Észak-Magyarország, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-27 / 73. szám

1975. március 27., csütörtök ÜKC ISZÄK-MAGYARGRSZÄG 3 Egymás nélkül nem megy..» SZENÜKÖN, a történelmi hangulatot árasztó hegy tö­vében.. Az útkeresések, viták vajúdásából megszületett az igény, ami — mert jogos volt — megnyerte a megvalósu­láshoz szükséges támogatást is. így esett, hogy a MEZŐ­GÉP szendrői üzemegysége átalakult, az Alumíniumgyár 2-es számú gyáregységévé. A vidéki ipartelepítésnek sok előnye van. Segít az anyavállalat munkaerőgond­jain és helyben biztosít, mun­kalehetőséget a mezőgazda­ságban „felszabaduló” embe­rek számára. Rendkívül ked­vező hatást fejt ki a szako­sítás, a nagyobb termelé­kenységen keresztül az adott vállalat gazdasági életére. A nagy vállalatok általá­ban gazdaságtalanabtul mű­ködnek, mint a kis- és kö­zépüzemek. Ennek több oka van. Létrehozásukhoz na­gyobb egyszeri ráfordítás szükséges, a beruházási mun­ka megkezdése és a termelés felfutása között nagyon hosz- szú idő telt el. Az arányta­lanul nagyobb általános költ­ségek miatt a jövedelmezősé­gi mutatók is rosszabbak. Célszerű tehát mindenhol ki­használni a szakosításban és az ettől elválaszthatatlan koo­perációban rejlő előnyöket. Ezt ismerték fel, ezt vezették be Szendrőn is, a megfelelő szervek segítségével, ahogy a Hudák József gyáregység ve­zetővel folytatott beszélgetés során kiderült. — Az átalakulás nem ment könnyen, mert egyidőben folyt a felújítás, a te’ építés és a termelés is. Az új gyárt­mányszerkezet megkívánta az épületek belső átalakítá­sát, a termelőterületek meg­felelő kialakítását. Lényeges változások történtek a tech­nikai felszereltség területén is. A törzsgyárból présgépe­ket, automata esztergákat és nagy termelékenységű célgé­peket szállítottak be és he­lyeztek üzembe. Ezeken kí­vül élhajlító gépek, modern ponthegesztők és védőgázos hegesztőberendezések érkez­tek, mindaz, ami az új ter­melési profilhoz, szerkezeihez kellett. Az ismeretlen, új gépek ke­zelését, karbantartását a szak­munkások, a törzsgyárban sa­játították el. Ennek köszön­hető, hogy a gépeket nagyon hamar működésbe tudta hoz­ni az itt dolgozó mintegy száz munkaszerelő szakmun­kás. JELENLEG 167 dolgozója van a gyáregységnek, és en­nek egyre nagyobb hányadát teszi ki a női dolgozók szá­ma. Összhangban van ez a kiindulás egyik szempontjá­val, hogy elsősorban a női foglalkoztatottság minél na­gyobb mértékét teremtsék meg. így ezen keresztül na­gyon pozitív hatást le'- st gya­korolni az itt élő emberek jövedelem- és életszínvonal­alakulására is. A gyártáshoz szükséges anyagokat, alkatrészeket azok a vállalatok biztosítják a szá­mukra, amelyek részére ter­melő tevékenységet folytat­nak. Az Ikarus számára kü­lönböző részegységeket és pótalkatrészeket gyártanak, így termelő kapacitásukhoz mérten tevékeny részesei a járműprogramnak. A DIGÉP részére pedig mezőgazdasági öntözőszivattyúkat állítanak elő. A részegységek, alkatré­szek legyártásához szükséges komplett részletes dokumen­tációt megkapják. Nem volt és nincs gond a technológia megtervezésével, de még a gyártási, műveleti idők meg­állapításával sem. Ez a szer­vezett, programozott terme­lésirányítást megkönnyíti. A szakosítás, a nagyobb termelékenységű specializáció előnyeit többek között jól ér­zékelteti a gyáregység árbe­vételének alakulása. Az átál­lás nehéz időszakában is az árbevétel, fél év alatt, 16 és fél millió forint volt. Ez 4 millióval több, mint az előző tevékenység árbevétele, azo­nos időtartam alatt. Most, hogy a szükséges feltételek teljes egészében biztosítot­tak, az 1975-re tervezett ár­bevétel már 66,6 millió forin­tot tesz ki. A gyáregység tá­volabbi jövőjét látszanak biz­tosítani a fejlesztésére irá­nyuló további intézkedések. Az új, 4400 négyzetméteres üzemcsarnok építéséhez szük­séges talajmechanikai vizsgá­latok már folyamatban van­nak. Ha ez felépül, 6—800 ember / foglalkoztatottságát tudják biztosítani. A NAGY vállalatok terme­lési tevékenységeit jól és gaz­daságosan egészítik ki az ilyen nagyságrendű szakosí­tott és optimális termelőka­pacitással rendelkező üze­mek. Ezt példázza a gyáregy­ség egészséges fejlődése és eredményei is. Buciiért Miklós Clhajlító gépek alkatrészeit szerelésre készítik elő a DIGÉP „Sí’’-gyáregységében. Kulcsol íz új olonollioz o.. Fokozatosan megteremt­jük annak a feltételét, hogy minden család önálló of hon­hoz jusson. Növelni kell a több szobás lakások számát, javítani a lakások minősé­gét ... (A XI. kongresszus be­számolójából) Az építők és a leendő la­kók számára egyaránt fontos, hogy a műszaki átadás és a beköltözés között eltelt idő minél rövidebb legyen. Ez csak úgy érhető el, ha az építők, a szakipari munkások jól látják el feladatukat, ha a műszaki átvételkor készült jegyzőkönyvek hibalajstroma nem a javítgatnivalók hosszú felsorolásából áll, ha a küszö­böt átlépő lakó örömét nem zavarják meg kisebb-nagyobb bosszúságok. Az elmúlt, napokban adták át Miskolcon az Avas-délen az egyik házgyári épület hat­van lakását, A műszaki átvé­tel decemberben volt, az épí­tők, a belső szereléseket, a festést, mázolást végző szak­emberek időben ideget tettek kötelezettségeiknek. A na­gyon várt költözés mégis ké­sett, mert tereprendezés köz­ben eltört egy 10 centiméter átmérőjű vezeték. Amíg a beköltözést hátráltató körül­mények miatt várni kellett a hivatalos üzembe helyezésre, a beruházási vállalat besze­rezte a lakhatási engedélyt. Ezután kerülhetett sor a kul­csok leszedésére. A lakásra várók ebben az időszakban az építők, beru­házók szakmai nyelvezetének gazdag tárházával ismerked­hetnek meg. Ezeket a szak- kifejezéseket szívesen szövik bele a beszélgetéseikbe is. Az építők szerint napja­inkban egy hatvan lakásos ház átadása után átlagosan hat-hét család számára fon­tos csak égetően a költözés, mert már -felmondták az al­bérletet, 'mert a régi körül­ményeket. egy nappal előbb elfelejteni is nagy ajándék. A többi család még a bú­torok szállítása előtt többször is szemlét tart, kijavítja, vagy kijavíttatja a legapróbb hibákat is, s csak azután költözködik. A BáEV szakemberei szin­te egymással versenyezve igyekeztek elvégezni az utol­só minőségi ellenőrzéseket, amikor a D—39-es jelű épü­letbe megérkezett a víz a ki­javított vezetéken. EmeleÍKől emeletre siettek, hogy a^pt- vételi bizottság munkáját ne zavarják, másrészt, hogy erre a munkára ne kelljen már újabb napokat várni a la­kóknak. Ezzel elsősorban azokon segítettek, akik már összecsomagolták a holmiju­kat" a régi lakásban. Utána felajánlották az építők, hogy szombaton és vasárnap is szolgálatot tartanak annak érdekében, hogy azok se vár­janak fölöslegesen heteket, akik a költözést csak úgy tudják elképzelni, ha a leg­kisebb igazítanivalólcat is még előtte elvégeztetik. Az asztalosok, a festők, mázolok, tapétázók garancia- levelet is adnak a lakóknak. Ha később olyan hiba adód­na, ami a munkájuk hiányos­ságaira vezethető vissza, té­rítés nélkül kijavítják. Részben ennek is köszön­hető, hogy néhány év alatt a garanciális időben végzett munkák értéke a BÁÉV ál­tal épített lakóházakban egy- harmadára csökkent. Az építők egyre jobb mi­nőségű munkát adnak ki a kezükből, amivel nemcsak a leendő lakókat, hanem ön­magukat is megbecsülik. Nem túlzás azt állítani, hogy a beköltözéskor található ap­róbb hibák olyan jelentékte­lenek, hogy azokat a barká­csolást kedvelők maguk is könnyedén el tudnák végez­ni. A BÁÉV brigádjai azon- j ban arra törekszenek, hogy a munkájuk után ne találja- j nak kifogásokat. Az új ott-! honba költözők örömét sze­retnék ezzel még teljesebbé | tenni. Nagy József 22,8 százalékát rendszerben, iparszerűen művelik. A burgonya vetésterületé­nek is 38,4 százaléka „kerül” mar az idén termelési rend­szerbe. Üj kezdeményezés, hogy a járás dombvidékein oly jelentős juh tenyésztési ága­zatban is folyamatban van már a korszerűbb út kiala­kítása. A tsz-szövetség az eddigi tapasztalatok összegyűjtésével nagy segítséget nyújt a rend­szerek idei tevékenységéhez. A tapasztalatok például azt bizonyítják, hogy a siker csak abban az esetben teljes, ha hozzáértő szakmunkások és szakemberek dolgoznak a tsz-ben, akik betartják és ba tudják tartani a szigorú tech­nológiai fegyelmet. A KITE által szervezett oktatások le­hetővé tették, a szakmunká­sok és szakemberek felké­szülését, azonban ezen a té­ren még sok a tennivaló. A „rendszer-gazdák” által nyújtott szaktanácsadás is sokat jelentett a gazdaságok­nak, de a KITE esetében sok­kal hathatósabb is lehetett volna ez a támogatás, ha egymást követően nem négy különböző szakember látogat­ta volna a területet, hiszen így a szaktanácsadók nem tudták mélyebben megismer­ni a tsz-ek problémáit, adott­ságait. A gépsorokkal kapcsolatos tapasztalat az, hogy ezek a gépek a rendkívüli rossz idő­járás ellenére is jó munkát tudtak végezni. Figyelemre méltó azonban az a tapasz­talat is, hogy a legkorszerűbb gépek sem tudják tökélete­sen megoldani a feladatot, ha a komplex technológiai fo­lyamatok láncolatából egv- egy gép, berendezés hiány zik. Hernádkércsen például a szárítóberendezés késői be­üzemelése miatt nagy veszte­séggel takarították be a ku­koricát. Nagyon pozitív tapasztalat, hogy egy-egy gazdaságban az új módszer jó hatással van a többi ágazatok terme­lési fegyelmének javítására. Jó hatással vannak a rend­szerek a szocialista munka- verseny-mozgalom kibontako­zására is. A rendszerekhez tartozó ágazatban dolgozó szinte valamennyi brigád csatlakozott a szocialista bri­gádmozgalomhoz. A felmérés tapasztalatai —- a tsz-szövetség részletes ajánlásával kibővítve — az encsi járás valamennyi ter­melőszövetkezetének jelentős segítségére lesznek abban, hogy megteremthessék a kü­lönböző rendszerekhez való csatlakozás lehetőségeit, s az adottságaiknak legmegfele­lőbb iparszerű termesztési lehetőséget válasszák. (í>. s.) tt*r A TALLY AI KÖBANYA Fotó: Laczó József W ^ jr m tp y ^ r, '■ ^ f r ^ ^ ^r' p Ismét nagyon érdekes, a tagszövetkezetek további fej­lődése szempontjából fontos területen végzett széles körű vizsgálódást, felmérést a Hernád-menti Tsz-ek Terü­leti Szövetsége. A különböző termelési rendszerekben levő tsz-ek tapasztalatait gyűjtöt­ték össze, a további feladato­kat munkálták ki, hogy az iparszerű nagyüzemi termelés elterjedéséhez minél nagyobb segítséget adjanak a járás gazdaságainak. Az encsi járás közös gaz­daságaiban — hasonlóan az országos fejlődéshez — az utóbbi években meggyorsult a specializálás és a koncent­rálás folyamata. Ez lehetővé tette a korszerű technológiák elterjedését á termelés külön­böző ágazataiban. A termelési tényezők össz­hangját a hazánkban már ki­alakult és kialakulóban levő termelési rendszerek képesek a legmagasabb színvonalon, iparszerűen biztosítani. Nem véletlen, hogy a mezőgazda­ság jövőjéről, fejlesztésének irányáról szólva a XI. párt- kongresszuson is hangsúlyoz­ták: folytatni kell a nagyüze­mi, iparszerű termelési rend­szerek elterjesztését. Ezen a fejlett, gazdaságo­sabb, többet nyújtó úton, a termelési rendszerek „meg­honosításában” az encsi já­rás gazdaságai még csak a kezdeti lépéseket tették meg az elmúlt esztendőben, de az elért eredmények már így is biztatóak, sokat mondóak. Pedig közismert, hogy az el­múlt gazdasági év elemi csa­pásai mindenütt lerontották a várható eredményeket. A termelési rendszereket az elmúlt évben a járásban a nádudvari KITE, a húsmar­hával foglalkozó HSZV és a még csak rendszerszerű, Borsodi Burgonyatermesztési Társulás „képviselte”. Ä termelési eredmények, a különbségek — a rendkívüli időjárás ellenére — a követ­kezők voltak: kukoricából a rendszerben levő tsz-ek a szövetségi 34,2 mázsás átlag helyett 42 mázsás hektáron­kénti átlagtermést értek el; burgonyából pedig a gönci Kossuth Tsz 285 mázsás át­lagtermése jóval a kétszerese más gazdaságok burgonya- termésének. A HSZV-ben a darabonkénti 240 kilós vá­lasztási súly is biztató ered­mény. Az idén előbbre léptek, il­letve lépnek ezen a korszerű úton a járás gazdaságai. A nádudvari KITE-hez már 7 tsz csatlakozott, s kukoricá­ból a tervezett vetésterület 40, cukorrépából 47,7, az év őszén elvetésre kerülő búzá­ból pedig a vetésterületek | ^ ^ ^ * r ■ . • ^ ^ 1­tapasztalatai az ead járás ísz-eita

Next

/
Thumbnails
Contents