Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-07 / 105. szám
1975. május 7., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Idegenforgalmunk Megyénket természeti adottságai nagymértékben alkalmassá teszik az idegenforgalom fejlesztésére és fellendítésére. Természeti értékeink olyan vagyont és lehetőséget képviselnek, amelyeknek kihasználatlanul hagyása nem csupán forintban kifejezhető veszteség, hanem erkölcsi is. E gondolatok jegyében foglalkozott ülésén az Észak-magyarországi Intéző Bizottság megyénk idegen- forgalmi helyzetével és az ifjúsági turizmus helyzetével. Az IBUSZ irodavezetője, Tárnái Csaba ezzel kapcsolatban elmondta: — Sajnos, Borsod megye területi irodáinál szűk az autóbusz-kapacitás. Egyre nagyobb igény mutatkozik a kisebb kocsikra, hiszen egy- egy üzem vagy vállalat kollektívája nem tudja kihasználni a 48 férőhelyes buszokat, a díjat viszont ki kell fizetniük értük. így aztán legtöbbször inkább visszalépnek az utazástól. Az említettől kisebb kocsikat viszont a magyar ipar nem gyárt. Pedig ezek segítségével köny- nyen és jobban megoldható lenne sok, megyénk tájait, műemlékeit bemutató csoportos kirándulás. A jelenlegi helyzet mellett úgy tűnik, hogy megyénk lakosai ha akarják is, csak nehezen ismerhetik meg megyéjüket. — A másik problémánk, — de ez országosan is tapasztalható — az olcsó szállodák, szálláshelyek hiánya. A mostani helyzetet figyelembe véve csaknem hiábavalónak tűnik a szerényebb jövedelműek körében végzett propagandamunka, mert hiába szeretnének az emberek túrázni, kirándulni, ha nem tudunk nekik megfelelően olcsó szállodai és étkezési lehetőségeket biztosítani. Érdemes volna foglalkozni azzal a megoldással, amit például az NDK-ban és Csehszlovákiában már bevezettek. Ez a szállodai árak kettős rendszere, amely a belföldi turizmust helyezi előtérbe. Megyénk nagy gondja, hogy nincsenek speciálisan borsodi rendezvényeié. Olyanokra gondolok itt, mint például a soproni hetek, a Sa- varia-napok, vagy a debreceni virágkarnevál. Pedig ezek jelentős tömegeket mozgósítanának megyénkben. A jövőben meg kell próbálnunk ilyeneket szervezni, s ezek az idők során egyértelműen Borsod rendezvényeivé válhatnának. Fontos lenne mielőbb megépíteni a népkerti szállodát Miskolcon, de Miskolc-Ta-' polca és Lillafüred éttermi kapacitásának növelése is szükséges. Feltétlenül gon-1 dőlni kell terveinkben egy új Hernád menti kemping kialakítására is. Ennek főleg az átutazó lengyel turisták szempontjából volna jelentősége, de nagyban tehermentesítené a miskolc-ta- polcai kempinget is. — Ma még főszezonban igen nagy számban kell a szállást kereső ifjúsági — elsősorban diák — csoportokat elutasítani — mondta Sebők Gyula, az Express. Utazási Iroda vezetője. — Sajnos, a közeljövőben olyan szálloda- építésre nem lehet számítani, amellyel ezek az igények teljesen kielégíthetők lesznek. Ezért a meglevő lehetőségek feltárása és jobb hasznosítása a legfőbb feladatunk. Tettünk már intézkedéseket a nagyobb munkás- és diákszállások bevonására, de az eredményeink még közelről sem olyanok, amilyeneknek lenni kellene, hiszen még a középiskolai kollégiumok mintegy 2500—3000 fiatalt tudnának fogadni nyári időszakban. Ennek a fele sincs kihasználva. Az ifjúsági turizmus fejlesztése érdekében terveinkben szerepelnek olcsó, faházas szálláshelyek létesítése is, például Aggteleken az elkészült 100 mellé további 300-at. tervezünk, Miskolcon az Éden- kertben 500 férőhely megvalósítására kerül sor. Bevonjuk a jövőben a turistaházakat is céljaink előrevi- telébe. Tárgyalásokat folytatunk a Belkereskedelmi Minisztériummal, hogy a szent- léleki turistaházat és környékét ifjúsági táborozóhely- lyé fejleszthessük és az Express kezelésébe vegyük. Az ifjúsági turizmusban résztvevők étkezési lehetősége sokat javult az utóbbi években. Még mindig nagy problémát okoz azonban az ebédeltetés, ugyanis a fő étkezési időkben mindenütt általános a zsúfoltság. A költségek csökkentése érdekében a fiatalok egy része az Állami Ifjúsági Bizottságtól 7,50-es áron étkezési utalványt kap. Sajnos, a bürokratikus beváltási rendszer és az elaprózottság miatt ez a próbálkozás sem eredményes, — mondta az irodavezető. Vásárhelyi Istváa Most érdemes beszerezni a naposbaromfit A nagyüzemi és háztáji gazdaságok ebben az évben is folyamatosan szerezhetik be a naposbaromfit. A Baromfikeltető Állomások Borsod-Abaúj-Zump- lén megyei Központja Pulitokról, Szikszóról, Olaszliszknról látja el a gazdaságokat, a keltetőállomásokon kívül felvesznek rendeléseket a vállalat miskolci központjában, a Fazekas útra 2. szám alatt is. Milyen választék áll a vásárlók rendelkezésére az idén? A naposcsibe fajták közül először is meg kell említeni a dán importból származó New Hamp- shire-t. Ez a baromfi széf> sárgásbarna szinti, évi tojáshozama 200—2?0 darab. Kcltős Insz- nosítású fajta, melyet azonban nagyobbrészt mégis a húsa miatt tenyésztenek. Barna héjú tojása van, arr.it hazánkban sokan szívesebben vásárolnak, mint a fehéret. A mostanában beszerezhető fajták közül a New Hampshire bírja a legjobban a hazai tartási körülményeket. Az ára darabonként, 4 forint 50 fillér, Puthokon és Szikszón közvetlenül megvásárolható. Nagyobb mennvisérrben papírkartonokban szállítható a naposbaromfi, egy dobozban 100 fér el. Általában n termelöszövetke- xetek és az állami gazdaságok keresik inkább n hybro elnevezésű húshibridet. Afcboz, hogy a húshibrid baromfi vágható legyen, egészen minimális takarmányt igényel. Ebből a holland import hibridből rövidesen sok millió lesz az országban, a háztáji gazdaságokban a tapasztalatok szerint általában ebből kevesebbet tartanak. A vállalat olaszliszkal telepén keltetik a holland Jansen kacsákat. Ezek az eddig ismert fajtáknál finomabb felépítésűek. Kitűnő alapanyag a pecsenye kacsa tenyésztéshez, ugyanis ellentétben a hazai fajtákkal, ez nem zsíros. Érdemes számolni ennek a kacsafajtának azzal a tulajdonságával is, hogy az Ismertebb fajtáknál többet tojik, évi 150—160 darabot. A Jansen kacsa Is naposba- roinfikcnt kerül eladásra, darabja 12 forint. A baromfincveléshez szükséges tartási rendet a nagyüzemek telepein könnyen be tudják tartani, mint ahogy ez a háztájiban sem okoz gondot, mindössze a kacsa nevelése érdemel nagyobb figyelmet mégpedig az elsó két hét alatt. Ez alatt óvni kell u naposbaromfit, s különösen a kiskacsákat a megfázástól. A néha még hűvös nappalok ellenére is ilyenkor érdemes beszerezni a naposbaromfit, hiszen annál előbb éri el a szükséges súlyt, annál előbb hasznosítható. íz újjászülető lemeztárban Néhány évvel ezelőtt sokan úgy vélték, hogy a szűk völgyben épült Borsodnádasdi Lemezgyárnak nincs jövője, fel kell számolni az üzemet. Azóta sok minden történt; új gyártó- csarnokot építettek, megújult, megnagyobbodott a gyár. Legnehezebb helyzetük a hengersori dolgozóknak volt, akik az ócska gépeken fáradságos fizikai munkával gyártották a le- mezeket. Ez a gépsor rövidesen megszűnik és az alsó képünkön látható korszerű hengerek kerülnek ennek is a helyére. i A régi hengersornál valóságos munkáshadsereg nehéz fizikai munkával szolgálta ki a gépeket Az új hengersoron fiatal lányok, fiúk Irányítják a gépek működését Fotó: Szabados György Kincsünk: a szemünk A közelmúltban tanácskozott Miskolcon a megyei Vezető Kórházban a Magyar Szemorvos Társaság vándor- gyűlése. A kétnapos eseménysorozaton az ország számos -jeles szemspecialistája tartott előadást a szem- sérülésekről, azok gyógyítási lehetőségeiről. Az előadások szüneteiben a leggyakrabban előforduló sérülésekről, azok kimeneteléről, megelőzési lehetőségeikről beszélgettünk a szemorvosokkal. Dr. Bőgi Jiilia és dr. Tors Eszter Budapestről jött. Előadásuk a gyermekkori szemsérülésekről szólt. Témájukkal kapcsolatban elmondták: — Sajnos, sok szülő felelőtlensége, vagy meggondolatlansága okoz gyermekének — legtöbbször maradandó — szemsérülést. A már járni tudó picinyek mindent megfognak, mindenütt szeretnek jelen lenni. Ennek következtében óhatatlan, hogy magukra ne rántsanak valamit. Egy-egy, az alacsonyabb asztalon vagy hokedlin hagyott forróvizes tál, fazék végzetes égett sérülést okozhat. Ennek gyógyítása rendkívül körülményes. De sok bajt okoznak a törékeny tárgyak is. Egy-egy hamutartó, üveg vagy bögre leesésekor nagy a valószínűsége annak, hogy az alacsony gyermek szemébe fúródik először a szilánk. Operálni kell, utána pedig szintén hosszú kezelés következik. Sajnos, előfordulnak maradandó, súlyos sérülések is. Dr. Kovács Margit debreceni tapasztalatairól beszélt, amelyek azonban az egész ország területén, mindenütt egyformán érvényesek: — A háztartásokban történt sérülések nagy részét felnőtteknél, de elég gyakran gyermekeknél is a kávéfőző felrobbanása okozza. Ennek leggvakoribb oka a helytelen használat, a sietség. A túltömött berendezést szétveti a gőz, s a belőle kirepülő, nagy sebességű forró szemcsék égetett sérülést okoznak. A szemcsék eltávolítása már eleve bonyolult feladat, mivel nem szilárd, hanem megpuhult anyagúak. Az égetés önmagában is nagy károkat okozhat a szemlencsén, ebben az esetben viszont hozzájárul még a becsapódás által okozott sérülés is. Kezeléseink során meglehetősen jó eredményeket érünk el, de még így is gyakori a maradandó károsodás. Felvilágosító előadásokon nem győzzük elégszer hangsúlyozni: óvakodjék mindenki a hibás kávéfőzőtől. Legjobb ilyenkor megszüntetni a további melegítést és a kihűlés után szétbontani a készüléket. Ez a kis többletmunka megéri a fáradságot! Dr. Köröndi István Budapestről, az ittasság szerepét elemezte a szemsérülések létrejöttében: — Az alkoholizmussal országszerte rengeteg a probléma egészségügyi vonatkozásban is. Hogy milyen károsodásokat idézhet elő, azt csak mi tudjuk igazán. Elsősorban most nem a szemidegekre kifejtett, romboló hatásra gondolok — bár az is sok súlyos esetet jelent —, hanem a külső behatások okozta sérülésekre. Az ittas ember kötekedő természetű, gyakran kerül embertársaival összetűzésbe, aminek legtöbbször komoly külsérelmi nyomai maradnak. Egy-egy verekedés, civakodás sok esetben a szemet sem „hagyja ki”. Az ütések, ökölcsapások nyomán felrepedt szemhéjak, „monoklik” talán első pillanatban nem tűnnek súlyosnak, de sohasem lehet tudni, nem vált-e le valamelyik idegvégződés, vagy nem pattant-e meg egy-egy ér. Egy-két nap múltán viszont már igen nehéz segíteni. De az ittas ember gyakran el is eshet, s a sérülések gyakran vaksághoz, hosszan tartó csökkentlátáshoz vezetnek. Csak néhány kiragadott példával foglalkoztunk a tanácskozás anyagából. Egy dolog azonban ezekből is világosan kitűnik: drága kincsünkre, a szemünkre nem vigyázunk eléggé. A felelőtlenség, a kapkodás helyrehozhatatlan következményekkel járhat. V. L Mit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol Jár-e a felmondási időre munkabér? Fazekas Bélánó (3539 Miskolc, . Irinyi u. 5. sz.) olvasónk családi okok miatt munkaviszonyát felmondta,-a felmondási időt ledolgozta és azt kérdezi, hogy a felmondási időre jár-e munkabér? A Munka Törvénykönyve szerint a határozatlan időre létesített munkaviszonyt felmondással mind a vállalat, mind a dolgozó bármikor megszüntetheti. A vállalat részéről történő felmondással kapcsolatosan a törvény korlátokat és feltételeket határoz meg, mint például: a vállalatnak a felmondást írásban kell közölnie és abból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. A határozatlan időre szóló munkaviszonyt a dolgozó felmondással általában bármikor és indoklás nélkül megszüntetheti. A dolgozó a vállalattal megállapodhat abban, hogy a munkaviszony a felmondás közlését követően azonnal vagy a felmondási idő eltelte előtt megszűnik. A felmondás egyébként olyan egyoldalú nyilatkozat, amely arra irányul, hogy a munkaviszony — a felmondás közlését követően — megjelölt időtartam elteltével megszűnjön. A felmondási idő 15 naptól 6 hónapig terjedhet, de a kereten belül a konkrét felmondási idő mértékét a kollektív szerződés szabályozza. A jogszabály szerint a vállalat a felmondási idő egy részére vagy annak teljes tartamára a dolgozót a munkavégzés alól felmentheti. A felmentés időtartamára a dolgozót átlagkeresete megilleti. Ha a munkaviszonyt a vállalat mondja fel — a dolgozó elhelyezkedésének elősegítése céljából — a kollektív szerződésben meghatározott időre (15 és 30 nap között) a dolgozót köteles felmenteni a munkavégzés alól. Ha a munkaviszony felmondására a dolgozó részérói kerül sor, akkor a felmondási idő, a munka alól való díjazott felmentés kérdésében közösen is meg lehet egyezni, de megegyezés hiányában a vállalatot nem lehet kötelezni a munkavégzés nélküli bér kifizetésére. A felmondást követően a munkaviszony megszűnéséig a vállalat és a dolgozó a munkaviszonyból eredő kötelezettségeiket teljesíteni kötelesek. Az alacsony összegű nyugellátások felemeléséről A Minisztertanács 1010/ 1975. számú határozata szerint 1975. július 1-től felemelik a munkásalkalmazotti; a mezőgazdasági szövetkezeti; a kisipari-magánkereskedői nyugellátásokat és a szociális ellátások összegét. A határozat szerint megjelent a SZOT 1/1975. számú szabályzata, amely tartalmazza a végrehajtási rendelkezéseket. A SZOT szabályzata alapján differenciáltan általában havi 200. 140 150. 100, 80. 60 forinttal emelik a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló rendelkezések alapján járó nyugellátásokat. Az első csoportba általában a felszabadulás előtti és az 1950-es évekig hatályban volt jogszabályok szerint megállapított ■ nyugellátások vannak felsorolva, majd csökkenő összeggel a későb- ,bi évek hatályos jogszabályai alapján megállapított nyugellátások következnek a legkisebb összegek feltüntetésével. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek (szak- szövetkezetek) tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló rendelkezések alapján járó nyugellátások összege havi 80. 60 forinttal kerül felemelésre a nyugdíj legkisebb összegének megjelölésével és azzal, hogy legfeljebb 1600 forintra lehet emelni. A kisiparosok (magánkereskedők) kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló rendelkezések alapján járó nyugellátások az előbbi elvek figyelembevételével szintén emelésre kerülnek. A hadigondozási járadék és a rendszeres szociális segélvjellegű ellátások felemelésével kapcsolatos végrehajtási rendeletek a közeljövőben jelennek meg. A Minisztertanács határozatát és a SZOT szabályzatát tartalmazó 28. számú Magyar Közlöny kaphat*“ az újságárusoknál Dr. Sass Tibor
