Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

1975. június 7., szombat mm ► ESZAK-MA0YARORSZÄG 3 ~ Fovri* többet: hallunk, ^ olvasunk az or­szág különböző részein meg­valósuló ipari nagyberuházá­sokról. Különösen sok szó esik arról, milyen ütemben, mennyire gazdaságosan épül­nek új létesítményeink. Gaz­daságpolitikánk egyik fontos célkitűzése napjainkban, hogy valamennyi létesít­mény, de közülük is elsősor­ban a kiemelt nagyberuhá­zások határidőre és lehetőleg az előirányzott költséghatá­rokon belül valósuljanak meg. Sok beruházás átfutási ideje ma még mindig túlsá­gosan hosszú. Ilyen körül­mények között szívesen hi­vatkozunk olyan példára, mint a TVK olefingyára, amely eltűr az általánostól, úgyis mondhatnánk ki­emelkedik az utóbbi évek vegyipari beruházásai közül. Az olefingyárat világszer­te úgy tartják számon, mint az egyik legsikeresebb be­ruházást a magyar vegyipar történetében. A szóban forgó létesítmény minden szem­pontból megkülönböztetett figyelmet érdemel. Például, hogy rekordidő, alig több mint 36 hónap alatt készült el ez a közel hatmilliárd fo­rintos korszerű nagyüzem. Az olefingyárnalc a KGST- ben betöltött szerepével ez­úttal nem kívánunk foglal­kozni: politikai, gazdasági jelentőségét közvéleményünk jól ismeri. Helyette azokról a kedvező tapasztalatokról szólunk, amelyek az olefin­gyár beruházása során, a na­pi irányító, szervező és gyárépítő munkában felszín­re kerültek. Mindezt azért is időszerűnek tartjuk, mi­vel Leninvárosban jelenleg is két nagyberuházás — az új Tiszai Erőmű és a T1FO — van folyamatban, ahol még a jó módszereket hasz­nosítani lehet. Tagadhatatlan: a TVK esetében rendkívül nagy előnyt jelentett, hogy a kor­mány döntése alapján egy teljesen komplett gyárat vá­sárolhattak. Így aztán kül­kereskedelmi szerződésbe le­hetett foglalni a teljes áru- szállítás határidejét. Nagy dolog volt ez, hiszen sok éves hazai beruházási ta­pasztalat mulatja: a beruhá­zások elhúzódásának egyik fő oka, hogy a gyártó válla­latok késve szállítják a meg­rendelt vasszerkezetekel, gé­peket, berendezéseket. Emi­att viszont kárbavész az a temérdek erőfeszítés, amit építészeti vonalon a kivite­lezők kifejtenek. Igen jó választásnak bizo­nyult az is, hogy a beruhá­zás lebonyolítására az a Pet­rolkémia Beruházási Válla­lat kapott megbízást, amely­nek több mint két évtizedes gyakorlata van ebben a munkában és olyan képzelt szakemberekkel rendelkezik, akik képesek a legnehezebb műszaki feladatok megoldá­sára is. Éppen ez a vállalat járt élen az új építési tech­nológiák alkalmazásában. Jó példa erre, hogy a gépala­pokkal telezsúfolt technoló7 giai blokk teljes területéi két méterrel kiemelték: így a mély- és a magasépítési munkákat egyidűben, jó kö­rülmények között végezhet­ték a kivitelezők. Külön is említésre méltó a beruházást szervező szak­embereknek, az a kezdemé­nyezése, hogy a gép- és ké­szülékalapok utólagos módo­sításának elkerülése végett alapos geodéziai ellenőrzést vezettek be. Előnyt jelentett az olefingyár beruházásánál, hogy már a technológiai alapok építésének időszaká­ban megkezdhették a cső- előregyárlást. A csövek nagy részét műhelyekben készítet­ték elő. Ezáltal nemcsak munkaidőt takarítottak meg, hanem elejét vették annak, hogy a munkák a helyszíni hegesztésnél összetorlódja­nak, ami — figyelembe véve a szakemberhiányt — ké­sőbb időkieséshez, kapkodás­hoz vezetett volna. E néhány példa is tanú­sítja: az olefingyár építésé­nél főként azért, tudtak ki­magasló gazdasági sikereket elérni, mert gondosan ösz- szeállítolt, kellőképpen meg­alapozott, jól áttekinthető koordinációs terv alapján folyt a munka. A beruházás három esz­tendejében hallatlanul nagy műszaki és szervezési fel­adatot kellett a beruházás tervezésében, építésében és szerelésében részt vevő válla­latoknak megoldaniuk. Ala­posan kivette részét a mun­kából a Tiszai Vegyikombi­nát kollektívája is. Az utol­só hét-nyolc hónapban átla­gosan félezer jól képzett TVK-s szakember — laka­tos, karbantartó, műszerész — dolgozott állandó jelleg­gel a beruházáson,, hogy munkájával hozzájáruljon a gyár határidőre történő fel­építéséhez. Legalább ilyen jelentőségű az is, hogy még javában szerelték a gyárat, de már együtt volt az a több mint 200 fős üzemelte­tő személyzet, amely ma az olefingyár termelését irá­nyítja. Sőt! Maguk is részt vesznek a kivitelezési mun­ka helyszíni ellenőrzésében, segítésében. A kongresszusi és a felszabadulási munka­verseny keretében a TVK által szervezett kommunista műszakok több ezer válla­lati dolgozót mozgattak meg. Ezek a széles körű társadal­mi munkaakciók, amelyek­nek erkölcsi-politikai súlya szinte felmérhetetlen, szá­mottevő gazdasági ered­ménnyel is jártak. Sokat beszélünk a kivite­lezői munka, általában a beruházói tevékenység haté­konyságának fokozásáról. Valóban, előbbre kellene lépni ezen a területen is. Az olefingyár szerelésében részt vett egy-egy kivitelező vál­lalat — mint például a Gyár- és Gépszerelő Vállalat helyi gyáregysége —, ami­kor a helyzet úgy kívánta, bevezette a több műszakos munkarendet. Mondani sem kell. szemlátomást meggyor­sult a beruházás üteme. Nem ártana, ha szükség ese­tén a másik két leni nvárosi beruházáson is fontolóra vennék, hogyan lehetne a hagyományos kivitelezői munkarendet az élet diktál­ta követelményekhez igazí­tani. Sok ccycb még a munka hatékonysá­gának növelésére.' A T1FO vezetői mondták el, milyen sokat jelentene, ha a beru­házáson dolgozó mintegy 2000 kivitelezőt nem kellene minden délben autóbusszal az épülő Tiszai Erőmű étter­mébe szállítani, hanem itt helyben megoldhatnák ét­keztetésüket. Csak egy ilyen utazgatás fél óra munkaidő­kiesést okoz. Kétezer ember esetében az már napi ezer óra. S ez így megy kezdettől fogva. Jóllehet, ebben ob­jektív okok játszanak közre, rlo a lényegen ez mit sem változtat. Lovas I/ajos Nagy István a BÁÉV Gagarin szocialista brigádjának veze­tője a központi vezenylőterem egyik berendezését szereli. A brigádnak még körülbelül negyvenezer bekötést kell be­fejeznie. A szeielyai a „slip” Kevés az olyam kiskert, amelyből hiányozna a cse­resznyefa, de annyi talán se­hol sincs ebből a korai gyü­mölcsből megyénk „kisüze­meiben”, mint néhány bükIc­aijai község, így elsősorban Szomolya, Bogács, Bükkzsérc és Tárd határában. Itt annyi a cseresznye, hogy nemcsak a családok szükségleteit elé­gíti ki, de bőven jut belőle a megye és az ország piacaira is. A legnagyobb „szállítók” a szomolyai kertek. Nem­csak a legtöbb cseresznye te­rem itt, de a legjobb mi­nőségű, a legizlelesebb is, az országos Hírű „szomolyai rövidszárú”. — Az elmúlt évnél több cseresznyére számítunk — tudtuk meg a Mezőkövesd és Vidéke ÁFÉSZ felvásár­lási osztályán Lénárt József­től. — A korai már lefutott. Ebből az elmúlt évi 80 he­lyett, most több, mint- 200 mázsát sikerült felvásárolni. Több, mint egy hete vásá­roljuk a híres rövidszárút. Az esőzés, a szél ugyan ked­vezőtlen volt erre a kényes gyümölcsre, de az elmúlt évnél így is többre számít­hatunk. Eddig jó ütemben haladt a felvásárlás. A két legerő­sebb napon 300 mázsát indít­hattak útnak a szomolyai kertekből a piacok, az üzle- j tek és a Miskolci Hűtöház felé. A mezőkövesdi áfész ősz-! szesen mintegy tíz vagon cseresznye felvásárlására számít a bükkaljai kertek­ből, s legalább öt vagon az, ami más csatornákon keresz­tül jut el a fogyasztókhoz és a feldolgozókhoz. Azt is megtudtuk, hogy a szomolyai rövidszárú után érik majd a nagyszemű, úgynevezett befőzési cseresz­nye. Ebből a tardi gyümöl­csösök szállítanak majd jó- néhány mázsányit. Napjaink­ban azonban még a rövid- szái-ú a „sláger”. Délutánon­ként egész karavánok szál­lítják le a friss szedést a szomolyai hegyről kerékpá­ron, kiskocsin, néha öreg gyermekkocsiban, s nagy ré­szét a szorgos asszonyok j háti kosaraiban, a „hátyik- ban” a felvásárlóhelyekre. Az áfész könnyítése, hogy | az idén nemcsak a faluban, de feim a hegyen is meg­szervezte az átvételt s így a legtávolabbi kertekből lerö­vidítette, meggyorsította a cseresznye útját a fogy ász- tőkig. (p. s.) Elfordítjuk a csapot, s bő sugárban ömlik az emberi élet éltető eleme a víz. Azok. akiknek már a lakásá­ban van a közművesített víz, nem is tudják valójában érzé­kelni, mennyi-mennyi ember sóvárgó közeli, vagy távlati célja, vágya ez. A víznek a lakásba való bevezetése, az ezzel kapcso­latos egyre növekvő igény az életszínvonal növekedésének eredménye és kísérője. Jekkel Béla, a Borsod megyei Víz­művek igazgatója arra em­lékszik; a közművesítési igény a 60-as évekkel kezdődött. Ez összefüggésben van azzal, hogy egyre nagyobb ütemben épülnek az új városrészek, bővülnek a falvak. Üj jelen­ség az is, hogy a községek­ben épülő kis családi házak­ban is már ott van a fürdő­szoba, s a következő lépés a víz bevezetése. Sokat mondanak a statisz­tikai adatok. 1961-ben —Mis- k~lc kivételével — 132,3 ki­lométer hosszú volt a vízhá­lózat és 28,7 kilométer volt a szenny v ízcsa torna hosszúság a. Az elmúlt év végével a víz­hálózat túlnőtte a 740 kilo­métert., s a csatorna hosszú­sága a 157 kilométert. A vállalat munkájában új jelenség, hogy erőteljesein megnőtt a szolgáltatás. Ez érthető is, hiszen a vállalat hét üzemvezetőségének aktív közreműködésével ma már a megye 49 településén van víz­hálózat és 21-ben szennyvíz­csatorna is. A vállalat szolgáltatása e középtávú tervidőszakban több mint 50 százalékkal nö­vekedett. Az egyre nagyobb ütemű építkezésekből és ezzel párosuló igényekből követke­zően a vállalatra ebben az évben fokozott feladatok há­rulnak. Mintegy 110 millió fo­rint értékben 13 jelentősebb helyen kezdik meg, vagy fe­jezik be az új vízhálózat épí­tését, s jelentős rekonstruk­ciót végeznek. A munka erő­sen „szétszórt”, hiszen Bol­dogkőváralján, Tiszakarádon éppúgy végeznek munkát, mint Mezőkövesden, Tállyán és Sályon. A legnagyobb rekonstruk­ciót. Szerencsen, Bekecsen végzik. A mintegy 16 millió forintos munkát ez évben fe­jezik be. Üj kutakat fúrtak és így a vízhozam eléri a per­cenkénti 2 ezer litert. Erre nemcsak a lakások ellátásá­hoz, hanem a csokoládégyári rekonstrukcióhoz, a csokoládé termeléséhez is szükség van. A vállalat dolgozói, — élen a 48 szocialista brigáddal — az év elmúlt négy hónapjá­ban kitűnő eredménnyel mun­kálkodtak. A vállalati terme­lési érték 11,8 százalékkal na­gyobb, mint az előző év azo­nos időszakában. Az építő­ipari munka a tavalyihoz vi­szonyítva 5,7; a tervhez ará­nyit va 23,9; a szolgáltatás 13,9 százalékkal növekedett. Ügy értékelik, hogy az üzem­vezetőségek közül legjobban dolgozik a mezőkövesdi. Itt. végzik a legnagyobb fejlesz­tést. Négy’ hónap alatt 2 ezer ember igényelte a vízhálózat­ba való bekapcsolást, s eb­ből 800 mezőkövesdi lakos. A munka nagyságát az is jel­lemzi. hogy a ..matyó főváros­ban” két év alatt minlegy 100 kilométer hosszúságú víz­vezetéket építettek. Hangsorban utána követke­zik a kazincbarcikai üzemve­zetőség. Az utóbbi arról is nevezetes, hogy itt bontako­zott ki legjobban a szocialista brigádmozgalom. Az Április 4 nevet viselő 11 tagú szocia­lista kollektíva a vállalat tör­ténetében elsőnek kapta meg az elmúlt évi jó munkája nyomán a „Szakma kiváló szocialista brigádja” címet. A vállalat központjában a héten tartották a szokásos havi műszaki konferenciát, z.z. eredmények elismerése mellett arról is szóltak, hogy a viztársulásotenak a lakos­ság „rohamának” gyorsabb kielégítése érdekében nem árt fokozni a munkatempót Fon­tos, nagyon fontos a víz, s minden egyes vezeték beköté­se egy-egv családnak szerez örömet, biztosítja a kultúrát, a kényelmet Cs. R. Mennyiség, minőség, választék rr >■ í ÍZI mékválaszték, üzemi demokrácia Feljegyzések a Kazincbarcikai Sütőipari Vállalatnál A Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat ellátási körzetébe tartozik Kazincbarcika, Ózd és Mezőkövesd. Ezeken kívül az ózdi, edelényi, mezőköves­di járás teljesen, a miskolci és mezőcsáti járás területének nagy része is. Az elmúlt években a vál­lalat termelése jelentős mér­tékben fejlődött mind meny- nyiségi, mind minőségi vo­natkozásban és a választék tekintetében is. A termelés fokozását gépesítéssel, munka- szervezéssel érték el. Piac­kutató munkával és jobb szállítással ott is megszer­vezték a fokozottabb ellátást, ahol az addig „fehér folt” volt. Elsősorban a munkás­lakta területeken a csúcsfor­galmi időben is fokozták a szállításokat, ami a friss ke­nyér- és süteményellátás ja­vulását eredményezte. Tekin­tettel arra, hogy tennékeinek egy részét távolabbi, más me­gyékbe is szállítják, ezeknél a tételeknél bevezették a kon­téneres szállítást is. A ter­mékválasztékot mintegy 20 féle gyártmánnyal bővítették. A termelés felfutásához nagymértékben hozzájárult a műszaki színvonal és a ter­melékenység emelése. A bá­zisüzemekben 8 darab inten­zív dagasztógépet, állítottak be. A minőség javítására a lisztszállítmányokat rendsze­resen minősítették és a ki­fogásolókat, a kérdéses mi­nőségűeket. véleményezéssel elküldték az Országos Liszt- minősítő Bizottsághoz. Célul tűzték a vállalat gazdasági hatékonyságának növelését. A fajlagos lisztf elhasználás ennek a törekvésnek megfe­lelően kedvezően alakult, mert jó irányba befolyásolta azt az intenzív dagasztógépek beállítása és az anyagnor­mák kialakítása. Hozzájárult még ehhez az anyagnormák rendszeres ellenőrzése, vala­mint a gyártástechnológia következetesen szigorú betar­tása. Mindezek nemcsak a hatékonyságot növelték, ha­nem a termékek minőségére is kedvező hatással voltak. A termelés bővülését, a minőség javulását és a ha­tékonyság fokozódását a dol­gozók támogatása nélkül nem lehetett volna elérni. A gazdasági és politikai veze­tőknek, valamint a dolgozók elképzeléseinek egyeztetésére kiváló lehetőséget teremtett az izmosodó üzemi demokrá­cia. Együtt készítették el a kollektív szerződést és a munkavédelmi szabályzatot is. Rendszeresen megtartják az üzemekben a különböző üzemi és a műhelyszintű ta­nácskozásokat, ahol a dol­gozók elmondják a termelés­sel, vagy a vállalat egyéb tevékenységeivel, a határoza­tokkal kapcsolatos észrevéte­leiket, javaslataikat. A gaz­dasági vezetők ezeket a ta­pasztalatokat, javaslatokat nagyrészt felhasználják a szükséges intézkedések meg­tételére és az elképzelések megvalósítására. A kollektív szellem erősö­dését, helyzetét mutatja a szocialista munkaverseny- mozgalom évről évre növek­vő szerepe és mértéke. En­nek a versenymozgalomnak új lendületet adott « kong­resszusi és a felszabadulá­sunk 30. évfordulója tiszte­letére indított munkaverseny. A szocialista brigád címért ennek hatására 437 brigád versenyzett. Ebből 300 sike­resen el is érte a szocialista brigád cím különböző foko­zatát. A szocialista brigá­dod aktív politikai, társadal­mi és gazdasági munkát vé­geztek. .Részt vettek munka­védelmi vetélkedőkön, sokat tettek a munkavédelmi hely­zet javításáért. Beszereztek 2 darab új típusú kúpos tésztagömbölyítő gépet és egyéb, a nehéz fizikai mun­kát. igénylő munkaművele­tekhez szükséges betendezé- seket. Az intézkedések ered­ményeként a Szakszerveze­tek megyei Tanácsa által meghirdetett versenyben má­sodik helyezést értek el a megyei vállalatok közötti „küzdelemben”. A szocialista brigádoknak köszönhetően a fellendülés mértéké 77 százalékos emel­kedést mutatott az elmúlt évhez' viszonyítva. A kollek­tív munkának és a vállalat tevékenységének elismerése­ként elnyerték a MÉM Ki­váló Vállalat címet. Ahogy a vállalat vezetői — Gönczi Sándor igazgató és Matiz Sándor párttitkár — elmond­ták, egyéb megtiszteltetés is érte a vállalat egy brigádja> és általuk a vállalat egész kollektíváját. A Várnai Zseni szocialista brigád az évek óta tartó kiemelkedő jó mun­kája elismeréseként elr>-3rt* a kongresszusi oklevelet és a Szakma Kiváló Brigádja címet. Budiért Miklós Tí^^ztci víz Közművesítés Borsodban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents