Észak-Magyarország, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

1975. március 19., szerda

ÉSZAK-MAGYAROKSZÁG 3

Tanácskozik az MSZMP XL k ongresszusa

A kijelölt célokat sikerrel megvalósítjuk

Fock Jenő elvtárs felszólalása

A kormány elnöke hangsii- lyozta: — Munkánkban alapvető segítséget nyújtottak a Központi Bizottság ülései, amelyek időről időre értékelték és elemezték a X. kongresszus határozatai végrehajtásának menetét. Útmutatást adtak ahhoz, hogy mire kell még nagyobb figyelmet fordítanunk, mit kell kiigazítanunk. Így a Központi Bizottság és ;rkor- mány 1971 augusztusában 'tartott együttes tanácskozása Úgy ítélte meg, hogy 1970— 1971-ben a termelőágazatok fejlődése összességében megfelel a tervezettnek, az élet- színvonal az előirányzott mértékben emelkedik; viszont megállapította, hogy népgazdaságunk egyensúlyát zavaró tényezők léptek fel a beruházási tevékenységben és elsősorban ennek hatására a külkereskedelmi forgalom alakulásában.

A tanulságokat és a szükséges tennivalókat az 1971 októberében tartott országos gazdasági aktíva Is megvitatta. A tanácskozás nyomatékosan rámutatott, hogy bár a gazdaság irányításában fontos szerepet játszanak a szabályozók, megengedhetetlen, hogy központi irányító szervek a szabályozóktól várjanak mindent, tétlenkedjenek, amikor intézkedniük kellene.

Az országos gazdasági aktíva és az utána hozott minisztertanácsi határozatok hiányosságaink kijavítása mellett azt a célt szolgálták,

A Központi Bizottság 1972 novemberi ülése összefüggéseiben, teljes mélységében elemezte a helyzetet és mindenekelőtt politikai szempontból vizsgálta a feladatokat. A Központi Bizottság határozatában feltárt fogyatékosságok rámutattak a kormányzati munka gyengeségeire, tevékenysége következetlenségeire. Ezután a kormány — bár véleményem szerint tevékenységében az említett hiányosságok továbbra is fennmaradtak — igyekezett erőfeszítéseit a határozatok hiánytalan végrehajtására összpontosítani. A, munka jobb összehangolása és a tervszerűség erősítése érdekében létrehoztuk az Állami Tervbizottságot. A közművelődés fejlesztésén belül előtérbe helyeztük a szakmai műveltség színvonalának emelését, a munkások továbbképzési rendszerét és a vezetőképzést. Konkrét lépéseket tettünk a jövedelemelosztásban tapasztalt aránytalanságok csökkentésére, illetve fokozatos megszüntetésére.

A munkások bérének növekedése mind az előirányzathoz, mind az ipari eredményekhez képest elmaradt és ezért kiigazításra szorult.

A kormány fontos feladatának tekintette a nők helyzetének megjavításáról szóló párthatározatok végrehajtásának elősegítését. Értékelte a gyermekgondozási segély, a gyermekintézmény-fejlesztés és egészében véve a dem'W’vtfiai helyzet alakulását, a lakásépítés helyzetét.

Pártunk felismerte, elemezte és meghatározta az egyéni, a csoport- és a nép- gazdasági érdekek egymáshoz való viszonyát, világosan

hogy egységes szemlélet alakuljon ki és egységes cselekvés valósuljon meg a gazdasági élet egész területén.‘A hiányosságok, a feltárt feszültségek megszüntetésében értünk is el nem lebecsülendő eredményeket. Ami azonban az egységes szemléletet illeti, a javulás csak átmenetinek mutatkozott. Ennek következtében a gazdasági életben bekövetkezett kedvező változások tartósságáról ma sem lehetünk meggyőződve.

Űjra és újra azt tapasztaljuk, hogy több beruházást kezdenek el, mint amennyit határidőre, az anyagi eszközök hiánya vagy a kivitelező kapacitás elégtelensége miatt be lehet fejezni.

A termelői árak változtatásának már a hírére is az üzemek jó előre készleteket gyűjtenek. Ez történt a múlt év végén is. és ezzel sok területen zavart okoznak a termelés folyamatosságában, és sorolhatnék még jó néhány, mindenki által ismert negatív jelenséget, amelyeket el lehetne kerülni, ha a minisztériumok vezetői össz- kormányzati fejjel gondolkodnának és ebben a szellemben irányítanák, ellenőriznék vállalataikat.

A Minisztertanács elnöke ezután a kormányzat munkáját elemezte. Részletesen foglalkozott a határozatok végrehajtásával, a kormány ellenőrző tevékenységével, önkritikusan hangsúlyozva, hogy ezen még sok a javítanivaló.

A tények, a számszerű eredmények azt bizonyítják, — úgy vélem, nem szerénytelenség, ha ezt megállapítom —, hogy mindezeknek a kérdéseknek a vizsgálatát megfelelő intézkedések követték, amelyek mind a párt elvi útmutatásának, mind a lakosság jogos várakozásainak megfeleltek.

Intézkedéseket tettünk egyes zavaró társadalmi feszültségek megszüntetésére. Ide sorolhatók a magas jövedelmek fokozott megadóztatása, a telek- és üdülőtulajdon korlátozása, a tisztességtelen haszonról, a gazdasági bírságról intézkedő jogszabályok, a büntetőeljárásban a vagyoni hátránnyal járó büntetések széles körű alkalmazásáról, valamint a fokozott árellenőrzésről szóló intézkedések, és határozatot hoztunk továbbá a raun- káslakás-építes fokozottabb segítésére, bérügyi és más szociális kedvezmények bevezetésére, valamint az alacsony nyugdíjak emelésére.

A gazdasági szerkezet folyamatos átalakítására törekedve, döntést hoztunk a központi fejlesztési programok jobb műszaki-gazdasági előkészítéséről, a gazdaságirányítás szabályozó rendszerének továbbfejlesztéséről is. Vizsgáltuk a vállalati termékszerkezet gazdaságosságát javító lehetőségeket.

Ezután a kormányzati munka fejlesztésének további feladatairól szólott, majd rátért az érdekviszonyok problémáira.

megjelölte az ezzel kapcsolatos konkrét teendőket.

E három érdek létezésével és egyidejű hatásával továbbra is számolnunk kell, ezért

arra törekszünk, hogy közöttük megfelelő összhangot tartsunk fenn. Ez nem egyszerű feladat. Voltak, és számolnunk kell vele, hogy a jövőben is lesznek olyan esetek, amikor a helyi, a csoportérdekek ütköznek az össztársadalmi érdekekkel. Ilyen esetekben nem elegendő hangoztatni a társadalmi érdekek elsődlegességét, hanem cselekedni kell érvényesítéséért. ,

Az állami szerveknek mindig kötelességük megvizsgálni, hogy az adott esetben miért ütköztek össze az érdekek és a kiváltó okokat kell megszüntetni. A párt- és a társadalmi szerveknek minden szinten olyan légkört kell kialakítaniuk, amelyben helyileg is eredményesen érvényesíteni lehet a népgazdasági, az össztársadalmi érdekeket. Azok ellen, akik a törvényes rendelkezéseket — csoportérdekekre hivatkozva — tudatosan megsértik, továbbra is a törvények szigorával kell eljárni. Nem kevésbé szigorúan kell fellépni persze azok ellen, akik a konkrét ügyek kellő elemzése nélkül, az össztársadalmi érdekekre hivatkozva elnyomják az egész társadalom érdekét jól szolgáló helyi, üzemi, vállalati, szövetkezeti kezdeményezéseket. Az egész társadalom javára biztosítanunk kell az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdek összhangját.

A továbbiakban a IV. ötéves terv eddigi teljesítésének eredményeit ismertette, és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kijelölt célokat sikerrel megvalósítjuk.

— A X. kongresszuson megfogalmazott gazdasági, társadalompolitikai teendők valóra váltásának font ős eszköze az 1971—75-re szóló IV. ötéves terv. Az ötéves terv eddigi négy évét áttekintve egyértelműen megállapíthatjuk, hogy az előirányzott célokat sikerrel teljesítjük. A nemzeti jövedelem a terve- .zettnél nagyobb mértékben, öt év alatt várhatóan 34 százalékkal emelkedik. Az évi átlagos növekedés gyorsabb, mint az 1961—1970. közötti tíz esztendőben.

— A növekedés extenzív forrásainak csökkenése mellett. tehát nemcsak fenntartottuk, de némileg gyorsítottuk is a gazdasági fejlődést. Ez számottevő sikere pártunk gazdaságpolitikájának. A népgazdaság leggyorsabban fejlődő ágazata továbbra is az ipar. Termelése a tervezettnél nagyobb mértékben, várhatóan 38 százalékkal növekszik.

— Az ipari struktúra átalakításában fontos szerepet betöltő központi fejlesztési és rekonstrukciós programok nagyobbrészt az előirányzatnak megfelelően teljesülnek. Javult a hatékonyság, a termelés növekedésének több mint 90%-a a munka termelékenysége, az új termelési eljárások, az új fajták szélesebb körű elterjesztésével, az anyagi-műszaki bázis bővítésével, a mezőgazdasági dolgozók munkájának eredményeként a tervezett 15— 16 százalékkal szemben 18— 19 százalékkal lesz magasabb, mint az előző öt évben.

— A lakosság életkörülményeinek javítása szempontjából nagy foritosságú beruházások — mint például a lakás-, a bölcsőde-, az óvodaépítés, a városi közlekedésfejlesztés — aránya az összes beruházásból a megelőző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 16 százalékról 21 százalékra növekszik.

— Az életszínvonal emelkedése lépést tart a népgazdaság fejlődésével. Az egy keresőre jutó átlagos reálbér évről évre emelkedik. Számottevően növekszik a társadalmi juttatások aránya a lakosság jövedelmében. Jelentős a fejlődés az áruellátás választékában, a kereskedelem kulturáltságában, ami az e területen dolgozók jó munkáját dicséri.

— Legközelebbi feladatunk a IV. ötéves terv sikeres befejezése és következő ötéves tervünk részletes kidolgozása ebben az esztendőben. A világgazdasági helyzet nem könnyíti meg egyik feladatunkat sem.

— A tőkés világban tapasztalható energiaválság. az energiahordozók emelkedő világpiaci ára nálunk is a figyelem középpontjába állította energiagazdálkodásunkat.

A magyar energetikai rendszer ez év végén 4460 megawatt villamos energia előállítására lesz képes. A jövő évben befejeződik Százhalombattán a Dunamenti Hőerőmű bővítése. 1978-ban elkészül Leninvárosban a Tiszai Hőerőmű 860 megawattos fejlesztése. Mind a két erőművet szénhidrogénre terveztük.

Üj fejezetet nyitunk a magyar energiatermelés történetében, amikor 1980-ban üzembe helyezzük a Paksi Atomerőmű első 440 megawattos gépegységét. Atomerőmű-kapacitásunkat 1990- ig ennek mintegy tízszeresére kívánjuk emelni.

Az erőműépítés és -fejlesztés mellett továbbra is fontos szerepe van energiagazdálkodásunkban az importalt energiának. 1974-ben például 750 megawatt villamosener- gia-teljesítmányt vettünk igénybe a Szovjetuniótól.

1978 őszén az érdekelt országok részvételével üzembe helyezzük a KGST egyesített energetikai rendszerének 750 kilovoltos vezetékét Vinyica —Albertirsa. között. Ezen a vezetéken újabb 600 megawatt villamos energia áll majd rendelkezésünkre.

A földgáztermelés az 1970. évi 3,5 milliárd köbméterrel szemben ez évben megközelíti a 6 milliárd köbmétert. A közeli hetekben ütembe helyezendő Testvériségé gázvezetéken ebben az évben már 600 millió köbméter szovjet földgáz is érkezik hazáikba.

A hazai gáztermelés a következő évtizedben is kb. évi 6 milliárd köbmétert fog kitenni. Javítja energiaellátásunkat a KGST-országok közös erőfeszítésével épülő orenburgi gázvezeték, amelyen — az ötödik ötéves terv végén — a Szovjetunióból évente csaknem 4 milliárd köbméter földgázt importálhatunk.

Mindemellett arra van szükség, hogy a hazai energia- hordozók, közöttük a szén fokozottabb felhasználására is ráirányítsuk a figyelmet.

A hazai széntermelés növelése az igényeket figyelembe véve mindenképpen indokolt és lehetséges. Meglevő bányáink; egy része fejleszthető, s a még szabad szén- vagyonra új bányák telepíthetők. A szénbányászatnak van jövője, feladatunknak tartjuk tehát, hogy a bányászok munkáját ezután is kellő figyelemben részesítsük.

Az új bányák megnyitása és néhány meglevő bánya rekonstrukciója lehetővé teszi további nagy teljesítőképességű széntüzeléses erőművek létesítését. Döntés van

A Minisztertanács elnöke a továbbiakban hangsúlyozta. hogy a szocialista integráció népgazdaságunk számára létfontosságú, majd így folytatta:

— Ami a jövőt illeti, elhatározott szándékunk, hogy magunk is erőfeszítéseket teszünk a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásának meggyorsításáért, mert ez fontos feltétele annak, hogy tovább szélesíthessük és mélyíthessük mind a sokoldalú, mind -pedig a kétoldalú együttműködést, annak tervszerűségét és hatékonyságát. Világosan kell látnunk, hogy a szocialista országok összefogott ereje nem az egyes országok erejének egyszerű matematikai összegével, hanem annak sokszorosával egyenlő.

— Népköztársaságunk kormánya nemzetközi tevékenységében is érvényesítette pártunk X. kongresszusának határozatait. A Magyar Nép- köztársaság aktívan és sikeresen működött közre a szocialista országok közös feladatának megvalósításában, a szocializmus, a kommunizmus építése számára kedvező nemzetközi feltételek biztosításában.

— Külpolitikai tevékenységünk középpontjában is a szocialista közösséghez tartozó többi ország barátságámár arról, hogy Bükkábrány térségében új külszini fejté- ses bányát nyitunk és 2000 megawattos erőművet létesítünk. Ennek előkészítése, tervezése megkezdődött.

Üj mélyműveléses bányák telepítésére alkalmas szénmezők is vannak az északdunántúli szénmedencében. A becslések szerint több mint 200 millió tonna kitermelhető szénvagyon húzódik meg e területen a föld alatt. 1500 —2000 megawattos gyűjtő- erőmű létesítését tervezzük erre a szénvagyonra.

Figyelembe kell venni, hogy a földgáz és az olaj túl drága és túl értékes nyersanyag ahhoz, hogy azt erőműveinkben eltüzeljük. Az a véleményem, hogy a folyamatban levő erőműépítés befejezése után a következő két évtizedben egyetlen erőmüvet sem szabad olaj- vagy gáztüzelésre alapozni. Az atomerőművek létesítése és a gabcsikovo—nagymarosi vízi erőmű felépítése mellett kizárólag szénnel fűtött hőerőművet szabad tervezni és építeni.

Ha e gazdasági megfontolásoknak következetesen érvényt szerzünk, még akkor is állandóan növekedni fog olaj- és gázfelhasználásunk. De relatív értelemben csökkenthetjük behozatalunkat, ha növeljük a nyersolajból lepárolt, úgynevezett fehéráruk — benzinfélék, fűtőolaj, gázolaj stb. — mennyiségét.

Népgazdaságunk helyzetéről szólva kijelentette:

— Figyelembe véve a kapitalista világban végbemenő válságjelenségeket, aligha becsülhetjük túl annak jelentőségét, hogy országunk a legdinamikusabban és tervszerűen fejlődő országcsoportnak, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa közösségének tagja. Eredményeink és jövő fejlődésünk egyaránt elválaszthatatlan a KGST-tag- országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval kialakított gazdasági együttműködéstől.

nak erősítése áll. Erőnkhöz mérten hozzájárulunk országaink kapcsolatainak a proletár internacionalizmus elve alapján történő fejlesztéséhez, a szocialista közösség egységének, politikai, gazdasági, kulturális és katonai együttműködésének ^erősítéséhez. Ez egyben elősegíti nemzetközi céljaink megvalósítását, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke pozícióinak további megszilárdítását.

— Különleges figyelmet fordítunk hazánk és a Szovjetunió testvéri kapcsolatainak erősítésére. A Szovjetunió a szocialista világ és minden békét és haladást szolgáló kezdeményezés fő ereje. Felszabadítónk, legfőbb szövetségesünk, igaz barátunk és mindenkor kész segítőnk az élet minden területén. A két ország kapcsolatai tovább bővültek és új vonásokkal gazdagodtak.

— Meggyőződésem, -hogy a XI. kongresszus határozatai és pártunk programja út lendületet adnak majd az állami munka tökéletesítéséhez ts. amellyel hozzájárulhatunk a Magyar Népköz- társaság további sikereihez, a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez — mondotta befejezésül a kormány elnöke.

11 munka jobb összehaaptása

11 figyelem középpontiéban az eoergiapzdátkolás

A szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása