Észak-Magyarország, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-19 / 66. szám
gSZAK-MÄGYARORSZÄG 4 “8975. március 19., szerde Tanácskozik az MSZMP X!. kongresszusa II pár! és a dolgozó nép kölcsönös bizalma, egyetértése: jövőnk záloga Biszku Béla elvtárs felszólalása — Párttagságunk és az egész társadalom fokozott politikai aktivitásával valósultak meg a X. kongresszus határozatai — hangsúlyozta bevezetőjében Biszku Béla, majd így folytatta: Párttagságunk, egész dolgozó népünk nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy Központi Bizottságunk állásfoglalásaival, irányító és ellenőrző munkájával az egész beszámolási időszakban biztosította a két évtized gyakorlata által igazolt politikai irányvonal valóra váltását. Politikánk végrehajtásának feltételei állandóan változnak. A szocializmus építésében elért eredmények, a fejlődés új meg új követelményeket támasztanak. Ezeket folyamatosan elemezni kell, gyakorlati tevékenységünket hozzájuk kell igazítanunk. Ezt tettük a két kongresszus közötti időszakban is, például 1972 novemberében, amikor a Központi Bizottság megvizsgálta a X. kongresz- szus határozatainak végrehajtását. A Központi Bizottság mindig tudatában volt annak, hogy a fő irányvonal érvényesítése csakis a politika elemeinek szüntelen fejlesztésével, a növekvő követelményekhez való állandó hozzáigazításával, a tömegek tapasztalatainak figyelembevételével lehetséges. Belpolitikai helyzetünket szövetségi politikánk következetes megvalósulása, népünk erkölcsipolitikai egységének szüntelen erősödése jellemezte. Szövetségi politikánk magában foglalja a munkásosztály társadalmi ' szerepének fejlesztését, a munkás-paraszt szövetség állandó erősítését, a munkásosztály és a többi dolgozó réteg társadalmi ösz- szefogását, a szocialista nemzeti egységet. A szövetségi politika a munkásosztály tudományos elméletének, a marxizmus— leninizmusnak az alapján fejlődik. Tudatában vagyunk annak, hogy a szocializmus felépítésére irányuló népi összefogás elsődlegesen politikai szövetség és nem jelenti azt, hogy a munkásosztály világnézetét hazánk minden állampolgára elfogadja. De azt is tudjuk, hogy a "szocialista céljaink valóra váltásáért folytatott közös munka mind közelebb hozza egymáshoz hazánk dolgozóit. A politikai együttműködés az eszméink melletti érvelő kiállást, politikai szövetségeseink türelmes vitában való meggyőzését kívánja. Ennek során politikai szövetségeseink világnézetileg, eszmeileg is közelednek a marxizmus—leninizmushoz. A Központi Bizottság az utóbbi években nagy figyelmet fordított a nagyvállalatok helyzetére, a nagyüzemi munkások élet- és munka- körülményeire. Különösen jelentős, hogy 1974 márciusában irányelveket fogadott el a munkásosztály társadalmi vezető szerepének fejlesztésére, helyzetének további javítására —, mondotta Biszku Béla, majd rámutatott: a munkásosztály vezető szerepe a párt számára nem átmeneti jelszó és nem rövid távlatú politika. A munkásosztály vezető szerepe a felszabadulás óta érvényesül hazánkban és mindaddig érvényesülni fog, amíg társadalmunkban osztályok lesznek, tehát a fejlett szocialista társadalom időszakában is. A vezeti itáipiiásáiiak biztosítása A munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztését, vezető szerepének erősítését elsősorban azzal szolgáljuk, ha következetesen végrehajtjuk a párt politikáját. Ennek a politikának egyik alapvető törekvése, hogy a munkás- osztály szüntelenül fejlődjön, erősödjön, gyarapodjon. A szocializmus építésének, népünk boldogulásának meghatározó feltétele az állami nagyüzemek fejlesztése, a szocialista iparfejlesztés politikájának következetes végrehajtása, úgy, ahogy adottságainknak a legjobban megfelel. A munkásosztályt viszonyaink között is az állami nagyipar szüli és teremti újra, arculatát a nagyipar formálja. Ezért az állami nagyüzemek fejlesztése nem csupán gazdasági kérdés, hanem pártpolitikánknak is fontos része. '’Amikor azt tapasztaltuk, hogy különböző okok miatt nem volt megfelelő több nagyüzem helyzete, akadozott a nagyüzemi munkásság, fejlődése, ezt elsőrangú politikai problémának kellett tekintenünk. A Központi Bizottság és a kormány számo3 nagyüzemünk fejlesztését napirendre tűzte, mint például a Ganz-MÁVAG-ét, a Csepel Autóét, a Magyar Hajó- és Darugyárét és másokét. Pártunk előmozdítja, hogy a pártélet, az állami és a gazdasági élet különféle irányító posztjaira több, közvetlenül a termelésből -jövő fizikai dolgozó kerüljön. Szükséges, hogy a vezetői utánpótlásról azoknak a dolgozóknak a köréből is gondoskodjunk, akik kijárták a nagyüzemek nevelő iskoláját, akiknek a közös munka és a közös életmód alapján közvetlen termelői élményük van és járatosak a közügyekben. Tapasztaljuk, hogy magukkal hozzák a különféle irányító testületekbe a nagyüzemi munkások legjobb tulajdonságait: a fegyelmet, az állhatatosságot, a szervezettséget, a szolidaritást, a közösségi gondolkodást és magatartást — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára, majd a továbbiakban a munkás-paraszt szövetség jelentőségéről szólott. Kiemelte: amint a Központi Bizottság beszámolója, a párt programnyilatkozata is hangsúlyozza: népünk a fejlett szocialista társadalom felépítésén dolgozik. Ezt is szem előtt tartva, támogatnunk kell a mezőgazdaság további korszerűsítését, a parasztság életszínvonalának, kultúrájának emelését, hogy ezzel is szolgáljuk a munkás- osztály és a parasztság közeledését. Mindennek szükséges velejárója, hogy fejlődjenek a falu szocialista viszonyai, erősödjön a termelőszövetkezetek szocialista jellege. Társadalmi fejlődésünk egyik jellemző vonása az osztálykülönbségek fokozatos csökkenése, a munkásosztály és a parasztság folyamatos közeledése egymáshoz. E folyamat alapja szocialista rendszerünk, a nagyüzemi termelés elterjedése a mező- gazdaságban, s ennek következtében a munka jellegében, a dolgozók képzettségi színvonalában, az elosztás módjában, az életszínvonalban tapasztalható számottevő közeledés, a szocialista tudat erősödése. A fejlett szocialista társadalom perspektívájában ez meghatározó jelentőségű folyamat. Társadalmunkban fontos helyet foglal el az értelmiség, mely részint származása alapján, részint a munkás- osztály és a nép ügyével, a szocializmussal való azonosulás révén ma már népi értelmiség. Legjobbjai mindig a * haladás, a nép ügyének szolgálatát tekintették legszentebb kötelességüknek. A tudományos-technikai fejlődés következtében növekszik az értelmiség szerepe, mind szorosabbá válnak kapcsolatai a munkásosztállyal és a parasztsággal. A munkások tevékenységében is egyre jelentékenyebb helyet foglal el a nagy felkészültséget igénylő szellemi munka. A legjobb munkásoknak a vezetésbe történő fokozottabb bevonása elősegíti a munkásosztály és az értelmiség közeledését, szorosabbra fűzi a munkások és az irányító posztokon dolgozó szakemberek kapcsolatát. Társadalmunkban folytatódik a szellemi és a fizikai munka közötti lényeges különbségek csökkenése. Mindent egybevetve: szövetségi politikánk sikerét jelzi, hogy szüntelenül erősödik a népünk minden haladó és alkotó erejét — párttagokat és pártonkívülieket, a különböző nemzedékeket, ateistákat és hívőket — szocialista céljaink megvalósítására tömörítő társadalmi összefogás, a nemzeti egység. A szocialista demokrácia fejlettségének • fokmérője mindenekelőtt az, mennyire érvényesülnek a társadalom alapvető érdekei, hogyan erősödnek szocialista intézményei, milyen mértékben növekszik a tömegeknek a társadalom ügyeire és fejlődésére kifejtett hatása — mondta a továbbiakban. — Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az utóbbi négy és fél év alatt mindezekben jelentősen előrehaladtunk. Fel kellett és a jövőben is fel kell lépni az olyan nézetek ellen, amelyek szerint a szocialista demokrácia fejlesztése csupán akarat kérdése, határozatok dolga. Ezek az elképzelések nem veszik figyelembe, hogy kellő feltételek, mint például az információ, a vállalati belső elszámolási rendszer tökéletesítése nélkül csak formális megoldások születhetnek. Akadtak olyan elképzelések is, hogy a szocialista demokrácia csakis az önállóságot, a helyi kezdeményezést jelenti, és kizár mindenfajta alá- és fölérendeltséget. Fel kellett és a továbbiakban is fel kell lépnünk azon nézetek ellen, amelyek a demokrácia fejlődésétől féltik a munkáshatalmat, a szocializmus vívmányait. k állási élet és a tanácsi munka leiikratizsisánk szélesítése A szocialista demokrácia fejlesztése érinti a párt- és társadalmi szervek életét, az állami, a tanácsi szervek munkáját, az ipari, mezőgazdasági vállalatok tevékenységét. A szocialista demokrácia különböző oldalai egységes rendszert alkotnak, s azt is látni kell, hogy a pártdemokrácia fejlődése döntő módon meghatárdzza a szocialista demokrácia általános érvényesülését. A két kongresszus között eltelt években, pártunk kezdeményezésére, sok fontos intézkedés született az állami élet, a tanácsi munka demokratizmusának fejlesztésére. Most további lényeges feladataink vannak, amelyeket a kongresszus útmutatásával el kell végeznünk. A legelső, hogy az állami szervek irányító munkájában is fokozottabban gondoskodjunk a demokratikus centralizmus elvének érvényesüléséről. Szocialista viszonyok között a demokratikus centralizmus értelme abban van, hogy intézményesen garantálja a dolgozók véleményének mindenkori figyelembevételét, hasznosítását, egyszersmind a társadalmi érdekeknek megfelelő döntések meghozatalát. A munkahelyi demokrácia fejlesztésének körében szamunkra különösen fontos az üzemi demokrácia. A munkásnak leginkább az üzemi, a műhely- és a brigádkollektívákban nyílik lehetősége, hogy tapasztalatait elmondhassa, véleményét meghallgassák és figyelembe vegyék. Az üzemi demokrácia formádnak minél hatékonyabb működtetése az egész vállalat ügye. De megkülönböztetett feladatai vannak a pártszervezetnek, a szakszervezetnek és a KI3Z- mek, mind a megfelelő politikai légkör megteremtésében, mind a gyakorlati munkában. A legfontosabb feladat: a meglevő fórumok jobb kihasználása. Kulcskérdés, hogy minden szinten közvetlenebbé váljon a vezetők és a választók, illetve a beosztottak kapcsolata, érdemibbé együttműködésük. Ma nem lehetünk elégedettéit a helyzettel. A Központi Bizottság ösztönzésére a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az ágazati szakszervezetek, az Illetékes állami szerveik több kijelölt nagyüzemben az üzemi demokrácia fórumaként létrehozták a munkásgyűlések, illetve a bizalmigyűlések rendszerét. Az elképzelések szerint e fórumok a pártszervezetek irányításával meghatározott véleményezési és döntési hatáskört kapnának. Ez kiterjedne például a terv véleményezésére, a szociális és kulturális alapok felhasználására, brigádcímek odaítélésére, s közvetlenebb lehetőséget nyújtana a' dolgozóknak a vezetés ügyeibe való beleszólásra. Több 1 nagyüzemben, így a Csepel Vas- és Fémművekben, a Dunai Vasműben és másutt évek óta eredményesen dolgoznak e módszerekkel. A tapasztalatokat a párt egy későbbi időpontban át fogja tekinteni. de megjegyzem, eddig is •kedvezőek az eredmények. A demokratizmus teljesebb kibontakoztatása semmiképpen sem csorbíthatja a vezetők egyszemélyi felelősségét. Pontosan kell körülhatárolni a különböző szervek feladatait. Ez lehetőve teszi a. gazdasági vezetésnek, valamint -a dolgozók fórumainak hatékony, jól összehangolt működését. Az üzemi, illetve a szövetkezeti demokrácia alapvető céljai, problémái, fejlesztésének fő feladatai azonosak. A szövetkezetek gazdálkodásában erősödik a vállalati jelleg, általánossá vált a több telephellyel, több üzemegységgel működő szövetkezet. Ezért a szövetkezeteknek is keresniük kell azokat a formákat, amelyek az új viszonyok között a szövetkezeti demokráciát új tartalommal tolták meg — mondotta Biszku Béla, majd részletesebben szólt a munka anyagi és erkölcsi megbecsüléséről. Neveljük a unka alkotó jelleiét — Társadalmunkban a végzett munka meghatározó jelentőségű. Nem mondhatjuk azonban el teljes egyértelműséggel, hogy ennek arányában jut mindenkinek az anyagi javaikból és kapjak meg a dolgozók az erkölcsi megbecsülést. Látnunk kell, hogy nálunk még nem ke-/ vesen, mindenesetre az objektíve még indokolhatónál jóval többen, nem a társadalomnak nyújtott munkával arányosan, hanem azt meghaladó mértékben részesednek a társadalmi javakból. Nem szorult vissza, sőt helyenként megerősödött az ügyeskedés, a#könnyű pénzszerzésre való törekvés, nemegyszer a törvényesség határát súrló mesterkedés. E jelenségeket nem tekinthetjük elhanyagolhatóknak. Bonyolult, összetett problémáról van szó, és a megoldás is csak sokirányú intézkedéssel, kezdeményezéssel képzelhető el. A jövedelmeket úgy kell szabályoznunk, hogy ne halmozódjanak fel indokolatlan Nagyságban. Mivel ennek objektív okai is vannak, ezek megváltoztatásával kell gátat vetni a jelenségek újratermelődésének. Fokozatosan szűkíteni kell, majd el kell zárni azokat a forrásokat, amelyből ezek a nem szocialista tendenciák táplálkoznak. Ezzel egyidejűleg növelnünk kell a munka társadalmi megbecsülését. Már az iskolákban sokkal nagyobb becsületet kell szereznünk a termelőmunka minden formájának. Véleményünk szerint a jó szakmunkás ugyanolyan vértékes embef, mint az egyetemet végzett szellemi dolgozó. A termelőtevékenységet mi teljes emberi életet biztosító, az életnek igazi értelmet adó tevékenységnek tekintjük. Növelnünk kell a munka alkotó jellegét. Az üzemekben, a munkahelyeken is sokat kell tenni érte, hogy a termelő munkások lehetőséget találjanak képességeik sokoldalú kibontakoztatására, még nagyobb kedvvel végezzék munkájukat, tartalmas életet éljenek. Komolyabban kell foglalkoznunk a könnyű pénzkereseti lehetőségek korlátozásával is; Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy a fiatalok nem elhanyagolható része a divatos, talán társadalmi hasznosságukhoz mérten túlíize- tett szakmákat, a munka alkotó öröme helyett a gyors és könnyű boldogulást nyújtó . pályákat részesíti előnyben. Önmagunkat, de főleg ifjúságunkat vezetnénk félre, ha nem foglalnánk egyértelműen állást e kérdésekben. Nem helyeselhetjük ezeket a jelenségeket, a legjobban úgy küzdhetünk ellenük, ha következetesen növeljük a jó munka anyagi és erkölcsi megbecsülését. Kongresszusunk megerősíti meggyőződésünket, hogy jó úton járunk. Nagy eredményeket értünk el, s ezek ígéretes jövendőnknek is szilárd alapul szolgálnak. A párt és a dolgozó nép kölcsönös bizalma, egyetértése, a közös munkában kiková- csolódott összeíorrottsága e jövendőnek biztos záloga. Amikor ezt a bizalmat és összeforrottságot tovább erősítjük, a legjobb szolgálatot tesszük hazánknak, népünknek, a szocializmust építő társadalom ügyének — fejezte be beszédét Biszku Béla. \
