Észak-Magyarország, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

£SZAK-MAGYARORSZÁG 2 » ,1975» március 19., szerelő Tanácskozik az MSZMP XI. kongresszusa BREZSNYEVELVTÁRS BESZÉDE (Folytatás az l oldalról) keinek szempontjából. Ugyan­erről beszélt Kádár János elvtárs is,' a magyar kom­munisták kiváló vezetője, a meggyőződéses és elvhű in­ternacionalista, akit jól is­mernek és szeretnek orszá­gunkban - és a nemzetközi kommunista mozgalomban. Hálásak vagyunk önöknek, kedves elvtársak, országaink együttműködésének nagyra értékeléséért, a pártunkhoz és népünkhöz intézett elis­merő szavakért. Pártjaink óriási érdeme, hogy a szovjet—magyar ba­rátságot a szovjet és a ma­gyar dolgozók milliói és mil­liói vallják magukénak. A Magyarországhoz, szomszé­dunkhoz és. szövetségesünk­höz fűződő testvéri kapcsolat számunkra, szovjet kom­munisták számára elyi kér­dés, meggyőződés és érzelem dolga. Biztosítani akarom önöket, elv társak: pártunk és egész népünk nem kíméli erőfeszítéseit azért, hogy ba­rátságunk szüntelenül erő­södjék és mélyüljön. Örömmel közlöm önökkel, hogy a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége elhatározta: a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió népei közötti barátság és együttműködés megszilárdí­tásában és fejlesztésében szerzett nagy érdemeiért a Népek Barátsága Érdem­renddel tünteti ki a Magyar —Szovjet Baráti Társaságot. Szívemből üdvözlöm a tár­saság vezetőit és aktivistáit, mindazokat, akik segítik ba­rátságunk megszilárdításá­nak nemes ügyét! A szovjet—magyar kap­csolatok , eredményességének, gyümölcsöző voltának ió egy­néhány példája van minden területen — politikai és gaz­dasági. tudományos-műszaki és kulturális' téren egyaránt. Úgy gondolom, elmondhat­juk: az együttműködés min­den éve erősebbé tesz ben­nünket politikailag, gazda­gabbá szellemileg, megsok­szorozza országaink gazda­sági potenciálját, elősegíti né­peink életének további ja­vulását. A szovjet—magyar gazdasági együtt«ikidés Gazdasági kapcsolataink széleskörűek és sokrétűek, és már most nem kevés hasznot hoznak mindkét or­szágnak, az elkövetkező évek­ben pedig a szovjet—magyar együttműködés gyakorlatilag kiterjed majd a gazdaság minden vezető ágazatára. Ez természetesen meggyorsítja az országaink előtt álló szá­mos feladat megoldását. Már van tapasztalatunk sok nagy­szabású, közös vállalkozás megvalósításában. Amikor Kádár elvtárs a múlt évben Moszkvában járt, arról beszéltünk, hogy milyen nagy jelentőségű lesz a műanyaggyártáshoz szük­séges nyersanyag közös ter­melésének megszervezése, az úgynevezett olefinprogram megvalósítása. Most ez va­lósággá vált, mindkét irány­ban szakadatlanul áramlik az értékes vegyi termék. A napokban újabb örven­detes esemény történt: ha­táridő előtt elkészült az új gázvezeték első szakasza. Ezen érkezik majd Magyar- országra a Szovjetunióból az önök vegyiparának és ener­giaiparának egyaránt fontos földgáz. A szovjet építők kollektívája kötelezettséget vállalt arra, hogy az önök kongresszusának megnyitá­sára befejezi ennek az ob­jektumnak az építését. A vállalást teljesítették. Ügy gondolom, nem lenne rossz, ha hagyománnyá válna, hogy ilyen munkaajándékokkal ünnepeljük a testvérpártok kongresszusait! A testvéri szocialista or­szágokban sok pártkongresz- szuson vettem már részt. Én azt mondanám: a szocializ­must és a kommunizmust építő kommunisták minden egyes újabb kongresszusa mind kivehetőbbé, világo­sabbá és érzékelhetőbbé te­szi e gigászi építőmunka ál­talános képét. Valamennyien magabizto­san közeledünk ama alapve­tő célokhoz, amelyekért a kommunisták az egész vilá­gon magasra emelik elveik zászlaját, amelyekért szo­cialista forradalmak zajlot­tak és zajlanak le, s ame­lyekért munkálkodnak or­szágaink népei. Ezek: az anyagi és szellemi jólét sza­vatolása, valamennyi állam­polgár számára méltó élet- feltételek biztosítása, a kul­túra legmagasztosabb érté­keinek közkinccsé tétele a nép legszélesebb tömegei számára. Az emberi szemé­lyiség valóban harmonikus fejlődéséhez szükséges a fel­tételek megteremtése. Vala­mennyi ország dolgozóinak szemében eredményeink meggyőző példái a szocializ­mus előnyeinek. Mindannyiunk számára nagy szerencse az, elvtársak, hogy ezen a járatlan és nem könnyű történelmi úton nem egyedül, nem külön-külön haladunk. Beszámolójában Kádár elvtárs szólott arról, hogy a népi Magyarország sikerei és vívmányai sok tekintetben a szocialista országok testvéri együttműködésének köszön­hetők. Valóban, a barátság és a kölcsönös segítés népe­ink számára, együttesen és külön-külön, ténylegesen új történelmi erőforrást tárt fel. Előre 8 marxista-leninista úton Ma már a testvéri orszá­gok együttműködésének jól működő mechanizmusával tevékenykedünk a társadal­mi élet minden területén. A Varsói Szerződés Szervezete immár két évtizede szilárd, megbízható alapja az euró­pai szocialista országok po-; litikai és védelmi együttmű­ködésének. Vitathatatlan tény: a szervezet óriási sze­repet játszott a szocialista vívmányok megvédésében, és továbbra is közös békepoli­tikánk megbízható eszköze. Mindennapos gyakorlattá váltak az együttműködés kü­lönböző formái a legkülön­bözőbb szinteken. És nagyon fontos, az a körülmény, hogy élve mindezekkel a formák­kal, megtanultuk hogyan ta­láljuk meg közösen a leg­helyesebb megoldását azok­nak az új és időnként rend­kívül bonyolult feladatok­nak, amelyeket az élet állít elénk. Világosan megmutatkozott ez a politikában. Jól tud­juk, elvtársak, mennyire fontos, hogy minden új tör­ténelmi szakaszban helyesen határozzuk meg a szocialis­ta társadalom fejlődésének távlatait. Ebből a szempont­ból óriási jelentőségű a fej­lett szocializmus irányvona­lának kidolgozása, a testvér­pártok kollektív erőfeszíté­sei, közös tapasztalatai alap­ján. E fejlett szocializmus megvalósítása a szocialista országok többségében folyik, oly módon, hogy tekintetbe veszik minden egyes ország sajátosságait. Pártjaink egysége a szo­cialista és kommunista épí­tés alapvető kérdéseiben le­hetőséget adott arra. hogy biztosan haladjunk előre a helyes marxista—leninista úton. Ez lehetővé tette, hogy kellően visszautasítsuk' a marxizmus—leninizmus el­ferdítésére irányuló jobb- és „baloldali” próbálkozásokat; hogy úrrá legyünk az egyes országokban időnként kiala­kuló bonyolult politikai hely­zeteken. Politikai, egységünk a szocialista közösséget a társadalmi haladás maga­sabb fokára emelte. Az utóbbi időben új fel­adatok jelentkeztek pártja­ink ideológiai tevékenységé­ben. A fejlett szocializmus és a kommunizmus építése megköveteli, hogy fokozott figyelmet fordítsunk a tudo­mány és a kultúra fejleszté­sére. a tömegek kommunista nevelésére, másrészt olyan feltételek közepette, amikor mindinkább megszilárdul a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élése, különleges fon­tosságúvá válik az eszmék harca; fokoznunk kell erőfe­szítéseinket, hogy a világon elterjesszük az igazságot a szocializmusról, harcolnunk kell a szocialista ideológiá­val ellenséges nézetek ellen. ’ Meg kell mondani, hogy az e tekintetben közösen végzett munkánk eredményei figyelemre méltóak. Gyakori mostanában az időszerű el­méleti problémák közös meg­vitatása. Sok tudományos munka jelenik meg a külön­böző szocialista országbeli szerzők közös munkacsoport­jainak alkotásaként. Mind tevékenyebb a szocialista or­szágok tudományos akadé­miáinak együttműködése a történelem, a filozófia, a gaz­daság- és a jogtudomány te­rén, és a társadalomtudomá­nyok más ágazataiban. Egyre szélesebbek, gazdagabbak és színesebbek a szocialista or­szágok közötti kulturális kapcsolatok. Gyakorlattá vált a munka olyan formája is, mint a testvérpártok közpon­ti bizottsági titkárainak ta­nácskozása nemzetközi és ideológiai kérdésekről, a pártépítés problémáiról. Eredményesen fejlődik a testvéri országok együttmű­ködése a gazdaságban is. Több mint negyed évszázada összehangoltan munkálkodik a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa. Közös munka eredményeként jött létre a szocialista gazdasági integrá­ció nagy jelentőségű komplex programja, s mi ezt a prog­ramot szilárdan és követke­zetesen valóra is váltjuk, ha nem is mindig olyan gyor­san, mint szeretnénk. Az in­tegráció minden testvéri or­szágban évről évre fontosabb szerepet játszik a népgazda­sági feladatok megoldásában Jórészt ennek köszönhető, hogy a KGST tagállamai a világ legdinamikusabb ipari övezetét alkotják, és a nö­vekedés ütemét tekintve meg­előznek minden más állam­csoportot. Különösen világosan mu­tatkoznak meg sokoldalú együttműködésünk gyümöl­csei annak a mély gazdasági válságnak a tükrében, amely ma a kapitalizmus világát sújtja. Egyfelől a gazdaság­nak és a dolgozók anyagi jó­létének rendszeres növekedé­se a szocialista országokban, másfelől pedig a termelés 30 év óta példátlan méretű csökkenése, munkanélküliség és infláció a kapitalista or- szágokbán — íme, ez ma a két rendszer névjegye. Az integrációs folyamét irányítása Magától értetődik, hogy a világpiaci helyzet bizonyos mértékben a mi gazdasági ügyeinkre is elkerülhetetle­nül kihat, hiszen a szocia­lista országok eléggé széles ' gazdasági kapcsolatokat tar­tanak fenn a nem szocialista világgal. A szocializmus elő­nyeire támaszkodva azonban nekünk megfelelő, szocialista módon közeledhetünk az e kapcsolatokban jelentkező olyasfajta problémák megol­dásához, mint az árak kér­dése vagy a növekvő ener­gia- és nyersanyagigény ki­elégítése, s elérhetjük, hogy a testvéri országok gazdasága maximálisan védett legyen a kapitalista világban tapasz­talható folyamatok következ­ményeitől. Az előrehaladás új problé­mákat vet fel. A specializá­lódás és az együttműködés területének kiszélesedése szükségessé teszi az integrá­ciós folyamat pontosabb irá­nyítását, azt a képességet, hogy a termelőkapacitást a külkereskedelmi kapcsolatok igényeihez igazítsák; szüksé­gessé teszi, hogy sokoldalú alapon új nyersanyag-kiter- melő és -feldolgozó komp­lexumok jöjjenek létre. Pártjaink és államaink ve­zetése e kérdésekre megkü­lönböztetett figyelmet fordít, folyamatosan konzultál egy­mással a legmegfelelőbb megoldások felkutatására. A testvéri országok együtt­működése tehát, elvtársak, egyre szorosabbá és mélyeb­bé válik minden területen. Ez rendkívül fontos, mert a világban nem kevesen van­nak, akik, mint mondani szokás, még álmukban is ébe­ren lesik, miként gyengíthet­nék egységünket. De minden ilyen irányú próbálkozásuk kudarcra van ítélve. Közös­ségünk évről évre izmoso­dik. Nem is lehet ez más­ként, mert egységünk alap­ját a leghumánusabb, leg­igazságosabb eszmék képezik. Szövetségre léptünk egymás­sal, mert célunk közös — az, hogy az új élet építése ne­vében szavatoljuk népeink­nek a nyugodt alkotó mun­kához szükséges valamennyi feltételt Ismeretes, hogy a nagy cél nagy energiát szül. A ma­gasztos cél, a kommunizmus létrehozta a szocialista in­ternacionalizmus hatalmas energiáját. Magabiztosan, együtt menetelünk a haladás útján. Országaink együtt mind^ nagyobb mértékben já­rulnak hozzá a békéért, a biztonságért, a világ népei­nek szabad fejlődéséért ví­vott harc ügyéhez. Az államközi kapcsolatok­ban — a társadalmi rendsze­rek különbözőségétől függet­lenül — mind gyakrabban és tartósan jelentkeznek olyan tényezők, mint az erő alkalmazásáról való lemon­dás, a határok sérthetetlen­ségének elismerése, a vitás kérdések tárgyalóasztalnál történő rendezése, az idősze­rű nemzetközi kérdésekről folytatott rendszeres konzul­tációk, az átfogó, hosszú tá­vú gazdasági együttműködés, a tudományos és kulturális eredmények cseréje. Egészében véve elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a Szovjetuniónak és a testvéri szocialista országok többségé­nek a kapitalista világ ve­zető hatalmaival fennálló kapcsolatai már többé-ke- vésbé normális mederben alakulnak, a békés egymás mellett élés és a békés, köl­csönösen előnyös- együttmű­ködés szellemében. Ebből « szempontból kü­lönleges jelentősége van an­nak, hogy sikeresen végződ­jön az olyan nagy kollektív akció, mint az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet. A Varsói Szerződés tagállamai, akcióikat egyez­tetve, minden - erőfeszítést megtesznek ennek érdekében. Most elmondhatjuk, hogy a tanácskozás más részvevői­nek a többsége is hajlik rá, oogy az értekezlet munkáját a közeli hónapokban befejez­zék, méghozzá a legmaga­sabb szinten. Ez, természete­sen, örvendetes ' változás. Annál nagyobb felelősséget vállalnak magukra azok, akik makacsül igyekeznek akadá­lyokat gördíteni az össz­európai értekezlet mielőbbi befejezése elé. Meg vagyunk győződve róla, hogy az értekezlet eredményei szilárd, jó elvi alapot adnak majd — Vla­gyimir Iljics Lenin szavaival élve — az európai népek bé­kés egymás mellett élésének fejlődéséhez. Ez már önma­gában óriási eredmény lesz a béke és az értelem azon esz­ményeinek megvalósításába«!,, amelyekről századokon át a legjobb elmék álmodtak. Er­re a politikai alapra támasz­kodva meg lehet majd olda­ni olyan, egyre nagyobb fel­adatokat, mint az (európai államok közötti békés együtt­működés és a sokoldalú, köl­csönösen előnyös kapcsola­tok épületének felépítése. Az ilyen építés konkrét for­máit és irányait majd az élet sugallja. Feltételezhető pél­dául, hogy más kérdések mellett előtérbe kerül a ka­tonai enyhülés gyakorlati megvalósításának feladata. Ezzé; nemcsak az államok fegyveres erői nagyságának és fegyverzetének korlátozá­sára, hanem fokozatos csök­kentésére is gondolok. Bár ez természetesen nem olyan kérdés, amelyet egy csapás­ra meg lehet oldani. Mint is­meretes azonban, már ma történnek erőfeszítések eb­ben az irányban. Gondolok mind a vlagyivosztoki szov-. jet—amerikai találkozó ered­ményeire, mind a Genfben és Bécsben folyó tárgyalásokra. A békés európai fejlődés írásnak iefkatárszása Szeretnék ehhez még va­lamit hozzáfűzni. Meg va­gyunk győződve róla, hogy a békés európai fejlődés későb­bi irányának meghatározásá­ban — akárcsak korábban, a hidegháborúról az enyhü­lésre való áttérésért vívott harcban — ismét szerepe lesz a szocializmus országai, a kommunisták kezdeménye­zésének, a béke eszméihez való odaadásuknak, a nép­tömegek alapvető érdekeivel való elszakíthatatlan kapcso­latának. A közeljövőben sor kerül az európai kommunista és munkáspártok újabb kon­ferenciájára. Ügy gondolom, hogy az értekezlet képes lesz méltóképpen hozzájárulni a soron levő feladatok kidol­gozásához, amelyeket a tör­ténelem tűz napirendre föld­részünk életében. Nem feledhetjük el, hogy a világban még veszélyes gócai vannak a feszültség­nek, a konfliktusoknak és a potenciális háborús robbaná­soknak a Közel-Keleten, Délkelet-Azsiában és a világ más térségeiben is. Nem lehet például tartós, szavatolt bé­két elképzelni csak Európá­ban, miközben más földré­szek felett viharfelhők tor­nyosulnak. A béke oszthatatlan, és mi, kommunisták, fáradhatatla­nul ismételjük ezt az igaz­ságot, és ennek megfelelően cselekszünk. A világban olyan légkört kell teremteni, amelyben a potenciális agresszorok a kalandok és a kardcsörtetés kedvelői a népek mind hatá­rozottabb és együttes ellen­állásába ütköznek. A béke, a biztonság és a békés jövőbe vetett meggyőződés valóban mind szélesebb tömegek köz­kincsévé válik a föld külön­böző térségeiben — íme, ez az a cél, amely i méltó rá, hogy erejét áldozza érte mindenki, aki szereti népét és szívén viseli az emberiség haladását. Kedves Elvtársak! A magyar nép néhány nap múlva országának a fasiszta zsarnokság alóli felszabadu­lása 30. évfordulóját ünnepli Erről a dicső dátumról önök­kel együtt emlékeznek meg a Szovjetunió és más test­véri szocialista államok né­pei, az új Magyarország minden barátja. Azon az 1945-ös tavaszon az új élet hajnala virradt sok .európai népre. A fasiz­mus feletti győzelem törté­nelmi határkő lett az egész emberiség sorsának alakulá­sában. Legmélyrehatóbb kö­vetkezményei: a világszocia­lizmus i mai sikerei, a forra­dalmi erők töretlen növeke­dése, a földünk szilárd bé­kéjéért vívott harcban elért nagy eredményeink. A győzelem 30. évforduló­jának nagy ünnepére a né­pek a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának jegyében készülődnek. Mi, kommunisták, teljes meg­győződéssel jelentjük ki: a népek, által oly forrón és szenvedélyesen óhajtott béke nemcsak fenntartható, ha­nem meg is szilárdítható. A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége élve az alkalommal, forrón üdvöz­li a kongresszus küldötteit, az egész dolgozó Magyaror­szágot a közelgő ünnep, a felszabadulás 30. évforduló­ja, a szabadság 30. születés­napja alkalmából. Éljen a szocialista Magyar- ország és nagyszerű élcsa­pata, a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen és erősödjék a szov­jet—magyar barátság! Éljen a béke! Éljen a kommunizmus! Leonyid Iljics Brezsnyev beszédét a kongresszus hosz- szan tartó tapssal fogadta. Az SZKP KB főtitkára ezt követően átnyújtotta a szov­jet testvérpárt központi bi­zottságának a XI. kongresz- szushoz küldött üdvözlő le­velét. * Gáspár Sándor a kongresz- szus nevében megköszönte Leonyid Brezsnyev felszóla­lását. elvtársi, baráti szava­it, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizott­ságának a kongresszushoz intézett jókívánságait. — Kérjük — mondotta —■, hogy tolmácsolja a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a kommunizmust építő szovjet népnek a magyar kommunis­ták és népünk forró, elvtár­si. baráti üdvözletét. Kíván­juk, hogy érjenek el további kimagasló sikereket az. SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott nagyszerű prog­ram megvalósításában.

Next

/
Thumbnails
Contents