Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-25 / 147. szám
ESZAK-MAGYARORSZÄG 2 StfWJGKEt 1975. június 25., szerda Budapesten megkeziíődötl a K6ST XXIX. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) sa dalmi rendben, a tervgazdálkodásban rejlő nagy le- netőségeket, ezzel is támogatva a béke és a haladás erőit, amelyek nap, mint nap új győzelmeket aratnak a világban. Az elmúlt év minderre sok örvendetes ténnyel ad bizonyságot. Szék közül is kiemelkedik a vietnami nép történelmi jelentőségű győzelme. Élve az alkalommal, őszinte tisztelettel köszöntőm a hős vietnami népet, amely több évtizedes áldozatos harcban vívta ki szabadságát. Baráti Közösségünk országai mellettük álltak igazságos harcukban, mellettük leszünk a gazdasági építőmunkában is. Tisztelt elvtársak! — Hazánk — Magyarország — területileg és lélekszámút tekintve, kis ország. De a szocialista országok baráti közösségében határaink kitágultak. Felbecsülhetetlen jelentőségű ez számunkra. Égyenrangú és egyenjogú tagja vagyunk a KGST-nek, e nagyszerű gazdasági közösségnek. Ez biztonságot ad, de felelősséget is jelent. A Magyar Szocialista Munkáspárt • Központi Bizottságát és a Magyar Népköztársaság kormányát tevékenységében eddig is mindenkor az internacionalizmus elvei vezérelték. így lesz ez a jövőben is. Tudatában vagyunk, hogy munkánkkal nemcsak hazánkat, hanem egész baráti közösségünk ügyét, a szocializmus egyetemes ügyét is szolgáljuk. Ezt írja elő számunkra marxista—leninista meggyőződésünk, internacionalista elkötelezettségünk. Népünk átérzi és vállalja ezt a felelősséget, meggyőződés-' sei és becsülettel dolgozik népeink barátságának, országaink együttműködésének erősítésén. Ebben a szellemben készültünk mostani ülésszakunkra is. Amikor még egyszer tisztelettel köszöntőm önöket és kívánom, hogy; hazánkban érezzék magukat otthon, azt a meggyőződésemet is szeretném kifejezni; hogy tanácskozásunk eredményes lesz, és újabb lépéssel viszi előre a szocialista gazdasági integráció ügyét. — E gondolatok jegyében megnyitom a KGST XXIX. ülésszakát. A megnyitó után elfogadták a tanácsülés munkarendjét és ügyrendjét, majd megkezdték a napirenden szereplő kérdések megvitatását. Az ülésszak megvitatja a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításával kapcsolatos kérdéseket. Az ülésszak résztvevői meghallgatják a végrehajtó bizottság jelentését a KGST XXVIII. és XXIX. ülésszaka közötti tevékenységéről. A beszámolót Szekér Gyula, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettese, a végrehajtó bizottság elnöke tartotta. Elhangzott Ny. Bajbakovnak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökhelyettesének, a tervbizottság elnökének tájékoztatója a KGST-tagországok két- és sokoldalú integrációs intézkedéseiről; az 1976— 1980. évre vonatkozó tervegyeztetések területén. A KGST-országok 1976—1980. évekre szóló népgazdasági tervei egyeztetési munkájáról Schürer, az NDK minisztertanácsának elnökhelyettese, a KGST tervezési es együttműködési bizottságának NDK képviselője tájékoztatta a delegátusokat. A KGST-tagországok fűtő-energetikai bázisainak továbbfejlesztésével kapcsolatos koncepcióról szóló jelentést P. Nyeporozsnyij, a Szovjetunió villamosenergia-ipari mini iztere, a KGST villamosenergetikai állandó bizottságának elnöke terjesztette elő. Szekér Gyula felszólalásában kiemelte, hogy a XXVIII. ülésszak óta eltelt időszakot a KGST-tagországok bel- és külpolitikai sikerei, továbbá a- egész szocialista közösség jelentős erősödése jellemzi: sikeresen valósulnak meg a kommunista és munkáspártoknak a népgazdaság-fejlesztésére vonatkozó határozatai. A két- és sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés elmélyítése a KGST-tagországok között 1974-ben is biztosította gazdaságuk dinamikus fejlődését, és népjólétszínvonalának további emelését. A KGST- tagországok nemzeti jövedelme 1974-ben. 1973-hoz viszonyítva összességében 6,4 százalékkal, az ipari össztermelés mintegy 8,5 százalékkal nőtt: ' A KGST-tagországok és a tanács szervei figyelmének központjában, a két ülésszak közötti időszakban, az 1976— 1980. évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetési munkája állt. Ennek során nagy figyelmet szenteltek a fűtőanyag- és energetikai kérdéseknek. Az 1974-ben újabb bizonyítékok vannak arra, hogy a KGST-államok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése, a komplex program következetes megvalósítása elősegítette az egyes országok népgazdaságainak gyorsabb fejlődését és a tagországok erősödését. A tudományos-műszaki égyüttműködés — a komplex programnak megfelelően — mindenekelőtt a munkatermelékenység növelésére, az anyagi erőforrások hatékony kihasználására, a gépesítésre, és az automatizálásra, továbbá a környezetvédelem területére összpontosult. A tudományos és műszaki problémák megoldása során egyre szélesebb körben alkalmaztak olyan új együttműködési formákat, mint a tudományos kooperációs központok, vagy a nemzetközi tudóskollektívák. A KGST-tagországok sokoldalú együttműködésének fejlesztésére különösen nagy hatást gyakoroltak a“ baráti országok párt- és kormányküldöttségeinek legmagasabb szintű találkozói, amelyeknek során megvitatták és egyeztették a legtöbb kérdéseket, valamint a kölcsönös együttműködést. 1974-ben — mint tájékoztatójában G. Schürer elmondotta — a KGST-tagországok figyelmének középpontjában, a KGST-szervek munkájában az 1976—1980. évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetésének befejezése állt. A tervegyeztetések so- . ’ rán a KGST-szervek figyelembe vették több gazdaság- politikai kérdés megoldásában elért kölcsönös eredményeiket, továbbá az egyes ágazatok és termelési ágak tok fejlődésének ütemét és fejlődésének prognózisait, amelyekben meghatározták az együttműködés legfontosabb kérdéseit. Az 1976—80. közötti időre szóló népgazdasági terv egyeztetésének minőségileg új vonása volt, hogy közvetlenül kapcsolódott a komplex programhoz, szerves kapcsolatban állt a KGST- tagországok megvalósítandó intézkedéseivel s népgazdasági terveivel, valamint a kétoldalú kapcsolatok alapján a nagy gazdasági problémák komplex megoldásával. A tervegyeztetések során előzetesen tisztázták a kölcsönös áruszállításokat, amelyeket a KGST-tagországok az 1976—1980. évekre szóló kereskede’mi egyezmények előkészítése során alapnak tekinthetnek. Az előzetes adatok szerint a tervegyeztetések eredményeként a KGST-tagországok kölcsönös áruforgalma az 1976—1980. évekre, a folyó ötéves tervhez viszonyítva 57 százalékkal emelkedik. Először a KGST tevékenységében — amint azt Ny. Bajbakov kiemelte — a XXVIII. és a XXIX. ülésszakok határozatainak megfelelően, kidolgozták a KGST tagországok 1976—1980. évekre szóló sokoldalú integrációs intézkedéseinek egyeztetett tervének tervezetét. A KGST-tagországok és a tanács szerveinek, az 1976—1980. évek népgazdasági tervegyeztetési munkája a sok- és kétoldalú egyeztetések nyomán jelentősen elősegítette ennek az intézkedési tervnek az előkészítését. Az egyeztetett tervben szerepelnek: létesítmények közös építésére, szakosított és kooperációban gyártandó termékek szállítására, tudományos-műszaki problémák közös megoldására hozandó kiemelt koordinációs, valamint a Mongol Népköztársaság gazdaságának gyors és hatékony fejlesztésének elősegítésére irányuló intézkedések. Az egyeztetett terv mindenekelőtt olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek bizonyos mértékig meghatározzák a KGST-tagországok közötti integrációs folyamaaz integráció mélységét. Ezt bizonyítják azok a kiadások, amelyeket a tagországok az integrációs feladatok fejlesztésére fordítanak, és amelyeket a tervben előirányoztak. Így 10 olyan létesítmény beruházására, amelyeket a terv tartalmaz, az előzetes számítások szerint több mint 10 milliárd rubelre van szükség. Az egj'ezetetett terv részeit képezik azok a tudományos-műszaki problémák is, amelyek a távlati tervezés időszakában különösen nagy jelentőségűek az együttműködő országok gazdaságának fejlesztése szempontjából. Szám szerint 16 olyan fontos tudományos és műszaki probléma van, amelyeknek megoldása kapcsolatban van a komplex tudományos kutató és kísérleti tervezői munkákkal, valamint új, hatékony technológiai folyamatok, gépek, berendezések és készülékek előállításával. A KGST-tagországok és a tanács szervei — mint P. Nyeporozsnyij mondotta: — különös figyelmet szentelnek a fűtőanyag-energetikai szűk sésletek kielégítésének kérdésére. A XXVIII. ülésszak határozatainak megfelelően a tanács szervei a fűtőanyag és az energetikai bázis továbbfejlesztésének koncepcióját, az energetikai berendezések iránt jelentkező szükségletek kielégítését, beleértve az atomerőművi berendezéseket, és az érdekelt európai KGST-tagországok egységes villamosenergetikai rendszerének koncepcióját, és ennek részét képező 750 kv-os, és ennél nagyobb feszültségű villamoshálózati rendszert. A jelentések meghallgatása után megkezdődött a KGST-tagországok küldöttségei vezetőinek felszólalása. Felszólalt Alekszej Koszigin,, a szovjet; Sztanko To- dorov, a bolgár; Horst Sin- dermann, , az NDK; Carlos Rafael Rodriguez, a kubai, Zsambin Batmönh, a mongol és Pjotr Jaroszewicz,' a lengyel delegáció vezetője. Ezzel az ülésszak befejezte első napi munkáját. Hz n$m ni és a tená! vgessráfa a KGST ilésszalcon részi vevő kildiilségek tiszteletére A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa kedden este a Parlament Vadásztermében vacsorát adott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXIX. ülésszakán részvevő kormánydelegátus vezetői és tagjai tiszteletére. A vendéglátók képviseletében a vacsorán megjelentek: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára'; Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke; Aczél György, Apró Antal és Németh Károly, a Politikai Bizottság tagjai, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Huszár István, dr. Szekér Gyula és dr. Tímár Mátyás, miniszterelnök-helyettesek, valamint a kormány több tagja. A vacsorán Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke és Horst Sindermann a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke mondott pohárköszöntőt. Képünkön: Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Miniszlertaná- Képünkön: dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács cinökhclyct- esának elnöke beszél. tese beszél. Szakszervezeti küldöttértekezlet az ÉiiSZ-iái A küldöttek egy csoportja az ÉMÁSZ-székház tanácskozó- termében. Tegnap, június 24-én az ÉMÁSZ miskolci székháza- ban tartották meg az Észak- magyarországi Áramszolgáltató Vállalat szakszervezeti küldöttértekezletét. A tanácskozás résztvevői az ÉMÁSZ 38 kirendeltségének és hat igazgatóságának szakszervezeti tagságát képviselték. A küldöttértekezlet elnökségében helyet foglalt — többek között — Katona István, a Vasasszakszervezet szervezési és káderosztályának munkatársa, Kovács József, az MVMT szakszervezeti bizottságának titkára, Ballók Ferenc, az MVMT szakszer- vezti bizottságának vezetőségi tagja és Szeghö István, az SZMT Vasasszakszervezetének szervezőtitkára. A szakszervezeti bizottság beszámolóját Kohányi Pál, VSZB-titkár terjesztette elő, értékelve és elemezve az elmúlt négy esztendőben végzett munkát. Szólt arról, hogy a vállalat jó gazdasági eredményeiben jelentős szerepe van mindenekelőtt annak, hogy javultak a dolgozók munkakörülményei, csökkent a nehéz fizikai munka. Mintegy 32,5 millió forintot költöttek olyan gépek és berendezések vásárlására, amelyek segítségével kedvezőbb munkakörülményeket tudtak teremteni. A különféle bér- politikai intézkedések nyomán kedvezően alakultak a bérezési arányok, amelyeknél nagy figyelmet fordítottak az anyagi ösztönzés érvényesítésére, a differenciált bérezésre. Részletesen szólt a beszámoló a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás jegyében tett intézkedésekről, s az eddig elért eredményekről. Beszélt a munkaversenyben elért sikerekről, és a további feladatokról. A beszámolót széles körű vita követte, majd sor került a szakszervezeti bizalmi tanács, a vállalati szakszervezeti bizottság és a szám- vizsgáló bizottság megválasztására. , A KGST tagországok Számítástechnikai Kormányközi Bizottságának (AMT) Szakértői Tanácsa négy napon keresztül tartja — a Nehézipari Műszaki Egyetemen — tegnap megkezdődött második ülését. A konferencián 14 külföldi vendég — szovjet, NDK, bolgár, csehszlovák, lengyel és 10 magyar küldött vesz részt. * A szocialista országok az 1969 végén megkötött együttműködési egyezmény alapján létrehozták a számítástechnikai eszközök kidolgozásában és alkalmazásában való szoros együttműködés céljából a Számítástechnikai Kormányközi Bizottságot. Az SZKB keretében több munkacsoport és tanács működik. Ezek közül az AMT feladata, hogy összehangolt, egységes műszaki politikát valósítson meg a számítástechnika alkalmazásában az egységes számítástechnikai rendszer és a miniszámítógép rendszer által nyújtott lehetőségek leihasználásával. Ezt a munkát szervezi és valósítja meg a Gépipari Műszaki Tanács is. Munkájuk kiterjed a gépgyártástechnológia, a gyártási folyamatok és gyártó rendszerek tervezésére, valamint a gyártmányszerkesztés-szá- mítás igényes tevékenységének számítógéppel való megkönnyítésére. Ezen az ülésen kerül sor az 1976—80-as tervidőszak koordinációs tervének a megtárgyalására is. Itt különösen fontos teendő az alkalmazói programok számának növelése, ami végső soron a számítógépek felhasználási területét növeli. A programol- dai (a softwer) kibővítése és egységesítése — különösen akkor, hogyha a feladatokat is egységesítik, megfelelő módon szétosztják a tagországok egymás között — nagy lehetőségeket.,' tártaié-' kokat rejt magában. Ennek a tanácskozásnak ez a legfőbb feladata. A Nehézipari Műszaki Egyetem eddigi munkájával —. ahogy dr. Szen- tai Endre, a Magyar Tudományos Akadémia számítás- technikai irodájának vezetője elmondta — megfelelő szellemi hátteret biztosít a konferencia munkájához. Sáisttiai talmin íz eitlem
