Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-26 / 148. szám

E5ZAK-MAGVARCRSZAG 2 1975. június 26., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról) Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, a KGST XXIX. ülésén, szerdán el- hagzott felszólalásában ki­emelte a szocialista országok együttműködésének eredmé­nyeit, az elért fejlődést. Alá­húzta, hogy a KGST-orszá- gok közössége továbbra is a világgazdaság legdinam'ku-' sabb régiója. Ezután a tőkés világ súlyos válságával fog­lalkozott, majd bejelentete, hogy a magyar kormánykül­döttség teljes mértékben egyetért a végrehajtó bizott­ság jelentésével, a tervezési együttműködési bizottság tá­jékoztatójával, a sokoldalú integrációs intézkedések ter­vével, valamint a fűtőanyag­energetikai bázis fejlesztésé­nek és az érdekelt tagálla­mok egységes villamosener- gia-rendszerének koncepció­jával kapcsolatban előter­jesztett beszámolókkal. Az eddig lefolytatott esz­mecseréből világosan kitűnt — mondotta —, hogy orszá­gaink milyen kiemelkedő je­lentőséget tulajdonítanak ter­veink összehangolásának. Mi is azt tervezzük, hogy ötéves tervünkben külön fejezetben irányozzuk elő a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervében szereplő kötelezettségeink teljesítésé­nek feltételeit. A magyar népgazdaság fejlődésében a Szovjetunióhoz fűződő gaz­dasági kapcsolatoknak ki­emelkedő a jelentősége. Ezért elhatározott szándékunk, hogy lehetőségeinkhez képest a jövőben is mindent meg­teszünk a Szovjetunióval és a KGST többi országaival fennálló kapcsolataink elmé­lyítése érdekében. Lázár György a továbbiak­ban a szocialista 'gazdasági integráció kibontakoztatásá­nak kérdéseiről, a gépipari szakosítás tennivalóiról, az 1980 utáni időszakra való legfontosabb feladatokról szólt. Ami a fűtőanyag-ener­getikai együttműködést illeti, alapvető és közös érdek, hogy késedelem nélkül megvalósít­suk azokat a fejlesztési el­határozásokat, amelyek a fű­tőanyag- és energetikai ter­melő és szállító' kapacitások bővítését irányozzák elő. Mi is törekszünk a hazai szén- vagyon fokozott kiaknázásá­ra, és mindenekelőtt a villa- mosenergia-termelésre való felhasználásra. Üjabb szén­mezőket tárunk fel. 1980-tól kezdve üzembe lépnek első atomerőművi egységeink. A nagyfokú takarékosság mel­lett azonban mégsem tudjuk energiaszükségletünket kielé­gíteni. A magyar népgazda­ság fűtőanyag és energia elő­állításában a jövőben is sok segítséget vár a Szovjetunió­tól. Lázár György hangsú­lyozta. amikor a közlekedés és a szállítási hálózat fejlesz­téséről beszélt, a jövő­ben nagy figyelmet fordítunk erre a kérdésre, hogy a tag­államok szállításai zavartala­nok legyenek. Hazánk föld­rajzi helyzeténél fogva is különösen érdekelt ebben. M'niszterelnökünk beszéde befejező részében a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari együttműködés fejlesztésének további lehetőségeit elemezte. (Folytatás az l. oldalról) csónak elnöke, M. Malteseu, a Román KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának tagja, a Román Szocialista Köztár­saság miniszterelnöke. D. Csulafics, a Jugoszláv Szo­cialista Köztársaság szövet­ségi végrehajtó tanácsának elnökhelyettese, a küldött­ségek vezetői. Részt vettek továbbá a testvérpártok köz­ponti bizottságainak azon tit­kárai. akik a delegációk tag­jaiként tartózkodnak Buda­pesten, valamint N. Fagy- gyejev, a KGST titkára. A találkozón jelen volt házár György, a Minisztertanács el­nöke, Németh Károly, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. Kádár János üdvözölte a vendégeket és méltatta a KGST XXIX. ülésszakának jelentőségét. Kiemelte, hogy a tagállamok közötti ga'da- sági integráció sokoldalú fejlesztése hatalmas erőfor­rása a résztvevő szocialista országok további gazdasági, politikai és társadalmi fej­lődésének. Nagy elismeréssel szólt a komplex program megvalósítása terén elért eredményekről. Hangoztatta, hogy a Magyar Népköztár­saság, mint eddig, ezután is alapvető fontosságúnak tart­ja együttműködésének szün­telen fejlesztését és erősíté­sét a KGST-tagállamokkal. Hangsúlyozta azt a meggyő­ződését. hogy a KGST te­vékenysége. a szocialista gazdasági integráció kibon­takoztatása iól szolgálja a tagországok internacionalista összefogását és együttműkö­dését. Kádár János üdvözlő sza­vaira válaszolva A. N. K<r— szigin a küldöttségek nevé­ben köszönetét fejezte ki a magyar pártnak és kor­mánynak a szívélyes fogad­tatásért, a KGST XXIX. ülésszakának megrendezésé­ért. Aczél György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese szerdán hivatalában fogadta V. A. Kirillint, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el- n'khelyettesét, a Tudomá­nyos-műszaki Állami Bizott­ság elnökét; aki • a KGST XXIX. ülésszakán résztvevő szovjet delegáció tagjaként tartózkodik hazánkban. A szivélyes baráti légkörű esz­mecserén részt vett dr. Ajtai Miklós, az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság el­nöke és dr. Mártha Ferenc, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkára. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke szerdán délután megbeszé­lést folytatott Alekszej Ko- sziginnal, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökével, aki a KGST XXIX. ülésszaka al­kalmából tartózkodik Buda­pesten. A szívélyes, baráti és elv­társi légkörű eszmecserén a kormányfők tájékoztatták egymást a magyar és a szov­jet ötéves népgazdasági terv teljesítésének menetéről, megvizsgálták a sokoldalú magyar—szovjet együttmű­ködés fejlesztésének távlata­it. Megtárgyaltak több olyan kérdést, amely a következő öt évre szóló népgazdasági tervek koordinációjával, il­letve a szocialista gazdasági integráció komplex prog­ramjának megvalósításával kapcsolatos. Alekszej Koszigin a szov­jet kormány nevében baráti látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A megbeszélésen részt veit Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, dr. Biró József külkereske­delmi miniszter, valamint K. F. Katusev, az SZKP KB titkára, N. K. Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnö­ke. N. Sz Patolicsev, külke­reskedelmi miniszter és V. J. Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. Pilis Frigyes luvaiíi tárgyaíásai A hivatalos látogatáson Kuvaitban tartózkodó Púja Frigyes szerdán reggel Ab­del Aziz Husszein, állam­miniszter, miniszterelnök társaságában látogatást tett a parlament elnökénél. Púja Frigyes a délelőtt fo­lyamán felkereste hivatalá­ban a kereskedelem- és pénzügyi minisztert. A két miniszterelnök kormányközi közúti egyezményt írt alá. A megállapodás a két ország kereskedelmi kapcsolatainak fontos összetevőjét érinti, a közúti szállítással kapcsola­tos elvi és gyakorlati kérdé­seket lisztázza. Elősegíti a szállítások még zavartala­nabb lebonyolítását. A Ma­gyarország és Kuvait közöt­ti nagy távolság ellenére a magyar áruk túlnyomó több­sége kamionokon érkezik Kuvaitba. Az elmúlt évben mintegy kétszáz teherjármű — zömükben hűtött kamio­nok — szállította az arab- öbölbeli országba exportcik­keinket: fagyasztott barom­fit, egyéb élelmiszereket, tex­tíliákat, a különösen kere­sett . férfikoníekció-terméke­ket stb. hatfarn Jevgenyij Vucsetics lenyűgöző alkotását a maga monumentalitásában és nagy­szerűségében. Meghatottan eltűnődhet­tem, a nyitó szoborcsoport előtt, amely azt érzékelteti, hogy a különböző korosztá­lyú utókor szüntelenül viszi a hála és a kegyelet koszorúit Sztálingrád hőseinek lábai elé ... A dombra vezető hosz- szú lépcsősor két oldalán fi­gyelmem beletemetkezhetelt a drámai küzdelem sok-sok epizódjába: a komszomolis- ták esküjébe, Zajcev közka­tona alakjába, aki egymaga több mint 300 fasisztát'sem­misített meg. A hős város egykori védőinek megmaradt, vagy rekonstruált falfelira­taiba: „Egy lépést se hátra!” — „Kitartunk mindhalá­lig! ... Miközben a nap minden szakában a látogatók szá­zai és ezrei lépegetnek a dombra vezető lépcsőkön,, 16 percig mcg-megállnak. Némán, szótlanul hallgatják a szirénák félelmetes hang­ját, az aknák süvöltését, a bombák, a gránátok robba­nását, a géppuskák és a géppisztolyok kelepelését, a katonák rohamra lendülő hurrá-kiáltását és énekét: „Fel küzdelemre, hős ha­Volgográdban'j a 900 ezer lakosú, Volga menti hős ‘vá­rosban 12 évvel ezelőtt jártam először. A város lakossága éppen akkor ünnepelte a dicső emlékű sztálingrádi győzelem 20. évfordulóját. Es két nagyszerű évtized hősi erőfeszítéseit, amellyel a po­rig lerombolt „halott várost” romjaiból felépítette és újjá­varázsolta ... Már akkor minden, amit itt láttam, diadalmasan hir­dette: az élet legyőzte a ha­lált ... — Sztálingrád, vagy­is Volgográd hős jiai és leá­nyai a „második nagy csa­tát” is megnyerték!... Persze, az 1942—43-as drá­mai küzdelemben keletkezett fájó sebek a város testén akkor még nem gyógyultak be teljesen. A láthatatlanabb és fájdalmasabb sebek — az elesett hősök hozzátartozói­nak szívében-lelkében — ta­lán nem is fognak, soha­sem ... A látható „sebhelyek” közül némelyeket — például a Vörös malmot — örök me- mentóként meg is hagyták úgy, ahogyan a háború hagy­ta ... ■ De már akkor, 1963-ban is „élt a hős város”. Termeltek a gyárai és üzemei, áramot adott a XXII. pártkongfesz- szusról elnevezett volgai erő­mű, lüktető élet folyt a vá­ros hivatalaiban és intézmé­nyeiben, s városszerte itt is, ott is tovább építkeztek. A Mamájev kurgánon épült már a sztálingrádi hősök örök dicsőségét hirdető ha­talmas emlékmű-komplexum is, amelyet azonban én ak­kor még nem láthattam ké­szen a mai, lenyűgöző álla­potában. Most két napot töltöttem Volgográdban és tulajdonkép­pen két nagy, maradandó él­ményben volt részem: a Vol­gograd! Pravda, szerkesztősé­gében tett látogatás és a Mamájev kurgán megtekin­tése. Az előbbi, az 1917 májusá­ban alakult, és ma 215 ezer példányban megjelenő te­kintélyes napilap szerkesz­tőségében tett látogatás ko­rántsem „csak” az újságíró sajátos érdeklődéséből ere­dően. Mindenek előtt azért, mert itt — Viktor Rosztovcsikov- nak, a lap főszerkesztőjének személyében — olyan elv­társsal ismerkedhettem meg, aki annakidején komszomol- ista felderítőként küzdött a sztálingrádi csatában. .. A győzelem ulúó egyike volt annak a hat maratoni kerék­párosnak, akik Sztálingrád üzenetét elvitték a lenin- grádi blokádban küzdők­nek ... A fasiszták kiűzése utón pedig részt vett a hős• város aknamentesítésében is. Újságíró pályafutását a Volgográdi Pravdánál kezd­te, majd hosszú éveken át a Moszkvai Pravda, a Litye- raturnaja Gazeta munkatársa és az Izvesztyija szerkesztő­ségi titkára volt. Az SZKP Központi Bizottsága másfél évvel ezelőtt állította a Vol­gograd! Pravda élére, ahol a lap munkájának irányításán kívül ma is sokrétű közéleti politikai tevékenységet foly­tat. Többek közölt az SZKP Volgográd megyei Bizottsá­gának tagja, a Szovjet—Len­gyel Baráti Társaság elnöke, s a Szovjet Újságírók Szö­vetsége Volgográd megyei szekciójának vezetője. —- Kilenc érdemrend és magas kitüntetés tulajdonosa .. . Tőle, Rosztovcsikov elv­társtól — röpke másfél óra alatt — sok mindent meg­tudhattam nemcsak a sztá­lingrádi harcok részleteiről, hanem a — Csehszlovákia területével azonos nagyságú — 2 millió 450 ezer lakosú megye és a csaknem egymil­lió lakosú hős város, Vol­gográd helyzetéről, fejlődé­séről is. Volgográd megye a Szov­jetunió — közelebbről az Orosz Föderáció — fejlett ipari és hatalmas búzatermő vidéke. Villamosenergia-ipa- ra, alumíniumipara, kőolaj- finomító, gyógyszer- és ve­gyipari üzemei, traktorgyá­rai és hajógyárai, drótművei stt. — mind-mind nagy nép- gazdasági jelentőségűek. Ez a megye az utóbbi két évben 500 millió pud (1 púd — 16 kg) gabonát adott a 263 mil­lió lakosú országnak ... — Volgográd megye és a hős város lakossága követke­zetesen megvalósítja az SZKP XXIV. kongresszusának ha­tározatait, a IX. ötéves terv minden célkitűzését — mon­dotta nagyon kedves ven­déglátóm, a Volgográdi Prav­da főszerkesztője, akinek há­lás vagyok, hogy nagy elfog­laltsága ellenére is csaknem két órát szánt rám. Feljegyezhetem — többek között — a volgográdi „új­ságokat” is: jelenleg folytat­ják a Volga folyópart átépí­tését, épül az új pionir- komplexum, egy új, 22 eme­letes szálloda, a hős város óriási diorámája a sztálin­grádi csatáról és épül Volgo­grád új, korszerű folyami ki­kötője is... Számomra természetesen új és kivételes élmény volt a hős város legvonzóbb ide­genforgalmi nevezetessége, a Mamájev kurgán csodála­tos emlékmű-komplexuma is, amely — mint említettem — előző látogatásomkor még csak épült. Most viszont lát­za .. — Mindezt a, kora­beli híradófilmek megmaradt hangszalagjairól, a Moszkvai Rádió ismert bemondójának kommentálásával. Aztán a látogatók f°liebb. egyre feljebb mennek, a geppisztolyos és gránátos katona alakjához, amely kö­rül jelképesen a Volga vize; feljebb 6 drámai hangulatú szoborcsoporthoz, amely együttesen és külön-külön is azt érzékelteti, hogy az el­esett hősök helyére mindig újak és újak álltak ... A szobrok előtt az örök életet szimbolizáló kristály­tiszta vizű tó tükrén kissé megpihen a látogató tekin­tete, de feljebb, a dicsőség termében, az örök láng fé­nyénél 34 nagy vörös, gyász­szalagos zászlón 7500 elesett és azonosított szovjet kato­na nevét némán olvasva mindenki magába mélyed ve tűnődik tovább, a teremből kilépve odakinn, a gyerme­két sirató anya szoborkom­pozíciója előtt is ... Fenn, a dombtetőn pedig az egész emlékmű-komp­lexum központi alakja, a kivont karddal fiait harcba szólitó Anya — a haza jel­képe — alighanem egyedül­álló látvány az egész vilá­gon ... A 8 ezer tonna vasbeton­ból készült emlékmű 86 méter magas... Az Anya bal kezével nyugat felé int, ahol a sztálingrádi csata idején még náci csizmák tapostak . . . De — mint ismeretes — Sztálingrád után már nem sokáig... A csodálatos emlékmű szi­lárdan áll a Mamájev kur­gánon. Évente több mint 3 millió szovjet és külföldi tu­rista csodálja meghatotta!!, elgondolkodva és tisztelegve a hősök emléke előtt. Igen. Ez az emlékmű em­lékeztet gondolkodtat — és figyelmeztet is. Mindenkit. Cscpányí Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents