Észak-Magyarország, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-07 / 80. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1975. április 7., hétfő Barkácskiállííds Miskolcon Vörös zsoltár és mai forradalmiság ne itt-ott akadékoskodás, - s nem volt mentes a kelleté­nél magasabb fokú indulat­tól — például Szigeti Károly egyik nem legszerencséseb­ben fogalmazott észrevételre adott válaszában —, meg a szenvedélyességtől — például Gyurkó Lászlónál — sem. Volt, aki valóban a-mű és a forradalmiság mai jelentke­zésének kapcsolatait kereste töprengve, de akadt friss tár­sadalomtudományi ismereteit fitogtató is. A jellemző azon­ban az értő témamegközeli- tés volt. Többször is szóba kerüli a ma forradalmisága fogalmának vulgáris megha­tározásában rejlő veszélyes­ség, a történelmi és társa­dalmi tudat, a planetáris gon­dolkodás jelenlétének szüksé­gessége, a jelképrendszerek, szimbolikák értelmezése és értelmezhetősége, a mű in­ternacionalizmusa. (Többen a munkásság szerepének hiá­nyát kifogásolták, mondván, velük lenne teljes a forradal­mi kép, — amely agrárprole­tárok forradalmát kínálta példának.) Egy bizonyos, s ezt a vita is tanúsította: mély élményekkel hagyta el a néző a sportcsarnokot, s ezek az élmények tovább nő­nek, munkálnak majd azok­ban, akik ott voltak. Egy gim­náziumi igazgatóhelyettes — maga is fiatal ember — an­nak a reményének adott ki­fejezést, hogy az itt hallott Szózat-szöveget két hét múl­va énekelni fogják a fiata­lok. Akár éneklik, akár nem, fülükben csengeni' fog, s forradalmi gondolkodásra sarkallóan feszíti majd őket. A Vörös zsoltár bemutatá­sa és a vita jó folytatása volt az új KISZ-tagok ün­nepélyes fogadalomtételé­nek, jó, hogy a forradalmi if­júsági napok, központi ren­dezvénye éppen ettől a mű­től lett nagyon gazdag. Az előadás sikerére és az okos vitára figyelve azon meditál­hattam: íme, annyi elutasí­tás, kiátkozó megvetés után eljutott Jancsó Miklós és Hernádi Miklós a legfogéko­nyabb társadalmi réteghez: a fiatalokhoz, akik — ha ta­lán még teljességgel, nem is értik — érteni és befogadni akarják a sajátos forma­nyelven közölt, de szocialista forradalmi mondandójában | sohasem vitathatott gondo- latokat. A Még kér a nép és j a Vörös zsoltár fogadtatása- j nak összevetése ilyen tanul­sággal is járt. vekvő igénnyel számolva a Borsodi Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat másfél éve, Miskolcon, az Ady-hídnál barkácsboltol. nyitott. Számolnak vele. hogy sok ember jut új lakáshoz, ahol szükség van kisebb-nagyobb munkák elvégzésére. Ennek elősegítése végett ma, ápri­lis 7-én délelőtt 11 órakor a MTESZ Szemere utcai bemu­tatótermében egy hétig tartó kiállítást nyitnak meg. Be­mutatnak fém- és faipari szerszámokat, festékeket, ta­pétákat, ragasztókat és szak­tanácsot is adnak a tapéták elkészítéséhez. Bemutatnak villamossági cikkeket, bar- kácsszerszámokat, minden olyan árucikket, amely az otthonokban szükséges javí­tásokhoz nélkülözhetetlen. Benedek Miklós Amatör t f iror találkozó Kazincbarcikán tegnap, április (5-án délelőtt hirdették ki a ne­gyedik alkalommal kiirt vers- és novellapályázat eredményét. A városi könyvtár gyermek klub­könyvtárában megtartott ered­ményhirdetésen illés Pál, I a KISZ Kazincbarcikai városi Bi­zottságának titkára köszöntötte a pályázókat, akik — most első ízben — háromnapos táborozá- ■ son is részt vesznek. A szocia­lista városojc írogató fiataljainak táborozását Takács István, Ka­zincbarcika tanácselnöke nyitot­ta meg. A díjnyertes pályamun­kákból egyébként részleteket mutatott be a kazincbarcikai vá­rosi irodalmi színpad, a bekül­dött alkotásokat Papp Lajos, a Napjaink főszerkesztője értékel­te. Az amatőr Írótalálkozó mai második napján többek között üzemlátogatásSon vesznek részt a fiatalok, majd két előadást, il­letve vitát szerveznek számuk­ra. Délelőtt Heleszta Sándor szociológus Történelem alulné­zetben címmel tart előadást, dél­után pedig dr. Végvári Lajos művészettörténész illusztráció és irodalom napjainkban címmel mond vitavezetőt. Ugyancsak a mai napon rendeznek egy talál­kozót a város amatőr képzőmű­vészeivel. Este Kalász László költői estjére kerül sor, amelyen Zoltán Sára és Kulcsár Imre színművészek, működnek közre. Hímzések és faragások A forradalmi ifjúsági na­polt központi rendezvénye­it ínt tartott április 1-i ünne­pi fogadalomtételt igen ér­dekes programmal egészítet­te ki a Kommunista Ifjúsági Szövetség Borsod megyei és Miskolc városi Bizottsága: a megyei bizottság kezdemé­nyezésére — a már szokvá­nyossá lett színes műsorcso­kor helyett — olyan művé­szi élményben kívánták ré­szesíteni a fiatalokat, ami­lyenben nagyon ritkán ré­szesülhetnek, vidéken általá­ban egyáltalán nem is. Meg­hívták Budapestről a Hu­szonötödik Színház együtte­sét, hogy mutassa be az ün­neplő fiataloknak Hernádi Gyula és Jancsó Miklós szín­padi játékát, a Vörös zsoltárt. A zuhogó esőtől ugyan meg­zavart, de ünnepélyességéből, hangulatából mit sem vesz­tett fogadalomtételi ünnepsé­get követően több mint két és fél ezer fiatal foglalt he­lyet a miskolci városi sport- csarnokban, hogy részese le­gyen a ritka művészi él­ménynek, sajátos művészi át­fogalmazásban találkozzon azokkal a gondolatokkal, amelyekről friss fogadalmá­ban is szó esett, eléje idéződ- jék a mának is erőt és su­gallatokat adó korábbi forra­dalmi kor, amely benne él jelenünk forradalmi ifjúsági napjaiban és munkás hétköz­napjaiban. A Vörös zsoltár és a forradalmi ifjúsági napok ilyetén összekapcsolása sze­rencsés dolognak tűnt, s akik végignéztük a sportcsarnoki előadást, bizton érezhetjük, hogy a jelenvolt fiatalok nemcsak vizuálisan gazda­godtak, hanem bennük gyor- sabban-lassabban tovább mujikáló, forradalmiságukat ösztönző gondolatokkal is. A Vörös zsoltár — mint ismeretes — a Hernádi— Jancsó alkotópáros korábbi, Még kér a nép című filmje alapján készült, az ugyan­csak közös alkotásuk, a Fé­nyes szelek mintájára ők ala­kították át a film mozgal­mas, nagy tömegek szerepel­tetését igénylő játékát a Hu­szonötödik Színház sajátos pódiumjellegéhez, mintegy „miniatürizálták” a nagy, látványos tablókat, tömegje­leneteket, valami huszonöt szereplővel idézték elénk és meggyőzően hitették el ve­lünk a forradalmi tömeget, annak történéseit, a forradal­mi cselekvést, s mindazt, amit a mozgás, a kevés szö­veg, a csupán jelzett, töredé­kes történés-sorozat hordoz: a mához és a holnaphoz is szóló forradalmi mondandót. Aki színházi látványt várt, az bizonyára csalódott, hi­szen a Vörös zsoltár semmi­képpen sem színmű, hanem Második alkalommal hir­dette meg Miskolc városa az amatőr díszítőművészek vá­rosi pályázatát, melynek leg­jobb munkáiból ezúttal is kiállítás nyílt a^ Molnár Bé­la Ifjúsági és Üttörőházban. A hímzések és faragások kategóriájában meghirdetett pályázatra rendkívül gazdag anyag érkezett be, de ami még ennél is több, a bekül­dött pályaművek döntő több­sége — elsősorban a hímzé­sek, a népi díszítőművészet kategóriában — elfogadásra is került. Bár viszonylag több pályaművet utasított vissza a zsűri a beérkezett faragásokból, mégis hisz- szük, hogy a kiállítás nagy meglepetését elsősorban az e kategóriában elfogadott pá­lyaművek jelentik majd. Olyannyira, hogy szinte az első helyen érdemes szólni a ♦»faragásokról. Mert amíg forradalmi revü, szertartás — mint a műsorlap is írja—. dalokból, mozgásból, hang- és fényhatásokból ötvözi össze kemény mondandóját. Évekkel az alapul szolgáló és országos vitát kiváltó film, majd ugyancsak hosszú idővel az új címmel megal­kotott színpadi változat be­mutatása — és tegyük hoz­zá: nagy sikere! — után szükségtelennek Jűnik már a mű elemzése. A miskolci elő­adáson részt vetteket min­denképpen megfogta. A trom­bitahang, a rövid előjáték, amelyben Jobba Gabi. együtt- éneklésre szólította fel a né­zőket, eleve feloldotta az esetleges idegenkedő feszült­séget, s a két és fél ezer fia­tal szokatlan és tiszteletre méltó figyelemmel nézte- hallgatta az előtte folyó szo­katlan művészi cselekvést. Aki már többször ült ha­sonló korú fiatalokkal mozik, vagy egyéb, . nagy tömeget befogadó intézmények néző­terén, az különösképpen tud­ja értékelni azt a feszültsé­get, azt a pisszenés nélküli, fegyelmezettségef, az idétlen megjegyzések hiányát. ' A Vörös zsoltár megfogta a fiatalokat. Bizonyára sokan voltak, akik a látványon túl nagyon keveset értettek meg azonnal ebből a forradalmi szertartásból, de amikor a játék végén az átköltött szö­vegű Szózatot hallották éne­kelni, azt a gyújtó dalt, amely arra buzdít, hogy ne­künk, mivel „minket az osz­tályharc nevelt”, ebben a hazában van a helyünk, a munkánk, a tennivalónk, s itt nem „élned s halnod”, ha­nem „élned, élned, élned” kell, bizonyára legtöbbjük­ben megfogant egy kisebb- nagyobb gondolattöredék, amely már kifelé jövet beT szédtéma volt,, amely még napok múltán is nyugtalanít­ja, tovább gondolkodásra sarkallja őket. © Ezt a gondolatfogamzást tanúsította az a vita is, ame­lyet az előadást követően a II. Rákóczi Ferenc Könyv­tárban tartottak. A negyven­nél több részvevővel — KISZ-tisztségviselőkkel és -funkció nélküli, érdeklődő fiatalokkal — Gyurkó László, a színház igazgatója, Szigeti Károly, a színház rendezője (a Vörös zsoltárt nem ő ren­dezte, hanem Jancsó Miklós, aki jelenleg Olaszországban filmet forgat), Hernádi Gyu­la író és a színház több tag­ja beszélgetett. A vita alap­vető témája a ma íorradal- mísága, illetve a Vörös zsol­tárból a ma förradalmiságára, kisugárzó gondolatok megke­resése és megvitatása volt. A tanácskozás egészében okos, értő volt. Akadt ben­nem is olyan régen, még az első miskolci városi díszítő- művészeti kiállításon is rit­kaságszámba rpent az olyan fafaragás, amely a tiszta né­pi ihletés jegyeit viselte ma­gán, a mostani kiállítás lá­togatói már gazdag és szép anyagot tekinthetnek meg. Ez nem utolsósorban kö­szönhető az ifjúsági és úttö­rőházban működő fafaragó szakkörnek, melynek tagjai a hagyományos, a tiszta nép- művészeti források kutatásá­ra, feltérképezésére és to­vábbvitelére vállalkoztak. Arra tehát, ami a népi dí­szítőművészetben — a hím­zéseknél — már korábban megtörtént. így olyan fa­ragásokat, használati tárgya­kat sikerült létrehoznius, amelyek ma is szolgálhatják az embert. De érdemes oda­figyelni a faragás-kategó­ria szoboranyagára is, mert az is szokatlan, hogy eny- nyi jó, fából készült szobrot láthattunk egyszerre együtt. A népi díszítőművészet, mely szinte újbóli virágko- rát éli napjainkban, immár hagyományosan nagyon szép anyagot kínál megtekintésre. Ami azonban mégis külön megemlítésre kínálkozik ezen a városi díszítőművészeti ki­állításon, az nem más, mint hogy olyan hímzések is fel­lelhetők, ’ amelyek, kevésbé ismertek — vagy kedveltek — a nagyközönség előtt. Mert addig, amíg korábban szinte mindent elözönlött a matyó, most változatosabb lett az anyag. De még egy jelenségre hívnánk fel a fi­gyelmet: visszaszorulóban vannak az indokolatlan mo- tivumnagyítások és a rusz- tikusabb, régiesebb megoldá­sok — tehát a tisztább for­rás-népművészet — kerültek Mind több ember szeret foglalkozni barkácsolással. Az ezzel kapcsolatos, egyre nö­előtérbe. A második miskol­ci városi amatőr díszítőmű­vészeti kiállítás nagyon szé­pen és következetesen mu­tatja ezeket a tendenciákat. összegezve elmondhatjuk, nagyon szép kiállítási anyag várja az érdeklődőket a Mol­nár Béla Ifjúsági és Üttörő- . házban. Olyan kiállítás, I amelyre akkor is érdemes , odafigyelni, lia egyébként vi­szonylag nagyon gyakoriak a népi d í szí tőin ű veszeti ki­állítások, s ettől időnként dömping-jelleget öltenek. Mégpedig azért érdemes odafigyelni rá, mert sikerrel kísérli meg, hogy hű marad­jon magához a népművészet­hez, távoltartsa magát a kommersz, a kereskedelem­ben elburjánzott olcsóbb fo­gásoktól. És amint a példák bizonyítják. így nemcsak művészileg értékesebb, ha­nem esztétikusabb alkotásé­t kai is sikerült létrehozni. Cs. A. SPORT ♦ SPORT ♦ SPORT Labdarúgás HE Dunaújváros—Ózd 3:1 (1:1) Ózd, íöuo néző, vezette: Barna. Jól kezűtek a hazaiak, Toló bombája alig szállt a léc föle. A 2u. percben Fajt a büntető­területen belül felrúgta Tóthot. A játékvezető a m-osról vé­geztette el a szabadrúgást, a kapus azo-nban bravúrosan vé­dett. Később Tímár 5 méterről lőtte a labdái a léc fölé, majd a 38. percben ugyancsak ő íu- tott el a jobb szélen. Középre adott, a hazai védők egymásra vártak. így Sajónak nem jelen­tett gondot a hálóba továbbítani a labdát, 1:0. Két perccel ké­sőbb közvetett szabadrúgáshoz jutott a Kohász. Tóth csavarta középre a labdát, amit a jól érkező Murányi közelről a háló­ba helyezett. 1:1. A 49. percben Fükő 3 méterről a kifutó kapus­ba lőtte a labdát. Egy hosszú indítással Tóth elfutott és Tí­már értékesítette beadását, 2:1. Kapkodott mindkét, csapat, az ózdiak játéka a cserékkel sem javult. A 82. nercben egy szél­ről belőtt labdát Bartók kanásr ból jól talált el és a labda a knnufa felső éléről vágódott a hálóba, 3:1. NB Miskolci VSC—Borsodi Volán 5:i (3:0). Miskolc, 2500 néző. Vez.: Nagy G. MVSC: Kun — Szabó Z.. Leiszt, István. Szabó Gy., Dulibán. Liplák, Szabó P., (Kiss), Galló, Demkó. Fekete. Edző: Virágh István. B. Volán: Seimeczi (Szakos) — Fazekas, Kőrüssy. Takács, Farkas, Tóth, petrovics (Petrás), Kertész. Vas­vári, Lója, Previtzer. Edző: Pen- deri György. Az első félidőben megszerzett háromgólos vezetés el is dön­tötte a találkozó sorsát. Szünet után alaposan megváltozott a játék képe. Elsősorban a hazai­ak jóvoltából, akik kiengedtek, hagyták a Volánt játszani. Csak az utolsó negyedórában kap­csolt ismét rá az MVSC, s ez fölényes győzelemhez vezetett. GL: Dulibán. Galló, Szabó Gy., Demkó, Liplák, illetve Ivója. Jók: Leiszt, Szabó Gy.. Duli­bán, illetve Farkas, Kertész. Kazincbarcikai Vegyész—Bor­sori Bányász 3:1 (1:0). Kazinc­barcika. 2000 néző. Vez.: Pócsi. KVSE: Fülöp — Mochlár, Köd- mön. Szitka, Ráczl, Sáfrány (Katona), Mikula. Lipcsei, Stark (Somodi), Kopa, Kiss. Edző: Pete András. B. Bányász-. Sol­tész — Tóth. Bódis. Balogh, Geregur, Lengyel. Kovács, Csip­ke (Horák), G rolni usz. To- mesz, Fazekas (Novek). Edző: Nyíri Zoltán. Nagy iramban kezdődött a já­ték. A hazaiak kezdeményeztek többet, de a vendégek ellentá­madásai is sok gondot okoztak a Vegyész-vcdelemnek. Az első negyedóra eltelte után határo­zottan fölénybe került a KVSE, ám a csatárok sorozatban hagy­ták ki a jobbnál jobb helyzete­ket. Szünet után tovább fokor zódott a kazincbarcikai nyomás, s a befejezés is jobban sikerült. Megyei i Pap)) J. SE—M üveggyár Ar- nót 2:1 (0:1). Miskolc, 200 néző. Vez.: Pencz. Gl.: Süt.3. Buda, illetve Gönczi. Jók: Helgert, Győri, Sütő, ül. Gönczi. Varga, Dobos. MEAFC—Alsózsolcu 1:2 (0:0). Miskolc, 300 néző. Vez.: Bájer. Gl.: Magyar (il-esből). ill. Ba­logh. Bodnár (il-esből) j k: ‘Meisz. Kerecsényl, ill. Bodnár, Derecskéi. Farkas. StíMSE—Sajóbábony 2:1 (0:1). Sajószentpéter, 300 néző. Vez.: Gáspár. Gl.: Borsos, Szilágyi, ilf. Sály. Jók: Szilágyi, Borsos, Szües, ill. Angel Galanibvári, Karajz. Ifi: trl. Táljya—Szuhavölgy 2:0 (1:0). Tállya. 200 néző. Vez.: Kurmai. Gl.; Magyar (11-esből), Máyer. Jók: pekó II., Hollókői, Til­ger, 111. Mérten. Hi: 0:3. Megles i­Put nők—Csokvaomány i :l (1:0). Putnok, 400 néző. Vez.: Baranyi S. Gl.: Témái (2). Ró­zsa. Farkas, ill. Papp I. Jók: az egész hazai csapat, ill. Befényi, Szalai, Matolcsi. ifi: 8:1. Sárospatak—Mezőkeresztes 3 :o (2:0). Sárospatak. 500 néző. Vez. • Kreisz. Gl. • Szabó (2). Cson­tos- Jók: Kiss Szemán. Szabó, ill. Szatmári, Tóth Brinza. lí i: 0:0. Tokaj—Mád 2:1 (2:0). Tokaj. 200 néző. Vez.: Juhász’ I. Gl.': Rozgonyi. Bernát.h. ill. Szepesi I. Jók: Elgert. Molnár, Dalno­ki. Bernáth ill. Ruszkal, Szt pesi I., Gáti Ifi: 3:0. Nyék—önöd 5:0 (1:0). Nvék­Lidháza. 300 néző. Vez.: Forrni. Gl.: Soltúddá (2), Seríőző. Ér­\ A vendégek jól védekeztek, a hazaiaknak semmi sem siket ült. Ózdi Kohász: Fekete — Már­ton. Murányi, Bíró. Kovács (Fü- kö U. a (59. percben) — Barna (Ligeti a 70. percben). Bácskái - Dolezsál. Csuhány. Fükő I., Tóth. Edző: Kertész János. Az NB II. állasa 1. SZEOL 25 14 5 G 45-27 33 2. Kapós vál 25 12 5 8 40-24 29 3. volán 25 12 5 8 38-29 29 4. MÁV d. 25 8 12 5 3G-2G 28 5. Komló 25 8 12 5 2G-24 28 (5. Dorog 25 10 8 7 27-26 28 7. Szekszárd 25 9 9 7 37-40 27 8. DV.-'C 2i 10 G 9 34-*’0 2G 9. SZMTE 25 9 8 8 : 28-25 26 10. Bo. Spart. 25 8 9 8 40-,iG 25 11. D.-újváros 25 8 •D 8 33-34 25 12. Olajb. 25 8 8 9 39-26 24 13. Várpalota 25 9 6 10 32-20 24 14. Budafok 25 8 8 9 33-32 24 15. FÖSPED 25 9 G 10 30-38 24 1G. Oroszlány 25 G 12 7 21-30 24 17. KKFSE 25 8 7 10 2G-24 23 38. Ganz 25 6 9 10 25-30 21 19. Eger 25 6 4 15 22-41 1G 20. Ózd 25 5 G 14 22-43 16 ül. Gl.: Raczi. Kiss, Mikula, illetve Grolmusz. Jók: Ködmön. Szit­ka, Ráczi, Mikula. illetve Sol­tész, Geregur. Kovács, Groi- m us z. Len in városi MTK—Tuzséri MEDOSZ 1:0 (1:0). Tuzsér, 500 néző. Vez.: ur Demeter. LMTK: Dohány — Teslcr. Homródi, To- perczer, Gunics, Szanyo, Petro.. Kiss. Vajda, Vízvári (Nagy). I-Iaisz. Edző: Temesvári Miklós. Végig a vendég leninvárosiak játszottak fölényben. Korszerű * támadásaik veszélyesek voltak, csak a szerencse mentette meg többször is a tuzséri együttest a góloktól. Szünet után az LMTK lassította a játékot, ügyeltek az egygolos vezeies megőrzésére. Gl.; Kiss (11-esből). Jók Kiss. Haisz. Szanyó. Nagybátonyi Bányász—sátor­aljaújhelyi Spartacus MEDOSZ 1\IAV 5:0 (2:0). Nagybálony, 900 néző: Vez.: Jaczina. S.-újhely; Vakles (Szakáll) — Bobkó, To­ronyi. Szűcs, Dobai (Laczkó). Csongrádi. Ltsovszki, Perecsi, Sztankó, Telenkó, Dutkievicz. Edző: Cserépy László. Kijötj a lépés a bajnokjelölt­nek. Az első perctől kezdve óriási fölényben játszottak, az újhelyiek csak védelcez.tek. Jók: Szűcs. Dutkievicz. Hajdúböszörményi Bocskai— Uudabányai Ércbányász 0:0. Hajdúböszörmény, 1000 néző. Vez.: Füzesi. Rudabánya: Bir- kás — Tires, Békéi, VölgyesA, Sütő. Rőthv. Ruttkai. Karczagi. Miksztai (Tóth), Kiss, Sarkadi (Labancz) Edző: Olaj György. Jobbára mezőnyjáték folyt a pályán, a kapuk ritkán kerültek, veszélybe. Jók: Békéi, Sütő. Ruttkai. . osztály Edéién y—Mákvölgy u:0. Ede» lény, 300 néző. Vez.: Károlyfal“ vi. Jók: Andrej. Dózsa. Mocs- nik 11.. ill. a vendégcsapatból senkit nem lehet kiemelni Ifi: 3:3. Hejőcsaba—Horsodnádasd 2:0 (1:0). Hejőcsaba 400 néző. Vez.: Tolnai. Gl.: Béres. Török. Jók: Szabó, Kuzma. Nagy. ill. Vá­mos, Kurtán. Ifi: 1:0. Királd—Ozdvidck 2:0 (1:0). Ki­ráld. (500 né2ő. Vez.: Benkö S. Gl.: Szala (2). Jók: Szalu. Papp. ill. Beleznai, Gajdos. Ifi: 4:2. Fclsőzsolea—MEMTE 0;i (0:0). Felsozsolca 300 néző. Vez.: Bariba. Ifi: 4:1. Pál háza—Trencsényi SE 1:1 (1:1). Vez.: Krajnyák. EL osztály sok, Gombos. Jók: Krausz, El­sők. Rolfa. Ili: 0:1. Mczőcsát—Szikszó 6:1 (0:0). Mezőcsát. 300 néző. Vez..- Bn‘z. Gl.: Kovács (3). Szopko i (2). Gacsal. Illetve Kádas. Jók Du- ’lány. Kovács. Szopkó I., ill. /enczcl. Kádas. Ifi: 3:0. izsófalva—Hollóháza 0:2 (0:1). í/.sófnlva. 150 néző. Vez.: Fecs­ke. Gl.: Vanczó Takács. .T6R: Vanczo, Takács. Ifi. i :l. Tiszalúc—Sajókaza 0:0, Ti";/* 'ic. 200 néző. Vez.: Juhász S. fi: 2:4. Encs—Forró 2:1 íl:l). Encs, 500 néző. Vez.: Cseh. Ifi: l :0. Bttkkábrány—Onnosb';**s p 1:0 (0:0). Bükkábrány, 200 néző. Vez.: Órás. Ifi: 2:4.

Next

/
Thumbnails
Contents