Észak-Magyarország, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-07 / 80. szám
5 1975. április 7., hétfő >c SSZAK-MÄGYARORSZÄG 3 Életszínvonal-politika a miskolci nagyüzemekben A KONGRESSZUS előtt, alatt, s után több kohászati dolgozóval beszélgettem. Gulyás Imrével, a diósgyőri kohászat Emst Thälmann brigádjának helyettes vezetőjével, éppen a kongresszus első napján akadtunk össze. Ezt mondta: — Brigádunk elhatározta, hogy kongresszusi műszakot tart. Harmincnégyen 105 ezer forint termelési értéket adtunk e külön műszakban. A miért-re azt válaszolta: — A brigád egyetért a párt politikájával, amelynek eredményeit élvezhetik. Mire gondolt? A nemesacél-hengermű, ahol dolgozunk a mai álla- jxitok szerint a legkorszerűbb technika, technológia szerint épült meg. Korábban — hákkal, fogókkal dolgoztak —, nehéz volt a hengerész mesterség. Az új műben megszűnt a nehéz fizikai munka, annál inkább szükség van szellemi tevékenységre, a figyelemre. Halász Lajos, a középhengermű szocialista brigádvezetője örömmel közölte: — Az utóbbi két évben a párt intézkedéseire anyagiakban is érezzük munkánk elismerését. Kalló István állami díjas előhengerész, szocialista brigádvezető így sűríti önmaga és kohásztársai véleményét: — A nagyüzemi dolgozók életében az utóbbi időben jelentős változást hozott a párt életszínvonal-politikája. Gondolok itt többek között a kohászatban megvalósított bérfejlesztésre, a jelentős nyereségrészesedésre, a törzs- gárdajutalomra. Én 27 éve dolgozom a gyárban, így a lörzsgárdaj utalómból nekem 2800 forint jutalom jutott. Mindezekben közös erőfeszítéseink gyümölcsét látjuk, érezzük. Érdekes és jellemző, hogy az állami díjas előhengerész elmondotta; őszinte örömmel hallotta, olvasta, hogy a mezőgazdasági dolgozók nyug- dijidejét. bizonyos idő múlva azonos szintre hozzák a munkásokéval, emelik az alacsony nyugdíjakat, a családi pótlékokat. Ezt azért tartja nagyon fontosnak, mert elsősorban dolgozókat, kiskeresetű embereket érint. Viczelc Józsefire művezető — aki a Lenin Kohászati Művek képviseletében volt ott a kongresszuson — arról beszélt, hogy a jó életszínvonal-politika eredményeképpen mind jobban érzik a borítékban is a kohászatban dolgozó nők elismerését. Virág Antal, a gyár munkaügyi osztályának vezetője ezeket mondotta: — Az elmúlt négy évben 32 százalékkal nőtt a Lenin Kohászati Művek dolgozóinak éves bérszínvonala. 1973-ban például központi alapból és saját erőből 13,1 százalékos bérfejlesztést valósítottunk meg. Számítógéppel valószínűségszámítást végeztünk a következetes bérfejlesztés végett. így tavaly 7 százalékos fejlesztést valósítottunk meg, ebben az évben 6 százalékkal fejlesztettük a bér- színvonalat, s a számítás szerint ez évben is elérjük a 7 százalékot. 1974 a KGM-hez tartozó vállalatok legsikeresebb éve volt. A termelési és a gazdasági eredmények tették lehetővé, hogy — mint erről már hírt adtunk — az LKM-ben ez évben honosították meg a törzsgárdaju- talmat, amely 800-tól 3800 forintig terjedt. Erre 20 millió, s nyereségrészesedésként 50 millió forintot adtak át a gyár dolgozóinak. Az életszínvonal-politika hatása érezhető a termelésben. A vállalások túlteljesítésének eredményeként tavaly a kohászatban pótvállalást is tettek. S mit hozott ez évben a kongresszusi verseny, a kongresszusi műszak, s a kongresszusi hét? Dr. Virág Antal, a terv- és statisztikai főosztály . vezetője ezt mondja: —■ A gyárban ez év első negyedében a múlt év azonos időszakát is meghaladó eredményt értünk el. A,martinacélmű 3800 tonnával több acélt adott. A hengersorok ezt feldolgozták. Nagyon jól dolgozott a blokk- és a bugasor és különösen a közép- hengermű. Igen, ebben a 3800 tonnával több acélban, a 12 ezer tonnával több hengerelt áruban ölt formát a kohászlelkesedés, a párt politikájával való egyetértés, az életszínvonal-politika. A gyárban végrehajtott intézkedések azt mutatják: a vezetés arra törekszik, hogy az életszínvonal növekedése bérfejlesztésben valósuljon meg. Ugyanez a tendencia mutatkozik a szomszédban levő Diósgyőri Gépgyárban is. A vállalati pártértekezleten Horváth József szakmunkás felszólalásában elmondotta, hogy e középtávú tervidőszak eddigi éveiben 24 és fél százalékkal nőtt a munkások bér- színvonala. Ebben a nagyüzemi munkásság, a szocializmust építő munkásosztály tevékenységének elismerését látják. Dóbai Irén esztergályos — aki a megyei pártértekezleten küldöttként vett részt — arról beszélt, hogy négy év alatt megkétszereződött gyáregységük termelése. A bérek fejlesztésénél törődnek a törzstagság elismerésével, s a fiatal munkások ösztönzésével. E tervidőszak kezdetén a December 4. Drótművek a mélyponton volt. A jövedelem növelését itt is a bérek fejlesztésében valósították meg. Jól hat ez a munkára. Négy év alatt 67,9 százalékkal nőtt a termelés. Sikerült elérniük, hogy négy év alatt 24 ezer forintról több mint 33 ezer forintra nőtt az egy személyre jutó éves bérszínvonal. Közismert, hogy a diósgyőri nagyüzemek biztosítják Miskolc lakosságának mintegy a felének a megélhetését. Ez önmagában is utal rá, hogy a gyárkapun belül megvalósított életszínvonalpolitika túlnő a vállalati ker reteken. Kihat a nagyüzemek munkáját kiegészítő állami, tanácsi vállalatok, szövetkezetek fejlődésére, a kereskedelem forgalmának ’•övelésére. „Pártunk elvi álláspontja és gyakorlati politikája, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Másképpen kifejezve, a gazdasági építőmunkával mindenkor meg kell teremteni a szükséges felosztási alapot a. lakosság életkörülményeinek a javításához” — olvashatjuk a kongresszusi beszámolóban. E SZAVAK egyértelműen tükrözik: helyes életszínvonal-politikát folytatnak a miskolci kohászati és gépipari üzemekben. Az ez évre vonatkozó vállalások, a kongresszusi—felszabadulási verseny eredményei e politika megvalósulását szolgálják. Csorba Barnabás filkeió fiatalok Az ÉMÁSZ miskolci székhazában érdekes kiállítás nyílt a forradalmi ifjúsági napok keretében, hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. A kiállítás célja, hogy bemutassa a vállalat fiatal dolgozóinak munkaköri, s tanumányi kötelezettségein túli tevékenységét. A kiállított pályamunkák a vállalat központjában, s üzemigazgatóságaiban dolgozó fiatalok alkotó kedvéről, széles körű érdeklődéséről tanúskodnak. A bemutatott tárgyak között szemléltető eszközök, újítási tervek, diplomamunkák szerepelnek. A tartalmas szakmai anyagon túl azonban érdekes, újszerű képzőművészeti alkotásokat is besüld- tek a. pályázók. A kiállítás értékelése még folyik, s majd a bíráló bizottság döntése alapján a legjobb pá-' lyamunkák beküldői értékes jutalomban részesültek. De a verseny ezzel még nem zárult le: a legkiemelkedőbb alkotásokat ősszel Budapesten, a Magyar Villamosipari Művek Trösztjének alágazatí kiállításán is bemutatják. A kiállítás április 10-ig tekinthető meg az ÉMÁSZ- székházban, majd pedig a vállalat, hat üzemigazgatóságának területén szemlélhetik meg az érdeklődők az ÉMÁSZ ifjú dolgozóinak alkotásait. Sikeres Begyeiével zártak Á diósgyőri kohászai gyáregységeinél már elkészültek azok a számadások, melyek a negyedéves termelési eredményeket rögzítik. Március végéig különösen az acélműi gyáregység martinsorán ériek el kiemelkedő eredményeket, 200 157 tonnás termelési rekorddai. A gyáregység jelenleg is létszámhiánnyal küzd, így eredményük meghatványozódik. A» acélöntödei kollektívák a negyedévre meghatározott öntési tervüket csaknem 140 tonnával teljesítették túl. selejlszintjükct pedig az erre az időszakra meghatározott mutatók alatt tartották. A hengerműi gyáregység tíur- | vahengerdei blokksora csaknem / 5787, hugasora 144, gerendasora \ pedig 1900 tonnával termelt többet a tervezettnél. A középhengerműi brigádok munkáját dicséri az az 1200 tonnával <c‘6>b hengerelt áru, melyet március végéig termeltek. , Három korosztály találkozója AKIK az asztalsor bal oldalán ültek a korosztályok találkozóján, április ötödikén a miskolci Ifjúsági Házban; azok közvetlenül a felszabadulás után a MADISZ megszervezésén fáradoztak, teje hittel, fiatalos lendülettel. Ma gazdasági és társadalmi életünk felelős vezető posztjain teljesítenek szolgálatot, csöppet sem kevesebb elhivatottsággal, lelkesedéssel. Igaz, a rakoncátlan, dús hajfürtök megritkultak az elmúlt három évtized alatt, a legtöbbjük az olvasáshoz már szemüveget hord, mégis magukénak érzik az ifjúság örömeit, gondjait. Az asztalsor jobb oldalán a mai ifjúsági vezetők foglaltak helyet, azok mellett, akik 1957-ben a Kommunista Ifjúsági Szövetség létrehozásában szereztek érdemeket. Három korosztály képviselői váltottak szót a baráti találkozón. Nem ismeretlenül ültek egymás mellé az asztalhoz, hiszen munkájuk során sok-sok kapcsolat köti ösz- sze őket. Ha csak egy rövidke órára is, de ott volt az ünnepi találkozón a negyedik korosztály is; az úttörők, akik virágokkal kedveskedtek a beszélgetésre összegyűlt hajdani és mai ifjúsági vezetőknek. Talán a számukra jelentette a legnagyobb meglepetést az a néhány, mondanivalójában is gazdag élmény- beszámoló, ami Miskolc, Borsod közelmúlt történelmét idézte az egyéni előadás érdekes színeivel. Vrbancsok Mihály a negyvenöt után alakuló ifjúsági szervezet első lépéseiről szólt. — Minden korábbi ifjúsági szervezet megőrizte elkülönültségét az egyes rétegek, vagy szakmák között. A MADISZ volt az első, ahol a munkás és tanulófiatalok kezet nyújthattak egymásnak. Nevek, emlékek kerültek élő a feledésből. Közös aratások, rohammunkában üzembe állított mozdonyok szerelése. ezernyi spontán felajánlás, akció, segítség, mindenütt, ahol erre szükség volt. Amikorra 36 ezer tagja volt megyénkben a MADISZ-nak, két biciklit kaptak a vezetők, hogy munkájukat még jobban végezhessék. DOKUMENTUM értékű fakult-szürke fotók jártak kézről kézre az asztalok körül. A felszabadulás utáni első é\>ek ifjúsági rendezvényein készültek. A mezítlábasok jeles sporteredményeket értek el, ahol az országos verseny győzteseiként végre felszerelést, mezeket nyertek maguknak, s a csapatnak. — Más feladatok vártak ránk 1957-ben — kezdte Bialis József, a Miskolci járási Pártbizottság első titkára. — A nehéz feladatok ihindig is vonzották az ifjúságot, s ez a mai napig sem változott. Olyan célokat kell a fiatalok elé tűzni, amelyek vonzóak, érdekesek, számolnak a vállalkozó kedvvel, a lelkesedéssel. — Hogyan sikerült fiatalok ezreit csupán néhány szóval megnyerni egy-egy rohammunka elvégzéséhez. Mi volt az az erő, ami magával vitte a fiatalokat a felszabadulás után? — kérdezte az egyik mai ifjúsági ■ vezető, éppen szervező titkár. Többen ugyanarra gondolva néztek össze. Talán válaszként most egy örökérvényű recept fogalmazódik meg a volt MADISZ-vezetők ajkán? Korántsem. A válasz egy kérdés volt: — Hogyan tudtatok tavaly ősszel száz, meg százezer fiatalt megnyerni annak az áldozatos munkának, amit a mezőgazdaság megsegítése érdekében vállaltak a tizen- és huszonévesek? Ezután a régi és a mai ifjúsági munka hasonlatosságai, különbségei kerültek a beszélgetés előterébe. A fiatalok örömmel ajánlják fel a segítségüket napjainkban is. A feladatok megvalósítása azonban, mint ahogy Tok Miklós, a városi tanács elnökhelyettese is megfogalmazta, sokkal ösz- szetettebb. Nem elég az elhatározás, a társadalmi munka felajánlása. Igaz, terveket, gépeket is ígérnek a vállalatok, az ott dolgozó fiatalok. A mai létesítményeket csak alapossággal, igényesen lehet elkészíteni. Beruházási, pénzügyi kérdések is határt szabnak az elképzeléseknek. A FIATALOK azonban sohasem a belenyugvást, a kompromisszumot választották. Nehézségek, akadályok árán is szeretnék felépíteni azt, aminek a megvalósítására lehetőséget látnak. Legtöbbször már arra gondolva, hogy nem is maguknak, hanem az utánuk jövőknek, a következő korosztálynak legyen még jobb, még szebb az élete. Legyen például városi korcsolyapálya, úttörővasút, uszoda, szórakoztató központ. Ezt tették, hasonló célokért, fáradoztak az előző korosztály tagjai is, akikkel ez : a kis párbeszéd igen hasznos volt. Nagy József EníékniM avattak Szeatistviaban Április 4-én emlékművet avattak Szentistvánban. A községben megrendezett központi járási ünnepségen részt vettek a mezőkövesdi járás és Szentistván párt-, állami es társadalmi szerveinek vezetői, a fegyveres testületek képviselői. Ott. voltak: Makó József, a Mezőkövesdi járási Pártbizottság első titkára, Juhász Péter, a Mezőkövesdi városi Pártbizottság első titkára, dr. Szilágyi János, a Mezőkövesdi járási Hivatal elnöke, Antal Simon, a szent- istváni VII. Pártkongresszus Termelőiszövetkezet elnöke és sokan mások. Április 4-én reggel ünnepi külsőt, öltött Szentistván. A házakon és a középületeken nemzetiszínű és vörös zászlók lengtek, transzparensek, április 4-ét köszöntő feliratok fogadták a résztvevőket. A község főterén délelőtt 9 órakor került sor a felszabadulási emlékmű avatására. A több méter magas, márványborítású emlékmű alapját a községben élő veteránok építették, magát az emlékművet a szentistváni ifjúkommunisták és KISZ- tagok készítették társadalmi munkában. Az emlékmű előtti téren sohszázan gyűltek össze, hogy részesei legyenek a község dolgozói által létesített felszabadulási emlékmű avatásának. Ebből az alkalomból, dr. Szilágyi János, a Mező- , kövesdí járási Hivatal elnöke mondott beszédet. Méltatta az ünnep jelentőségét és köszönetét fejezte ki a község párt-, állami és társadalmi szerveinek, a VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezet kollektívájának és mindazoknak a dolgozóknak, akik közreműködtek az emlékmű létrehozásában. Az ünnepi beszéd után a járási pártbizottság, a járási hivatal, a helyi párt-, állami és társadalmi szervek, valamint a fegyveres testületek képviselői, a község dolgozói koszorút helyeztek el a felszabadulási emlékmű talapzatán. Pontosan 10 órakor díszünnepséggel folytatódott az ünnepi program. Zsúfolásig megtelt a községi művelődést ház, ahol Makó József, a Mezőkövesdi járási Pártbi zottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Az emlékülés második részében adták át a járási pártbizottság által alapított kongresszusi vándorserleget és a kongresszusi zászlót, a kongresz- szusi és a felszabadulási munkaversenyekben kiemelkedő eredményt elért gazdasági egységeknek. Kongresz- szusi vándorserleget kapott a szentistváni VII. Párt- kongresszus Termelőszövetkezet és a tibolddaróci Rákóczi Termelőszövetkezet. A kongresszusi zászlót a mező- keresztesi Áfész és a Mező- nagymihályi Állami Gazdaság érdemelte ki. A kitüntetéseket Makó József, a járási pártbizottság első titkára adta át. A díszünnepség után nyitották meg a járás 30 éves fejlődését bemutató kiállítást. ^ Április 4-én a mezőkövesdi járás valamennyi községében ünnepségeken emlékeztek meg hazánk felszabadulásának 30. évfordulójáról. Tibolddarócon felszabadulási emlékművet, Mezőkeresztesen emléktáblát avattak; Szomoiyán, Bükkzsércen és Egerlövőn koszorúzást ünnepséget rendeztek. ISüüepséieli, koszorúzások o megyéken (Folytatás az 1. oldalról) számos helyen bensőséges ünnepségen köszöntötték a 45-ös párttagokat. *• Sátoraljaújhelyen rendezték meg a szocialista brigádok Korunk valósága elnevezésű, egy éven át tartó vetélkedőjének döntőjét. A versenyen, a finisben 12 szocialista kollektíva vett részt, az első helyen a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár Ady Endre-brigádja végzett, a MÁV Gagarin-, a dohánygyár Zalka-brigádja előtt. Április 3-án Vavrek István, a városi tanács elnöke adta át a jubileumi óvoda második 100 személyes részét. (Az elsőt december 3-án vették birtokukba a gyerekek.) Április 4-én a Béke filmszínházban Dudla József, a megyei pártbizottság osztályvezetője mondott beszédet a felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, ahol átadták a város díszpolgára címeket is. * Hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára Mezőkövesd város dolgozói is gazdag programmal készültek. Április 3-án a mezőkövesdi szovjet hősi emlékműnél koszorúzást ünnepséget rendeztek. Ezután a Mezőkövesd mai arca c. kiállítás megnyitására került sor, amelyen a város termelő üzemei és a hivatalok, intézmények mutatkoznak be. A kiállítást a művelődési központ színháztermében rendezték, ahol mintegy 800 dolgozó részvételével Juhász Péter, a városi pártbizottság első titkára tartott ünnepi megemlékezést.
