Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-04 / 103. szám
1975. május 4., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Munkásküldöttek Az üzeme demokrácia új fóruma a Volán 3-as számú Vállalatánál — Nagyon jó időszakban kezdjük a kísérletet. El kell készítenünk, meg kell vitatnunk a vállait ötödik ötéves tervét, az új középtávú tervidőszakra vonatkozó kollektív szerződést, ki kell dol- goznunk a bérfejlesztés, s a nem pénzbeli részesedés felosztásának módjait, arányait. Ba'ksa László, a Volán 3- os számú Vállalatának szak- szervezeti titkára tömöríti így az üzemi demokrácia új fórumának: a munkásküldött rendszer létrehozását, s a vele szemben támasztandó követelményeiket. Az ezzel kapcsolatos központi párt-, SZOT-, minisztériumi leiratban ezeket olvashatjuk: „Az üzemi demokrácia jelenlegi működése és hatékonysága nem felel meg a fejlődés támasztotta követelményeknek, ezért azt mind tartalmában, mind módszereiben tovább kell fejleszteni. Az üzemi demokrácia működésének legfőbb letéteme- nyesei és meghatározó politikai-szervezeti keretei a vállalati párt- és szakszervezeti szervek. Ezért az üzemi demokrácia továbbfejlesztése mindenekelőtt a párt- és a szakszervezeti demokrácia erősítését, a meglevő szervezetek, fórumok jobb kihasználását, i gazdasági vezetés színvonalának emelését, a vállalati belső mechanizmus korszerűsítését követeli. Az üzemi demokrácia meglevő fórumai munkájának tartalmasabbá tétele mellett kívánatos, hogy 1975-ben néhány vállalatnál tapasztalat- szerzés céljából, kísérleti jelleggel működtessék a munkásküldöttek tanácskozását.” Igen nagy tisztesség és ezzel együttjáró politikai, erkölcsi felelősség is. hogy az országban 25 vállalat között, és a KPM vállalatai közül egyetlenként a Volán 3-as számú Vállalata kapott ilyen nagy megbízatást. ................................................. A kérdés önmagából adódik, mivel érdemelte ki a kollektíva a kísérlethez való megbízatást? Mindenekelőtt azzal, hogy a megye nagy szállító szervezete hosszú évek óta jó eredménnyel munkálkodik. A kongresszusi felszabadulási versenyben kiérdemelte a KPM és az érdekelt szakszervezet dicséretét. A vállalatnál az utóbbi időben az üzemi demokrácia több új vonását ' erősítették meg. Ilyen többek között, hogy a pártbizottság, a szak- szervezeti bizottság, s a gazdasági vezetés mind több hatáskört, döntési jogot lead. A sok közül legjellemzőbb, hogy például kiváló dolgozó kitüntetésre a szocialista brigádok tesznek javaslatot. Ez a kitüntetések (15 százalékára vonatkozik. Esetenként az igazgatói tanácsülésen, valamint a szakszervezeti bizottság ülésein az adott témákban részt vesznek meghívottként munkások, szocialista brigádvezetők. Az új fórum előfutára ez év február 3-án tartott tanácskozás volt. A nagyvállalat különböző területeinek száz munkása vett részt ezen. Ezek az emberek a küldöttekre jellemző felelősséggel mondtak el hasznos javaslatokat, észrevételeket, az ez évi feladatokkal, s többek között az energiatakarékossággal kapcsolatosan. Sok hasznos javaslat hangzott el, s ennek 80 százalékát hasznosíthatták. A vélemények megerősítették a vezetést a döntésekben is. Az egyik felszólaló úgy vélekedett; szükséges az anyaggal, energiával való takarékosság. Ö is részt vesz benne. De a korábbitól jobban kell anyagilag is ösztönözni. Ez is hozzájárult, hogy a kollektív szerződésben rögzítették: 400 ezer forinttal jutalmazzak ez évben az anyaggal, energiával takarékoskodó dolgozókat. Sokat várnak a 3. számú Volánnál az új fórumtól, a munkásoknak a vezetésbe való fokozottabb részvételétől. Már e hónapban hozzákezdenek az előkészítéshez. A vállalat minden üzemigazgatóságán, főnökségén — termelési tanácskozáson — létszámarányosan jelölik ki a küldötteket. Az új fórum; nem a meg- lévőek alatt, vagy fölött, hanem a régieket kiegészítve, segítve működik majd. A küldöttrendszert alulról fölfelé haladva szervezik. Először az üzemigazgatóságokon, főnökségeken választják meg őket, majd vállalati szinten. A mintegy másfélszáz küldöttből 100 a munkások, s ötven — egyharmad — a párt. a szakszervezet, a KISZ a gazdasági vezetés javaslatai alapján kerül megválasztásra. Évenként legalább kétszer tartanak majd küldött- értekezletet, melyet küldöttbeszámolók követnek. A korábbi jó tapasztalatok alapján 3—4 küldött az igazgatói, s 5—10 a szakszervezeti tanácskozáson képviseli az őket megválasztó dolgozókat. A küldöttek választását — mint írtuk — hamarosan megkezdik. Ennek jó megszervezése, a kollektívák megfontolt választása alapozza meg az új fórum hatékonyságát. Csorba Barnabás Fancsali forintok A FALU FELETT egy szélesedő, a napfényt szinte keltétől nyugtáig magába ölelő, katlanszerű völgyben már virágot bontottak az Egyetértés Tsz almáskertjének formásra metszett fái. A Forró felől kanyargó keskeny úton a Cserehátnak ezt a völgyét járva, azelőtt átrobogtunk ezen az akkor még szegényes, sivár tájon. Az erózió pusztítása, a szél és eső marta, vízmosásokkal szabdalt határ egyik évszakban sem nyújt gyönyörködtető látványt. Aztán már tízvalahány esztendeje, a fancsali Egyetértés Tsz tagságának küzdelmes erőlködése, az ember természetátalakító munkája egyszer megállásra késztetett ebben a határban. Teraszokat építettek, vízmosásokat „kötöttek” meg, átformálták a domboldalakat, szinte átgyúrták a völgykatlant. Apró gyümölcsfa-csemetéket ültettek dédelgetve az eróziótól visszahódított földbe. És azóta mind gyakrabban s egyre szívesebben járom e tájat, s állok meg gyönyörködni a tancsali határ megváltozott arculatában, az emberi szorgalom gyümölcsében. A falu szélétől már külön üzemi út kanyarog a gyümölcsösbe, ahol nemcsak a fák, de a hozzáértés is évről évre szinte szemlátomást fejlődik. A szorgalom és a szaktudás gyümölcse tavaly már csaknem 7,4 millió forintnyi árbevételt eredményezett ebben az aránylag kis gyümölcsösben. A tervezett kerek egymillió forint helyett 3 millió 308 ezer forint lett a tiszta nyereség. Másutt háromszol-, négyszer ekkora ültetvény sem fizetett ennyit. MÁSOK IS szívesen eljárnak ebbe a gyümölcsösbe egy kjs tapasztalatcserére. Mert sok mindenről példát vehet itt a látogató. Jó néhány bemutató, tanácskozás, résztvevői tapasztalhatták már, hogy helyére van téve itt a növényvédelem, a munkaszervezés, gondoskodtak elegendő szakemberről, fiatal szakmunkásról. Aki például az utóbbi hónapokban fordult meg itt, a vízmosások helyén teremtett ültetvényen, abból is ízelítőt kaphatott: hogyan bánnak a fancsaliak a forintokkal. Vigyáznak a közös minden forintjára. fillérjére, pedig a pénz sem „hiánycikk” az Egyetértés Tsz-ben. Több, mintái millió forint ennek a kis gazdaságnak a biztonsági alapja, s csaknem két és fél millió van a fejlesztési alapon. Annál dicséretesebb az, amit legutóbb az almáskert egyik nagy szintjében láttam. Az ott tárolt ládahegyek felől hallatszó kopácsol- gatás és fűrészhersegés hangja csalt oda. Ládákat javítgató, idős bácsira találtam. Kovács Istvánra, az Egyetértés 70 esztendő felelt járó alapító tagjára, most már nyugdíjasra. Elmondotta, hogy mindig szerette a famunkát, nem tanult mestersége, de a tsz- ben is elvégzett minden ács- és aszlalosinunkát, azóta pedig, hogy nyugdíjas letk a gyümölcsös sok ezer ládájának az „orvosa”. — El sem tetszik hinni, hogy mennyit megtakarítunk a ládák rendszeres javítgatásával — magyarázta. — A léchulladékot olcsón vettük a ládagyártói. Én forintot kapok minden megjavított ládáért Igaz, némelyikkel nagyon sok a munka, de egyik viszi a másikat, s naponta elkészül a hetven darab. Jól jön a nyugdíj mellé. Elmondta azt is, hogy sokszor •másodmagával dolgozik, idős társával Bányai Józseffel. . ' — Sok ezer ládát javítgatunk meg évente. Szállításnál, rakodásnál sok láda megsérül. Egynek-egynek 37 forint az ára. Vétek lenne : félredobni. Így, állandó ja- | vítgatással megkétszerezzük, sőt megháromszorozzuk a ládák életkorát. Bárcsak n miénkért is így segíthetne a hulladékléc, a szög meg a kalapács — tette hozzá mo- solvogva. HÁNY EZER megrokkant, félredobott, csak némi javítást igénylő, s mégis a ki- selejtezés sorsára jutó gyümölcsös ládát láttam már más gyümölcsösökben?! Az új láda ára 37 forint, a javítás költsége anyaggal, munkabérrel együtt legfeljebb 3 vagy 4 forint. Csak figyelmes tsz-vezetők, s néhány a famunkát szerető Kovács István bácsi kellene a forint- fogáshoz. Reméljük, akad másutt is néhány mindkettőből. (P. s.) ä j@i HÉáelyi Ízérzet Érdekében AKNATORONY Edclény I—IV. akna Fotó: Laczó József Milliók szakmai képzésre A Tiszái Kőolajipari Vállalat 15 millió forintot irányzott elő az épülő üzem mérnök, technikus- és szakmunkásgárdájának betanítására. Az üzemeltetésre való felkészülést mór az elmúlt évben megkezdték a vállalatnál. Tavaly mintegy 40 szakember járt a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, hogy elsajátítsa a különböző szakmai fogásokat, a berendezések kezelését. Közülük került ki az időközben felépült vasútüzem, illetve a pirobenzin töltő- és lefej tő-állomás irányító és kezelőszemélyzete. Tervbe vették továbbá a fiatal szakmunkásgárda kinevelését is. Az 1974—75-ös iskolai évben a vállalat mintegy harminc fiatalt iskolázott be a Szőnyben működő olajipari szakmunkásképző intézetbe. Ezenkívül arra is lehetőség nyílik, hogy a TIFO leendő szakemberei külföldön, így elsősorban a Szovjetunióban szerezzék meg a szülés ég es ismereteket. Akadnak vállalatok, üzemek, melyek meglevő pénzeszközeikkel bizonyos tekintetben rosszul gazdálkodnak. Ezt legutóbb is észleltem, amikor egy munkavédelmi tanácskozáson vettem részt. A tárgyalás mondanivalója, lényege az volt, hogy egy-egy rekonstrukció során még nem fordítanak elegendő gondot a megfelelőbb munkakörülmények, jobb munkahelyi környezet kialakítására. Az új beruházásoknál már törekednek az ember—gép—környezet kapcsolatának jó kialakítására. Elegendő, ha csak a vegyipari művekre, a BVK-ra, vagy a TVK-ra, és az LKM nemesacél hengerművére gondolunk. A rekonstrukció során nem elég csupán a megfelelő kapacitású, nagy termelékenységű gép megvásárlása és üzembe helyezése, vagy a kötött ütemű gyártási utak kialakítása. Ahhoz, hogy a termelő berendezésekbe beépített teljesítményt maximálisan tudják hasznosítani, a modern gépen kívül még számos egyéb munkahelyi tényezőnek is szerepe van. így a világításnak, a gépek, berendezések, falak megfelelő színűre való festésének — a színdinamikának — az elfogadható zajszintnek, az elegendő mennyiségű és kellő hőmérsékletűre fűtött levegőnek, a kényelmes testhelyzet biztosításának. A szellőztetés, a fűtés, a jó munkaszék stb. többletberuházást igényelnek. Viszont vannak olyan feltételek is, amelyek nem kerülnek több pénzbe. Kezdjük mindjárt a világítással. Minden munkafolyamat — a gyártási rendszerben, folyamatban megkívánt precizitástól függően — szükségessé teszi a munkaterületen bizonyos megvilágítási értéket Elég sűrűn előfordul, hogy a kívánatosnál kevesebbet biztosítanak. Esetenként indokolni is lehet az energiatakarékosságra való hivatkozással. Pedig a korszerű világítótestek, fénycsövek, higanygőzlámpák alkalmazása nemcsak nagyobb megvilágítási értéket biztosítanak, de lényegesen kevesebb energiát is fogyasztanak a hagyományos fényforrásoknál. És ez a jó értelemben vett energia-takarékosság! Példaként említhetjük a VIMELUX tekercselő műhelyében, a miskolci Centrum Áruházban, vagy a Szerencsi Csokoládégyár rekonstrukciója során kialakított kedvező világítást. A világítástechnikával szoros kapcsolatban levő színdinamika alkalmazása sem drága mulatság, hiszen valamilyen színűre így is, úgy is bemázolják a falakat és a gépi berendezéseket. Ha a legtöbb ipari munkafolyamatot vizsgáljuk, különösen a vas- és fémiparban, akkor a munkahelyeken nagyjából azonos körülményeket találunk. Szürkék a gépek, szürkések a falat, sötétszürke a padló, piszkosfehér a mennyezet stb. így a munka precíz elvégzéséhez szükséges látásélesség, a kellő kontraszt hiánya miatt nincs meg. Ezenkívül a monoton szürkeség fárasztó és figyelemcsökkentő hatású is. Ezért jó, ha a munkagép legalább a munkatárgy környezetében világos színű, mint ahogy azt a DIGÉP- ben gyártott gépeiméi alkalmazzák. Nem szabad eltekinteni a színek kedvező, vagy éppen kedvezőtlen fiziológiai és lélektani hatásától sem. A hideg színeket — ibolyakéket, kékeszöldet, zöldet — meleg üzemekben használják, ami a ténylegesnél hűvösebb közérzetet kelt, míg a meleg színeket — sárga, narancs és vörös — hideg üzemekben alkalmazzák. Ezt az elvet vették figyelembe a 3-as számú Volán rugókovácsoló üzeménél is, ahol — meleg- üzem lévén — nagyon sok kék színt alkalmaztaik. A világos színek — mint egy napsütötte táj — vidámságot, a hideg, sötét színek pedig szomorúságot, lehan- goltságot eredményeznek. Ezért a világos és élénk színek enyhítenek a kötött ütemű gyártás esetenkén ií monotonságán és csökkentik a munkaterületek zsúfoltságérzetét. Ezt ismerték fel a Borsod megyei Kézműipari Vállalatnál is, ahol szalagmunkában dolgoznak, itt a pasztellszínek tömeges fel- használásával a megyei munkásvédelmi versenyben első helyezést értek el. Használjuk tehát mind fokozottabban a színdinamika és a világítástechnika eredményeit a . balesetveszély jelzésétől egészen a hangulat befolyásolásáig. Hiszen anv- nyiba kerülnek, vagy alig többe, mint a célnak meg nem felelő alkalmazása. Számunkra nem közömbös, hogy ahol eltöltjük életünk harmadát és ébrenlétünk felét, az mennyire második otthonunk ... Buchert Miklós A Diósgyőri Gépgyár méréstechnikai osztályán dolgozik Kalina Sándor technikus. Képünkön: mérőpálcák ellenőrzését végzi az NDK gyártmányú, nagy por.íesságú 1009 mm es hosszmérőgépen. Fotó: Fojtán László
