Észak-Magyarország, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

1975. március 19., szerda ÉSZAK-MAGYAROKSZÁG 3 Tanácskozik az MSZMP XL k ongresszusa A kijelölt célokat sikerrel megvalósítjuk Fock Jenő elvtárs felszólalása A kormány elnöke hangsii- lyozta: — Munkánkban alap­vető segítséget nyújtottak a Központi Bizottság ülései, amelyek időről időre érté­kelték és elemezték a X. kongresszus határozatai vég­rehajtásának menetét. Út­mutatást adtak ahhoz, hogy mire kell még nagyobb fi­gyelmet fordítanunk, mit kell kiigazítanunk. Így a Központi Bizottság és ;rkor- mány 1971 augusztusában 'tartott együttes tanácskozása Úgy ítélte meg, hogy 1970— 1971-ben a termelőágazatok fejlődése összességében meg­felel a tervezettnek, az élet- színvonal az előirányzott mértékben emelkedik; vi­szont megállapította, hogy népgazdaságunk egyensúlyát zavaró tényezők léptek fel a beruházási tevékenységben és elsősorban ennek hatására a külkereskedelmi forgalom alakulásában. A tanulságokat és a szük­séges tennivalókat az 1971 októberében tartott országos gazdasági aktíva Is megvi­tatta. A tanácskozás nyoma­tékosan rámutatott, hogy bár a gazdaság irányításában fontos szerepet játszanak a szabályozók, megengedhetet­len, hogy központi irányító szervek a szabályozóktól vár­janak mindent, tétlenkedje­nek, amikor intézkedniük kellene. Az országos gazdasági ak­tíva és az utána hozott mi­nisztertanácsi határozatok hiányosságaink kijavítása mellett azt a célt szolgálták, A Központi Bizottság 1972 novemberi ülése összefüggé­seiben, teljes mélységében elemezte a helyzetet és min­denekelőtt politikai szem­pontból vizsgálta a felada­tokat. A Központi Bizottság határozatában feltárt fogya­tékosságok rámutattak a kor­mányzati munka gyengesé­geire, tevékenysége követ­kezetlenségeire. Ezután a kormány — bár véleményem szerint tevékenységében az említett hiányosságok to­vábbra is fennmaradtak — igyekezett erőfeszítéseit a határozatok hiánytalan vég­rehajtására összpontosítani. A, munka jobb összehango­lása és a tervszerűség erősí­tése érdekében létrehoztuk az Állami Tervbizottságot. A közművelődés fejlesztésén belül előtérbe helyeztük a szakmai műveltség színvona­lának emelését, a munkások továbbképzési rendszerét és a vezetőképzést. Konkrét lé­péseket tettünk a jövede­lemelosztásban tapasztalt aránytalanságok csökkenté­sére, illetve fokozatos meg­szüntetésére. A munkások bérének nö­vekedése mind az előirány­zathoz, mind az ipari ered­ményekhez képest elmaradt és ezért kiigazításra szorult. A kormány fontos felada­tának tekintette a nők hely­zetének megjavításáról szóló párthatározatok végrehajtá­sának elősegítését. Értékelte a gyermekgondozási segély, a gyermekintézmény-fej­lesztés és egészében véve a dem'W’vtfiai helyzet alakulá­sát, a lakásépítés helyzetét. Pártunk felismerte, ele­mezte és meghatározta az egyéni, a csoport- és a nép- gazdasági érdekek egymáshoz való viszonyát, világosan hogy egységes szemlélet ala­kuljon ki és egységes cselek­vés valósuljon meg a gazda­sági élet egész területén.‘A hiányosságok, a feltárt fe­szültségek megszüntetésében értünk is el nem lebecsülen­dő eredményeket. Ami azon­ban az egységes szemléletet illeti, a javulás csak átmene­tinek mutatkozott. Ennek kö­vetkeztében a gazdasági élet­ben bekövetkezett kedvező változások tartósságáról ma sem lehetünk meggyőződve. Űjra és újra azt tapasz­taljuk, hogy több beruházást kezdenek el, mint amennyit határidőre, az anyagi eszkö­zök hiánya vagy a kivitele­ző kapacitás elégtelensége miatt be lehet fejezni. A termelői árak változta­tásának már a hírére is az üzemek jó előre készleteket gyűjtenek. Ez történt a múlt év végén is. és ezzel sok te­rületen zavart okoznak a termelés folyamatosságában, és sorolhatnék még jó né­hány, mindenki által ismert negatív jelenséget, amelye­ket el lehetne kerülni, ha a minisztériumok vezetői össz- kormányzati fejjel gondol­kodnának és ebben a szel­lemben irányítanák, ellen­őriznék vállalataikat. A Minisztertanács elnöke ezután a kormányzat mun­káját elemezte. Részletesen foglalkozott a határozatok végrehajtásával, a kormány ellenőrző tevékenységével, önkritikusan hangsúlyozva, hogy ezen még sok a javí­tanivaló. A tények, a számszerű ered­mények azt bizonyítják, — úgy vélem, nem szerényte­lenség, ha ezt megállapítom —, hogy mindezeknek a kérdéseknek a vizsgálatát megfelelő intézkedések kö­vették, amelyek mind a párt elvi útmutatásának, mind a lakosság jogos várakozásai­nak megfeleltek. Intézkedéseket tettünk egyes zavaró társadalmi fe­szültségek megszüntetésére. Ide sorolhatók a magas jö­vedelmek fokozott megadóz­tatása, a telek- és üdülőtu­lajdon korlátozása, a tisz­tességtelen haszonról, a gaz­dasági bírságról intézkedő jogszabályok, a büntetőeljá­rásban a vagyoni hátránnyal járó büntetések széles körű alkalmazásáról, valamint a fokozott árellenőrzésről szó­ló intézkedések, és határoza­tot hoztunk továbbá a raun- káslakás-építes fokozottabb segítésére, bérügyi és más szociális kedvezmények be­vezetésére, valamint az ala­csony nyugdíjak emelésére. A gazdasági szerkezet fo­lyamatos átalakítására töre­kedve, döntést hoztunk a központi fejlesztési progra­mok jobb műszaki-gazdasá­gi előkészítéséről, a gazda­ságirányítás szabályozó rend­szerének továbbfejlesztéséről is. Vizsgáltuk a vállalati ter­mékszerkezet gazdaságossá­gát javító lehetőségeket. Ezután a kormányzati mun­ka fejlesztésének további fel­adatairól szólott, majd rátért az érdekviszonyok problé­máira. megjelölte az ezzel kapcsola­tos konkrét teendőket. E három érdek létezésével és egyidejű hatásával tovább­ra is számolnunk kell, ezért arra törekszünk, hogy közöt­tük megfelelő összhangot tartsunk fenn. Ez nem egy­szerű feladat. Voltak, és szá­molnunk kell vele, hogy a jövőben is lesznek olyan ese­tek, amikor a helyi, a cso­portérdekek ütköznek az össztársadalmi érdekekkel. Ilyen esetekben nem elegen­dő hangoztatni a társadalmi érdekek elsődlegességét, ha­nem cselekedni kell érvénye­sítéséért. , Az állami szerveknek min­dig kötelességük megvizsgál­ni, hogy az adott esetben mi­ért ütköztek össze az érdekek és a kiváltó okokat kell meg­szüntetni. A párt- és a tár­sadalmi szerveknek minden szinten olyan légkört kell ki­alakítaniuk, amelyben helyi­leg is eredményesen érvé­nyesíteni lehet a népgazda­sági, az össztársadalmi érde­keket. Azok ellen, akik a törvényes rendelkezéseket — csoportérdekekre hivatkozva — tudatosan megsértik, to­vábbra is a törvények szigo­rával kell eljárni. Nem ke­vésbé szigorúan kell fellépni persze azok ellen, akik a konkrét ügyek kellő elemzé­se nélkül, az össztársadalmi érdekekre hivatkozva el­nyomják az egész társada­lom érdekét jól szolgáló he­lyi, üzemi, vállalati, szövet­kezeti kezdeményezéseket. Az egész társadalom javára biztosítanunk kell az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdek összhangját. A továbbiakban a IV. öt­éves terv eddigi teljesítésé­nek eredményeit ismertette, és kifejezte azt a meggyőző­dését, hogy a kijelölt célo­kat sikerrel megvalósítjuk. — A X. kongresszuson megfogalmazott gazdasági, társadalompolitikai teendők valóra váltásának font ős esz­köze az 1971—75-re szóló IV. ötéves terv. Az ötéves terv eddigi négy évét áttekintve egyértelműen megállapíthat­juk, hogy az előirányzott cé­lokat sikerrel teljesítjük. A nemzeti jövedelem a terve- .zettnél nagyobb mértékben, öt év alatt várhatóan 34 szá­zalékkal emelkedik. Az évi átlagos növekedés gyorsabb, mint az 1961—1970. közötti tíz esztendőben. — A növekedés extenzív forrásainak csökkenése mel­lett. tehát nemcsak fenntar­tottuk, de némileg gyorsí­tottuk is a gazdasági fejlő­dést. Ez számottevő sikere pártunk gazdaságpolitikájá­nak. A népgazdaság leggyor­sabban fejlődő ágazata to­vábbra is az ipar. Termelése a tervezettnél nagyobb mér­tékben, várhatóan 38 száza­lékkal növekszik. — Az ipari struktúra át­alakításában fontos szerepet betöltő központi fejlesztési és rekonstrukciós programok nagyobbrészt az előirányzat­nak megfelelően teljesülnek. Javult a hatékonyság, a ter­melés növekedésének több mint 90%-a a munka terme­lékenysége, az új termelési eljárások, az új fajták széle­sebb körű elterjesztésével, az anyagi-műszaki bázis bőví­tésével, a mezőgazdasági dolgozók munkájának ered­ményeként a tervezett 15— 16 százalékkal szemben 18— 19 százalékkal lesz maga­sabb, mint az előző öt év­ben. — A lakosság életkörül­ményeinek javítása szem­pontjából nagy foritosságú beruházások — mint például a lakás-, a bölcsőde-, az óvodaépítés, a városi közle­kedésfejlesztés — aránya az összes beruházásból a meg­előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 16 százalékról 21 százalékra növekszik. — Az életszínvonal emel­kedése lépést tart a népgaz­daság fejlődésével. Az egy keresőre jutó átlagos reálbér évről évre emelkedik. Szá­mottevően növekszik a tár­sadalmi juttatások aránya a lakosság jövedelmében. Je­lentős a fejlődés az áruellá­tás választékában, a keres­kedelem kulturáltságában, ami az e területen dolgozók jó munkáját dicséri. — Legközelebbi feladatunk a IV. ötéves terv sikeres be­fejezése és következő ötéves tervünk részletes kidolgozá­sa ebben az esztendőben. A világgazdasági helyzet nem könnyíti meg egyik felada­tunkat sem. — A tőkés világban tapasz­talható energiaválság. az energiahordozók emelkedő vi­lágpiaci ára nálunk is a fi­gyelem középpontjába állí­totta energiagazdálkodásun­kat. A magyar energetikai rendszer ez év végén 4460 megawatt villamos energia előállítására lesz képes. A jövő évben befejeződik Száz­halombattán a Dunamenti Hőerőmű bővítése. 1978-ban elkészül Leninvárosban a Ti­szai Hőerőmű 860 megawat­tos fejlesztése. Mind a két erőművet szénhidrogénre ter­veztük. Üj fejezetet nyitunk a ma­gyar energiatermelés törté­netében, amikor 1980-ban üzembe helyezzük a Paksi Atomerőmű első 440 mega­wattos gépegységét. Atom­erőmű-kapacitásunkat 1990- ig ennek mintegy tízszeresé­re kívánjuk emelni. Az erőműépítés és -fejlesz­tés mellett továbbra is fon­tos szerepe van energiagaz­dálkodásunkban az importalt energiának. 1974-ben például 750 megawatt villamosener- gia-teljesítmányt vettünk igénybe a Szovjetuniótól. 1978 őszén az érdekelt or­szágok részvételével üzembe helyezzük a KGST egyesített energetikai rendszerének 750 kilovoltos vezetékét Vinyica —Albertirsa. között. Ezen a vezetéken újabb 600 mega­watt villamos energia áll majd rendelkezésünkre. A földgáztermelés az 1970. évi 3,5 milliárd köbméterrel szemben ez évben megköze­líti a 6 milliárd köbmétert. A közeli hetekben ütembe helyezendő Testvériségé gáz­vezetéken ebben az évben már 600 millió köbméter szovjet földgáz is érkezik ha­záikba. A hazai gáztermelés a kö­vetkező évtizedben is kb. évi 6 milliárd köbmétert fog ki­tenni. Javítja energiaellátá­sunkat a KGST-országok kö­zös erőfeszítésével épülő orenburgi gázvezeték, ame­lyen — az ötödik ötéves terv végén — a Szovjetunióból évente csaknem 4 milliárd köbméter földgázt importál­hatunk. Mindemellett arra van szük­ség, hogy a hazai energia- hordozók, közöttük a szén fokozottabb felhasználására is ráirányítsuk a figyelmet. A hazai széntermelés nö­velése az igényeket figyelem­be véve mindenképpen indo­kolt és lehetséges. Meglevő bányáink; egy része fejleszt­hető, s a még szabad szén- vagyonra új bányák telepít­hetők. A szénbányászatnak van jövője, feladatunknak tartjuk tehát, hogy a bányá­szok munkáját ezután is kel­lő figyelemben részesítsük. Az új bányák megnyitása és néhány meglevő bánya rekonstrukciója lehetővé te­szi további nagy teljesítőké­pességű széntüzeléses erőmű­vek létesítését. Döntés van A Minisztertanács elnöke a továbbiakban hangsúlyoz­ta. hogy a szocialista integ­ráció népgazdaságunk szá­mára létfontosságú, majd így folytatta: — Ami a jövőt illeti, el­határozott szándékunk, hogy magunk is erőfeszítéseket teszünk a szocialista gazda­sági integráció kibontakozta­tásának meggyorsításáért, mert ez fontos feltétele an­nak, hogy tovább szélesít­hessük és mélyíthessük mind a sokoldalú, mind -pedig a kétoldalú együttműködést, annak tervszerűségét és ha­tékonyságát. Világosan kell látnunk, hogy a szocialista országok összefogott ereje nem az egyes országok ere­jének egyszerű matematikai összegével, hanem annak sokszorosával egyenlő. — Népköztársaságunk kor­mánya nemzetközi tevékeny­ségében is érvényesítette pártunk X. kongresszusának határozatait. A Magyar Nép- köztársaság aktívan és sike­resen működött közre a szo­cialista országok közös fel­adatának megvalósításában, a szocializmus, a kommu­nizmus építése számára ked­vező nemzetközi feltételek biztosításában. — Külpolitikai tevékeny­ségünk középpontjában is a szocialista közösséghez tarto­zó többi ország barátságá­már arról, hogy Bükkábrány térségében új külszini fejté- ses bányát nyitunk és 2000 megawattos erőművet léte­sítünk. Ennek előkészítése, tervezése megkezdődött. Üj mélyműveléses bányák telepítésére alkalmas szén­mezők is vannak az észak­dunántúli szénmedencében. A becslések szerint több mint 200 millió tonna kitermelhe­tő szénvagyon húzódik meg e területen a föld alatt. 1500 —2000 megawattos gyűjtő- erőmű létesítését tervezzük erre a szénvagyonra. Figyelembe kell venni, hogy a földgáz és az olaj túl drága és túl értékes nyersanyag ahhoz, hogy azt erőműveinkben eltüzeljük. Az a véleményem, hogy a fo­lyamatban levő erőműépítés befejezése után a következő két évtizedben egyetlen erő­müvet sem szabad olaj- vagy gáztüzelésre alapozni. Az atomerőművek létesítése és a gabcsikovo—nagymarosi vízi erőmű felépítése mellett kizárólag szénnel fűtött hő­erőművet szabad tervezni és építeni. Ha e gazdasági megfonto­lásoknak következetesen ér­vényt szerzünk, még akkor is állandóan növekedni fog olaj- és gázfelhasználásunk. De relatív értelemben csök­kenthetjük behozatalunkat, ha növeljük a nyersolajból lepárolt, úgynevezett fehér­áruk — benzinfélék, fűtőolaj, gázolaj stb. — mennyiségét. Népgazdaságunk helyzeté­ről szólva kijelentette: — Figyelembe véve a kapi­talista világban végbemenő válságjelenségeket, aligha be­csülhetjük túl annak jelentő­ségét, hogy országunk a leg­dinamikusabban és tervsze­rűen fejlődő országcsoport­nak, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa közösségé­nek tagja. Eredményeink és jövő fejlődésünk egyaránt el­választhatatlan a KGST-tag- országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval kialakított gazdasági együttműködéstől. nak erősítése áll. Erőnkhöz mérten hozzájárulunk orszá­gaink kapcsolatainak a pro­letár internacionalizmus el­ve alapján történő fejleszté­séhez, a szocialista közös­ség egységének, politikai, gazdasági, kulturális és ka­tonai együttműködésének ^erősítéséhez. Ez egyben elő­segíti nemzetközi céljaink megvalósítását, a társadalmi haladás, a nemzeti függet­lenség és a béke pozícióinak további megszilárdítását. — Különleges figyelmet fordítunk hazánk és a Szov­jetunió testvéri kapcsolatai­nak erősítésére. A Szovjet­unió a szocialista világ és minden békét és haladást szolgáló kezdeményezés fő ereje. Felszabadítónk, leg­főbb szövetségesünk, igaz barátunk és mindenkor kész segítőnk az élet minden te­rületén. A két ország kap­csolatai tovább bővültek és új vonásokkal gazdagodtak. — Meggyőződésem, -hogy a XI. kongresszus határozatai és pártunk programja út len­dületet adnak majd az ál­lami munka tökéletesítésé­hez ts. amellyel hozzájárul­hatunk a Magyar Népköz- társaság további sikereihez, a fejlett szocialista társada­lom felépítéséhez — mon­dotta befejezésül a kormány elnöke. 11 munka jobb összehaaptása 11 figyelem középpontiéban az eoergiapzdátkolás A szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása

Next

/
Thumbnails
Contents