Észak-Magyarország, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-27 / 73. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 1 / 1975. március 27., csütörtök A legális Szabad Nép első megjelenésének 30. évfordulója alkalmából kedden esle ben­sőséges ünnepséget tartottak a Népszabadság székhazában, amelyen megjelent Kádár Já­nos, az MSZMP KB első titkára. Az ünnepségen rövid beszédet mondott Illést tartott a TOT elnöksége Lázár György Moszkvába utazót! Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek, az Országos Tervhivatal elnökének vezetésével szer­dán küldöttség utazott Moszkvába, a KGST terve­zési együttműködési bizott­ság IX. ülésére. Diafilmen S szerencsi iára liárom éilizerie A Szerencsi járási Pártbi­zottság kezdeményezésére a járási művelődési klub dol­gozói színes diafilmsorozatot készítettek a szerencsi já­rás három évtizedes fejlődé­séről. A több mint száz ere­deti felvételt és dokumen­tumkópiát tartalmazó képsort magnós kísérőszöveggel lát-; ták el, amely tárgyilagosan,1 frappáns összehasonlító ada- j tokkal is jól érzékelteti a j 72 ezer lakosú járás politi-1 kai, gazdasági, kulturális és szociális viszonyainak gyö-1 keres megváltozását — az egykori és a mai járás arcu­latát. A 35—40 perces vetítési időre „méretezett” diafilm­sorozatot felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmából mutatják be Szerencsen. Ezt követően pedig az év végé­ig a járás csaknem vala­mennyi községében megis­merkednek vele. Szerdán Szabó István el­nökletével ülést tartott a TOT elnöksége; az ülésen ott volt dr. Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi államtitkár. 1 A TOT elnöksége a terme­lésfejlesztés időszerű kérdé­seit vitatta meg. Megállapí­totta, hogy a tsz-ek gondo­san gazdálkodnak a terme­lés alapvető eszközével, a ter­mőfölddel; előrehaladt a ta­lajjavítás és a melioráció és racionálisabbá vált a föld- használat. A termőterület egy- harmadáról készültek már komplett tál aj térképek. Ar­ra van szükség, hogy a még hátralevő térképészeti mun­kákkal is mielőbb elkészül­jenek, a talajtérképek segít­ségével 'Ugyanis még szak­szerűbben lehetne alkalmaz­ni az agrotechnikai eljáráso­kat. A közös gazdaságok műtrá­gya-felhasználása négy év alatt kétszeresére nőtt. Ta­valy már hektáronként több mint 200 mázsa hatóanyag javította a terméseredménye­ket. Az esetleges pazarlások megelőzésére a lehetőség szerint egyre több helyen la­boratóriumi vizsgálatok alap­ján kell megállapítani a he­lyes műtrágyaadagokat. Az elnökség megállapította, hogy az öntözőberendezéseket job­ban ki lehetne használni, mert jobb esetben is csak a le­hetőségek háromnegyed ré7 szével élnek a termelők. A Tisza II. vízlépcső megépí- I tésével az öntözési lehetősé- I gek tovább bővülnek, s er- í re az üzemeknek jó előre fel kell készülniük. Meg kell vizsgálni, hogy a tsz-ek min­degyike képes-e fogadni az öntözővizet, s ahol nincse­nek meg erre az anyagi le­hetőségek, ott segíteni kell a terhelőket. Jól fejlődik a gépesítés. A közös gazdaságok a szántó­földi növénytermesztés kü­lönböző munkafolyamatainak komplex gépesítésére töre­kednek. Négy év alatt a 100 hektárra jutó motorteljesít­mény 71-ről 102 lóerőre nőtt. Az egy dolgozóra jutó esz­közérték meghaladja a 200 000 forintot, de ez az ér­ték csak a ,fele az állami gazdaságok átlagának. A gép­állomány 20 százaléka azon­ban időközben elavult és a gazdaságoknak fel kell ké­szülniük az elhasználódott berendezések kicserélésére. A termelőszövetkezetek szí­vesen csatlakoznak a külön­féle termelési rendszerekhez. Főleg a kukoricatermelőknek sikerült így jelentősen nö­velniük eredményeiket, ezt bizonyítja, hogy tavaly hek­táronként 55,5 mázsás ter­mésátlagot értek el, 10 má­zsával többet, mint a tsz-ek országos átlaga. A közös gaz­daságok teljesítették a köz­ponti előirányzatot: a tava­lyinál 26 000 hektárral na­gyobb területre kötöttek cu­korrépatermesztési szerző­dést. Fokozzák a zöldségter­melést is. Bár ezt megnehe­zíti, hogy még sok helyen nem sikerült a gépesítéssel pótolni a kézi munkaerőhi­ányt. ifjúsiii lórii a DISÍP-ben Szocialista brigádok tanácskozása Mezőkövesden Szocialista brigádokat érin­tő rendezvény lebonyolításá­ra került sor a közelmúltban a mezőkövesdi művelődési központban. A „szocialista brigádok a városért” tanács­kozást mintegy 150 szocialis­ta brigád érezte közügyének. — Nagy jelentőségű ez a tanácskozás — mondta Pá­ti.', i István, a városi tanács elnöke —, mivel egy fiatal városban mindig sok a fej­lesztésre váró terület. Külö­nösen gondot okoz ez akkor, ha még mindig a nagyköz­ségi költségvetési tervben elő­irányzott, összegből kell gaz­dálkodnunk. Ezért az eddigi­eknél is nagyobb mértékben szükségünk van a szocialista brigádok társadalmi munka- felajánlásaira. Elismerően nyilatkozott Ju­hász Péter, a Mezőkövesdi városi Pártbizottság első tit­kára a szocialista brigádok •által 1974-ben végzett társa­dalmi munkáról. Az egy főre jutó társadalmi munkaórák száma ugyanis 194 órára emelkedett. A szocialista brigádok nemcsak a termelőmunká­ból veszik ki részüket, ha­nem a közéleti tevékenység­be is aktívan bekapcsolód­nak. A napokban megtartott szocialista brigádok vetélke­dőjén 11 brigád vett részt. Az első helyezést a Cipész Szövetkezet Radnóti Miklós szocialista brigádja érte el. A díjkiosztó ünnepségre március 24-én került sor, ahol jelen volt — többek kö­zött — Juhász Péter, a Me­zőkövesdi városi Pártbizott­ság első titkára és Pataki István, a Mezőkövesdi városi Tanács elnöke. Nagy, Éva Tegnap, március 26-án me­gyénkbe látogatott Barabás János elvtárs, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára. Barabás elvtárs a Diósgyőri Gépgyárban tett egész napos látogatást;* délelőtt a válla-: lat gazdasági, párt-, KISZ-! és szakszervezeti vezetőivel folytatott beszélgetést a vál­lalat politikai. gazdasági eredményeiről, a gondokról, a további feladatokról. Ezt követően üzemlátogatáson vett részt, ahol a munkapa­doknál beszélgetett az ifjú­munkásokkal, a KlSZ-alap- szervezetek vezetőivel a KISZ-választások tapasztala­tairól. az alapszervezeti ak­cióprogramokról. A KISZ KB titkára dél­után ifjúsági fórumot tar­tott. melven a vállalat vá­lasztott KlSZ-vezetői vettek részt. Barabás elvtárs pár­tunk XI. kongresszusáról tar­tott tájékoztatót, majd vá­laszolt a fiatalok kérdéseire. Lésisvárss április 4-re .' teszi! Eenmvárosban is, mini szerte n muayeDcii, iiazitniv ic.azauaua­lásuitüK óü. evumuuoja. menő megünneplésére készülnék a gyárán, üzemen dolgozok A ju­bileumi eviortiuio aikaimaval iuj)i) jelentős le lesd,nu. a iy aiaüa- sara is sor körül. Március 28- án, a Tiszai Erőmű es az Erő­mű Beruházási Vullaiat között létrejött megállapodás értelmé­ben fontos esemény színhelye lesz az. épülő 8(Jü megawattos hőerőmű. A kongresszus és a hazánk felszabailutásanak 30. év­fordulója tisz eJetére kibontako­zott szeles körű munkaverseny eredményeképpen az építők és a szerelők egy hónappal a ha­táridő előtt befejezik az üzemi főépület egyik 80 tonnás daru­jának szerelését. Tehát március 28-án üzembe helyezik a szóban forgó emelőszerkeze .etet, amely­nek segítségével a kivitelezők az ütemtervnek megfelelően vé­gezhetik a beruházási program­ban szereplő technológiai szere­lési munkákat. Ugyancsak ezen a napon tartják a Tiszai Kő­olajipari Vállalatnál a vasútüzem tölt«- és lefejtő állomásának ünnepélyes avatását is. Az ünnep előtti napokban újabb gyermekintézménnyel gaz­dagodik Leninváros. Április 2-án adják át a város hetedik óvo­dáját, amelynek építéséhez a helyi üzemek, így mindenek­előtt a Tiszai Vcgyikornbinát több millió forinttal hozzájá­rult. Az ünnepi program kere­tében ugyancsak április 2-án ke­rül sor az ÉPFU leninvárosi te­lephelyének avatására. Április 4-cv előtti napon nyit­ják meg a Lenin'város és üze­meinek kialakulását és fejlődé­sét bemutató reprezentatív kiál­lítást a DerkovJts Gyula Műve­lődési Központban, ahol este dfszttnnepségcn vesznek részt a város dolgozói. A felszabadulási ünnepségekre a szovjetunióbeli Katusból delegáció érkezik Le- ninvárosba. Feher zászló a félteidre» A legújabb jelentések egybehangzóan arról tanús­kodnak, hogy Dél-Vietnamban folytatódik a ka­tonai földcsuszamlás. Az ország egyik legna­gyobb városa, a vietnami nép történetében nagy szerepet játszott/ ezért nemzeti ereklyékben gazdag, volt császári székhely, Hűé is a fel­szabadító erők kezére került. A nyugati hírügynökségek már szerdán délelőtt jelentették, hogy a saigoni alakula­tok zöme kivonult a városból, majd megjött a hír, hogy fehér lobogó leng a hűéi fellegváron. Azok a Thieu-féle alakulatok, amelyeket „utóvédnek” itthagytak, nyilván­valóan felismerjék helyzetüket és levonták a megfelelő következtetéseket. Hűé eleste nem meglepetés. Az elmúlt napok katona* fejleményeinek fényében a nyugati sajtó katonai szakírói egyhangúan megjövendölték a véget, megállapították, hogy az egykori császárváros „katonailag tarthatatlanná vált.” Mi pedig hozzátehetjük, ennek az az első számú oka, hogy a saigoni rezsim politikája, egész magatartása vált tarthatatlanná. A katonai fejlemények csak ennek az alapvető ténynek a következményei. A saigoni hadsereg az amerikaik kivonulása utárí is nagy erőt képvisel. Mi­líciaszerű segédcsapataival létszáma jóval meghaladja az egymilliót!), sőt, ezért számos katonai szakértő alighanem joggal tartja — a szovjet, az amerikai és a kínai után. — „a világ negyedik legnagyobb hadseregének.” Ezt a hadsereget azonban olyan célokra használták fel a párizsi egyezmények aláírása óta, amelyek a korábbi­nál is alacsonyabb szintre süllyesztették morálját. Az amerikaiak által a legmodernebb fegyverekkel ellátott Thieu-csapatok feladata az volt, hogy minden eszközzel igyekezzék megakadályozni a felszabadított területek köz- igazgatásának kikristályosodását. Szinte minden nagyobb község állandó tűz alatt állt. A DIFK sokáig ellencsapás nélkül tűrte ezt a szerződésszegő, területrabló magatar­tást, néhány hete azonban nem maradt más választása, mint parancsot adni az ellenakciókra. A katonai-technikai túlerő változatlanul a saigoniafc oldalán van. De a morális fölény és a sok-sok hadosz­tállyal felérő ..népi támogatás” a hazafiak oldalára bil­lentette a mérleget. Az új helyzet talán végre megérteti Thieuval és fogyatkozó számú támogatóival, hogy nincs más út, mint a párizsi egyezmények betűjének és szelle­mének érvényesítése. Leonyid Brezsnycv, az SZKP KB főtitkára (balról az első) fogadta a Moszkvában tartóz­kodó Marien Ngouabi kongói államfőt (jobbról az első). A megbeszélésen részt vett And­rej Gromiko szovjet külügyminiszter is Gyűlnek a tapasztalatok a bíróságokon a tavaly módo­sított családjogi törvény vég­rehajtásáról. A törvény és a hozzá kapcsolódó kor­mányrendelet új rendelke­zéssel növelte azt a jogi „fegyvertárat”, amely koráb­ban is gazdag eszközökkel rendelkezett a család, de el­sősorban a gyermek érde­keinek védelmére. Már a törvény módosítását megelő­ző széles körű vitában — a társadalmi és szakmai előké­szítésben — köztudott volt az a jogi megoldás, hogy lehetőség van a gyer- mektartásdíjnak az állam által való ideiglenes fo­lyósítására, majd a törvényi szabályozás után közismertté vált ez ' az új jogintézmény. A gyakor­lati tapasztalatok szerint azonban (mégsem indult meg olyan kérelemözön, mint amilyennel a bíróságok szá­moltak. A gyermektartásdíjra vo­natkozó új jogszabályok egyik nagyon lényeges ren­delkezése az, . amely lehető­vé teszi a tartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítását (állami előlegez, tetését). Ha ugyanis a köte­lezett ismeretlen helyen tar­tózkodik, vagy a tartásdíj behajtása más okból átme­netileg lehetetlenné vált, és a gondozó szülő sem képes a gyermek részére tartást nyújtani, a bíróság — a jo­gosult kérelmére — az ügy összes körülményeit mérle­gelve, elrendelheti a tartás­díjnak az állam által való ideiglenes folyósítását. A gyermeket gondozó szülőnek <i tartásdíjat megállapító bírósághoz kell fordulnia. A bíróság a bejelentés alap­ján — a bírósági végrehaj­tó útján — megállapítja, . hogy miért nem utalták ki a jogosultnak a tartásdíjat. Ha a bírósági végrehajtó azt ál­lapítja meg, hogy a tartás- díj behajthatatlan, és ennek az okát is megjelöli, a bí­róság tárgyaláson kívül ha­tároz. Lejárt tarlásdíjat (tar- tásdíj hátralékot) az állam nem folyósít. A folyósítás kezdő időpontja a bírósági határozatot követő, hónap el­ső napja. A bíróság e hatá­rozatával eg.yidőben gondos­kodik arról is, hogy a kifi­zetett összegeket a kötele­zettől kamataival együtt fo­lyamatosan behajtsák. Az, akinek a tartásdíjat folyó­sítják, haladéktalanul köte­les a bíróságnak bejelente­ni, ha a kötelezett közvet­lenül neki fizet tartásdijat. Ha a gyermektartásdíj fi­zetésére kötelezett jogellene­sen külföldre távozott (disz­szidált) és Magyarországon hátrahagyott ingatlanát bün­tető eljárás során, vagy egy éhként elkobozták, vagy az ellenérték nélkül állami tulajdonba került, a gyer­meket gondozó szülő (vagy más jogosult) a tartásdíjai; megáliapító bírósághoz for­dulhat. A bíróság mindenekelőtt azt állapítja meg, hogy milyen összegű a már lejárt és jövőben előre­láthatólag esedékes tar­tásdíj, továbbá, hogy mennyi az ál­lami tulajdonba került in­gatlan értéke. A bíróság ezekből az adatokból álla­pítja meg, hogy milyen ér­tékű vagyon erejéig felel az állam, illetőleg egyúttal meg­állapítja a havonta kifizetés­re kerülő részleteket is. A bíróság által megállapított összeget az ingatlan értékét, az ingatlan kezelője bírósági letétbe helyezi, és a megál­lapított részleteket ebből a pénzből fizetik ki minden hónap 5. napjáig a gyermek gondozójának. A tartásra köteles személyt mindez nem mentésit] fizetési kötelezett­sége alól, s ha lakcíme is­mert, vele szemben a tartás- díj-követelést külföldön is érvényesíteni lehet. 1 sffiilterisi ital íolvfeiMól

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents