalmi bíróságok hatáskörébe tartozik: a munkafegyelmet és a szo­cialista együttélés szabályait sértő cselekmény, magatar­tás, valamint a munkahelyen elkövetett tulajdon elleni szabálysértés; az ügyész vagy a bíróság által elbírálásra a társadalmi bíróság fórumára áttett kisebb jelentőségű bűncselekmény; a vállalat dolgozói közötti becsületsér­tés, rágalmazás és a könnyű testi sértés; valamint a vál­lalat dolgozóinak egyes anya­gi természetű vitás ügyei.' Ezekben a témákban a tár­sadalmi bíróság a vállalat | bármely dolgozójának az ügyében eljárhat. Nem járhat el a társadal­mi bíróság olyan ügyben, amelyet bírósági, szabály­sértési, vagy fegyelmi eljá­rás során érdemben már el­bíráltak. Ez azt jelenti, hogy ha az ügyben rnás hatóság első fokon már döntött, ak­kor a társadalmi bíróság az esetben sem járhat el. ha az ügyet a társadalmi bíróság is eldönthette volna. Ez a rendelkezés — helyesen — kizárja azt, hogy ugyanazon cselekményekért az elköve­tővel szemben kétezer in­duljon eljárás. Ha társadal­mi bíróság valamely ügyet a törvények megtartásával már elbírált, akkor már más szerv előtt sem indulhat el- . járás, Tíz-, tizenkét és tizenhat kopekes bélyegeket bocsátott ki a szovjet posta a Szojuz—Apollo páros űrrepülés alkalmá­ból. (Folytatás az 1. oldalról) fedélzetéről a délelőtt folya­mán ismét élő tv-közvetítést adtak, és Stafford parancs­nok ezzel kezdte az adást: „Alekszej az imént egy ajándékkal lepett meg” —• és felmutatott a nézőknek egy ügyes vázlatot, amelyet Leonov, az amatőr művész készített róla még a csü­törtöki közös vacsora alkal­mával. Alekszej Leonov, a Szo­juz—19 űrhajó parancsnoka pénteken tolmácsolta a szov­jet és az amerikai űrhajó­sok köszönetét azért az üd­vözletért, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára intézett a Szojuz—19 és az Apollo személyzeté­hez a két űrhajó sikeres ösz- szekapcsolása alkalmából. A Szojuz—19 parancsnoka válaszüzenetében őszinte há­láját 'fejezte ki az SZKP Központi Bizottságának és személy szerint Leonyid Brezsnyevnek a szívélyes üd­vözletért, valamint azért a magas elismerésért, amely­ben a Szoyjetunió Kommu­nista Pártjának vezetői1 a szovjet és az amerikai tudó­sok és űrhajósok munkáját részesítették. „Nagyon meg­hatottak bénnünket Leonyid lljics szavai — mondotta Leonov —, s a jövőben az eddiginél is jobban fogunk dolgozni.” Vagyim Kravec, a Szojuz— Apollo földi irányító szolgá­latának egyik vezetője pénte­ken délelőtt Moszkvában saj­tóértekezleten számolt be a csütörtöki összekapcsolás és első átszállás részleteiről. Vlagyimir Sziromjatnyikov a dokkolóberendezés egyik tervezője a sajtóértekezleten kijelentette: a rendkívül bo­nyolult műszaki probléma megoldásában kifejtett nem­zetközi együttműködés gya­korlata tökéletesen bevált. Pénteken a Szojuz és Apollo szovjet.—amerikai űr­állomás fedélzetén befejező­dött az 20 órás közös ko­hászati kísérlet, amely az „univerzális kemence” né­ven vonult be az űrkísérle- tek történetébe. A kísérletet Valeri,i Kubá- szov az amerikai űrhajóba történő első átszállás utón kezdte, amikor különböző öntvényekből álló fémteste­ket nyújtott át Staffordnak. ■ Pénteken délután, közép­európai idő szerint 11 óra 5 perckor az Apollo parancs­noka kivette a kemencéből a súlytalanság állapotában készített fémmintákat. Alek­szej Leonov ezután vissza­vitte a Szojuzra az öntvé­nyeket. Az érdekes kísérlet produktumát a szovjet űr­hajósok hozzák majd vissza a Földre. A szovjet—amerikai közös űrkutatási programban részt vevő Szojuz űrhajó fedélzeti mérnöke Valerij Kubászov, negyvenéves, moszkvai mér­nök. Saját szavai szerint jobban szereti a fizikát és a matematikát, mint a da­lokat. Ennek ellenére első űrre­pülése alkalmával, 1969-ben a Szojuz—6 fedélzetén ala­posan megnevettette Sonyin parancsnokol, árkikor min­den különösebb adottság nél­kül, örömében énekelni kez­dett. Kubászovot még senki sem látta sietni. Zömök alakját nehéz elképzelni a sportpá­lyán, pedig már első űrre­pülése előtt több száz órát repült sugárhajtású vadász­gépen és több tucat ejtőer­nyős ugrásk volt. MINDENE A REPÜLÉS A sajtókonferenciákon az újságírók kérdéseire, ameny- nyiben azok az űrhajók konstrukcióját és az égites­tek mechanikáját érintették, Leonov felkérésére, rendsze­rint Kubászov válaszolt. Kubászov akkor lépett az űrhajósok családjába, amikor megjelentek a bonyolult fel­építésű Szojuzok. A műszaki kérdések megoldása alapos ismeretekkel rendelkező szak­mérnököket követelt. Kubá­szov a moszkvai Ordzsoni- kidze Aviatikái Egyetemet végezte el. Az ősi Vlagyimir közelé­ben, Vjúznyikiben született. Gyermekkorát az ősi szé­kesegyházak csillogó kupolái aranyozták be. Nyugdíjas szülei még most is élnek. Kátya lányát gyakran elkül­di nagyszüleihez, mondván, legyen minél távolabb a vá­rosi zajtól. Amikor Valerij megszüle­tett, apja a helyi hajóstársa­ság mechanikusa volt. Gyer­mekkora „a csavarok, csa­varanyák és kerekek világá­ban” telt el. 1952-ben, a kö­zépiskola befejezésekor a CUBA SÍI T heodore Roosevelt, aki a századíordulón volt az Egyesült Államok elnöke, két szóban határoz­ta meg országa latin-amerikai politikáját: big stick, azaz furkósbol. A „nagy északi szom­széd” Közép- és Dél-Ameri kával szemben foly­tatott politikájának volt még egy alapvonása, a Monroe-elv: „Amerika az amerikaiaké!” A maga ko­rában haladó mondat egykor a volt gyarmatosítók, an­golok, spanyolok és portugálok ellen szólt. Később ,a sza­vak máradtak, csak a tartalom változóit: Amerika (észak­tól a 'fűzfőidig) az észak-amerikaiaké. Akinek a Monroe- elv nem tetszett, az megismerkedhetett a big stick-kel... Az Amerikai Államok Szervezetének Costa Ricában folyó külügyminiszteri értekezlete ezt a furkósbot-politi- kát kívánja elvetni, s egyben kinyilvánítja azt is, hogy az amerikai kontinensen megváltoztak az erőviszonyok. Egy évtizeddel ezelőtt az A ÁSZ — ahogyan Fidel Castro nevezte — „az amerikai gyarmalügy.i minisztérium” Wa­shington szolgálatkész szavazógépezete volt; ma már nyíltan szembeszegül az USA politikájával. A latin-ame­rikai országok és az Egyesült Államok közti erőpróba leglátványosabb megnyilvánulása az úgynevezett „kubai kérdés”. Kubát 1964-ben zárták ki — amerikai nyomásra, Ve­nezuela vádjai alapján — a regionális szervezetből. Az okok: a „kommunista veszély, a kontinens biztonságának fenyegetése”. Egyetlen latin-amerikai ország tartotta fönn vele mindvégig a kapcsolatot: Mexikó. Az elrendelt poli­tikai-gazdasági vesztegzár nem hozta meg a kívánt ered­ményeket: a szocialista országok segítsége lehetővé tette a szigetország fejlődését. Az éveli során a blokád megtört: 1971-ben Allende kor­mánya vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Havannával, majd őt követte Buenos Aires és Lima. Ma már tizenegy latin-amerikai állam állította helyre kapcsolatait Kubá­val, a formálisan még mindig életben levő embargó el­lenére. A sore iróniája, hogy az a Venezuela, amely egy­kor az ürügyet szolgáltatta Kuba kizárásához, ma a kon­tinens antiimperialista harcának egyik vezetője. Kuba partnere számos olyan szervezetben, amelyből az Egye­sült Államok kimaradt. „Cuba sí, USA no...” Az ecuadori fővárosban, majd Washingtonban rende­zett AÁSZ-konferenciákon bebizonyosodott, hogy az ame­rikai politika, ha már vezető szerepét megőrizni nem ké­pes is a szervezeten belül, de ügyrendi .akadékoskodá­sával megbéníthatja munkáját. A Costa Rica-i San Jósé­ban ezért, változtatják meg majd a tagállamok,-Washing­ton utolsó zsarolási eszközét: a döntésekhez szükséges kétharmados többséget egyszerű többséggé. Ez a döntés, bizonyára megkapja majd a kétharmadot... A várható kudarc láttán az arrierikai diplomácia ki­jelentette: nem ragaszkodik a kubai blokád fenntartásá­hoz. Kicsit hamarabb sokkal hatásosabb lett volna. Portugáliai helyzetkép Miközben Vasco Goncal- ves, az új portugál kormány megalakításával megbízott miniszterelnök folytatta tár­gyalásait különböző közéleti személyiségekkel, a koalíciós kabinetből történt kiválá­sukkal újabb politikai fe­szültséget előidéző szocialis­ták és néppártiak az ország északi részében tömeggyűlé­seket szerveztek. A Demokratikus Néppárt csütörtökön este Portóban, a szocialisták pedig az ugyan­csak északi Braga városá­ban szerveztek gyűlést. A Reuter angol hírügynökség emlékeztet arra, hogy a két párt az alkotmányozó nem­zetgyűlési választásokon az északi országrész vallásos, konzervatív választóinak kö- i'éből szerezte szavazatainak többségét. A kommunista párt és a demokratikus mozgalom megbélyegezte a szocialista és a néppártiak akcióját. repülés jelentette számára a technika koronáját. — Artyom Mikoján, Alelc- szandr Jákovlev, Pavel Szu- hij sugárhajtású gépei — mondotta egy alkalommal — egyre inkább meghódították az égboltot. Szerettem volna a legkorszerűbb technika vi­lágában élni. Középiskoláját kitüntetés­sel végezte el. Ez lehetővé tette, hogy felvételi vizsga nélkül kerüljön az egyetem­re. Diplomamunkáján akkor kezdett dolgozni, amikor fel­bocsátották az első szputnyi- kol, amelyet a második kö­vetett. A diplomaterv meg­védése kitűnően sikerült és Szergej Koroljov akadémi­kus keze alá került, a bal­lisztikai kérdésekkel foglal­kozó osztályra. A pályaele­mek számítása vérévé vált. Amikor egy értekezleten Ko­roljov arról beszélt, hogy itt az ideje a mérnökök űrre­pülésének, ő is beadta ké­relmét. 1966-ban besorolták az űrhajósok közé. Az űrhajóskiképzés ide­jén is tovább foglalkozott a ballisztika és az égitestek mechanikája elméleti kérdé­seivel. Disszertációját meg­védve a műszaki tudomá­nyok kandidátusa lett. Ké­sőbb tudományos folyóira­tokban publikált. Az évek teltek és életét az edzések, felesége, Lud­milla — aki szintén repülő­mérnök —, valamint Kátya kislánya között osztotta meg. HEGESZTETT A VILÁGŰRBEN 1969 elején, a Szojuz—4 és —5 útja alkalmával készen­létben állt, hogy szükség esetén valamelyik űrhajós helyett felrepüljön. Az ő ide­je ősszel, az Szojuz—6 start­jával jött el. Ö volt az első ember, aki a világűrben hegesztett. A Vulkán elnevezésű berende­zéssel különféle technikai kí­sérleteket végzett. Akkor 5 napig tartózkodott a világ­űrben. A hetedik és a nyol­cadik Szojuzzal csoportos repülést hajtottak végre. Rövid pihenés után ismét az edzések következtek és három évvel ezelőtt hivata­losan is bejelentették, hogy a Szojuz—Apollo program végrehajtásában részt fog venni. — Az első űrrepülés óta mi változott életében? — kérdezték tőle a közelmúlt­ban. — A most négyéves Gyi- ma fiam születésén kívül semmi különös — válaszolta. — örül-e annak, hogy részt vehet a közös szovjet—• amerikai kísérletben? — Természetesen. Az a vé­leményem, hogy ez a közös kísérlet csak az első lépés. Szerintem újabb, bonyolul­tabb' és hosszabb időt igény­lő kísérletek következnek. Alekszej Zaharov az APN különtudósítója

Next

/
Thumbnails
Contents