Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-08 / 133. szám

1975. június 8., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 ß legfontosabb gazdasági mutatók alapján Bor­sod, a megyék sorrend­jében, a/, elsők között áll. Az ország nyersvas- és acélter­melésének mintegy kéthar­madát adják Diósgyőr és Özd üzemei; dinamikusan fejlődő vegyipara vezető ipari ágazattá vált;7 az or­szág szántóterületének 6:3. termőterületének pedig 7,7 százaléka, van Rorsodban — cáfolva azokat, akik a me­gyét egyoldalúan ipáid me­gyeként tartják számon. A népgazdasági termelésben, a társadalmi javak előállításá­ban elfoglalt helye szerint, tehát Borsod nem egy a me­gyék között... Gazdaságá­nak alakulása meghatározó, befolyásoló. Kifejezi ezt a beruházásokból való részese­désünk is: a. negyedik ötéves tervben ötven milliárd fo­rintot kitevő beruházás való­sul meg, szélesítve a közpon­ti fejlesztési programokba, a nemzetiközi munkamegosztás­ba való bekapcsolódást is. A népgazdaság e fontos megyéjében a termelő, gaz­dálkodó egységek mindenna­pos munkájának vezérlő el­ve a hatékonyság áldandó ja­vítása, forrásai pedig: a be­ruházási tevékenység kor­szerűsítése; a központi fej­lesztési programokból a me­gyére háruló feladatok tel­jesítése; az üzem- és mun­kaszervezés javítása; a gaz­daságtalan termelés csökken­tése; a termelőkapacitások jobb kihasználása a szocia­lista munkaverseny-mozga­lomban rejlő tartalékok to­vábbi feltárásával együtt. Mindezzel gazdasági és szo­ciális fejlődésnük anyagi fel­tételei javulnak, a következő ötéves tervidőszak alapjait rakjuk le, amikor is — a párt XI. kongresszusának határozata szerint — öt év alatt a nemzeti jövedelem, mintegy 30, az ipari terme­lés , 33—35, az építőipari ter­melés 35—37, a mezőgazda- sági termelés 16—18 száza­lékos növekedését kell elér­nünk. Borsod termelő és gazdálkodó egységeire e cél teljesítésében nagy feladatok várnak, elsősorban a terme­lés minőségi mutatóinak to­vábbi javításában. Közgaz­dasági közhelynek tűnik: úgy boldogulunk, ahogy dol­gozunk, vagyis: milyen fo­kon használjuk ki a meg­levő termelőberendezéseket; hogyan gazdálkodunk az idő­vel, energiával, munkaerő­vel, a pénzzel?! Sem a követelmény, sem a megfogalmazás nem új, napjainkban mégis egyre erőteljesebb hangsúllyal ke­rülnek szóba. A párt XI. kongresszusának határozata is felhív rá: a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljesebb növelése meg­követeli, hogy a termelési szerkezetet tovább korszerű­sítsük, a tudományos-tech­nikai forradalom vívmányai­nak átgondolt, következete­sebb alkalmazásával az anya­gi-technikai bázis fejlődését meggyorsítsuk; új technoló­giákat vezessünk be, a belső és külső erőforrásokat job­ban felhasználjuk; javítsuk a jövedelmezőséget. Ezek a követelmények a világgazda­ságban végbemenő folyama­tok szempontjából is új hely­zetet teremtenek, hiszen a kiéleződött nyersanyag- és energiahiány, illetve az ár­változások liatását szocialista tervgazdaságunk bizonyos mértékig ha ki is védi — ettől a helyzettől nem füg­getlenítheti magát, s miköz­ben nagyobb figyelmet for­dítunk a világgazdaságban lejátszódó folyamatokra, hosszabb távon számolunk velük. JT bből a szempontból is I“ érdemes vizsgálni a *" borsodi üzemek, vál­lalatok pártszervezeteinek azt a törekvését, amellyel a gazdaságpolitika középpont­jába állították a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek teljesítését, a gazdaság in­tenzív irányú fejlődésének elősegítését, a gazdálkodás hatékonyságának növelését. Ezek jegyében ösztönöznek az igényekhez jobban igazo­dó, korszerűbb termelési és gyártmánystruktúra kialakí­tására, a technológiák fej­lesztésére, a mezőgazdaság belterjességének és jövedel­mezőségének fokozására, a munkatermelékenység növe­lésére. A felmérést, az ösz- szegezést a megyei pártérte­kezlet ez év februárjában el­végezte, amikor is négy év ta­pasztalatait sűrítve megálla­pította, hogy a termelékeny­ség évi átlagban Borsod iparában 1 2,6 százalékkal, ezen belül az, építőiparban 5,6 százalékkal növekedett. Kiemelkedő eredményt értek el az élelmiszer-, a vegyi- és az építőanyagipari vállalatok, valamint a mezőgazdasági üzemek. Az elmúlt négy esztendőben a termelés nö­vekedését az iparban és az építőiparban együttesen 75 százalékban, a mezőgazda­ságban pedig teljes egészé­ben a termelékenység emel­kedése biztosította, Borsod gazdasága tehát népgazdaságban elfoglalt he - Igének, súlyának megfelelő­en alkalmazkodott a köve­telményekhez. amit. — első­sorban a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny­ben elért kimagasló teljesít­mények alapján — a megyé­ben annyi kitüntetés fém­jelzett az idén. mint még so­sem. Ez is mutatja, s alá­húzza azt a megállapításun- kat, hogy Borsodban, amely jelentős helyet foglal el a megyék között, az üzemekre a hatékonyság javításában, a tartalékok további feltárásá­ban újabb nagy erőfeszíté­sek várnak. Mindez össze­függ az ésszerűbb pénzgaz­dálkodással. az anyaggal, energiával való szigorú, de ésszerű takarékossággal. Vagyis azzal, hogy a ter­melés szerkezeti átalakításá­ra irányúló törekvéseket a meglevő nyersanyag- és energiaforrások hatékonyabb hasznosítására összpontosít­suk. A napi tennivalókra „lefordítva” azt jelenti ez, hogy a gazdasági vezetők ne csak beszéljenek, de tegye­nek is hathatós intézkedése­ket a termelőberendezések, különösén a nagy értékű, korszerű gépek teljesítmény­kihasználásának javítására. Nem egy esetben bebizonyo­sodott ugyanis, hogy a ter­vezett fejlesztések, bővítések a már meglevő termelőbe­rendezések jobb kihasználá­sával helyettesíthetők. Mindezek most azért is különös hangsúllyal kerül­nek szóba, mert e hónappal negyedik töéves tervünk be­fejező évének első félévét zárjuk, s Borsod üzemei sa­játos helyzetüknél fogva „be­leszólhatnak” abba. hogy mi­lyen bázisról indulhatunk a következő ötéves tervben. A követelmények a világgazda­ságban végbemenő folyama­tok hatására változóak és a hozzájuk való igazodás ru­galmasabb gondolkodást, ru­galmasabb gazdálkodást kí­ván. Ilyen a termékszerke­zet korszerűsítésével való foglalkozás is. amely — van­nak, akik tévesen hiszik — nem • lehet csak egy válla­lat, vagy iparág feladata. Borsodban szerencsére meg­élénkült a szerkezeti össze­tétel felülvizsgálata és az úi helyzetnek megfelelő módo­sítása. Kohászati, vegyipari és gépipari vállalataink pél­dául több gazdaságtalan ter­mék gyártását megszüntet­ték, mások gazdaságosságát technológiai módosításokkal, illetve a termelés növelésé­vel javították. Vegyiparunk­ban, de a kohászatban is, új gyártmányokat vezettek be. s a folyamatos intézkedések végrehajtása mellett állandó figyelmet fordítanak az im­portanyagok hazaival történő helyettesítésére. P élda, jó példa tehát van. Az új helyzet azonban megköveteli, hogy a hagyományos termé­keket gyártó vállalatok, üze­mek szintén felülvizsgálják a korábban kialakított termék- szerkezet irányát és arányait és azokat a szigorúbb piaci feltételekhez igazítsák. önodvári Miklós A Lenin Kohászati Művek nemesaeél-finomhengerművcnek finomsorán emberi kéz érintése nélkül készülnek a gömb- acélok. A Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság kijelöl­te a bükki és a zempléni hegyebken azokat a helye­ket, ahol a nyári hónapok­ban táborozni lehet. A kije­lölésnél arra törekedtek, hogy a táborhelyek közelé­ben vízbeszerzési és tűzgyúj­tási lehetőség és olyan la­kott település legyen, ahol élelmiszert lehet beszerezni. Az idén több mint ötven helyen verhetik fel a tábo­rozok sátraikat. A rendelke­zésükre áll többek között a miskolc-tapoloai üdülőhely szomszédságában levő Kék­mező. Kertészet a város peremén Koíszerö szerszám A Gépipari Tudományos Egyesület, a Nehézipari Mű­szaki Egyetem, valamint a Kohó- és Gépipari Minisz­térium Műszaki-Tudományos Tájékoztató Intézete rende­zésében 1975. június 9—13. között kerül megrendezésre a III. szerszám- és szer­számanyag konferencia. Ez a konferencia az 1968-ban első ízben megrendezett ren­dezvénysorozat része, amely­nek fő célja a gyártóeszkö­zök fejlesztése és a korsze­rű szerszámok elterjesztése. A konferencián 11 ország­ból érkezett résztvevők 80 előadáson számolnak be a szocialista és a tőkés or­szágokban elért legújabb eredményekről. Az előadá­soknak mintegy 40 száza­léka elméleti jellegű, a töb­bi konkrét gyakorlati ismer­tetéseket, felhasználási mód­szereket és kísérleti mérése­ket tárgyal. Különös fontos­ságú a konferenciának az a sajátossága, hogy elsősorban a szuperkemény forgácsoló szerszámokkal foglalkozik. Ezeknek az előnye a maga­sabb termelékenységben, a hatékonyabb, olcsóbb meg­munkálásban is jelentkezik. Erre való tekintettel került sor a közelmúltban olyan kereskedelmi tárgyalásra a magyar fél és a szovjet szállítópartnerek között, amelynek eredményeként közel 7 és fél millió rubel értékben szerzünk be gyé­mánt élű forgácsoló szerszá­mokat. Az előadásokon a szuper­kemény forgácsoló szerszá­mok ismertetésén kívül szó lesz még az elektronikus számítógépek fel használásá­ról a szerszámok tervezésé­ben, a korszerű forgácsoló- szerszámok kísérleti vizsgá­latáról és nagy hangsúlyt kap a korszerű, képlékeny, forgácsnélküli alakítások is­mertetése is. Nem messze a 3-as autó­busz végállomásától, a va­ras szélén 66 hektár területen fekszik a szirmai Űj Élet Termelőszövetkezet kertésze­te. Az út mellett, kétoldalt burgonya, petrezselyem, s ká­posztatáblák sorakoznak. A fóliasátrak és az üvegház környékén asszonyok — ki- ültetésre — palántákat szed­nek, arrább talajmaróval ké­szítik elő a területet a zel- lerpal ántáknak. — A néhány napos eső miatt kissé megkéstünk a zeller palántázásával, de azt hiszem, ezeken a szárazabb napokon sikerül pótolni a lemaradást. — mondja Mondok Dezső, a kertészeti üzemág vezetője. A szövetkezet márciustól kezdve rendszeresen jelent­kezik zöldáruval a miskolci piacon. Részben az AGRO- KONZUM-on keresztül, rész­ben saját pavilonjaiban ér­tékesítik a termést. — A Búza téren négy he­lyen árulnak zöldséget, de van pavilonunk Perecesen, Diósgyőrben a Béke szálló­nál is. . Eddig retket, salátát és ko­rai karalábét szállítottak a piacra. Most már rendszere­sen szállítják a korai és a kelkáposztát is. Néhány nap múlva pedig a Búza téren megjelenik a szövetkezet első újburgonya szállítmánya. — Előző nap délután és este szedjük le a piacra szánt zöldmennyiséget. Hajnali két órakor már szállítjuk az AGROKONZUM-nak és a saját pavilonunk részére... A szövetkezet mintegy 900 négyzetméter üveg- és 4 ezer négyzetméter fóliaíelü- lettel rendelkezik. Harminc állandó dolgozó szorgoskodik itt, de ha ^az idénymunka ú— kívánja, ez a létszám eléri a százat is. Ennek elle­nére munkaerőgondjaink vannak. Pedig az üzemág napi keresete eléri a 90 fo­rintot. Szirmán, a kertészet ter­melési értéke a szövetkezet össztermelési értékének 15— 20 százalékát jelenti. És a kertészet további fejlődés előtt áll. Egy ilyen ipari nagyváros, mint Miskolc la­kossága „igényli” a friss zöld­séget, a primőr árukat. A szirmaiaknak „tálcán” kínál­kozik a lehetőség; hiszen a felvevő piaccal nincsen gond­juk. A tsz vezetői is érzik, hogy jövője van a kertészeti üzemág — ezen belül — a fóliás zöldségtermesztésnek. Ezt. példázzák az üzemágve- zető szavai: — A jelenlegi 4 ezer négy­zetméter fóliafelületünket jö­vőre 10 ezer négyzetméterre kívánjuk növelni. Ennek eredményét úgy érezzük, már jövőre tapasztalják a város lakói. H. I. Szakszervezeti IlllértÉzlí a M-tan rualmaj, Csobád, Kiskinizs, Kázsmárk és Rásonysápbe- rencs határában kalászba szökkentek a gabonák. Jó termést ígér a halmaji Aranykalász Tsz-nek ebben a jókora, a csereháti lejtők­től, a Ilernád túlsó partján levő dolnbokig terjedő biro­dalmában szinte minden egyes búza- és árpatábla. A * vegyázerezés e területen jól sikerült, alig található gaz, s meglátszik a növelt mű­trágyaadagok hatása is. Az idő hűvös, nincs kalász­érlelő meleg, még a naptár szerint sincs a „küszöbön” az aratás kezdete, de a tsz egész vezérkara már most a leg­időszerűbb feladatának te­kinti a nagy munkára való gondos felkészülést. * — Nagyon sokról, több, mint 450 vagon gabonáról van szó — mondja Badi Ist­ván, a tsz elnöke. — Ezt kell gyorsan, szemveszteség nél­kül betakarítani, megtisztít­va, mégszárítva magtárba juttatnunk. Én nemcsak az időjárás alakulásán, hanem a mi felkészültségünkön, a munkaszervezésen, az egész aratási gépezet rugalmas mozgatásán s elsősorban a nagy munkában részt vevő mintegy kétszáz dolgozó lel­kesedésén, jó munkáján is múlik a siker. Jó néhány előző aratás ta­pasztalatai bizonyítják itt, hogy akkor végezték el leg­könnyebben, zökkenőmente­sen a munkát, amikor idejé­ben, minden körülményre számítva készültek fel rá. Badl István elnök, Béres István elnökhelyettes és Ple- tenyik Gyula főagronómus már most, mintegy egy hó­nappal a „nagy hajrá” előtt pontos képet tudnak adni a munkaszervezésről, az egész „lebonyolításról”. Az időjá­rási tényezőket, az esetleges meglepetéseket is beépítették a tervbe. * Az aratás legfoniasabb gé­peit már rendbetették, gon­dosan kijavították. Itt-ott van még hátra némi „simí­tás”, de a közeli gépszemlén már munkára készen kell áll­niuk nemcsak a kombájnok­nak, hanem annak a több ezer lóerőt képviselő más gé­pi erőnek is, amire szükség lesz az aratásnál. Eldöntötték már azt is, hogy kik kerülnek a legfon­tosabb gépekre. Az idei ara­tás kombájnosai már a ja­vítási munkáknál tudták, hogy melyik géppel aratnak. Itt dolgozik a tsz-ben az encsi járás elmúlt évi aratá­si versenyének két legered­ményesebb kombájnosa. A verseny első és második he­lyén osztozott Tarnóezi Fe­renc és Barnóczki István. Az idén is az elsők között sze­retnének végezni. Annál is inkább, mert ők kapták meg az Aranykalász Tsz két. új, nagy teljesítményű arató­cséplőgépét. — Ettől a két SZK—6-os- tól különösen jó munkát vá­runk — jegyzik meg a tsz vezetői. — Ezért is tettük a most vásárolt két gépre a legjobb kombájnosokat. Az is jó, hogy idejében megkap­tuk az új gépeket s jut idő a bejáratásukra. * Ami a kombájnok teljesí­tőképességét illeti, a két új szovjet kombájn és a régeb­bi, 9 darab SZK—4-es elég kell, hogy legyen. Az elmúlt aratásnál most kevesebb te­rület jut egy-egy gépre. És, hogy mikor lesz a kez­dés, az első „kaszavágás”? A naptári időpontot nem tudják megmondani, de egy biztos: amint lehet, hozzáfognak. Az indulással való várakozás, a kezdeti késlekedés jó néhány helyen már megbosszulta magát. Ha úgy hozza az idő­járás, akár rendrevágással is de meg kell kezdeni az első alkalmas napon, nehogy ké­sőbb kifussanak az időből, s csak nágy pergési veszteség­gel, időjárással és időhiány nyal küzdve fejezhessék be a nyár legfontosabb1 munkáját, (p. s.) Szombaton tartotta kül­döttértekezletét a Tiszai Ve- gyikombinát szakszervezeti tanácsa. A TVK mintegy 5 ezer szervezett dolgozóját több mint 250 küldött kép­viselte a tanácskozáson. A meghívott vendégek között voltaic a kombinát gazdasági és politikai vezetői, a felsőbb szakszervezeti szervek kép­viselői. A vállalati szakszer­vezeti szervek 4 éves tevé­kenységéről szóló írásos be­számolót Mészáros János, a TVK szb-titkára terjesztette * küldöttértekezlet elé. A szakszervezeti tanács eredményekben gazdag mun­káról adott számot. A szak- szervezet termelést segítő te- , ékcnységével kapcsolatban a beszámoló hangsúlyozta, hogy az utóbbi 4 esztendőben a X. kongresszus határozatai­nak, valamint a felsőbb szak- szervezeti szervek irányvo­nalának megfelelően dolgoz­tak. Az 5 éves vállalati terv összeállításánál messzemenően figyelembe vették a SZOT és a VDSZ állásfoglalásait, s a dolgozók széles tömegben vettek részt . a tervjavaslat vitájában és mondtak róla véleményt, A szakszervezet a kombinát párt- és gazda­sági vezetésével, s a KISZ- szel együttműködve szervez­te a szocialista munkaver­senyt, amelynek eredményes­sége jól lemérhető a vállalat nagyarányú fejlődésében. Az 1970. évi szintet alapul véve a műtrágyagyár 7.5. a mű­anyagfeldolgozó gyár csak­nem 300, a festékgyár pedig 149 százalékkal növelte ter­melését. A vállalatnál kibon­takozott vállalati és kong­resszusi verseny sikerét bi­zonyítja. hogy a TVK kollek­tívája elnyerte a Kiváló Vál­lalat kitüntetést. A szakszervezeti tanács beszámolóját vita követte, ezután került sor a vezető szakszervezeti szervek megvá­lasztására. A TVK küldött- értekezlete 43 tagú szakszer­vezeti tanácsot és 13 tagú szakszervezeti bizottságot vá­lasztott. I Meiráycltáez iiazeiva Kijelölték íratás készsüdés az Iraaykafász Tsz-len

Next

/
Thumbnails
Contents