Észak-Magyarország, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-19 / 66. szám
1975c március 19.» szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Tanácskozik az MSZMP XI. kongresszusa Keveiii kei! a sarxlzsas okfalásáeak színvonalát Legyünk következetesebbek a jó politika végrehajtásában Katona Imre felszólalása Bevezetőben Katona Imre, a Budapesti Pártbizottság első titkára rámutatott: — Budapest több mint 200 ezer párttagja méltó módon készült pártunk kongresszusára. A több mint ötezer alapszervezeti taggyűlés, az üzemi, hivatali, az intézményi és a kerületi pártértekezletek, a budapesti pártértekezlet állásfoglalása és megbízatása alapján mondhatom, hogy a budapestiek egyetértenek a X. kongresszus óta megtett utunk értékelésével, az ebből eredő feladatokkal. E feladatokat magukénak tekintik és készek részt venni megvalósításukban. Budapest kommunistái és a főváros közvéleménye is a kongresszusi irányelveknek és a szervezeti szabályzat- módosítása tervezetének vitájában állást foglaltak, kifejezték egyetértésüket a párt politikájával, s kérték,, tolmácsoljuk a XI. kongresz- szusnak: őrizzük meg és érvényesítsük együtt munkánknak azokat az elvi jelentőségű vonósait, amelyekre pártunk csaknem két évtized óta minden tevékenységét alapozta. Ez egyik leghatásosabb feltétele annak, hogy a pártunk programnyilatkozatában kitűzött célok megvalósuljanak. A különböző pártértekezletek útravalóul adták: a párt politikája, politikájának fő vonala jó, de legyünk következetesebbek a jó politika végrehajtásában. Egység van a döntésekben, nagyobb egységet a végrehajtásban. A végrehajtásban, értelmezésben is van javítanivaló. Erre a Központi Bizottság beszámolója felhívta a figyelmet. Pártunk álláspontja egyértelmű, világos. Az érdekek viszonyában a társadalmi érdekek az elsődlegesek. A Központi Bizottság beszámolója megállapította, hogy ez a gyakorlatban nem mindenütt és nem minden esetben van így. Ilyenkor rendszerint a. gazdasági életre gondolunk. De ez az elv nemcsak arra vonatkozik, hanem életünk minden területére: a politikára, a tudományra, az irodalomra, a művészetre egyaránt. Ott sem fogadható el, ha egyéni vagy csoportérdeket az össztársadalmi érdekek fölé, vagy elé helyeznek. Jó, nyugodt, munkára, alkotásra késztető légkörben élünk. Ez mindenkire kiterjedő létbiztonságot, törvényességet, érvényesülési lehetőséget és — hozzáteszem — a becsületes munkával szerzett személyi tulajdon gyarapodását is jelenti. De vannak, akik a nyugodt légkör, a nagyobb egyéni és társadalmi lehetőségek fogalma alatt egészen mást értenek: a lazább fegyelmet, az ügyeskedést, a „kevés munka, sok pénz” felfogást, a mindenáron való gazdagodást. S e torz normák szerint élnek és viselkednek. Az ilyen nézeteket és az ilyenfajta gyakorlatot mi nem fogadhatjuk el! Ezek idegenek eszméinktől, céljainktól. Okos szóval, érvekkel kell és fogunk harcolni az ilyen jelenségek ellen, de ahol szükséges, alkalmazzuk a törvény szigorát is. Katona Imre hangsúlyozta: — A budapestiek állásfoglalását tömören így foglalhatnám össze: helyeslik a Központi Bizottságnak a kongresszusi dokumentumokban kifejlett álláspontját, hogy célunk a fejlett szocialista társadalom építésé, igénylik, hogy járjunk továbbra is azon az úton, amely az utóbbi évtizedekben nagy eredményekhez vezetett, folytassuk következetesen ezt a politikát; nagyobb egységet politikai döntéseink végrehajtásában; társadalmi életünk minden területén, az emberi kapcsolatokban is erősítsük a szocialista vonásokat; küzdjünk következetesebben a szocializmustól idegen jelenségek, eszmék és gyakorlat ellen; korszerűbb vezetési stílust, kulturáltabb, tartalmasabb emberi kapcsolatokat üzemekben, hivatalokban és minden fórumon. A gazdasági építőmunka eredményeiről Szólva kiemelte, hogy a fővárosi ipar teljesíti, sőt több vonatkozásában túl fogja teljesíteni IV. ötéves tervének előirányzatait. Nagy gond Budapesten a munkaerőhiány, a vállalatokon, az intézményeken belül is javítani kell a munkaerő-gazdálkodást. Ezzel jelentős tartalékot nyerhetünk. Az anyagmozgatás gépesítését végre komolyabban kell vennünk. Előbb-utóbb szükségessé válhat a dolgozók egy részének vállalaton belüli, továbbá egyik vállalattól a másikhoz való tervszerű és szervezett átirányítása. Az egész ország előtt ismert, hogy a Központi Bizottság és a kormány segítségével a IV. ötéves tervben Budapest a korábbi évekhez mérten gyorsabban fejlődött. — Sajnos, sok még a gond, a megoldásra váró feladat —• folytatta. — A lakáshelyzet Budapesten változatlanul a legégetőbb társadalmi probléma. Az országban itt van a lakásigénylők többsége. Ügy véljük, hogy megfelelő irányítással és szervezéssel, tartalékaink feltárásával, nagyobb ütemben leéli folytatni a lakásépítést, a vállalatok, az üzemek által támogatott munkáslakások építését is. Folytatnunk kell a metró- hálózat építése mellett, a felszíni tömegközlekedés javítását. A születések számának növekedése fontos feladatúnkká teszi a korszerű gyermekintézmények, a bölcsődék, az óvodák és az iskolák gyorsabb építését,, működésük feltételeinek az állandó javulását. Katona Imre ezután így folytatta: — Tapasztalataink megerősítik a Központi Bizottság beszámolójának azt a megállapítását, hogy a X. kongresszus óta növekedett a munkások kezdeményezőkészsége és közéleti aktivitása. A pártvezetőségek választása alkalmából tízezer munkás került be a különböző szintű vezető testületekbe. A munkások legjobbjai példát adnak a közösségi magatartásra, a követendő szocialista életmódra, korszerű gondolkodásra. Erre nagyszerű példa a szocialista brigádmozgalom gyors fejlődése. Katona Imre így fejezte be felszólalását: — A Központi Bizottság beszámolója, a határozattervezet, a programnyilatkozat, lelkesítő célt, programot ad a kommunistáknak, egész népünknek az elkövetkező évekre. ígérhetem, hogy a szocializmust igenlő, minden alkotó erővel összefogva, erőnket megfeszítve fogunk dolgozni, hogy a XI. kongresszus határozatai az élet minden területén megvalósuljanak. DK. KONYA 1STYÄN, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorhelyettese a kongresszusi beszámoló ideológiai témáival foglalkozva elmondotta, hogy az utóbbi években növekedett az egyetemi hallgatók érdeklődése a marxizmus— leninizmus elméleti kérdései és mindennapjaink politikai problémái iránt. A huszonöt évvel ezelőtt létrejött egyetemi marxizmus —leninizmus tanszékek színvonalukban, tudományos fejlődésükben felzárkóztak az S IntnÉtiiéi viliit a választ GÉCZI JÁNOS, a Nógrád megyei Pártbizottság első titkára Nógrád megye több mint húszezer kommunistája nevében köszöntötte a pártkongresszust és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a munkások, a termelőszövetkezeti parasztok és érelmiségiek egyaránt azt várják a párt legmagasabb fórumától: erősítse meg a csaknem húsz éve folytatott politikai fővonalat. — Az élet legfontosabb kérdéseire társadalmunk a kommunistáktól várja a választ — mondotta. — Azért, mert meggyőződtek arról, hogy a párt ismeri a társadalom fejlődésének törvényszerűségeit, politikája jól fejezi ki a munkásosztály és a társadalom valamennyi rétegének érdekeit. A . továbbiakban hangsúlyozta, hogy alapvető feladat a párt vezető szerepének állandó erősítése. Kijelentette: a párt politikájának következetes' képviselete és védelme valamennyi párttag kötelessége. Az eszmei-politikai nevelés növekvő feladatairól szólva elmondotta, hogy az utóbbi években a párt Központi Bizottságának határozatai következetesen irányították a párttagság figyelmét az ideológiai feladatokra is. Ez a gyakorlat kedvező hatással volt a párt- szervezetek életére, bátrabb, tudatosabb és rendszeresebb lett a párton belüli ideológiai munka, a kommunisták eszmei-politikai nevelése. egyetemek nagy múltú szaktanszékei mellé. Ezekben az eredményekben alapvető szerepet játszott a párt töretlen, stabil politikai vonalvezetése, a szocialista építés sikere. Kifejtette, hogy sikeresen küzdöttünk a X. kongresz- szus útmutatásai alapján a kispolgári szemlélet megnyilvánulásai ellen, de közben némiképp lanyhult, halványodott a valódi polgári nézetek elleni harc. Hangsúlyozta, jogos követelmény, hogy növelni kell SZALÓKI JÓZSEFNÉ, a Bács-Kisk in megyei KISZ- bizottság titkára bevezetőben arról beszélt, hogy a fiatalok számára nemcsak 1318, 1919 és 1945 számít történelemnek, hanem a párt 1948-as programnyilatkozata is. Az új pártprogram megvalósítása azonban már jelentős részben az ifjúkommunisták feladata. A továbbiakban Bács-Kiskun megye és az ott élő ifjúság életének változásairól szólt. Utalt arra, hogy a mai felnőtt nemzedékek milliói az ifjúsági mozgalomban VALTER IMRE, a bala- tonszabadi November 7. Tsz elnöke bevezetőben ismertette közös gazdaságuknak az utóbbi években elért fejlődését, majd arról beszélt, hogy a szövetkezet tagjai gyakran találkoznak az iparban dolgozó társaikkal. A beszélgetések során — mondotta — sokszor szóba kerül, hogy hogyan élnek. Az összehasonlításból mindig kiderül, hogy a szövetkezeti MÁTÉ GYULÄNE, cegléd- berceli pedagógus egyebek között azokról az eredményekről számolt be, amelyeket a megye oktatási intézményei az elmúlt években elértek. Kísérletek történtek — folytatta — a tananyag- csökkentésre, a differenciált módszerek és korszerű pedagógiai eljárások alkalmazására. Némileg csökkentettük a tanulók túlterhelését, eredményesebbé tettük az oktatómunkát. Több erőfeszítés történt a családdal, a szülőkkel való kapcsolatfelvételre, az iskola és a család egységes nevelési hatásainak a megteremtésére. Nem panaszkodni akarok, hanem érzékeltetni azt a feszültséget, ami ma eltölt bennünket, pedagógusokat. Mert szívünk mélyén egyetértünk a NAGY JÓZSEF, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára egyebek közt arról szólt, hogy Baranya megye 430 ezer lakosa közül 60 ezer délszláv és német nemzetiségű — pártbizottságunk, amikor megvizsa marxizmus oktatásának színvonalát, el kell érni„ hogy minden iskolai' fokon a marxista—leninista világnézet hassa át az oktató-nevelő munka egész folyamatát. Mint mondotta, helyes, lenne az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folyó filozófiai és tudományos szocializmus képzést középiskolai tanári szakká nyilvánítani. Két vidéki tanárképző egyetemen, Szegeden és Debrecenben is hasznos lenne e szakokon is bevezetni a középiskolai tanárképzési. nőttek fel. A .mai ifjúsági vezetőknek is az a feladatuk, hogy alkalmassá tegyék önmagukat és egész ifjúságunkat a jövő feladatainak elvégzésére. Ez is forradalmi feladat, amelyhez nélkülözhetetlen a példamutatás, és jó példát csak az az ember tud mutatni, akinek nézetei és cselekedetei harmonikus egységet alkotnak. Ezt a példamutatást adja ifjúságunknak pártunk, ezt tükrözik felelősséggel a kongresszus elé vitára bocsátott anyagok, dokumentumok. tagok megtalálták számításukat. A továbbiakban azokról a vezetőkről szólt, akik számára a szövetkezet volt az iskola. Munka közben tanulták meg a vezetést, a tagság bizalmát korábbi munkájuk alapján érdemelték ki, és szívós, szorgalmas munkával állták meg a legnehezebb idők próbáit is. Bizalomra bizalommal, és eredményes, sikeres munkával válaszoltak. tananyag-csökkentéssel, de hogy mit, mennyit kell csökkenteni, vagy hogyan kell új módon tanítani, az még nem alakult ki. A régi módszerekkel már nem akarunk, de az újak még nem kiforrottak és mégis, minden nap katedrára kell állni. Nagyon várjuk a tanterv és az új módszerek egységének kialakítását, mert ez az oktatási reform megvalósításának alappillére, tartóoszlopa. Ezután arról beszélt, hogy a képesítés nélküli nevelő, bármilyen becsületes, gyermekszerető, bármennyi segítséget is kap, küszködik a számára olykor megoldhatatlannak tűnő feladattal. A pedagóguspálya elsősorban hivatás, de szakmai, metodikai feltételei is vannak, s azokat el kell sajátítani. gálta a nemzetiségek helyzetét, megállapította, hogy a magyarok és a nemzetiségiek közötti barátság mélyül, az egyenjogúság teljes. A nem magyar anyanyelvű la(Folytatás a 6. oldalon) pilis Sitii köszönti a párlkonoresszust Kedden a rádióban elhangzott a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségének felhívása és harsonák, dobok jelezték a Vörös Csillag országos úttörőjáték kezdetét. Egymillió úttörő teljesíti a Vörös Csillag öt ágát jelző, öt feladatot. Az első feladat az volt, hogy az úttörő- csapatok országszerte vonják fel a zászlót, a kisdobosok és úttörők a párt- kongresszus tiszteletére március 21-ig az iskolában, az utcán és otthon viseljék a kék, illetve a vörös nyakkendőt. A második feladat — melyet ezúton is közölnek ® pajtásokkal — március 19-én, szerdán minden kisdobos és úttörő végezzen hasznos munkát. Gyűjtsön annyi papírhulladékot, amennyi, saját tankönyveinek, füzeteinek, iskolai felszereléseinek a súlya. Ahol nincs lehetőség papírgyűjtésre, segítsenek a helyi termelőszövetkezetekben, a községi park, vagy játszótér rendbehozásában. A munkában kitűnt őrsök nevét, eredményeit a Vörös Csillag-tablón örökítsék meg. Március 20-án a pajtások megkapják a következő parancsot. Mélyül s magyarok és a nemzetiségiek közötti barátság iMiztóstlesi a píMaieíaiás it szövetkezeti tagok meitafálták számításokat A pedagógospálya elsősorban kiválás
