Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-07 / 105. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1975. május 7., szerdai Nyolc folytatás egy befejezetlen regényből Lehet, hogy felújul az ötvenes évek első felének nagy irodalmi-társadalmi polémiája, a Felelet-vita? Lehet. De mindenképpen más tartalommal. Vasárnap fejeződött be ugyanis a Magyar Televízióban Déry Tibor torzóban maradt regénye, a Felelet nyolc folytatásra osztott tévéváltozatának sugárzása. Négy hétig jelentkezett a képernyőn Farkas Zénó és Köpe Bálint története, s az egyes folytatások már másnap reggel vitatémát képeztek a munkahelyeken, a közlekedési eszközökön, baráti beszélgetéseken. Minden bizonnyal megnőtt és még nő az érdeklődés Déry regénye iránt, s sokakban előtolul a kérdés: vajon milyen lett volna a regény hőseinek sorsa, ha Déry Tibor huszonegy évvel ezelőtt nem hagyja abba a négy kötetre tervezett művet a második kötet, illetve az azt követő vita ' után? Erről alighanem beszélni fognak az emberek, s most, a tévéváltozat ismeretében, több mint két évtizeddel a kevés jó emléket hagyó Felelet-vita után, más lesz majd az eszmecserék alaphangja, tartalma. Egy viszont nem várható: Déry Tibor nyolcvanegy évesen aligha lát újra hozzá, hogy a Felelet még hátralevő két kötetét megírja. Éppen három hónappal ezelőtt mutatták be a mozik, s azóta Is műsoron tartják Déry egy másik regényének, A befejezetlen mondatnak nagyszerű, Fábri Zoltán rendezte fiimadaptációját. A széles áradású, háromkötetes regényt azóta igen sokan elolvasták, vagy újraolvasták, s most a két adaptáció szinte egyidőbeni megjelenése összevetésre is módot ad. A két regény közeli rokon egymással. A harmincas évek Budapestjének egy fontos társadalmi szeletét nyújtja: A még mindig érezhető gazdasági válság, a munkás- mozgalom jelentkezései, az illegális párt és a kormánynyal megalkudott szociáldemokraták, s nem utolsó sorban az uralkodó osztályhoz tartozó kivételes személyiségek osztályuktól való elszakadási törekvései adják a keretét és hátterét az író mondandójának. De míg A befejezetlen mondatot Déry szinte a történéssel egyidő- ben írta, a Felelet csaknem másfél évtizeddel később született. Az első kötet 1950- ben, a második 1952-ben jelent meg. Déry a harmincas évek elejétől a negyvenes évek végéig akarta követni hősei útját, két évtized történéseit akarta felmutatni a nagypolgárság és ' a munkásság képviselőinek életútjában. A második kötet megjelenése után felszított vita, az annak alapjául szolgáló központi állásfoglalás azonban a mű befejezését annak idején lehetetlenné tette. így maradt meg, csonka mivoltában is korszakos értékként. A televíziós alkotók a lehetetlent kísérelték meg: befejezetlen irodalmi művet próbáltak átültetni egy más művészeti ágazat talajába. A Zsurzs Éva rendező, Bernát Rózsa dramaturg és Lukács Lóránt operatőr irányította alkotócsoport, nemkülönben a nagy számú szereplőgárda munkáját siker koronázta. Nyolc folytatásban, mintegy kilenc órányi játékidőben sikerült megéreztetniök a kort, amelyben a regény játszódott, s ha a történelmi szálak elvarrása, a hősök sorsának lezárása talán éles viták, ellenzések témája is lehet, az adaptálók mindenképpen rákényszerültek valamilyen, a Déry eredeti koncepciójától eltérő befejezésre, hiszen a rendelkezésükre álló irodalmi anyag a tervezettnél másfél évtizeddel korábban megszakadt. Hogy Farkas Zénó öngyilkossága indokolt volt-e, vagy sem, vitatható, de tény, hogy Farkasra a megismert szituációban kevés jó várhatott Horthy Magyarországában, sok kiút nem nyílhatott számára. A tévéváltozat befejezését hát külön kell kezelnünk. Zsurzs Évának figyelembe kellett vennie a folytatásos tévéfilmek sajátos követelményeit, a nézőtábor heterogenitását, ami túl a regény befejezetlenségén és a minden átültetésnél jelen levő nehéz feladatokon, külön felVálasztási közlemény Miskolc megyei város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága tájékoztatja a város lakosságát, hogy a választók névjegyzékét 1975. május 5- töl május 14-ig minden munkanapon, a hivatalos idő alatt közszemlére teszik; az I. kerületi hivatal titkárságán (Vörösmarty u. 16. fszt. 6. sz. tájékoztató irodában) a II. kerületi hivatal titkárságán (Csabavezér u. 53. fszt. 1. sz. szobában) a III. kerületi hivatal titkárságán (Marx K. u. >96. II. em., 3. sz. szobában). A névjegyzékbe történő felvételről a választóknak személyre szóló értesítést küldenek. Az a választó, aki május 12-ig nem kapott értesítést, az állandó lakóhelye szerint illetékes kerületi hivatal titkárságától — a személyi igazolványa bemutatásával —, azt kérje. A névjegyzékből történt törvényellenes kihagyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe történt törvényellenes felvétel miatt pedig bárki kifogással élhet. A kifogást 1975. május 5-től 15-ig a lakóhely szerint illetékes kerületi hivatal titkárságánál lehet írásban beadni, vagy szóban bejelenteni. A kifogást tartalmazó beadvány illetékmentes. Hirdetmény Értesítjük Kazincbarcika város lakosait, hogy a Kazincvölgyi 20 kV-os légvezeték építésénél — temetőtől Berentéig — keletkezett zöldkár panaszokat 1975. május 12-én 8 órától 14 óráig az ÉMÁSZ Kazincbarcika, Dimitrov út 36, sz. alatt vesszük fel ” ^ adatot is jelentett. Ügy érezhetjük, jój oldotta meg feladatát: széles tömegekre ható, realista, könnyen érthető filmet alkotott, amelynek központi alakjaiban, a nagypolgár Farkas Zénó profesz- szor és Köpe Bálint nincstelen proletárgyerek és az őket összekapcsoló Nagy Júlia kommunista egyetemi hallgató párhuzamos történetében igen érzékletesen tükröződött a harmincas évek Budapestje, — szemben A befejezetlen mondattal: megfelelő történelmi távlatból, értékelő tekintettel. Egyes mellékszereplők talán nem voltak eléggé árnyaltak, egyik-másik korábbi hasonló figurák sémáit idézte, de a legtöbb főbb szereplő igen jól oldotta meg feladatát. Mindenekelőtt a fiatal amatőr Kuna Károlyt kell kiemelnünk, aki Köpe Bálintot úgy formálta meg, hogy a csupaszív kamaszból a tudatos sorsvállaló munkásig megtett fejlődését megérezhettük, ugyanakkor mindig egy szeretetre érdemes, s nem okoskodó kamasz állt előttünk a maga helyenkénti sutaságaival, esetlen bájával. Bessenyei Ferenc robosztus Farkas Zénója szinte az oligarchák önállóságát és senkitől-utasít ást-el-nem-fogadását tükröző, az adott társadalomban sehová tartozni nem tudó lázadót nyújtott. Esztergályos Cecília Nagy Júliája rokonszenves, szerelme és párt-elkötelezettsége között vívódó lányalakot hozott. Nagyon tetszett Ruttkai Éva mindent megbocsátó Eszterje, Törőcsik Mari hamar megfáradt és megöregedett anyája, Garas Dezső örökvidám nagybácsija, Egri István humanitásból és gyávaságból gyúrt jéggyárosa, Bánki Zsuzsa kissé komikéra fogott nővéralakja, Sinkó László szótlan kémikusa, továbbá Sinkovits Imre, Kom- lós Juci, Kálmán György, Márkus László játéka. Ismételjük: az adaptálók a lehetetlent kísérelték m°g. Szerintünk sikerrel. És hézagpótló módon. Generációk sora-, előtt ez a tévéváltozat őrzi meg majd Déry Tibor regényét. Benedek Miklós Mezey István rajza Pályám emlékezete Néhány é-v óta minden májusban ellátogatnak Sárospatakra olyan neves öregdiákok, akik tanulmányaikat annak idején a tanítóképző intézetben vagy a 444 éves kollégiumban végezték. A Rákóczi Múzeum ugyanis edőadássorozatot rendez ilyenkor, és ezen a mai magyar politikai, tudományos, irodalmi, művészeti életünk egy-egy jeles, volt pataki diákegyénisége ad számot magasba ívelő pályájáról a diákváros közönségének, nem utolsó sorban a mai ifjúságnak — tanulságképpen. Az idei sorozat első előadását Vitányi Iván író, a Népművelési Intézet igazgatója tartja május 12-én a Rákóczi Múzeum előadótermében. Ugyancsak ő nyitja meg előző nap, május ll-én délelőtt Nagy B. István festőművésznek, a kollégium volt diákjának kiállítását. A következő előadó Azbcj Sándor műépítész, az algíri stadion tervezője, majd Szflts Jenő történész és Deme László egyetemi tanár, nyelvtudós lesz. Különösen nagy szeretettel és érdeklődéssel várja Sárospatak közönsége és ifjúsága, Huszár István elvtársnak, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének május 2G-i előadását, hiszen ő megyénk szülötte és tanulmányait a Sárospataki Tanítóképző Intézetben végezte. Színházi alvó Az úgy történt, hogy... Nem nevezem meg sem a darabot, sem a színházat. Nem ez a lényeg. A játék jó. a helyem se rossz. A harmadik sor. Teljes elmélyülésemet egyetlen — nem apró — mozzanat zavarta meg. Mögöttem a negyedik sorban először csak halk, később egyre erősödő szuszogás, diszkrét horkolás hallatszott. Arra gondoltam, talán lég- csőmegbetcgedésben szenved a mögöttem ülő, és ezért szedi nehezen a levegőt. Amikor már az előttem ülők is hátra- hátra tekintgettek, megbizonyosodhattam. hogy az erős szuszogás jóízű álom kísérője. *— Hát persze! Én vagyok a hibás — gondoltam. Biztosan nem Iát tőlem. Nem jók ezek a székek. Takarjuk egymást, én is majd kitöröm a nyakam, úgy nézem az előadást. Ez a jóember is megunta a nyaknyújtogatást, hajlongást jobbra-balra, hát elaludt, csak ne csapna ilyen zajt. Ügy drukkoltam egy színpadi sikolyért, vagy egy hangosabb kiáltásért, hátha felébred a színházt alvó. De nem. A szünetben megnéztem. Az biztos, hogy ráfért egy kis alvás. Na de itt? Vájjon miért a színházban akarja kipihenni a heti fáradtságot?! (ábrahám) Értesítés Értesítjük fogyasztóinkat, hogy fenntartási munkavégzés miatt az alábbi utcákban az áramszolgáltatást szüneteltetni fogjuk. 1975. május 10-én, 7—15 óráig: Középszer u. 54—68. számig 1975. május 15-én, 7—15 óráig; Testvérvárosok u. 28—38 számig Középszer u. 70—96 számig 1975. május 16-án, 7—15 óráig: Középszer u. 2—52. számig EMASZ 1. sz. Kirendeltség FELHÍVÁS BEISKOLÁZÁSRA! FIATALOK! VARUNK BENNETEKET SZAKMUNKÁSTANULÓNAK. . ,, VASSZERKEZETI LAKATOS, HEGESZTŐ, FELVONÓSZERELŐ SZAKMARBAN, Vidéki tanulók részére kollégiumi elhelyezést biztosítunk. Vállalatunk a MiiM-öszlöndíjon kívül » tanulókat TÁRSADALMI TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJBAN részesíti. JELENTKEZÉS és FELVILÁGOSÍTÁS: levélben, telelonon (37-292), vagy személyesen. / CÍM: Gép- és Felvonószerelő Vállalat kirendeltsége, Miskolc, Széchenyi u. 28. Seres János képei Göncön Szülőföldjének tiszteleg Seres János festőművész, főiskolai tanár az abaúji művészeti rendezvénysorozat keretébe illesztett kiállításával Göncön. A tanácsháza nagytermében kapott helyet a tárlat — valóságosan és jelképesen is a község szívében. Ez a kiállítás az egyéb művészeti rendezvényekkel együtt a közízlés fejlesztését kívánja szolgálni az encsi járás kis településein. Seres János ugyanolyan tudatos művészetpedagógus, mint amilyen igényes festő és grafikus. Olajképeiből, grafikáiból olyan válogatott gyűjteményt küldött szűkebb pátriájába, amely egész életművéről arányos áttekintést ad. A kiállított művek a festői fejlődés szakaszait is szemléltetik. A Göncön szereplő képek többsége most került először megyénkbeli kiállításra. Festményei, grafikái egyaránt arról tanúskodnak, hogy Seres János a szemérmes művészek fajtájából való. önmagáról csak áttételesen, képei közvetítésével szól. Alakos kompozíciót is csupán egyet állított ki Göncön: a régebben festett, belső szépséget érzékeltető Női fej című képet. A többi festménye, grafikája tájkép és csendélet. Ám ez a meditativ alkatú művész sohasem a látvány öncélú szépségéért fest meg, vagy rajzol tájat, tárgyakat. A jobbára visszafogott színekkel festett képei, a vonalak szűkszavúságával kizárólag a lényeget közlő rajzai emberi vallomások a külső — s a felszín alatt rejtező belső — világról. Akár áttételes önarcképnek is tekinthetjük például a szigorú rendbe szerkesztett, a színeket alig megvillantó Virágcscndélet-é t. Általában művészi erőssége Seres Jánosnak a világosan áttekinthető, céltudatos képszerkezet. A fák hajlékony ívei és az épületek mértani egyenesei jellemző kontraszttal fejezik ki a természet és az ember alkotásainak találkozását, Patakpart című festményén. Érzelmi közvetlenséggel örökíti meg a szűkebb haza tájait, a Hernád, a Sajó partrészleteit, a bükki erdőket. Grafikáin méginkább ím összegező szándék érvényesül. Néhány vonallal képes egy rét, egy domboldal, egy kitárulkozó völgy végtelenbe vezető távlatait érzékeltetni. Üjabb grafikái, festményei némelyikén pedig már csak sejteti a természeti motívumokat, s szinte absztrakt jelzésekkel fejezi ki a táj, az évszak lényegét — mint például a Táj fákkal, vagy a Havas táj című műveken. Egyik legújabb festménye, az öreg ház színbeli gazdagodásával lepi meg a nézőt. Lehet, hogy ez a kép egy újabb festői fejlődési szakasz kezdetét jelzi Seres János művészi útján. Gönc után az ózdi járás községeiben állítják ki Seres János összefoglaló jellegű tárlatát. Bcrccz József Kórustalálkozó az aggteleki cseppkőbarlangban Hagyomány szentesíti, hogy megyénk ének-zenefagozatos általános iskoláinak énekkarai esztendőnként az aggteleki cseppkőbarlang hangversenytermében rendezik meg tanévzáró műsoros találkozójukat. A találkozó és az ezzel kapcsolatos együttes hangverseny rendezője minden évben más-más iskola. Az idén a rudabányai énektagozatos általános iskola a soros a rendezésben. A hangversenyt május ll-én délelőtt U órakor nyitja meg Lázár Jenő, az Edelényi járási Hivatal elnöke. A találkozón öt Iskolai kórus vesz rész. Miskolcot a számú és a xö. számú éne£tagozatos általános iskoláit képviselik a hangverseny műsorában, a vidéki városokat, községeket pedig Sárospatak. Mezőkövesd és Rudabánya iskoláinak énekkarai A hangverseny zsűrijének elnöke Tar Lőrinc, az Egri Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára. A találkozón ezúttal is elhangzik olyan kórusmű, amelyet valamennyi résztvevő kórus együU énekel. Ez n szám most Juháí& Frigyes Áprilisi ének című szerzeménye. A közös számot Bárány! Dezső megyei szakfelügyelő vezényli. A kórustalálkozót szalunaá módszertani tanácskozás követi.
