Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-19 / 168. szám

1975. július 19., szombat rm ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Beszélgetés Csépányi Jánossal, az Oliü értékesítési loosztályvezetöjével Köztudott, hogy hazánk­ban acélhiány van, tehát ke­vesebb a hengereltaru-kíná- lat, mint amennyit a belföl­di feldolgozó vállalatok igé­nyelnek. Ugyanakkor a hen­gereltáruk és egyes kohá­szati félkésztermékek elő­nyösen értékesíthetők a vi­lágpiacon. s az ország devi­zaegyensúlyának tartása megköveteli, hogy a kohá­szati vállalatok a nagy ex­portálók sorába lépjenek, il­letve maradjanak. A termékek elosztása, a helyes arányok megválasz­tása nagy körültekintést igényel, s nagy felelősséget ró az illetékesekre. Az acél­piacon kialakult helyzetről beszélgetett lapunk munka­társa Csépányi Jánossal, az Ózdi Kohászati Üzemek ér­tékesítési főosztályvezetőjé­vel. — Hogyan alakul eb­ben az évben a vállalat exportja? Változtak-e az utóbbi hónapokban az értékesítés feltételei? — A múlt évihez hasonló arányú lesz a vállalat ex­portja. Ez azt jelenti, hogy a hengereltáruknak mint­egy 30 százaléka kerül a külföldi piacokon értékesí­tésre, ennek kétharmad ré­sze a tőkés államokba. Szo­cialista országok között egy­re nagyobb arányú a ter­mékcsere. Például ózdi hen­gereltárut szállítunk a Szov­jetunióba, amiért íélkészter- méket kapunk cserébe. Ez biztosítja több feldolgozó üzemünk alapanyag ellátá­sát. Így az utóbbi hónapok­ban növekedett a szocialista országokba irányuló export. A tőkés piacon — a múlt évihez viszonyítva — ár­csökkenés jelentkezett. En­nek ellenére továbbra is gazdaságos a tőkés export. A nyugati piacokon azonban rendkívül nagy az áringado­zás. Szinte hónapi'ól hónap­ra változnak az árak és ez rugalmas üzletpolitikát igé­nyel. Tehát állandóan mér­legelni kell: mikor, mit és kinek szállítsunk. Például a második negyedévben nem volt érdemes FÁM bugát exportálni. A harmadik ne­gyedévben viszont már igen előnyösen lehet a külföldi piacokon értékesíteni. — Melyek a legkere­settebb ózdi termékek? — Évek óta nagy az ér­deklődés a kerékabroncs alapanyagok iránt. Általá­ban a nagyobb szelvények, a durvahengerműi profilok a keresettebbek a világpia­con. Nőtt az utóbbi időben a nyersvasexportunk is. Minőség tekintetében általá­ban az olcsóbb kereskedelmi acélok iránt mutatkozik ér­deklődés. Most van kidolgo­zás alatt egy úgynevezett export katalógus, amelynek a célja a magasabb rendű minőségek értékesítésének szorgalmazása, illetve pro­pagálása. — Kct díjat nyert terméke van az ÖKÜ- nek. a ,iól forgácsolható cs a. Korcll, azaz idő­járásán» acél. Sikerüli-e a tervnek megfelelően elterjeszteni ezeket? — Az időjárásálló acél iránt egyre nagyobb az ér­deklődés. Ebben az évben mintegy 4000 tonna készárura és ugyanennyi öntecsre ér­kezett rendelés. Különösen távvezeték oszlopok és me­zőgazdasági gépek gyártásá­ra használják. A jól forgá­csolható acél felhasználása jóval lassabban terjed a vártnál. — Milyen mértékben elégíti ki a kohászati üzem a belföldi rende­léseket? Hogyan csapó­dik le az acélhiány az ÓKÜ értékesítési fő­osztályán ? — A partnervállalatok igényét, a kiemelt beruhá­zásokhoz szükséges beton­acélokat, vagy például a jár­mű program hoz szükséges rendeléseket maradéktalanul és elsődlegesen kielégíti vál­lalatunk. Sőt sok éves ha­gyomány már, hogy a szo­cialista országok szállítási kötelezettségeit is határidő előtt teljesítjük. Kétségte­len azonban, hogy több acélt, hengereltárut is el tudnánk helyezni a hazai piacokon. Itt kell megje­gyezni, hogy az első fél év­ben a vállalat minden ter­melőegysége magasan túltel­jesítette a tervét, s a több­let elsősorban a belföldi el­látás javítását szolgálja. Te­hát acélhiány van, ez igaz. De korántsem olyan mérté­kű, mint amit a kielégítet­len rendelések számszerű összesítése mutatna . .. — Hallani olyan vé­leményeket. hogy ki­sebb tizeinek, szövetke­zetek csak protekció út­ján tudnak hengerelt- árut ..szerezni”. Foglal­kozik-e a vállalat a kis­üzemek kis rendelései­nek kielégítésével? — Természetesen igyek­szünk számukra is megfele­lő anyagot biztosítani. De mindig megkérdezzük, mi­hez kell a rendelt minőség és a mennyiség. Volt olyan, hogy egy óvoda építéséhez a községi tanács olyan nagy mennyiségű hengereltárut kért, hogy abból egy város­negyed felépíthető. Termelő- szövetkezet is kért már olyan mennyiséget, ameny- nyit 10 év alatt sem tudna felhasználni. Mint kiderült, a felesleges mennyiséget ér­tékesíteni akarta, természe­tesen megfelelő haszonnal. Arra is bőven volt már pél­da, hogy magasabb minősé­gű acélokat igényeltek, mint ami a felhasználás céljára szükséges, abban bízva, hogy a drágább terméket na­gyobb valószínűség szerint megkapják. A rendelésekből igyekszünk kiszűrni a reális igényeket, s ennek megfele­lően — a lehetőségekhez képest — adunk acélt az óvodák építéséhez is és a szövetkezeteknek is. Protek­ció nélkül.. . — A hengerelté ruk kiskereskedelmi é.riékc- sílcse. tehát a lakossági igények kielégítése sem mindig zavartalan. Mi ennek az oka? — Egy érdekes számmal kezdeném. 1967-ben az ÓKÜ 6500 tonnát adott a nagyke­reskedelemnek. a lakossági igények kielégítése céljából. És ekkor nem volt panasz hiányra. Tavaly már 28 ezer tonnát adott vállalatunk, az idén pedig 54 ezer tonnára érkezett rendelés, de legfel­jebb a tavalyi mennyiséget szállítjuk. Miért? Ilyen mér­tékben nem nőtt a lakosság felhasználása, nem oda ke­rül az acél, ahová kellene. A nagykereskedelem — nyil­vánvalóan nyerészkedés cél­jából — vállalatoknak is szállít, a lakossági ellátás rovására. Ezt ózdi példa is igazolja. A múlt évben ezer tonna hengereltárut értéke­sített az ózdi MÉH. Meg kell jegyezni, köztük első­rendű minőségeket is. És ugyan ki vesz mondjuk ke­rítéshez feláras hengerelt­árut? Magunk is tapasztal­tuk, hogy sokszor meg sem érkezett a kiskereskedelem­hez az anyag, gépkocsival rögtön továbbították egyes vállalatoknak. Tehát nye­részkedés miatt nem oda került ahová szántuk, a hollókba, a lakosságnak. Fel kellene erre figyelni az ille­tékeseknek. s mindjárt nem lenne hiánv a vasboltokban — mondotta befejezésül az ÓKÜ értékesítési főosztály- vezetője. Tóth Isiván Kor szeri éhpö a mszigaiiteápk A korszerű nagyüzemi ta­karmánygazdálkodásban a szálas takarmányok megfelelő betakarításához és tárolásá­hoz nélkülözhetetlen azok bálázása. Hazánkban a bá­lázáshoz régebben vasdró­tot, az utóbbi években pe­dig főleg növényi eredetű kötözőanyagot használlak. Zsin egkészítésre alkalmas ilyen rostnövény a sisál, amelyet általában tőkés im­portból szerzünk be. Beho­zatalát az állandóan emel­kedő világpiaci árak az utóbbi időben nagymérték­ben akadályozták, gazdasá­gos felhasználását pedig ked­vezőtlen irányban befolyá­solták. Ezért, s mert a me­zőgazdaság egyre nagyobb mennyiségű kötözőzsinegre tart igényt, felmerült egy, az említett célra alkalmas mű­anyag bálakötöző hazai gyár­tásának gondolata. A Tiszai Vegyikombinát az igények felmérése és a technológiai feltételek meg­teremtése után ez év elején megkezdte a pol.ytwi.ne poli­propilén bálakötöző-zsineg gyártását. Ezt megelőzően azonban felvetődött egy lé­nyeges szakmai kérdés: va­jon az új termék állategész­ségügyi szempontból megfe­lel-e a követelményeknek. Riczkó József mezőgaz­dász, a TVK alkalmazás- technikai osztályának dolgo­zója erről a következőket mondta: — Mielőtt a TVK hozzá­fogott volna a polipropilén alapanyagú zsineg gyártásá­hoz, megkerestük az Orszá­gos Takarmanyfelügyelősé- get, hogy adjon róla szakvé­leményt". A felügyelőség fel­kérése alapján az Állator- vostudomanyj Egyetem szak­emberei tüzetes vizsgálataid vetették a polytwine-zsine­get. Ez abból állt. hogy a természetes viszonyoknak megfelelő kísérleteket, végez­tek az egyik mezőgazdasági termel őszövet kezet tehené­szetében. A csaknem három hónapig tartó vizsgálat so­rán rendszeresen ellenőriz­ték azoknak az állatoknak egészségi állapotát, amelyek a szálas takarmánnyal együtt a bálakötöző zsineget is el­fogyasztották. A vizsgálat megnyugtató eredményt ho­zott. Ebből a gyakorlat szá­mára az a következtetés vonható le. hogy a műanyag kötöző-zsineg fizikai és egyéb tulajdonságánál fogva kivá­lóan alkalmas a szálas ta­karmány bálázására. Mivel az állatok, a bálázásra hasz­nált zsineget spontán mó­don ' csak jelentéktelen mennyiségben veszik fel, és ilyen formában egészségká­rosodást rendszerint nem okoz, a poly twine kötöző­zsineg használata állategész­ségügyi szempontból egyál­talán nem kifogásolható. — Hallhatnánk valamit arról is, milyen főbb tulaj­donság jellemzi ez.t. az. új terméket? — Az alkalmazástechnikai vizsgálat során rendkívül kedvező adatokat kaptunk. Így például, bebizonyoso­dott, hogy a polytwine-zsi- neg a hazánkban használt Kt—442 típusú, NDK gyárt­mányú gépekhez, bálázás céljára kiválóan alkalmas. Szakítószilárdsága megegye­zik a sisalból készült zsineg eme tulajdonságával. Élet­tartama, mivel a nedves­séggel szemben jól ellenáll, lényegesen nagyobb, mint a növényi eredetű zsinegé. Használata igen gazdaságos: egy takarmánybála elkészí­téséhez felhasznált, kötöző- zsineg költsége mintegy 20— Tarlóhántás A Tolbucliin Mgtsz az idén 1500 hektáron termesztett kalá­szosokat. Aratás után közvetlenül trágyázzák cs szántják a tarlót, hogy minél előbb végezzenek a fontos munkával. Képünkön: munkában a Isz erőgépei. 11 lemlési ériéi: 0 milliárd Az. ország ipari beruházá­sainak mintegy a fele a ne­hézipari ágazatban valósul meg. A tervezésben és a kivitelezésben is jelentős feladatokat teljesítenek a NIM-vállalatok. Többek kö­zött a vegyipari beruházá­sok 55 százalékánál a tárca vállalatai szerelik fel az. új berendezéseket, technológiai gépsorokat, s a bányászat­ban az. új gépek, berende­zések felállítása, továbbá a különböző energiahálózatok szerelése teljesen a N1M- vállalatokra hárul. Az ága­zatban mintegy 35 ezren dolgoznak különböző kivite­lezési feladaton, s munká­juk termelési értéke csak­nem 9 milliárd forint. Évi 40 r ezer tonna kapacitású A Tiszai Vegyikombinát­ban felépült nagy kapacitá­sú olefingyár lehetővé teszi a hazai petrolkémiai ipar további erőteljes fejlesztését. Mint ismeretes, az etilénter­meléssel párhuzamosan éven­ként mintegy 125—130 ezer tonna propilént állít elő az olefinüzem. Ebből 80 ezer tonnát a Tiszai Vegyi kom­binátból tartálykocsikban a szovjet partnernak, a Kalusi Vegyikombinátba szállíta­nak: Tehát a kombinátban marad még 40 ezer tonna propilén. Ezért, még az ole­fingyár építésének, kezdetén felvetődött az a gondolat, hogy célszerű és gazdaságos lenne egy polipropiléngyár létesítése, amely a TVK-ban előállított -propilént dolgoz­ná fel értékes műanyag alapanyagnak. * Ami néhány évvel ezelőtt még csak elképzelés volt, az ma már eldöntött tény, ugyanis a közelmúltban az Állami Tervbizottság, majd a kormány is jóváhagyta a TVK-ban létesítendő poli­25 százalékkal kevesebb, mint az más kölözőanyagok esetében. Riczkó József a további­akban elmondta, hogy a polytwine-zsineg nemcsak a szálas takarmányok bálázá­sára alkalmas, de a zöld­ségtermesztésben is széles körben felhasználható. Ezt támasztja alá a Kertészeti Egyetem zöldségtermesztő tanszékéről kapott vélemény is. A szakemberek kiszámí­tották, hogy hazánkban a növényházi és a fólia alatti zöldhajtatás támrendszer ki­alakításához mintegy 54—55 millió méter polvtwine kö­tözőzsinegre van szükség. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a kombi­nátban gyártott műanyag kötözőanyag a zöldséghajta- tásban is jól vizsgázott. Az új típusú kötözőzsine­get a TVK műanyaggyárá­ban készítik. A nyugatné­met Reifenhauser-cégtől vá­sárolt nagy teljesítményű gép márciusban kezdte meg az üzemszerű termelést. Egy év alatt mintegy 1200 ton­nát gyártanak belőle. A me­zőgazdasági üzemek maris nagy érdeklődést, tanúsíta­nak az új termék iránt, az AGROKER pedig az egész mennyiséget lekötötte. Csak győzzék az igényeket kielé­gíteni. propiléngyár beruházási tervjavaslatát. Milyen szempontokat vet­lek figyelembe a dönlés meg­hozatalakor? Közismert, hogy világszerte rohamosan nö­vekszik a kereslet a mű­anyagok iránt, s várhatóan a század vége felé még in­tenzivebb lesz a műanyag- felhasználás. Az elmúlt egy­másfél évtized alatt a mű­anyagok közül a polipropi­lén felhasználás növekedése volt a legerőteljesebb. Pél­dául, 1960-ban a nagyüzemi termelésre való átállás első esztendejében a világon mint­egy 20 ezer tonna polipro­pilént állítottak elő. Tíz év­vel később, 1970-ben a poli­propiléntermelés elérte az évi 1 400 000 tonnát. A poli­propilén mind szélesebb kö­rű elterjedése többek között azzal magyarázható, hogy a többi műanyaghoz, de külö­nösen a hagyományos szer­kezetű anyagokhoz képest a polipropilénből készült tár­gyak térfogategységre jutó költsége ' a legkisebb. Nem mellékes körülmény az sem, hogy az egyes országok po­lipropilén felhasználása az ipari fejlettség fokától és a lakosság számától függően igen eltérő. Például, hazánk polipropilén fogyasztása még 1970-ben is mintegy egyhar- mada volt az iparilag fej­lett országokénak. Lényeges változás előreláthatólag csak 1980 körül várható, amikor a TVK-ban felépített évi 40 ezer tonna kapacitású üzem jóvoltából az egy lakosra jutó tervezett polipropilén­felhasználás már közelebb kerül az iparilag fejlett or­szágok fogyasztási előirány­zataihoz. Tulajdonképpen mire hasz­nálják a polipropilént? Al­kalmazási területe szinte korlátlan. Kezdetben fröccs- öntéses módszerrel dol­gozták fel, később azonban áttértek a fólia-, cső-, lemez- és szálgyártásra. A felhasz­nálás főbb területei: műsza­ki cikkek, háztartási felsze­relések. csővezetékek, külön­böző típusú korszerű csoma­golóanyagok. bútorok, kór­házi felszerelések slb. gyár­tása. A polipropilén rendkí­vül alkalmas különféle mű­szálak előállítására is. 1 * A TVK üzemi párl-végre- hajtóbizottséga legutóbbi ülésén Huszár Andor, a kom­binát állami díjas igazgató­ja adott tájékoztatást a po­lipropilén gyár népgazdasági jelentőségéről, a beruházás előkészítéséről, s egyéb ezzel összefüggő kérdésekről. A?, igazgató elmondta, hogy a kormány megbízása alapján a nehézipari miniszter má­jus 30-án írta alá a polipro- piléngyár beruházásáról szóló engedélyokmányt. Ez többek között kimondja, hogy a polipropiléngyár beruházója a Tiszai Vegyikombinát, es ugyancsak a kombinát látja el a beruházás lebonyolítá­sával kapcsolatos feladato­kat is. Az új létesítmény generáltervezője: a Vegyi­műveket Tervező Válla­lat. A polipropiléngyár­nak 1978. júniusában kell elkészülnie, a próbaüzemel­tetést pedig 1978. október 30-ra kell befejezni. A le­endő gyár beruházási költ­ségelőirányzata meghaladja a 4.2 milliárd forintot. Az igazgató elmondta, a poli­propiléngyár technológiai berendezését a nyugatnémet. Lurgi-cégtől vásárolta a ma­gyar állam. ■ A gyár helyének kiválasz­tásakor messzemenően figye­lembe vették az üzemtele­pítés összes gazdaságossági tényezőit. Ezért közvetlenül a termelő olefinkémiai üze­mek szomszédságában jelöl­ték ki a beruházás területét. A különböző szolgáltató egy­segek közelsége ugyanis le­hetővé teszi, hogy a lehető legkisebb költségráfordítás­sal oldják meg a leendő gyár villamos- és hőenergia ellá­tását. A tájékoztatóból megtud­tuk. hogy a beruházás épí­tészeti jellegű költsége mint­egy 340 millió forint lesz. a belföldi gépszállítás értéke csaknem 700 millió forint, míg a tőkés import összege 2.2 milliárd forintra tehető. A területelőkészitési munká­kat az engedélyokmányban foglaltak szerint még ebben az évben meg kell kezdeni, így 1975-re több tízmillió forint értékű épitésji mun­kát irányoztak elő. A TVK beruházási igazgatósága már hónapokkal ezelőtt konkrét tárgyalásokat folytatott az építést végző generálkivite­lezőkkel, így a 31. számú Állami Építőipari Vállalat­tal, valamint a Közmű- és Mélyépítő Vállalattal. A be­ruházó és a kivitelezők kö­zött létrejött megállapodás eredményeképpen bizonyos organizációs munkák már meg is kezdődlek. Ez év iú- niusáig mintegy 30—35 mil­lió forint értékű kiviteli ter­vet bocsátottak a beruházó rendelkezésére. A beruhá­zás megvalósításában több mint 30 gyártó, .szerelő és szállító vállalat szakemberei vesznek részt. lovas Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents