Észak-Magyarország, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-04 / 79. szám

ROLETARJAI, EGYESÜLJETEK!

A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXT. évfolyam, 79. szám

Ara: 1,20 forint

Péntek, 1975. április T.

ilyen a mai Magyarország ? Hová érkezett, hová tart? Röviddel ezelőtt kaptunk rá szép, lelkesítő feleletet a párt XI. kongresszusától. Bőségesen és sokoldalúan dokumentálva, számokba szedve és tervekbe építve, dinamikus feMrdér'hen rajzolódott ki ha- zá'k r-ai arculata a kongresszus elé terjesztett és jóváhagyott okmányokból; a vitából, amely megerősítette a szocialista építés eddig követett politikáját; a határozatból, amely megszabta az új tennivalókat.

Ez a Magyarország-kép, amely számunkra a valóságot és a mindennapokat jelenti, természetes. Egész mértékrendszerünk, amellyel sikett vagy elmaradást mérünk, hazánk mai fejlettségi szintjéből ered. összehasonlítási alapunk sokkal erőteljesebben a jövő követelménye, mint a múlt mélysége. így is kell lennie. Ha társadalmunk dinamikus és előretekintő akar lenni, akkor gondolkodásunk csak ehhez mérheti önmagát. Ha azokra a csúcsokra szegezzük pillantásunkat, amelyeket még ezután kell meghódítani, akkor az ütem, az erőfeszítés nem lankadhat. Azonban bármenynyire is haladjunk, bármilyen tetőkre is hágjunk, alkalmanként vissza .cell pillantanunk, mert közben új nemzedékek jöttek, amelyek tudják is meg nem is, hogy mit hagytunk magunk mögött.

Ha birtokunkban lenne a mesék és a fantasztikus irodalmak „időgépe", amely egy nagyon kis időre visszavinne bennünket abba a harminc áv előtti Magyarországba, akkor még azok is meghckkennének a szegénységnek és elmaradottságnak a látványán, akik még látták és élték azt a világot.

Három évtizeddel ezelőtt szovjet hadsereg egy nádfödeles országot szabadított fel. Terpeszkedő nagybirtokok, sovány kis parcellák, egészségtelen házakban, lakásokban élő sokaság. A mezőgazdasági termelés csaknem teljes egészében az emberi és állati erőkifejtésen alapul. Korszerű utak és közlekedés nélküli sárba fulladt falvak tömege. Az ipari termelés túlnyomó része rosszul felszerelt műhelyekben, „kócerájok”-ban zajlik. írástudatlan százezrek, rosszul táplált gyermekek, tengődés- re szorított milliók, kizárva a jogokból, a művelődés lehetőségeiből. Elképesztő kontrasztok a szegények és gazdagok között. A létfenntartás n T -imumára .szorított dolgozó tömegek. És ennek megfelelő szellemi-erkölcsi állapot, amelyben felőrlődnek és elsorvadnak a tehetségek. A félelem, az alázatosság mozgat széles társadalmi rétegeket. S maga az ország történelmének mélypontján, barátok nélkül, Presztízsét vesztve az európai népek közösségében.

Köznapi szavakkal nehéz is összeállítani ezt a képet, leghübben ma már csak az irodalom, az akkori idők nagy költői, a társadalmi béklyók eilen lázadók kivételesen kifejező ere- lú sorai képesek felidézni ennek az atmoszférának a valóságát, a kétségbeesett József Attila-kiáltás hangján: „föl kéne szabadulni m°r!" Ez a felszabadulás jött el 1945. április 4-én.

A felszabadulás óta eltelt harminc esztendő, de különösen a közvetlenül mögöttünk hagyott másfél évtized töretlen fejlődése, e fejlődés üteme és átalakító ereje váltotta valóra a szocialista társadalmi célok egész sorát. Természetesen vannak gondjaink és megoldatlan problémáink, amelyek ugyancsak nem hiányoznak a XI. kongresszus által felvázolt helyzetképből. De a képnek ugyanakkor nincs egyetlen olyan részterülete, egyetlen olyan szöglete, amelynek ne a változás, a fejlődés adná meg a jellemzőjét.

A tartós stabilitás és az állandó haladás olyan tényezőkké váltak életünkben, amit nem- zetünk történelmében egyetlen előttünk élő nemzedék se ismert ebben az országban. A kapitalista világban történő események még szembetűnőbben emelik ki annak jelentőségét, hogy hazánk a felszabadító Szovjetunióval, szocializmust építő szomszéd testvérnépeinkkel együtt, egy családot alkotva, a kölcsönös segítség és támogatás összes előnyeit élvezve nézhet szembe minden nemzetközi fejleménynyel. Joggal állapította meg tehát a Központi Bizolfsá' l.nngresszusi beszámolója, hogy „a KGST keretében megvalósuló együttműködés nyújtotta és fogja nyújtani a jövőben is hazai épitömunkánk szilárd nemzetközi támaszát”.

Ez a nemzetközi támasz egyúttal lehetővé teszi, hogy — a XI. kongresszus helyzetelemzésére és határozataira támaszkodva — az eddiginél is hatékonyabban kihasználjuk a szocialista társadalmi rendben és gazdaságban rejlő lehetőségeket és tartalékokat. A pártnak, a magyar társadalomnak pontosan, tudományosan felépített terve van mind a jelen, mind a közeljövő feladataira és azok megoldásának módjaira, mind ; edig a távlatokra, amelyek az új ötéves terv alapjainak kidolgozásával, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásával és a párt programnyilatkozatában rögzített célok közelítésével válnak majd valóra.

Aki tanulmányozza ezeket a dokumentumokat, az látja, hogy a legteljesebb realizmus és határozottság jellemzi azokat. Az iránymutató kongresszusi határozatok tükrében világosan látható a párt, az állam, a társadalmi szervek, c gazdasági irányítás lépcsőinek minden fontos tennivalója a szocialista társadalmi és termelési viszonyok továbbfejlesztésében. ‘ Kádár János elvtárs a Központi Bizottság beszámoló), ban mondotta: „A párt minden tervét arra alapozza, hogy elnyeri hozzá a munkásosztály, a nép egyetértését és támogatását. Munkáso- tályunk, népünk pedig építhet arra, hogy a párt a helyén van, s a jövőben is mindenkor feladatainak a tőle telhető legjobb megoldására törekszik”.

bár-— évtized fordulója igy most nemcsak ünnep, visszapillantás és megemlékezés, hanem új magaslat. És hozzátehetjük: erről a magaslatról már olyan nép megy tovább a maga útján, amely egységben öntudatban, politikai érettségben és műveltségben, egyre méltóbb anyagi létfeltételeket biztosítva társadalma minden tagjának, alkotja új történelmét.

Í Kádár János | i levele j

<2 oldal)

I

Losonczi Pál I

(3. oldal)

Múltjuk

j - e Isrszsl

1

(4. oldal)

®

Katus |

I (5. oldal)

1 Proletárok 1

gazdagsága j

(G. oldal)

II ma lár p ■ mindeekié I

(X oldal)

©

’

Eodapesti

favisz

(10. oldal)

©

rejtélyes I

j ráiiísii I

(10. oldal)

I

©

' Harminc íve | törtéit [;

(11. oldal)

©

| Sport f

s (is.