Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-25 / 121. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 A 1975, május 25., vasárnap Portugáliába készül a Hegyalja Népi Együttes Mozgalmas művelődési program Sátoraljaújhelyen Uszályok a Bodrogon Pf 7~ y t i Imre György munkája ATZOK A SÁTORALJAÚJHELYI Kossuth Lajos Művelődési Központ igen gazdag tavaszi programmal szolgálja a város közművelődésének ügyét. Megkülönböztetett figyelem kísérte a lakosság és a szakemberek részéről egyaránt a legutóbbi időszakban a gazdasági-technikai tájékoztatást hatékonyan erősítő műszaki hetek rendezvény- sorozatát. A műszaki heteknek már évtizedes a hagyománya a zempléni vidék dinamikusan iparosodó városában. A rendezvénysorozat jó alkalmat teremtett az idén is arra, hogy a különböző jellegű üzemek kölcsönösen megismerjék egymás tevékenységét. eredményeit és problémáit, a lakosság pedig az üzemi látogatásokon, filmvetítésen betekintést nyert egy-egy iparágba, a helyi üzemek életébe, közelebbről megismerkedhetett a technika új vívmányaival is. Igen hasznosnak bizonyult a művelődési központban rendezett tanácskozás, amelyen a műszaki vezetők az üzem- és munkaszervezés legújabb eredményeit vitatták meg. Sajátos szakterület szakmai tapasztalatcseréjére adott lehetőséget a megye energetikusainak Sátoraljaújhelyen megtartott találkozója. A lakosság széles rétegeit érintette közvetlenül az ugyancsak a művelődési központban megrendezett lak- berendezési ankét, amelyen az ország legjelesebb belső építészei tartottak tájékoztató előadásokat a korszerű J 'Íráskultúráról, s az otthon : ürnyezetének esztétikájáról. Az ankéthoz kapcsolódott a belső építészeti kiállítás megnyitása. Ennek a színe- : >n, szemléletes kiállításnak az anyagát a budapesti be- ■ itató után vidéken elsőül ’.toraijaújhelyen láthatja a Egy nagyszabású értekezlet. ha úgy tetszik, ülés eseményeiről szólt a minap a rádió tájékoztatója. Az ün- epélyes megnyitó után — ondja a riporter — a részt .vők három szekcióban folyatták tanácskozásukat. Igen, a világért sem munkacsoportban, tagozatban vagy szakosztályban, hanem kizárólag szekcióban. Mint ahogy a népgazdaságnak sem a kü- rinbüző főágait, a sportpálya -‘látójának vagy a színház hézőterének sem egy-egy el- ülönített szakaszát említjük, anem a szektorát. Ügykezelő, ügyintéző, hivatalnok sincs már nálunk, csak adminisztrátor, s az ország élén sem kormány áll, hanem adminisztráció, A felmerülő gondokat, nehézségeket, kérdékiállítás e hó 26-ig tekinthető meg. Hagyományosan kapcsolódott a műszaki hetek rendezvénysorozatába a sátoraljaújhelyi szocialista brigádok vezetőinek tanácskozása, amelyen dr. Bartha István, a sátoraljaújhelyi pártbizottság első titkára értékelte a szocialista brigádmozgalom helyi eredményeit és tapasztalatait. E héten került sor a művelődési központban a gazdasági vezetők tanácskozására. Ezen Vavrek István, a városi tanács elnöke ismertette az ötödik ötéves tery előkészületi munkáit városi szinten. Közelebbi ismeretségbe kerülhetett a lakosság a példásan megszervezett üzemlátogatáson a város három jelentős ipari üzemével: az ELZETT Művek itteni gyárával, ahol egyebek között a Zsiguli személygépkocsik különféle zárszerkezetei készülnek, az itthon és külföldön is jó hírt kivívott Hegyalja Ruházati Szövetkezettel és a Finommechanikai Vállalat tekercselő üzemével. A MŰSZAKI KULTÚRA fejlesztését szolgáló rendezvénysorozaton kívül változatos, egyéb ismeretterjesztő és művészeti programról is gondoskodott a városi művelődési központ.) Sok ezren tekintették meg a Sátoraljaújhely képekben című színes dokumentációs kiállítást. Ennek képanyagával készül, a hamarosan napvilágot látó igényes helyismereti kiadvány, ami a felszabadulás 30 éves jubileuma alkalmából betekintést ad arról a fejlődésről, amely a több mint 700 éves város legutóbbi három évtizedében új, történelmi korszakot nyitott. Művészettörténeti értékű volt a Nemzeti Galéria és a város által közösen rendezett Sima Dezső emlékkiállítás, amelyen a magyar seket, feladatokat sem akarjuk már megoldani, hanem csupán a problémákat „variálni”. Nagyképűségből, rosszízű sznobizmusból, tudálékosságból vagy éppen tudatlanságból teletűzdeljük beszédünket, írásunkat idegen szavakkal, pedig szép, kifejező magyar szavaink vanak helyettük. Dehát valaki időnként útjára indít egy-egy idegen szót, mi „divatosnak, korszerűnek” találjuk, felkapjuk, és kényelemszeretetből el sem engedjük magunktól, hanem egymást utánozva, únos-untalan használjuk. Hogy én is „korszerűen” fejezzem ki magam, valósággal — kampányt csinálunk belőle... (hej) hegyvidék egykori megbecsült festőjének pasztell-ké- peit mutatták be. A tavaszi évad utolsó hetei sem szűkölködnek majd emlékezetesnek ígérkező kulturális eseményekben. Jó szomszédként tevékeny részt vállal Sátoraljaújhely a sárospatakiak rendezvényeiben. Újhely kollégiumaiban kap otthont három napra, a más megyékből, s a Budapestről érkező diákok egy része. Az újhelyi középiskolák diákegyüttesei közül pedig több is kiérdemelte, hogy a fesz- tiváljellegű bemutatón szerepeljen. Az idén ugyanis először lesz fesztiválszerű a pataki diáktalálkozó — melyre az országos rendezőszerv hívja meg az egyes művészeti ágakban eddig kiemelkedő teljesítményt nyújtott diákegyütteseket. Ezek között szerepel meghívottként az újhelyi közgazdasági technikum néptánc csoportja, a Kossuth Lajos Gimnázium két versmondója es az iskola jó hírű vegyeskara. Nem sokkal a diáknapok után, június elején országos minősítő kórus-hangverseny színhelye lesz a sátoraljaújhelyi művelődési központ. Ezen a minősítő hangversenyen falusi kórusok és pávakörök vesznek részt. DE NEMCSAK a helyi kulturális események érdemelnek figyelmet. Stílusos csattanója lesz a nemzetközi hírű Hegyalja Népi Együttes tavaszi évadjának közelgő külföldi vendégszereplése. Az újhelyi együttes a Kulturális Minisztérium és a Népművelési Intézet megbízásából Magyarországot .képviseli a június 6—20-ig a Portugáliában sorra kerülő Santa Rem-i nemzetközi néptánc fesztiválon. Az együttes tagjai, vezetői naponkénti próbákkal készülnek a megtisztelő küldetésre, hogy a bodrogközi és hegyközi táncokkal a képviselő országban, a nagyvilág szeme előtt méltóképpen képviseljék a magyar népművészetet. A «yennckiiiipon Meseíilm és zsákbafutás Ebben az évben is érdekes, tartalmas programok várják a kispajtásokat, ma, május utolsó vasárnapján — a gyermeknapon. A Lenin Kohászati Művek szakszervezeti ^ bizottsága például a Bartók j Béla Művelődési Központba várja ma a legjiatalabbakat. ; Ígéretük szerint a nap a vidámság és játék jegyében jog eltelni. Lesz könyvvásár, és játékvásár is. A műsor délelőtt kilenc órakor jilmvetítéssel kezdődik. A gyerekek az Arany sárkány című magyarul beszélő mesefilmet tekinthetik meg. A filmvetítés után kerül sor az izgalmasnak, érdekesnek ígérkező vidám versenyekre, melyeken ériékes díjakat nyerhetnek a legügyesebbek. Így a programban olvashatunk táncversenyről, székes játékról és zsákbafutásról. A torkosabbak is „ringbe” állhatnak, számukra ugyanis krémesevő versenyt hirdettek meg. J INKÁBB CSAK szimbóli- kus, hogy a Rajzok idei tárlatát a 75 esztendővei ezelőtt elhunyt nagy magyar festő, Munkácsy Mihály emlékének szehtelték. A Miskolci Galéria nagytermében felállított festoállvány, rajta a ceruzavázlattal jelzi ugyan az évfordulót, de nem határozza j meg a kiállítást magát. Vi- j szont kétségtelen tény, hogy sajátos varázst kölcsönöz neki, azt a varázst, amit csak a géniusz tud megteremteni — de mindig meg is teremti —, bár ezúttal csak egy vázlat, nem valamelyik világhírű, a művészettörténetben nagyon is számon tartott tablóképe előtt állhat meg az érdeklődő. A Rajzok — az említett tiszteletteljes főhajtás mellett — ízzig-vérig mai kiállítás. A Magyar Képzőművészek Szövetsége Észak-magyarországi Területi Szervezetéhez tartozó művészek hagyományos — most már nyugodtan fogalmazhatjuk így! — kiállítása, melynek csak javára vált, hogy újabban más, rangos művészeket is meghívnak rá. Elsősorban olyan alkotókat, akik a grafikai biennalé- kon rendszeresen jelentkeznek, de különböző kiállításokkal, vállalt szereplésekkel szorosabban kapcsolódnak Miskolchoz. így ezen a tárlaton 15 meghívott művész munkáit láthatja a közönség, többek között Reich Károly, Kass Jánosx Csohány Kálmán, Bognár Árpád, Bálványos Huba, Goes Gábor, Ágotha Margit, Rékassy Csaba értékes lapjait állították ki. S ezúttal majdnem teljes a „hazai” alkotók névsora is, a területi szervezethez tartozó jeles művészek' mindegyike küldött művet a kollektív tárlatra. Igazán a teljesség igénye nélkül említjük e sorból Feledy Gyula, Lenkei Zoltán, Lukovszky László, Pelhö János, Czinlce Ferenc, Lóránt János, Bozsik István nevét, akiknek lapjai értékes és izgalmas „színei” az idei Rajzok-nak. összességében véve 44 alkotó 103 lapja nyert elhelyezést a Miskolci Galéria két termében, s a kissé hiányos felsorolás is jelzi, hogy neves művészeink ezúttal is jelentkeztek. A KÉPZŐMŰVÉSZET történetének legragyogóbb alkotói a képzőművészet alfájának tartották a rajzot. A leg- primérebb, a legközvetlenebbül ható műfajt, s kétségtelenül, hogy ebből ered maga a művészet is. Maga a rajzművészet azonban sokágú, sokszínű műfaj, benne foglaltatik a ceruzarajztól a grafikáig minden. E sokszínű rajzművészetnek nincs minden vállfája képivselve az idei Rajzok-on, hiányzik — vagy legalábbis alig-alig fellelhető — a sorból a kroki, az újságrajz és a tanulmány. Ez kétségtelenül gyengéje a kollektív tárlatrak. Más oldalról viszont a kiállítás erényeként kell említenünk a témaválasztás gazdagságát, a megfogalmazás, a művészi megközelítés sokszínűségét. Sajátos légkört teremt a tárlaton véleményünk szerint, hogy a művészek nagy többsége a humor oldaláról — persze más-más mértékben — öntötte rajzba gondolatait, érzéseit. Csohány . Kálmán Falum eltűnt figurái-nak öt lapja ezúttal nemcsak a művésztől már megszokott balladái tömörség jegyeit hordozza magán, hanem azt a bölcs, derűs mosolyt is, amely éppen a balladát megteremtő paraszti nép sajátja. Egy egészen másfajta művészi világot képviselnek Bálványos Huba már-már drasztilcumba hajló, kegyetlenül lényegbe vágó, az emberi természet fonákságait boncolgató rajzai, s megint egy másfajta művészi világot, ábrázolásmódot Bognár Árpád kesernyésen groteszk figurái. S hogy az effajta ábrázolásmódot képviselő művészetnél maradjunk, igazán szívesen néztük Máger Ágnes derűs, inkább csak a rácsodálkozás mosolyát hordozó, a pillanat fonákságának szépségét megragadó rajzait. A kiállításon egy egészen más eszmeiséget képvisel Feledy Gyula, aki minden rajzában — önmaga poklait megjárva — végül is a tiszta logikumra, a tiszta emberi világra tud koncentrálni. Nagyon tetszettek Pethő János elementáris erejű, gyötrődő alakjai, Lukovszki László szintén mélységeket megjáró kompozíciói. Czinke Ferenc népi ihletést hordozó lapjai — például a Kiszebaba — ezúttal is elevenen hatnak. Szívesen említjük meg Sulyok Gabriella lapsorát, amelyeket Thomas Mann József és testvérei című munkájához készített. E pókháló finomságú és -szerű rajzok kú- szaságukban is egységesek tudnak maradni. A SORT FOLYTATHATNÁNK MÉG, hiszen nem szóltunk Reich Károly harmonikusan tiszta ceruzaraj- zairól, Kass János belső fe- szílettségű lapjairól és a többi kiállító művészről, úgy tűnik, hogy néhányan mintha belső zsákutcába kerültek volna, s így korábbi jelentkezéseikhez képest elmaradlak egy kicsit, vagy nem tudtak újat hozni. Talán ez is oka annak, hogy a Rajzok idei tárlata, bár kétségtelenül van javulás a művészi szintben a korábbi kiállításokhoz képest, nem tud hozni igazán jelentős előbbrelépést. S megjegyzésünk elleiV’i;e ia úgy véljük azonban, hogy a kiállítás mindenképpen megérdemli a nagyközönség figyelmét. Hiszen a részvevő alkotók elismert művészi fel- készültsége és művészi értéke garantálja a jó kiállítás élményét. Csutorás Annamária Berecz József SERFÖZŐ SIMON Szólaltassad! Vesződtél ifjúságod melegénél. Az egyedül maradásod éjszakáján hited ütést kapott, csillagszomorító verést, vasszédítő rúgást. A magas fa, az egyenes fa beletánlorodott. Megváltód sose volt, sose lesz. Felleghajtó időben, kezeddel keresett kenyéren nőttél fel — munkára fogva. Szádban a mindenkori szegények szava — szólaltassad! S küld messzebb a távolságot, támaszd ki a merőlegest karóval, készíts jófogású igazságot! A mindennapi szűkös reményen kel! kitartanod. A szorongás toronyhosszú 4- trombitájának szavában menteni mosolyainkat, az örömöt óvnod; s magunkhoz kell emberíteni az időt, a kijelölt égtáj felé irányt adni sorsunknak, s elvégezni a jövőt. Kell a hasznos szó, • azokhoz tartva magad, akik elmúlásuk is dolguknak tudják. Letéve maguk végül, mint egy kész munkát. rtagyközönség. Az érdekes Kampányszavak
