Észak-Magyarország, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-04 / 79. szám
vrew 1975. április 4., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 LfeL'iiuiuivupvumi^l m Icöiratkezii évtizedek J eles évfordulónk egyszerre késztet a visszapillantásra és az előretekintésre. Az előbbire annyiban, ameny- nyiben a megtett út eredményeit önmagunk számára is érdemes összegezni, s az ifjabb korosztályok figyelmébe ajánlani. Az utóbbira — az előretekintésre — pedig az a természetes kíváncsiság ösztönöz, amely már a következő évtizedek útját, jövőnk horizontját fürkészi; amelyben az ember a maga helyét, a mai és a holnapi munkájának célját és értelmét keresi. Tulajdonképpen mind a kettő érdekes, izgalmas és tanulságos lehet. A felszabadulás óta eltelt három évtized küzdelmeinek és eredményeinek ösz- szegezése az ifjabb korosztályok számára talán „dicsekvésnek” is tűnhet, mi viszont — akik részesei voltunk e három évtized minden ütközetének, megpróbáltatásának és nagy győzelmeinek — tudjuk, hogy ez a harminc esztendő a gyermekeink számára már történelem. S azt is tudjuk, hogy e nem akármilyen történelem eredményeit és tanulságait megőrizni ,és tudatosítani — egyszerűen kötelességünk. E kötelességünk teljesítésében segítségünkre van a Magyar Szocialista Munkáspárt minap megismert programnyilatkozatának bevezető része is, amely a XI. kongresszus küszöbén áttekintette az 1948-as pártprogram megvalósításának eredményeit. Újra és újra jólesik ebből aposztrofálni a megállapítások lényegét — a történelem tényeit —, hogy az elmúlt negyedszázad alatt lényegében felszámoltuk a régi rendszertől örökölt elmaradottságot, és nagy utat tettünk meg az új társadalmi rend, a szocializmus megvalósításában. Mindenesetre tény, hogy 1948 óta hazánkban véglegesen felszámoltuk a kizsákmányoló osztályok uralmát, és megszilárdítottuk a munkáshatalmat, a proletárdiktatúra államát. Tény, hogy az alapvető termelési eszközök társadalmi tulajdonba kerültek, a termelőerők gyors fejlődése és a szocialista tervgazdálkodás eredményeként a nemzeti jövedelem a háború előttinek csaknem ötszörösére, az ipari termelés, tízszeresére emelkedett. Tény, hogy hazánk a felszabadulás óta, pontosabban a munkáshatalom megvalósítása óta agráripari országból szocialista nagyiparral és nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező ipari-agrár országgá vált. Tény továbbá, hogy népünk életkörülményei lényegesen megjavultak, hogy hazánk becsületes állampolgárai ma teljes létbiztonságban élnek és bizalommal tekinthetnek a jövő elé. Mint ahogyan tény — történelmi tény! —, hogy a Magyar Népköztársaság szocialista fejlődésével, népünk alkotó munkájának eredményeivel, békeszerető külpolitikájával, s a haladó erőkkel vállalt szolidaritásával tiszteletet és megbecsülést vívott ki az egész világon. Mindez a jogos büszkeség érzésével tölthet el bennünket, s méltán illeti megkülönböztetett tisztelet mindazokat, akik az elmúlt három évtized alatt önfeláldozó munkájukkal, helytállásukkal jól szolgálták hazánk felemelkedését, szocialista jelenét és jövőjét. Igen. a jövőjét is, amelynek szilárd alapjait már megteremtettük, s amelynek körvonalai — pártunk új programnyilatkozatában — mind teljesebben bontakozik ki előttünk, s a maga teljességével és nagyszerűségével ad újabb értelmet és célt a mai és a holnapi munkánknak. Mert bennünket ma már egyre inkább a holnap tennivalói, továbbhaladásunk lehetőségei, útjai, módjai — a fejlett szocialista társadalom megvalósításának nagy nemzeti munkaprogramja — foglalkoztatnak. Többek között az, hogy a következő évtizedekben milyen feladataink lesznek a szocialista államhatalom erősítésében, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésében; hogy miként fejlesszük tovább társadalmi viszonyainkat: milyen reális célokat tűzhetünk magunk elé a gazdasági építőmunkában és az életkörülmények javításában: hogy miként emeljük mind maea- sabb szintre a társadalmi tudatot és tudatosságot; milyen tennivalóink lesznek a kultúra és az életmód fejlesztésében; mivel járulhatunk hozzá a szocialista építő- munka kedvező nemzetközi feltételeinek biztosításához; hogyan teremtsük meg holnap is a nyugodt alkotómunka békés feltételeit. Tudjuk, hogy e lelkesítő program megvalósítása nem kisebb és nem kevesebb erőfeszítést, állhatatosságot és következetességet kíván majd tőlünk, és a nyomunkba lépő ifjabb korosztályoktól. De azt is tudjuk, hogy az út nehezén már túl vagyunk; hogy a holnap, a következő évtizedek alkotásai szilárd fundamentumra, három évtized nagy, történelmi vívmányaira épülnek. Hogy szép szándékainkkal, megalapozott terveinkkel, álmainkkal, vágyainkkal — nem légvárakra építünk! a legközelebbi évek. a következő öt esztendő konkrét munkaprogramját már kidolgozta pártunk XI. kongresszusa. Most minden erőnket, minden idegszálunkat e nro'zram megváló sítására összpontosítjuk. Meri tudatában vagyunk, hogy a legszebb álmaink — lelkesítő távlataink is — csak ennek alapján, ez által valósíthatók meg. Csépányi Lajos Az ózdi Kohászati Üzemek finomhengerműjcben a drótsori motolláknál készült a felvétel. Most még ugyan a tavaszi világítás szűrődik be, a munkát azonban i t már most is nyári hőség nehezíti. (Fotó: Mizcrák István) KALUS AZ UTÓBBI néhány hó- tek a város közelében, hatal- műbőripar részére különbö- napban gyakran hallottuk ezt más pusztát találtak az épít- ző, finoman őrölt töltőanya- a nevet: Kalus. A nyugat- kezésre kijelölt sok száz hek- gokat, növényvédő szereket, ukrajnai ipari település min- tárnyi területen. Először egy szódát, klórt, mosószereket és denekelőtt azzal hívta fel ma- korszerű betonüzemet, illetve más vegyianyagokat. A kom- gára a nemzetközi közvéle- betonelemgyártó telepet léte- binát legújabb gyáregysége, mény figyelmét, hogy itt sítettek, amelynek segítségé- a pvc-gyár építését 1974 márépült fel az a nagykapacitású vei gyors ütemben épültek a ciusában kezdték meg és vinilklorid üzem, amelyet a különböző termelőüzemek. 1975 február végén már TVK olefingyárával csőveze- Tizenöt év alatt húsz nagy üzembe helyezték. Évente ték köt össze, s a Leninvá- termelőegység épült meg, 250 ezer tonna értékes mű- rosban termelt etilén nagy amely egy sor fontos termék- anyagot állítanak elő abból részét ez a gyár dolgozza fel kel látja el a népgazdaságot, az etilénből, amit a 336 kilo- műanyagnak. Jelentőségét az Az árutermelés szempont- méteres csővezetéken át jut- is aláhúzza, hogy a szocia- jából igen kedvező hogy a tat a Tiszai Vegyikombinát a lista- országok között eddig kalusi kombinát ’ jelentős kalusi gyárba. A kalusi kom- ilyen közvetlen technológiai nyersanyag-lelőhellyel ren- bmátban több mint 14 ezer kapcsolat még nem jött lét- delkezik, s a különféle üzem- ember dolgozik, csaknem há- re. Ez az első szoros terme- egységek úgyszólván veszte- romszor annyi, mint a TVK- lési kooperáció a KGST ke- ség nélkül, komplexen dől- kan. rétén belül. gozzák fel a kibányászott Kalusra is érvényes az az Kalus négyszázéves tele- termékeket, vegyianyagokat, ismert tétel, hogy fejlődését pülés, de rohamos fejlődése Az 50. Október nevet viselő az ipartelepítés üteme hatá- másfél évtizeddel ezelőtt kéz- bánya egyike a legfontosabb rozza meg. A hatalmas ipar- dődött a Kohászati és Vegy- termelőüzemeknek. A magas telep fejlődésével együtt ro- ipari Kombinát hatalmas fokú gépesítés eredménye- hamosan gazdagodott maga a ipartelepének kiépítésével, képpen a káli-kőzet kiterme- város is. A hajdani 10—15 Amikor a közelmúltban — a lés évről évré emelkedik. A ezer lélekszámú település — kalusi vinilklorid üzem ava- nagy tömegű káliumércet ennyi volt még 1964-ben Ka- tásakor — Kalusban jártam, nemcsak lent a föld mélyé- lus lakóinak száma — időkezembe került egy képekkel ben bányásszák, hanem kül- közben 53 ezer lakosú városillusztrált .kiadvány, amely színi fejtéssel is nagy meny- sá bővült. Az utóbbi tíz esz- áttekintést adott a hatalmas nyiségű ásványt termelnek, tendőben több mint 180 ezer ipari létesítmény építéséről' amelyből a káli-műtrágya négyzetméter lakóterületet és a város fejlődéséről. Eb- készül. építettek, s az új városrészből tudtam meg, hogy amikor Ezenkívül gyártanak Itt ben jelenleg mintegy 37—38 1959-ben az építők megjelen- fémmagnéziumot, a gumi- és ezer ember él. A kombinát számos járulékos létesítményt építtetett. Egyebek között hét iskolát, közte három középfokú oktatási intézményt, két szakmunkás- és technikusképző intézetet, három óvodát, áruházát, szélesvásznú filmszínházat. a legnagyobb iskolák kollégiumot és uszodát is kaptak. A gyár dolgozóinak egészségügyi ellátását segíti a 300 ágyas éjszakai gyógy- szanatórium, amelynek bővítését a közelmúltban megkezdték. SOK HASONLÓSÁG van a két város: Kalus és Lenin- város között. Kalusi barátaink elmondták, hogy az ipartelepítés első időszakában sok nehézséggel kellett megküzdeniük. A nehézséget nem is annyira a hatalmas ipari üzemek megépítése és üzembe helyezése jelentette, hanem az a feladat, hogyan tudnak egy megfelelő törzsgárdát, jó szellemű közösséget kialakítani. De sikerült túljutniuk ezen az akadályon is. Ebben döntő érdemük volt a kommunistáknak és a komszomolistáknak, akik követve az SZKP XXIV. kongresszusának útmutatásait, nemcsak élenjártak a szocialista épitőmunkában, hanem közben kinevelték azt a munkás- és vezetőgárdát is, amely azóta sikerrel teljesíti az ötéves tervből, reá háruló feladatokat. Lovas Lajos Harminc év — harminchárom kitüntetés a Tiszáin A város fölött már elzúgott, de még a közelben dübörög, rombol, gyilkol a háború. Miskolc vigasztalan képet mutat. Sok ezer lakóház megsérült, sok ezer embert elhurcoltak. Leszerelt gyárak, felrobbantott hidak, kifosztott' üzletek, nicstelenség. Nem füstölögnek a gyárkémények, nincs villany, nincs víz, s béna a közlekedés. Nilen alezredes, szovjet vasúti katonai parancsnok biztatására a MÁV miskolci üzletigazgatósága már 1944. december 5-i dátummal kiadja az 1-es számú rendeletét. „Felhívom az összes vasúti alkalmazottakat, hogy a pálya helyreállításához folyó hó 7-én csütörtökön reggel hét órakor jelentkezzenek a Miskolc Személy pu. állomáson, szolgálati ágankénti csoportosításban. Az iparosok hozzák magukkal saját készítésű szerszámaikat, hogy szükség esetén felépítményi szerszámok készíthetők legyenek.. A vasutasok készséggel tettek ennek eleget. Voltak, akik már december 5-én megkezdték a pályaudvar, a vasút helyreállítását. Volt bőven tennivaló. A fasiszták minden gépet, szerszámot, s ami vihető volt elemeitek. A megmaradt értékeket vandál módon elpusztították. Nyékládháza és Miskolc között hatalmas acélekével felszántották a vágányokat, minden sínmezőt, sínszálat kettészakítottak. Felrobbantottak három Hernád- és két Sajó- hidat. Miskolciét Bánrévéig, Hidasnémetiig, Sátoraljaújhelyig felrobbantották a fűtőházakat, a vízállomásokat. A vasutasok hősies munkát végeztek. Nem volt gép, szerszám, talpfa, sín, sínkötőanyag. Kalapáccsal egyengették a síneket, hidegvágóval vágták egyenesre a végeket az összeillesztéshez. Saroglyán cipelték a törmelékeket, a kettészaggatott talpfákat. 1944. december 10-én Nyékládházáról Miskolcra befutott az első szerelvény. 1945. január 21-én Szerencsig, 25-érí‘ már Sárospatakig megy a személy- vonat. 1945. február 28-án reggel 7 óra 30 perc: a Tiszai pályaudvarra beérkezik a fővárosból az első személy- vonat. A fejlődés nagy pillanatai Harminc év alatt a vasút, a miskolci csomópont is sokat változott. 1949—52 között korszerűsítették a rendezőpályaudvart. Itt készült először az országban gépesített, automatizált vágányfékes gurító. 1962. november 17-én nagy pillanatot élt meg a Tiszai: ekkor értek ide a vasút villamosításával. Két év múlva, a város felszabadulásának 20. évfordulóján átadták az aluljárót és a fedett szigetperonokat. Két év múlva avatták az integra-dominó berendezést. Abban az időben Közép-Európa légkor szerűbb vasútberendezésr épült itt meg. ,Üj technika, új típusé emberek A Tiszai, a miskolci vasúti csomópont dolgozói felnőttek az új technikához, s eleget tudnak tenni a megnőtt igényeknek. A 30- as években, akkori feljegyzés szerint: „Miskolc pályaudvarain már több mim egymillió utas fordul meg .. „Miskolc pályaudvarain." A Tiszai pályaudvaron most gyors számvetést készítenek: 1964-ben 3 222 000 utast szállítottunk. Tavaly az előző évitől 201 ezerre! több. 9 174 000 ember fordult meg a Tiszáin. A kérdés önmagából adódik: vajon nőtt-e ilyen arányban a vasutasok száma? — E középtávú tervidőszakban jó 20 százalékkal csökkent a vasutasok száma. A fiatalok nem túl szívesen jönnek. Nem vállalják a felelősséggel teli komén.- szolgálatokat. Egyébként tíz évvel ezelőtt a Tiszáin dolgozott annyi vasutas. mint most — a fűtő- ház kivételével — a vasúti csomóponton. Makó Imre, a pályaudvar állomásfőnöke ezt mondja: — A Tiszai pályaudvar, s egyben a vasúti csomópont a negyedik ötéves tervidőszakban kiváló szintű eredménnyel dolgozik. Az elmúlt évben — a kongresszusi-felszabadulási versenyben kiváló szint feletti eredményeket értünk cl, s további javulás van a munka minőségében is. A fűtőházban a jó munka, a technológiai módosítás alapján 90—91 százalékos a mozdonyok üzemkészsége. Ez európai színvonalnak felel meg. Nők, szocialista kollektívák A Tiszáin az eredmények egyik forrása a szocialista brigádmozgalom. Az elmúlt évben 90 kollektíva érdemelte ki a szocialista cím különböző fokozatait. így például a MÁV kiváló szocialista brigádja címet kapja meg a Budavári László vezetésével dolgozó személy vonatos kollektíva. Csendes Józsefné vezetésével dolgozó kocsiműszakos brigád az arany kitüntetést érdemelte ki. Nagyon jók az eredményei a Varga László, a Körmendi Géza, a Hornyák Zoltán, a Kiss Tóth György, a Kónya Péter vezetésével munkálkodó szocialista brigádoknak is. Ma 560 nőt számlálnak a Tiszáin. Szépen haladnak előre a különböző foglalkozásban: jegykezelők és vonatvezetők, oktatótisztek és fővizsgálók. A Tiszai pályaudvar, s egyben a vasúti csomópont történetét kitüntetések sorozata kíséri. Eddig 33 kitüntetéssel dicsekedhetnek, közte van MT, SZOT zászló, a Munka Vörös Vándorzászlaja, s a párl IX. kongresszusára szervezett verseny elismeréséért kapott kongresszusi vörös vándorzászló. Tavaly a MÁV Miskolci Igazgatóság a második helyezést érte el, s ebben tagadhatatlanul a vasúti csomóponté a fő érdem. A kongresszusi-felszabadulási verseny folytatásaként a Tiszáin, a vasúti csomóponton nagy célokat akarnak megvalósítani, tovább öregbítve a miskolci vasutasok hírnevét. Csorba Barnabás íavaszi fiiisii
