Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-25 / 147. szám
1975. június 25., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 E gy vállalat jövedelmezősége, a gazdálkodás hatékonysága — sok egyéb tényező mellett — azon is múlik, hogy a különféle meggondolások és intézkedések nyomán mekkora készletek halmozódnak fel a raktárakban, egy-egy üzem, vállalat, intézmény kerítésén belül. A felhalmozás egy bizonyos határig indokolt, feltétlenül szükséges, a biztonságos termeléshez nélkülözhetetlen, a törvényben és az úgynevezett „házi” szabályzatban is előirt tartalék. Egyes vállalatok — bár ,iól tudják, hogy a túlzott biztonságra való törekvés egyfajta terhet is jelent —szorgalmasan gyűjtögetnek, felesleges, idők múltán fel- használásra soha nem kerülő anyagokat is tárolnak. Mégsem tudnak, vagy nem akarnak megszabadulni, .szakítani az effajta törekvéssel. Pedig ez a hamis felfogásból eredő szemléletmód és magatartás, ha nem is azonnal, de visszaüt. Aztán jön a kapkodás, mert a felesleges készletek mellett oá a felelősség, ha a gazdálkodás hatékonyságánál probléma van. Előfordult, — s ez már a komikum határát súrolja — hogy egy vállalat olyan anyagot keresett más vidékén az országnak, amiből nála volt készlet bőven. Gyűjtögettek, gyűjtögettek annyit és annyiféle anyagot, hogy végül már maguk sem tudták hányadán állnak. Erőt, energiát; kötöttek le ezzel a futkosással, s amellett a termelést is veszélyeztették, holott a segítség kezük ügyében volt. E szélsőséges eset önmagáért beszél, ugyanakkor felhívja a figyelmet néhány nagyon megszívlelendő intéznivalóra és arra, hogy megfelelő tervszerűség, kellő figyelem nélkül csak ráfizetni lehet P óruljárni persze nem jó dolog, de ahol a veszélyes helyzeteket saját maguk teremtik, meg kell hogy fizessék a tandíjat, s vállalniuk kell a következményeket is. De mit tegyenek azok a vállalatok, ahol égetően szükséges anyagok hiányzanak, s a beszerzésük hihetetlenül nagy akadályokba ütközik? Mindent megtesznek a megoldás érdekében, s mégis... rajtuk kívül álló okok miatt nem jutnak dűlőre. Ilyen körülmények között vergődik most a Borsodi Vegyikombinát is, amelynél a jövő hónap második felében nagyleállás lesz. E fontos munkához, a kényes berendezések „orvoslásához” szükség lenne például elektródára, de nincs. Minden követ megmozgattak, de segítség sehol. Azazhogy... A MK- TAUMPEX Külkereskedelmi Vállalat —, amellyel üzleti kapcsolatban, szerződéses viszonyban és hetek óta levelezésben állnak — néhány nappal ezelőtt ígérte: segít a BVK-nak. A gyár vezetői és dolgozói bíznak partnerükben, hiszen ha — egyelőre — nem is tudják az egész szükségletet biztosítani, már akkor is „mentve” vannak. Ha ugyanis napokon belül nem történik hathatós intézkedés, annak nemcsak a gyár, de a népgazdaság látja a kárát. Szívesen vennék a BVK-ban, ha mások is segítenének, akár kölcsönelektródákkal is. amíg megérkezik a megrendelt import tétel. Könnyén lehetséges, hogy van az országban olyan vállalat, ahol rendelkeznek készlettel, s talán nincs is rá szükségük, így minden további nélkül tudnának segíteni. A készletekkel való helyes gazdálkodás nélkül nincs kiegyensúlyozott termelés. A gazdálkodásban és a termelésben egyaránt alapvető igény a bizalom, a partnerek közötti szoros együttműködés és a feltétlen segi- teniakarás. Csakhogy ezekben a kapcsolatokban van egy meghonosodott szokás és munkastílus, kialakult gyakorlat, amit követni kényelmesebb, mint újszerű módszereket alkalmazni. Ide tartozik — többek között — a visszaigazolások rendje, aminek átfutási ideje 121)— 140 napra tehető. Nem éppen biztonságos időalap a tervezéshez, a .tervekben rögzített feladatok teljesítéséhez. Különösen akkor nem, ha ez a visszaigazolás ráadásul még nemleges is. A gyorsaság, az adott, helyzethez való rugalmas igazodás nélkül egyre nehezebb „megélni”, gazdálkodni és dolgozni. Ahhoz viszont, hogy az operatív intézkedés ne maradjon el. nemcsak szükség van a sok helyen már megcsontosodott munkastílus és ügyintézés megújítására. hanem arra is, hogy e megújuláshoz megteremtsék a szükséges feltételeket.. Ennek egyik útja, lehetőségé a gépi adatfeldolgozás, ezáltal a precízebb, az élet változásait jól követő nyilvántartás, a még szervezet tebb készletgazdálkodás. A szervezettség megvalósításában Borsodban figyelemre méltóak az eredmények, de még mindig nem kielégít,öek, hiszen a felesleges készletek értéke a menyében több százmillió forintra tehető. Tény azonban, hogy a befejezetlen és a késztermékeknél csak minimális volt a növekedés. Ez egyben arra is utal. hogy az üzemekben és a vállalatoknál mindinkább a konkrét igényeket veszik alapul, s igyekeznek eszerint dolgozni éa gazdálkodni. Figyelmeztető viszont, hogy az anyag- készletekben a megengedettnél nagyobb ütemű volt a növekedés, amit mérsékelni, illetve az optimális szintet tartani elengedhetetlen követelmény. Nemrégiben a megyei gazdasági aktíván elhangzott beszámolóban elhangzott: „Annak ellenére, hogy a készletgazdálkodás minőségét jelző mutatók kedvezőbben alakultak, mint az országos átlag, egyes területeken olyan problémákkal kell számolni, amelyek kihatásaiban további készletnövekedés! eredményezhetnek” ... Ezt kivédeni csak következetesen és időben meghozott intézkedésekkel lehel: a termelés ütemességének, a hatékonyabb szervezésnek a biztosításával — a rendelkezésre álló kapacitás kihasználásához szükséges feltételek megteremtésével... Feltétlenül szükséges odafigyelni arra is, hogy miután a múlt évben a vállalatoknál kedvezően alakult a nyereség, ezáltal bővült a vállalatok önfinanszírozó képessége is. Ebből eredően csökkent a hiteligény. Mindez pedig azt jelentette, hogy a vállalatok saját forrásból igyekeztek kielégíteni készlet- és eszközigényeiket, méghozzá a hiteleknél alkalmazott szigorú kontroll nélkül. Előfordulhatott tehát, hogy ilyen forrásból halmozódtak fel készletek, amelyek ha már feleslegesek, érdemes — és szükséges — azokon túladni, bejuttatni a gazdasági élet vérkeringésébe. R ugalmasságot; a készletgazdálkodásban — ez a mai kor szabta ' igény, amitől eltérni, ennek törvényszerűségeit figyelmen kívül hagyni, zsebbe vágó dolog. Kis- és nagyüzemben egyaránt. Márpedig aki erről elfeledkezik, saját maga alatt „vágja a fát”, amiért esetleg nagy árat kell fizetni. Tóth Ferenc A HCM-ben A nyersanyag-raktárak fcl- töltésc után a Hcjöcsabai Cementgyár 1-es számú kimkor vonalának próbaüzeme április 16-án kezdődött meg. A klinkerégctö kemence néhány napos próbaüzeme után a csavarok utánhúzását elvégezték és a berendezéseken a későbbiekben is folytattak kisebb javításokat. A/, eltelt idő alatt a berendezések, a tö t méter hosszú égc- tőkcmcncc, a nyersmalom, a tárolóbunkcrck megfelelő módon, a kívánt színvonalon működtek. Ezért a napokban a sikeres próbaüzem lezárult. A kivitelezők, a beruházók közreműködésével lefolytatták az üzembe helyezési eljárást. A most már „hivatalosan” is üzemelő berendezésben termelési rekord született. az utolsó három nap alatt 5122 tonna künkért állítottak elő. A hét végén, vagy a jövő bét elején a cementvonal próbaüzeme is megkezdődik. Az 1-es számú ccmcntvonal végleges átadásáig már 30 ezer tonna cementet ad megközelítően a népgazdaságnak. Kuszemégy fajta hengerelt üveg Piackutató csoport « • • a Miskolci Üveggyárban A színes. hengerelt — drólhálós, illetve ornament típusú — üveglapok egyedüli gyártója hazánkban a Miskolci Üveggyár. Ez meghatározza az üzem termékeinek helyét, keresletét a hazai piacon. Hová, az ország mely részeire kerül a miskolci üveg, mely vállalatok a gyár termékeinek legnagyobb megrendelői? — Üzemünk a tizenkilenc megye építőipari vállalatainak „gyártója”, illetve szállítója — mondja Kardos Imre, a Miskolci Üveggyár igazgatója. — Legnagyobb megrendelőnk az Országos Szakipari Vállalat — termékeink jelentős hányada kerül hozzájuk. Ezen kívül, gyártmányaink értékesítésére éves szerződéseket kötünk a megyei TÜZÉP vállalatokkal. Így a kis mennyiségben rendelők, a magánvásárlók is hozzájuthatnak a színes üveglapokhoz. A termékek rendszeres, folyamatos értékesítésében, az igények, a kereslet felmérésében rendkívül fontos szerepe van a piackutató csoportnak. — Üzemünkben mindeddig a piackutatással összefüggő feladatokat a kereskedelmi csoport látta el. Ám. egyre növekvő termékválasztékunk már szükségessé teszi a piackutató csoport; megalakítását. A tervek szerint, egy hónapon belül meg is kezdi tevékenységét a csoport. Egy tagja az egységnek szeptembertől tízhónapos piackutatóképzésen vesz részt, Budapesten. Jelenleg három színben, mintegy huszonnégy fajta hengerelt üveglapot készít a Miskolci Üveggyár. Hogyan teszik ismertté termékeiket az országban? — Annak érdekében, hogy mindenütt megismerjék az itt készült üveglapok egyre bővülő választékát, valamennyi helyiipari kiállításon részt veszünk. Termékeinket bemutattuk már többek között; a debreceni, pécsi, szegedi, valamint a győri helyiipari kiállításokon is. Ez ideig két ízben vettünk részt a Szabolcs. Hajdú és Szolnok megye TÜZÉP vállalatainak összevont kiállításán. Az idén pedig a Borsod. Heves és Nógrád megye TÜZÉP összevont kiállítására készülünk. A miskolci üveglapok hazánk határain túlra is eljutnak. Mely országokba szállítják az itt készült termékeket ? — Az üvegexportot — az érintett gyárak képviselőinek bevonásával — a külkereskedelmi vállalat végzi. A Miskolci Üveggyár termékei ez ideig — a szocialista országok közül — Csehszlovákiába, Romániába, Bulgáriába, az NDK-ba és Jugoszláviába jutottakéi. Hogy termékeinket jobban megismerjék, megkedveljék országunk határain túl is — rendszeresen részi veszünk a szocialista országok nemzetközi vásárain. Több ízben szállítottunk már üveglapjainkból a kapitalista országok megrendelőinek is. D. H. A tsz-vezeíők munkadíiazásáról KGSI-szelciéiilés Miskolcon Három KGST-szekcióülés nyílt meg kedden Miskolcon, illetve Békéscsabán. Miskolcon a KGST-tagországok számítástechnikai kormányközi bizottsága keretében működő automatizált műszaki-tervezési munkacsoport és a KGST vaskohászati állandó bizottságának acél- és ferroötvözet-gyár- tási szekciója tanácskozik. Az automatizálási műszaki- tervezési munkacsoport feladata az, hogy a mérnöki munka /negkönnyitésére elterjessze a számítógépeket a gépiparban és az egyes országok érdekeinek figyelem- bevételével egységes számítási koncepciókat dolgozzon ki. Az ezzel összefüggő, 1960- ig szóló koordinációs feladatokat a szakértői tanács megbízása alapján a magyar delegáció dolgozta ki. A kedden megnyílt ülésen ezt a dokumentumot; bocsátották vitára. Az acél- és ferroöt- vözet gyártási szekcióülésén e téma került napirendre. A Magyar Közlöny 43. számában megjelent a Minisztertanács rendelete a termelőszövetkezetek magasabb vezetői munkakört és egyes más vezetői munkakört betöltő tagjainak munkadija- zásáról. A termelőszövetkezetek kategorizálására korábban is az úgynevezett értéksorokat alkalmazták, amennyiben például halmozott termelési érték vagy földterület-nagyság szerint állapították meg, hogy az illető termelőszövetkezet melyik kategóriába tartozik. Ezeket az értékhatárokat most; fölemelték, és ezzel a tsz-ekben 65—70 százalékig közelítették meg az állami gazdaságokban alkalmazott értéksorokal. Egy másik besorolási lehetőség ugyanakkor nem változott meg; az egyes munkakörökben dolgozó tag besorolásánál alkalmazandó munkadíjtételek felső halára az eddigi TOT-irányelveknek megfelelő, tehát továbbra is 2— 11 százalékkal magasabb, mint az állami gazdasági dolgozók munkabére megállapításánál használatos bértételek felső határa. ^ ^ _ ' ' . ■■ ■ •• a Hernád menti TESZOV A Hernnd menti Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége június 24-én, kedden megtartott küldött-közgyűlésének napirendjén több fontos kérdés szerepelt. A legnagyobb érdelődésre az encsi járás termelőszövetkezeteinek elmúlt évi gazdálkodását értékelő, a további feladatokat összegző, nagyon részletes, elemző jelentés tartott számot. Nemcsak az elmúlt év került mérlegre, a legfontosabb feladatok megoldásához is nagy segítséget nyújtott, a TESZÖV küldöttküzgvűlése állal elfogadott állásfoglalás. A járás tsz-einek átlagos üzemnagysága az egyesülések következtében egy év alatt átlagosan több, mint 400 hektárral növekedett. A közös munkában reszt vevő tagok száma 4.1 százalékkal, az alkalmazottaké pedig 3,2 százalékkal csökkent. Az összes tagok több, mint 50 százaléka elérte a nyugdíjas és járadékos korhatárt. örvendetes, hogy a nagyon kedvezőtlen időjárás ellenére a búza termésátlaga 4,4 százalékkal növekedett. Az állattenyésztés szerkezetén belül a tsz-ek közös szarvasmarha állománya 11,9. ezen belül a tehénállomány 11,2 százalékkal növekedett. Sajnos, az egy tehénre jutó tejtermelés némileg csökkent. A termelés jobb előfeltételeinek biztosítása, a következő évek termelésének jobb műszaki megalapozása érdekében a járás termelőszövetkezetei az előző évhez viszonyítva 38,3 százalékkal több beruházást valósítottak meg. A beruházási tevékenység megélénkülése összefügg a területi koncentráció, a szakosítás adta jobb lehetőségek kihasználásával. A gépi beruházások 15,5 százalékkal növekedtek, de gondot okozott, hogy az igényelt gépeket sok esetben nem kapták meg a gazdaságok a korlátozott beszerzési lehetőségek miatt. A járás tsz-einek eredményes gazdálkodását bizonyítja, hogy a rendkívül rossz időjárás, az árvíz ellenére 30 tsz-ből 29 zárta jól. nyereséggel az évet, s csupán a felsődobszai Béke Tsz-ben volt 6,9 millió forintos veszteség, illetve alaphiány. A zárszámadások során a tsz-ek 4,2 százalékkal összesen 52.5 millió forintra tudták növelni biztonsági alapjukat. Az egy 10 órás munkanapra jutó összes jövedelem az előző évi 92.64-röl 98,44 forintra növekedett. A TESZÖV küldöttközgyűlésének értékelése szerint a legfontosabb teendők Közé tartozik: az ésszerű termelésszerkezetek kialakítása, a koncentráció és a szakosodás, a termelőberendezések jobb kihasználása, a korszerűbb technológiák szélesebb körű bevezetése. Még nagyobb gondot kell fordítani a korsz-í- rü üzem- és munkaszervezésre, a beruházások meggyorsítására. a népgazdasagj- lag fontos növények. így a cukorrépa, az olajosnové- nyek, a zöldség termelésének fokozására, a hozamok növelésére. Az ésszerű takarékossá g követelményeinek megfelelően a járás gazdaságaiban jobb alapokra kell helyezni a műtrágya, a növényvédő- szer és fehérje takarmányok felhasználását, az energia- gazdálkodást. Az állattenyésztésben fontos tennivaló a szakosított tehenészeti telepeken a ler- melés növelése, meg kell gyorsítani — az arra alkalmas területeken — a iuh- állomány fejlesztését, jobban ki kell használni a gyen- dálkodásban levő óriási tartalékokat. tv. s.)