Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-07 / 132. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1975. június 7., szombat kim az utata és vasiie» Tegnap befejeződött az a kétnapos konferencia, melyet Munkavédelem a közúti és vasúti szállításban címmel, a Közlekedéstudományi Egyesület Borsod megyei Szervezete rendezett. Dr. Ri- móczy László, a KPM vasúti főosztályának szakosztályvezetője a vasúti szállítás biztonságtechnikájáról tartott előadást. Többek között elmondotta: a vasút veszélyes üzem és korántsem csak az itt dolgozó, mintegy 150 ezer ember biztonságáról van szó, amikor biztonságtechnikáról és annak fokozásáról beszélünk. A vasúti közlekedés biztonsága érinti a hatalmas utazótábort és szállítás esetén a vasút területén dolgozó, de idegen vállalathoz tartozó embereket is. Amikor a- vasút biztonságát fokozni igyekszünk, akkor róluk is gondoskodunk. A munkavédelmet, az erre irányuló erőfeszítéseket nehezíti a munkahelyek, a területek szétszórtsága. Nagyobb központi állomásokon, területeken lehet csak biz- tonságtechnikailag is megfelelően képzett szakembert munkába állítani. Szervezett munkáva.1 — az állomás be- jáz-atától' a kijáratig végzett — ellenőrzéssel a műszaki veszélyforrások felderíthetők és ha már ismertek, elháríthatok is. Amennyiben a baleset elleni küzdelem társadalmi üggyé válik, a személyes mulasztásokból, figyelmetlenségből eredő balesetek csökkenésével is számolhatunk. Elnöki zárszót dr. Pásztor Pál, a MÁV Miskolci Igazgatóságának vezetője, a MTESZ megyei elnöke mondott. Hangsúlyozta, hogy a nagy forgalom, a felgyorsult sebesség és a hatalmasra duzzadt járműpark fokozottabb pszichikai és fizikai terhelést jelent a közlekedésben résztvevők számára. Indokolt volt tehát, hogy a közúti és vasúti közlekedésben meglevő gondokat ilyen összevont, széles körű konferencián tárgyalják meg, hiszen a közlekedés különféle ágazatai ma már nem választhatók szét egymástól. MuÉáslüitt-reiiiszer a Volánná! A párt XI. kongresszusa hangsúlyozottan hívta fel a figyelmet az üzemi demokrácia további erősítésére, az új fórumok meghonosítására. Ezzel kapcsolatosan — mint már hírt adtunk róla — jelentős úttörő szerep vár a VOLÁN 3-as számú Vállalatára. A központi szervek a KPM-hez tartozó vállalatok közül egyedül e kollektívát jelölték ki az üzemi demokrácia új fóruma: a munkásküldöttrendszer kísérleti meghonosítására. A jelentős megbízatás megvalósítására a közeli napokban kerül sor. Június Síén. hétfőn tartják a vállalatnál a kibővített műszaki konferenciát. Ezen immár hagyományosan részt vesznek a munkások képviselői, a szocialista brigádvezetők is. A konferencián értékelik az elmúlt négy hónapban végzett munkát, megvitatják a tennivalókat. A konferenciát követő termelési tanácskozásokon kerül sor az üzemi demokrácia új fóruma, a munkásküldöttek megválasztására. A fórumnak 75 tagja lesz, az látszik optimálisnak. A küldöttek kétharmada fizikái dolgozó lesz, s egyharmada a vállalat felső- és középszerveinek párt-, KISZ-, szakszervezeti, gazdasági vezetőinek tagjaiból, képviselőiből tevődik össze. A jó előkészítéstől, a műszaki konferenciától, a termelési tanácskozásoktól is függ, hogy kiket választanak küldöttnek és hogyan dolgozik majd az üzemi demokrácia új fóruma. 4 lljaM államosítás Portoiálfában A portugál kormány pénteken bejelentette, hogy államosítani fogja a lisszaboni tömegközlekedést és befagyasztja mindazoknak a vagyonát, akik szándékosan megkárosítják a nemzetgazdaságot. A kormányközlemény szerint a vagyon befagyasztásra vonatkozó intézkedés kivételes jellegű és célja a nemzeti vagyon megőrzése. Az intézkedés azokat a személyeket érinti, akik a nemzetgazdaságot szándékosan megkárosítják vagy meg akarják károsítani és azokat, akiket ilyen cselekmények miatt őrizetbe vettek, vagy őrizetbe fognak venni. A nemzeti vagyon mentését szolgáló intézkedések különösen fontosak, mivel a tavalyi fordulat után jelentősen megcsappant az ország két legfontosabb bevételi forrása — csökkent a külföldön dolgozó portugálok fizetésének hazautalása, valamint az idegenforgalom, és a lisszaboni kormány biztosítékai ellenére visszaestek a külföldi befektetések is. Észak-magyarországi „MÉH” Nyersanyaghasznosító Vállalat Miskolc, Sajó-part AZONNALI BELÉPÉSSEL ALKALMAZ — T—174. sz. Weimár típusú rakodógépre szakképzett gépkezelőt, — Panther típusú autódarura, darukezelőt, — bálázáshoz férfi segédmunkásokat, — gyors- és gépírónőt (kezdő is lehet), — karosszéria lakatosokat, — fémválogató-motorbontókat, — haszonvas-telepre férfi segédmunkást, — encsi átvevőhelyünkre oxigénvágót, — szerencsi telepünkre szervezőt Jelentkezés a munkaügyi csoportnál „Szabadszombatos munkarend, vidékieknek utazási költségtérítést fizetünk.” ff;- v \ Itadi Mr beszélt az ózdi választási nanisen Fiija Frigyes párizsi fátegalásáról Tegnap, pénteken délután a 13-a.s választókerület, Űzd város képviselőjelöltje, Nemeslaki Tivadar, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese találkozott a gyárváros választópolgáraival. A Liszt Ferenc Művelődési Házban rendezett választási nagygyűlésen jelen volt Monos János, a Hazafias Népfront Borsod megyei elnöke, Tóth József, a megyei párt- vb tagja, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára. A nagygyűlés résztvevőit Vajda István, az MSZMP Özd városi Bizottságának első titkára köszöntötte, majd a gyárváros képviselő- jelöltje Nemeslaki Tivadar mondott beszédet. Elöljáróban vázolta az elmúlt választási ciklusban elért országos eredményeket, majd részletesen szólt a szembetűnő és kedvező borsodi, illetve ózdi változásokról. Elmondotta, hogy a borsodi nagyberuházások, köztük az olefinmű és az ózdi rúd-dróthengermű jó országos példaként szolgálhat arra, hogyan kell határidőre és a meghatározott költségkereten belül nagy jelentőségű termelési objektumokat felépíteni. Az Özd városban tapasztalható gyorsuló fejlődés érzékeltetésére a nagygyűlés szónoka néhány példát említett: több mint 1200 állami lakás épült, illetve épül ebben a tervidőszakban Óz- don, 3 ezernél több lakást kapcsoltak be a távfűtési rendszerbe, négyszázzal bővült az óvodai férőhelyek száma, sokat fejlődött az egészségügy, a közoktatás és a közművelődés. Az Ózdi Kohászati Üzemek termelési értéke 53 százalékkal növekedett 4 év alatt. Az eredmények forrása — mint a választási gyűlés előadója mondotta — a közös munka, a közös erőfeszítés volt, s az utóbbi időszakban kialakult fejlődési ütem megtartásához további, együttes összefogás .szükséges. A figyelemmel kísért előadás után öten szólaltak fel, majd Vajda István zárszavával ért véget a nagygyűlés. * Megyénkben tegnap a délutáni és esti órákban még a következő választási gyűléseket tartották meg: Bak- takéken, a művelődési házban Hegyi Imre képviselő- jelölt, Füzérkomlóson a művelődési házban Palásti Jó- zsefné képviselőjelölt (hozzászólt Szabó Györgyné képviselőjelölt), Miskolcon, a Megyei Főügyészségen Novak József, a megyei párt- bizottság titkára, Mezőkövesden a Kossuth Tsz-ben Bán Józsefné, a városi párt-; bizottság titkára, Mezőzom- boron Skapinyecz Gyula, a Szerencsi járási Pártbizottság csoportvezetője, Kazincbarcikán a Habselyemgyárban Ollári István képviselő- jelölt és Sátán a kultúrház- ban dr. Vodila Barna. az Ózdi járási Hivatal elnöke mondott beszédet. Pénteken délután hivatalossá vált: az előző napi népszavazás „igen”-t mondott Wilson miniszterelnöknek arra a javaslatára, hogy Nagy- Britannia maradjon tagja az Európai Gazdasági Közösségnek, ahová az előző konzervatív kormány léptette be. Az eredmények 18 óra után alakultak úgy, hogy az érvényes szavazatokon belül az „igen” voksok száma elérte az abszolút többséget. Ekkor már 13 494 618 szavazat gyűlt össze a londoni Earl’ S Court kiállítócsarnokban, ahol a szavazatszámláló stáb működött — az „igen” oldalon. A „nem” szavazatok száma az öt és fél millió körül járt. A népszavazás, amely kimenetelének bizonytalansága veszélyeztette Harold Wilson kormányfői bársonyszékét, megerősítette a miniszterelnök helyzetét. Párizsban pénteken délután közleményt hoztak nyilvánosságra. Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Jean Sauvagnargu- es francia külügyminiszter meghívására, 1975. június 5-től 7-ig hivatalos látogatást tett Franciaországban. A magyar külügyminisztert fogadta Valery Giscard d’Estaing köztársasági elnök is. A két ország külügyminisztereinek megbeszélései a szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében folytak, amelyek hagyományosan jellemzik a magyar—francia kapcsolatokat. E kapcsolatok fejlődése a francia miniszterelnök 1973. évi magyarországi látogatása nyomán új ösztönzést kapott. A két miniszter megvizsgálta a magyar—francia kapcsolatok különböző vonatkozásait és megállapították, hogy e kapcsolatok fej-/ lesztésének kedvező feltételei adottak. Kifejezésre juttatták kormányaik eltökéltségét, hogy a különböző területeken megtegyék a szükséges intézkedéseket a két ország és a két nép kapcsolatainak szorosabbra fűzésére és fejlesztésére. Így elhatározták, hogy folytatják tevékenységüket a kereskedelem bővítésére, a gazdasági és ipari együttműködés fejlesztésére, ezek változatosabbá tételére, és kérik azokat az eszközöket, amelyek a gazdasági kapcsolatok egyensúlyát jobban biztosítják, folytatják tevékenységüket a két ország kulturális, tudományos-műszaki együttműködésének elmélyítésére, és annak előmozdítására, hogy minden területen erősödjék a két néD kapcsolata. Púja Frigyes meghívta Jean Sauvagnargues külügyminisztert hivatalos magyarországi látogatásra. A francia külügyminiszter a meghívást köszönettel elfogadta. Prágai közlemény Prágában közleményt adtak ki a Varsói Szerződéshez tartozó országok közvéleménye képviselőinek június 3-án és 4-én a csehszlovák fővárosban megtartott találkozójáról. A találkozón a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a magyar, az NDK-beli, a román és a szovjet közvélemény, valamint társadalmi szervezetek képviselői vettek részt. A magyar küldöttséget Bugár Jánosné, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke vezette. A résztvevők által elfogadott záróközlemény felszólítja Európa közvéleményét: támogassa az enyhülési folyamatot abból a célból, hogy ez a folyamat visszafordíthatatlanná váljék. A közlemény ugyancsak hangoztatja az európai biztonsági értekezlet sikeres befejezésének szükségességét, hogy a konferencia fontos mérföldkővé váljon a kapcsolatoknak a szuverenitás tiszteletben tartása, az erőszak alkalmazásától való tartózkodás, a határok sérthetetlensége, a területi integritás, a viták békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás, az emberi jogok és szabadság- jogok tiszteletben tartása, a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga, valamint a népek közötti együttműködés szellemében történő fejlesztésében. A résztvevők ebben a szellemben juttatták kifejezésre, hogy támogatják kormányuk álláspontját, amely készséget tanúsít a Varsói Szerződés Szervezetének feloszlatására, amennyiben a NATO-t, is feloszlatják. Ugyanakkor a közlemény hangsúlyozza, hogy amíg létezik a NATO, addig szükség van a Varsói Szerződés tagállamai védelmi képességének erősítésére. A résztvevők arra a meggyőződésre jutottak — hangoztatja a záróközlemény —: már létrejöttek annak objektív feltételei, hogy kirekesz- szék a háborút a társadalom életéből. Ez megköveteli az összes békeszerelő erők aktív együttműködését, mert az enyhülés ellenségei Európát és a világot vissza akarják vetni a hidegháború időszakába, s mind ez ideig nem tették le a fegyvert. A nagy párbeszéd „FOLYIK A NAGY párbeszéd az országban!” Ezekkel a szavakkal jellemezte, igen találóan, egyik képviselőjelöltünk a választási nagygyűléseket. Valóban nagy párbeszédre hasonlítanak, amelyeken a lakosság minden rétegéből százezrek vesznek részt. Kimutatás készült arról, hogy a jelölőgyűléseknek hány hallgatójuk volt: 330 ezren voltak jelen ezeken a gyűléseken. A párbeszéd voltaképpen már akkor megkezdődött, mert nemcsak a jelöltek személyéről esett ott szó, hanem alkotó eszmecserék bontakoztak ki a lakóhely gondjairól, problémáiról. És ez az érdeklődés a jelölőgyűlések után sem lanyhult, sőt, azt lehet mondani, élénkült is. A választási nagygyűlések ugyanis még népesebbek, s az itt elhangzó felszólalások igyekeznek még jobban megvilágítani a lakosság széles rétegeit érdeklő kérdéseket. Jóllehet, gyakran esett szó a napi, kis gondokrol is — járdáról, parkról, tanteremről, óvodai férőhelyről, orvosi lakásról —, de ezek a mindennapi gondok szerves részei az országos fejlődésnek, mondhatnék: az országos gondoknak, s alkotó részei az általános politikának. A jelölőgyüléseiten a választópolgárok mérlegre tették az eddig végzett munkát, de számba vették azt is, mit kell tenni holnap, meg holnapután. Így gyűlt össze a sok-sok javaslat egy-egy képviselőjelölt útra valójaként. A most zajló nagygyűléseken már sok elhangzott kérdésre felelet is / érkezik, választ kap a község, a járás. Ezért is érdekesek ezek a párbeszédek, és ezért figyel rájuk az ország népe. Amiről itt szó esik, az a XI. pártkongresszus határozatából fakad, és egyik alaptétele, hogy az állampolgárok nagy többsége a hatalom részesévé Váljon. Mire is keresünk mi választ tulajdonképpen? Hogy a ma nyugalmának holnapi folytatása, életünk további javulása, gyermekeink boldogulása, a lakosság sokrétű igényeinek kielégítése — és sorolhatnánk tovább — hogyan lehetséges? És mi lehet a válasz ezekre a kérdésekre? Az, hogy a fejlődés folyamán egymás után oldódnak meg gondjaink, hogy mindennek az alapja a munka, csak ez ad lehetőséget arra, hogy holnap jobban éljünk, mint ma, csak ez teszi lehetővé, hogy szebbé váljon körülöttünk az élet. A becsületes helytállás; mindenki tegye meg, ami tőle telhető a saját posztján. A nagy párbeszéd, amely most a nagygyűléseken folyik, sok-sok kérdésre feleletet ad. Ezeken a beszélgetéseken, vitákon, felszólalásokon nemcsak a fejlődés kerül szóba, hanem az is, ami ezt a fejlődést akadályozza, visszahúzza. így válik teljessé a kép körülöttünk: mit kell tennünk, merre kell tovább haladnunk. Ide tartozik a népfront által meghirdetett széles nemzeti összefogás. Ennek szellemét sugározzák a választási nagygyűlések is. A PÁRBESZÉD tehát körvonalazza a programot is. A program pedig nem mtís. mint amit a XI. párt- kongresszus meghatározott. Ennek megvalósítása ma az egész ország erőfeszítését, összefogását kívánja. És hogy ez az összefogás valóság, az lemérhető a lakosság érdeklődésének hőfokán is. Célunk nyilvánvaló: a szocializmus felépítése. És ezért a célért az egész nép együtt munkálkodik. Igent mondtak az angol szavazók