Észak-Magyarország, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-27 / 73. szám
ESZAK-MAGYARQRSZAG 4 «mm 1975. március 27., csütörtök Filmjegyzet Dal a szerelemről Eg.v kocka a filmből Felavatták Gödön szerdán adták át rendeltetésének az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Karának biológiai állomását. Az ünnepségen megjelent dr. Polinszky Károly oktatásügyi miniszter. Az egyetem rektora, dr. Ádám György megnyitójában elmondta: Huzella Tivadar orvosprofesszor 1951-ben adta áj; az ecvetemnek kétholdas birtokát. hogy azon felépíthessék a biológiai tanszékek oktatási-kutatási bázisát. Elsőként a növényélettani laboratórium és tenyészház készült el. N. G. Potapov, szovjet pro-7 fesszor tervei szerint. Később itt kezdte meg munkáját az MTA magyar Duna- kutató állomása is. Rózsik István rézkarca Dolgozók az iskolapadokban Szögligeten már második éve működik eredményesen a dolgozók esti általános iskolája. Ebben az .1250 lakost számláló községben 55—50 év közötti lakosság jórésze csak G elemit végze t. Ezért a helyi tanács a járási művelődésügyi osztállyal együttműködve az 1975—74-es tanévben kísérte ként beindította az általános iskola 7—!). osztályát. A ..kísérlet” bevált, mert már tavaly 63-;; n végezték a/ iskolát, és az 1974—75-ös tanévben is 33-an sajátítják el a magasabb ismereteket. Valamenynyien erdészeti, áíész-. tsz-dolgozók. Heten e 2 nap — hétfőn 'és pénteken — este G órától fél 10-ig világosak a szögligeti iskola ablakai. Izsó Vilmos iskolaigazgató véleménye szerint az öreg ,,diákok” nagyon szorgalmasak; szívesen és pontosan járnak minden foglalkozásra. Űjkönyvek Á tizenharmadik kötet Egy kicsit szokatlan — legalábbis számunkra — a most bemutatásra kerülő színes, zenés japán film. Szokatlan, mert a japán filmgyártást hazánkban ez ideig inkább a komorabb. a japán múltba és szokásokba „belekapaszkodó” filmalkotások képviselték. Jo Hirose rendező filmje, a Dal a szerelemről, viszont mai japán fiatalokról, szól, akiknek az életébe azért valamiképpen mégis csak belejátszanak a még élő szokások is. Ez teszi egyébként egy kicsit érdekessé is a filmet, ami egyébként — sajnos meg kell mondanunk — meglehetősen kommersz, átlagos szintet képvisel. Egy nagy játékgyár fiatal dolgoténet, amelyben csakúgy szó van szerelemről és örömről, mint bánatról, fájdalomról. no és természetesen barátságról. Hogy végül is miért dönt a férfi főszereplő az egyik lány mellett, s nem a másik mellett — azt meglehetősen nehéz lenne megmagyarázni. De kevéssé h!sz- szük azt. hogy a rendező célja valamiféle magyarázat lett volna. Véleményünk szerint sokkal inkább jó alkalmat teremtett a film a fiatal színésznő-énekesnőnek, Mari Amachinak egy szimpatikus szerep eljátszására. S ehhez megfelelő látványt, kedves, könnyed kis történetet fabrikáltak. így elsősorban azok élvezik, akik különösebb elvárások nélkül, időtöltésből ülnek be a moziba. A Kossuth Könyvkiadó újdonságai kozott tataijuk Stark Aula. könyvöt, Nüpgazuusagunk harminc eve címmel. A Nagy emberek életútja soroza ban jelent meg Borisz NbsziK é’et- rajzi regénye Albert Schweitzer- ről. Második, bővített kiadásban látót, napvilágot a Biszku Béla beszédeit, cikkeit tartalmazó válogatás. A párt és az állam. a nép szolgálatában. Szocialista kultúra — közösségi ember címmel ugyancsak második kiadásban jelen, meg Aezéi György válogatott beszédeinek, cikkeinek gyűjteménye. A szocializmus politikai gazdaságtanának története a magyar—csehszlovák közös kiadás keretében látó t napvilágot. A Magyarország felszabadítása e. kötet, amely tanulmányokat tartalmaz hazánk íelszaba- dí.ásának történetéből, a kiadó a Zrínyi Kiadóval közösen jelentette meg. A Szépirodalmi Könyvkiadónál látott napvilágot Gáli István: Az. öreg című regénye; Bihart Klára regénye, u Nincs tovább, valamint Varga Imre: Összevissza ivadékok című regénye és Asperján György első regénye, a Vészkijárat-bejára- A Diákkönyvtárban látott napvilágot Lengyel József: Igéző című kisregénye. Egy verseskötet is a könyvesboltokba került: Másnapos freskó címmel, Aczél Géza költeményeivel. A Gondolat Könyvkiadó a magyar-román közös kiadás keretében jelentette meg Alexandra Balaci életrajzi könyvét, Niccolo Machiavelliről. Gilbert Ityle filozófus művének címe: A szellem fogalma. Korunk építészete címmel látóit napvilágot sok érdekes és kivitelében is szép illusztrációval Vámossy Ferenc . könyve. A Világjárók sorozat új kötete, Dougal Robertson könyve, a Hajótörött család a vad tengeren. Az Európa Könyvkiadó új könyvei között találjuk a 18 év után Ismét kiadott A per eímü Kafka-regényt. Robert Merle: Két nap az élet című regénye, az Európa Zsebkönyvek soroza ban látott napvilágot. A népszerű sorozat, szintén most megjelent újabb kötetei Vaszil Biltov és John Updike kisregényeit tartalmazza. A világirodalom remekei 6. sorozatában jelent meg Konsztantyin Szimonov könyve, benne a Nappalok és éjszakák című regénnyel és a szovjet író több elbeszélésével. A Móra Ifjúsági Könyvkiadó újdonságai közt találjuk Barabás Tibor történelmi regényét, a Végvári legendát. Ez is és Csukás István: Nyár a szigeten című ifjúsági regénye is a Delfin-könyvek soroza. ában jelent meg. Ismét megjelent Fekete István regénye, a Hu; Mikszáth Kálmán ifjúsági regénye, A két koldusdiák. Vidra-Szabó Ferenc meseregényének címe: Misi az erdőben. Népszerű ismeretterjesztő könyv Leo Schneider: Életünk és a mikrobák, valamint Simon Tibor: Mohák, zúz- mók, harasz'ok című könyve. A kiadó Kozmosz szerkesztősége gondozta Kovács J. László: Lőj, vagy meghalunk! című ifjúsági regényét. Dobozy Imre elbeszéléseiből ad tartalmas válogatást A királylány zsámolya. A miskolci Herman Ottó Múzeum nagy érdeklődéssel várt periodikáinak sorában most került az érdeklődőit kezébe A Miskolci Herman Oitó Múzeum Közleményei című sorozat tizenharmadik kötete, amely ugyan még 1974-es évszámot visel, de három hónapon belüli késés már fel sem tűnik a naphoz nem kötött sajtótermékek megjelenésénél. A tizenharmadik kötet színes, gazdag tartalommal, többségben történeti és néprajzi dolgozatokkal, tanulmányokkal adja közre a múzeum munkatársainak, valamint a múzeum irányításával munkálkodó más kutatóknak újabb eredményeit, gazdagítja újabb adalékokkal az adott tudományág iránt intenzívebben érdeklődőket és a nem tudományos érdeklődésű, de mind jobban a tájékozódni kívánó olvasókat egyaránt. A Közlemények tizenharmadik kötetét Bodó Sándor és Szabadfalvi József szerkesztette. E? utóbbi írta a kötet élén olvasható visszatekintést a múzeum hetvenöt évére. (Az intézmény 1974- ben ünnepelte fennállásának 75 éves jubileumát.) A névadóra Balassa Iván' emlékezik halála hatvanadik évfordulója kapcsán. Mindkét írás tömör történeti áttekintést ad a múzeum történetéről, illetve Herman Ottó életéről. Az egyetlen régészeti közlemény — Saád Andor és Hellebrendt Magdolna munkája — a Dióscyőr-Tapolca barlang feltárásáról ad számot, rajzokkal és fotókkal illusztráltan. fü i Nagy érdeklődésre tarthat számot a nagyközönség részéről is a történeti közlemények többsége. Détsliy Mihálynak a borsodi műemlékek helyzetéről szóló tanulmánya nemcsak az átlag olvasóban kell, hogy gondolatokat ébresszen, hanem olyan szervek és intézmények vezetőiben is. amelyeknek tulajdonában, vagy kezelésében műemlékek, illetve műemléki jellegű épületek vannak. Leírást kapunk Joó Tibor tollából a boldogkőváraljai kastélyról. Dömötör Sándor tanulmánya egy XVI—XVII. századi prágai orvostudós családjának magyarországi, közelebbről észak-magyarországi kapcsolatait kutatja (A Jesenius család Magyarországon). ugyancsak ő publikálja Szemere Bertalannak kevéssé ismert versírói munkásságát, illetve egy — feltehetően — Rózsa Sándorról írt nagyobb poémáját. Kilián István, aki korábban több alkalommal foglalkozott a naplóíró miskolci Szűcs Sámuellel, mos! testvére, Szűcs Miklós diák 1839-es lengyelországi utazását követi nyomon és adja közre ez utazás naplójegyze- teit. Sonkoly István Tompa Mihály megzenésített verseiről, Huszty Sándor pedig 'Herman Ottó és Bársony János kapcsolatáról értekezik. Az ózdi kavarógyári dolgozók XIX. századvégi munka- és életkörülményeit mutatja be Vass Tibor. Találunk még három művészettörténeti jellegű publikációt: Végvári Lajos Deák-Ébner Lajos ismeretlen párizsi festményét elemzi, Dankó Imre a mis- . kolci származású Balezer György festőművészt mutatja be, Dénes György pedig a szalonnái Árpád-kori templommal kapcsolatos kutatásokról szól. • Külön kell kiemelni Do- bossy Lászlónak az ózdi járás és Ózd város területén volt és egykor megváltozott nevű, vagy megszűnt települések nyomait kutató írását. Erre azért is érdemes felfigyelnünk, mert nem az ózdi járás az egyetlen tájegységünk, ahol az utóbbi évtizedek gyors fejlődésének természetes következményeként települések megszűnnek, egybeépülnek, történelmi, néprajzi, egyéb fontosságú utcanevek és településnevek feledésbe merülhetnek. Napjainkban már felnőttkorban van az a generáció is, amely nem is emlékezhet például a megyének is nevet adó Borsod községre, mert az a szomszédos Edelény terjeszkedése során azzal egybeépült, illetve a szomszédba beleolvadt. Amikor fejlődő' települések magukba szippantják a szomszédot. amikor növekvő ipartelepek régi kolóniákat, egyéb lakott helyeket tüntetnek el, a városrekonstrukcióknál nemcsak utcák, hanem egész városrészek tűnnek el, alakulnak át, a. megszűnő települések neveinek megőrzése különösen fontosnak tűnik. Dobossy László írása erre figyelmeztet. & Gazdag a kötet néprajzi anyaga. Szabó Lajos Zsujtui András XVIII. századi lajsl- romos könyvéből közöl néprajzi adatokat, Balassa Iván a múlt század eleji zempléni cselédtartást mutatja be, Viga Gyula pedig a hajdani miskolci Almásy földbirtokos család számlái alapján következtet a XIX. századi miskolci iparos- és kereskedő- életre. A debreceni Déri Múzeumban látható mezöcsáti kerámiákat Szalay Emőke mutatja be. Kelemen István pedig az egykor Szalonnán élt Bnh.zs István fazekasmestert. A súlyom Takta melléki felhasználásáról Szabóné Futó Rózsa, a pányoki „bakiszekér” használatáról Kunt Ernő írásából kapunk ismereteket. A hámori Molnárszikla mondáját Kardos László egészíti ki újabb adatokkal. illetve részben cáfol- ' i a sziklával kapcsolatos hiedelmeket. A kötetet a Szlovákiai Téka már hagyományossá lett összeállítása, a szomszéd ország néprajzi kutatásainak szemléje teszi lel- jessé. (bm) zói között bonyolódik a törA homokdűnéken túl Fanus Neagu És kiáltott az angyal című regényéből készült a filmbarátok köre műsorán bemutatásra kerülő új, színes román film, A homokdűnéken túl, Radu Gabrea rendezésében. Meglehetősen bonyolult és nem kissé idegen világba viszi el a nézőt a film, melynek cselekménye az 1934 és 1948 közötti időszakot öleli át egy fiatalember életén keresztül. A fiú, aki gyerekkorában szemtanúja volt. hogy hogyan gyilkolták meg a csendőrök apját, „vakon és süketen” táblából egy szertehulló, felbomló világban, s a szemet szemért. fogat fogért elv szellemében keresi apja gyilkosait. Közben nem veszi észre, hogy azok mellé sodródott, azokA hét filmjei Egy magyar filmfelújítás is lesz a napokban. Üjra láthatja a közönség a nagysikerű magyar filmet, a Valahol Európában-t. Bemutatásra kerül egy csehszlovák bűnügyi film, A gyanú is, amelymárcius 29-ig AZ ÜTTÖRÖ ÉS EZERMESTER KISARUHAZBAN Miskolc, Széchenyi u. 13—15. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! nak a céljait szolgálja, akiket keres. Sajnos, a film sokkal inkább kihasználja az adódó naturalisztikus megoldásokat, mintsem érzésünk szerint szükség volna rá. Nem sikerül viszont felmutatnia önmagából e történelmi és egyéni helyzet teljes tragédiáját, drámaiságát. így inkább egy nyomasztó, mintsem nagy filmélménnyel távozhatunk a moziból. Pedig igen szép színészi feladatot oldott meg a főszereplő fiút alakító Dán Nutu, és az epizódszerepek többségét is kiváló színészek játsszák. Nagyon szép a film operatőri munkája, bár ebben is helyenként túlságosan natura- lisztikusak. nek története ugyan a mában játszódik,, de az események mozgatórugóit és indítékait a második világháborúban, a fasiszta haláltáborokban kell keresni. Cs. A. Értesítjük Szendrő nagyközség lakosait, hogy Szcndrö alsó vasútállomás felé. a Bódva folyó keresztezésével megépült 20 kV-os szabadvezeték a Lenkei úti tr.- állomásig 1975. MÁRCIUS 27-ÉN FESZÜLTSÉG ALÄ KERÜL A feszültség alá helyezett vonalon a vezeték és tartószerkezetek érintése tilos és életveszélyes! Az ebből eredő balesetekért az ÉMÁSZ Vállalat felelősséget nem vállal! 1 hogy az alumínium eresz- és lefolyócsatornák, valamint tartozékaik j MEGÉRKEZTÜK. KAPHATÓ: a VASVILL Kereskedelmi Vállalat 11. sz. Vas-Műszaki boltjában, Miskolc, Vásártéri u. 13—15. Telefon: 36-756.
