Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-11 / 35. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1975. február 11., kedd1 Küldöttértekezletek Borsodban ipari szövetkezetek A miskolci ipari szövetke­zetek pártértekezletén részt vett Németh Ferenc, az ‘MSZMP KB tagja, az OKISZ elnökhelyettese is. Alattyáni Ferencnú, a miskolci ipari szövetkezetek pártbizottságá­nak titkára elmondotta: az új pártszerv tapasztalatai azt igazolják, hogy a szövetke­zetek kommunistái, párton- kívüli dolgozói sikeresen munkálkodtak a X. párt- kongresszus határozatainak megvalósításán. Ezt tanúsítja, hogy a nagyváros ipari szö­vetkezetei az elmúlt négy évben 35 százalékkal novel­lák a termelést, .20 százalék­kal a lakossági szolgáltatást, s 35 millió forint értékű be­ruházást valósítottak meg. A pártértekezleten 5 kül­döttet választottak a mis­kolci városi pártértekezletre. A pártbizottság titkára is­mét Alattyáni Ferencné lett. December 4. DrótműveK A miskolci December' 4. Drótművek pártértekezletén a pártbizottság jelentését Madarász János, a bizottság titkára terjesztette be. Az üzemben sikeresen valósítot­ták meg a X. pártkongresz- szus határozatait, ennek ki- natása és eredményeképpen az elmúlt négy évben a drót­gyár fennállása óta a leg­dinamikusabb fejlődést ér­ce el. Évről évre túlteljesítették tervüket. 1974-ben a teljes termelési értékük t- 979 millió forint — 66 százalék­kal nagyobb volt, mint az 1970-es évi eredmény. A vita után újjáválasztot­ták, s fizikai dolgozókkal, nőkkel, fiatalokkal frissítet­ték a pártbizottságot, amely­nek titkárává ismét Mada­rász Jánost v “ osztották. Tiszai Kőolajipari Vállalat A Tiszai Kőolajipari Vál­lalatnál ez alkalommal ke­rült sor az üzemi pártbizott­ság megalakulására is. A pártértekezleten dr. Kovács Miklós, a Leninvárosi Párt­bizottság első titkára ismer­tette a küldöttekkel az üzemi pártbizottság létrehozásának szükségességét. Hangsúlyozta, hogy a IV. ötéves tervben és a következő tervidőszak so­rán a Leninvárosban megva­lósuló nagyberuházások ér­téké csaknem eléri a 24 mil­liárd forintot. Ebből mintegy 7 milliárdot a tiszai' kőolaj­finomító építésére foidíLi'it. Ilyen hatalmas feladattal a TIFO pártalapszervezete már nem képes megbirkózni. S mivel a kőolajfinomító határ­időre történő megvalósítása igen fontos népgazdasági ér­dek, szükségessé vált, hogy üzemi pártbizottság irányít­sa a beruházáson dolgozó párttagok munkáját, ideoló­giai, politikai képzésüket. A pártértekezlet — dr. Ko­vács Miklós előterjesztése alapján — megválasztotta a Tiszai Kőolajipari Vállalat 25 tagú üzemi pártbizottsá­gát és a 7 tagú végrehajtó bizottságot. A pártbizottság titkára dr. Horánszki Árpád lett. Pedagógus pártszervezet Száztízen képviselték a 34 miskolci pedagógus pártalap- .sz-r vezet 900 kommunista pedagógusát vasárnap, a 4ü-es számú Általános Isko­lában megtartott pártérte- kezieten, amelyen jelen volt Deine László, a megyei párt- bizottság titkára, Orbán Sán­dor. az MSZMP KB munka­társa, Moldován Gyula, a Miskolci városi Pártbizottság titkára, Varga Gáborné, a megyei tanács elnökhelyette­se és Rózsa Kálmán, Miskolc város Tanácsának elnöke is. Pásztor József, az 1973-ban megalakult pedagógus párt- bizottság titkára számolt be a küldötteknek a végzett munkáról, örömmel adha­tott számot arról, hogy a pártbizottság megalakulása óta általában aktívabb, élén- kebb lett a pedagógus párt- alapszervezetek munkája is. Javult, hatékonyabb az ifjú­ság politikai nevelése. A meglevő eredmények mellett azonban szólt azokról a gon­dokról is, amelyek mint — az óvodai helyek hiánya, a zsúfoltság, a képesítés nélkü­li óvónők alkalmazása — nehezítik az oktató-nevelő munkát, s amelyek megoldá­sában a kommunista peda- g__..sok is sokat tehetnek. A pártértekezleten felszó­lalásában Deme László ide­ológiai kérdésekről beszélt a résztvevőknek. Hangsúlyozta, hogy milyen nagy fontossága van a kommunista pedagó­gusok elvhű, következetes kiállásának társadalmunk fejlődésében, az ifjúság ne­velésében. Ugyancsak felszó­lalt az értekezleten Varga Gáborné, a megyei tanács elnökhelyettese. A mindvégig nyílt, kritikus és önkritikus vitában tizennyolcán szólal­tak fel. A pártértekezlet is­mét Pásztor Józsefet válasz­totta meg a pedagógus párt- bizottság titkárának. A kül­döttek 35 tagú pártbizottsá­got és 9 tagú végrehajtó bizottságot választottak. A miskolci kommunista peda­gógusokat 12-en képviselik a városi pártértekezleten. jalfa tanulsága Mottó: Harminc évvel ezelőtt, 1945. február 11-én írta alá Sztálin, Roosevelt és Churchill a jaltai értekezleten el­fogadott megállapodást. A ki járt már a Krím- félszigeten, látta a mélykék eget, szívta a tengerillatú levegőt, tanúsít­hatja: eszményi hely ahhoz, hogy felelős emberek vala­mely villa teraszán a béké­ről tárgyalja--' . Az első nemzetközi jelen­tőségű találkozó harminc esz­tendővel ezelőtt zajlott le az élet szépségét sugárzó fél­sziget legnevezetesebb he­lyén: a „három nagy” — Sztálin, Roosevelt és Chur­chill — tanácskozott egy hé­ten át a jaltai Livadia-kas- téiyban. Végéhez közeledett a második világháború és a három hatalom, a Szovjet­unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezetőinek az volt a feladatuk, hogy össze­hangolják a harcok győzel­mes befejezéséhez szükséges katonai akciókat és körvona­lazzák a háború utáni világ szilárd békéje megteremtésé­nek részletes programját. Jalta neve bevonult a tör­ténelembe. és tanulságai máig is érvényesek. • A jaltai találkozó az anti­fasiszta koalíciós együttmű­ködésnek egyik demonstrá­ciója volt, a szovjet külpoli­tikában kezdettől hangozta­tott annak az elvnek első történelmi bizonysága, hogy kölcsönös jóakarat esetén lehetséges a különböző tár­sadalmi rendszerű országok együttműködése. Igaz, a kö­zös ellenség, a fasizmus el­len fogtak össze. De vajon ma nem fenyeget-e közös nagy veszély — az atomhá­ború? Akkor a világégés győzelmes befejezéséért kel­lett, ma ennek megelőzésé­ért kell összefogni. Az anti­fasiszta koalíció volt az együttműködés első nagy pél­dája, a mostani szovjet—• amerikai csúcstalálkozó pe­dig azt bizonyítja, hogy az erősem változott nemzetközi körülmények nem változtat­ták meg az egész emberiség érdekét szolgáló összefogás­nak lehetőségét és szüksé­gességét. J altában a három hata­lom vezetői megegyez­tek abban, hogy a bé­kés viszonyok között fe fenn­tartják és erősítik együttmű­ködésüket. Mi lett e szán­dékból? A Szovjetunió mindent megtett Jalta szellemének és betűjének megőrzéséért. Nem rajta múlott, hogy néhány év után már a hidegháború sze­le söpört végig Európán és a világ más részein. De a tör­ténelem végül is Jaltát iga­zolta. Sok mindennek meg kel­lett változnia ehhez, át kel­lett esni az ötvenes-hatvanas évek hidegháborús időszakán. A fasiszta Németország meg­semmisítésével ugyanis el­múlt a nyugati polgári álla­mok feje felől a veszély, s így uralkodóvá lett politiká­jukban a szovjetellenesség, a kommunistaellenesség. S ek­kor olyan imperializmussal találtuk szembe magunkat, amelynek fő ereje az Egye­sült Államok volt, amely visz- sza szerette volna szorítani, ismét elszigetelni á tekinté­lyében, nemzetközi hatásá­ban megerősödött Szovjet­uniót, elfojtani a fiatal népi demokratikus államok sarja­dó. új szocialista rendszerét. Egy-két évtized fejlődése, a Szovjetunió hallatlan arányú megerősödése, az új szocia­lista államok megszilárdulása kellett ahhoz, hogy a nyugati hatalmak belássák: nem le- he'. visszafordítani azt, ami a második világháborúban és utána történt. A jaltai találkozó idején is,1» azután is, máig is támadták és támadják bizonyos nyugati j politikai körök a három nagy . találkozóján született megál­lapodásokat. Főképpen Roose- ! veltet bírálják, amiért „túl engedékeny” volt a Szovjet­unióval szemben, ,‘túl nagy befolyást engedett neki” Európában. De mind a második világ­háború, mind az ezt követő három évtized bebizonyította, hogy a szovjetellenesség, a kommunistaellenesség vesze­delmes ingoványokba viszi a világot. Sem a béke védel­me, sem a nemzetközi együtt­működés nem egyeztethető össze ezzel. A különböző társadalmi rendszerű államok bé­kéé egymás mellett élé­se történelmi szükségesség: csak így maradhat fenn az emberiség, csak így járhatja a haladás útját. Ez a jaltai találkozó máig érvényes ta­nulsága. Eseményekről röviden VÉGSŐ BŰCSÜ VAS-WITTEG MIKLÓSTÓL © Hétfőn délután nagy rész­véttel kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben Vas- Witteg Miklóst a magyar forradalmi munkásmozgalom kiváló harcosát, a SZOT el­hunyt alelnölcét. A ravatal­nál díszőrséget álltak a párt, a SZOT, a Vasas Szakszer­vezet képviselői és a régi harcostársak. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Budapes­ti Bizottsága és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa nevében Kiss Károly, a SZOT alelnőke búcsúzott az el­hunyttól. LENGYEL VENDÉGEK ® A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának meghívására Adam Kowaliknak, a LEMP Varsói Bizottsága titkárának vezeté­sével hétfőn Budapestre ér­kezett a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának pártmunkás-kül­döttsége. WALDHEIM KÓMÁBAN $ Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár hétfőn kétnapos hi­vatalos látogatásra Rómába érkezett. A repülőtéren a magas rangú vendéget Ma­riano Rumor külügyminisz­ter és más hivatalos szemé­lyiségek üdvözölték. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter elutazott a Közel-Keletre. Mint képün­kön látható, a búcsúztatá­sára — és ez protokolláris ritkaságnak számít! — Ford elnök is megjelent az And- rews-légitámaszponton. Hét­főn megérkezett Tel Avivba. LEMONDTA ® Rauf Denktas, a ciprusi török közösség vezetője le­mondta Glafkosz Kleridesz- szel, a görög ciprióták veze­tőjével hétfőn tervezett ta­lálkozóját. Mint ismeretes, Kleridesz ezen a találkozón akarta ismertetni a ciprusi kérdés rendezésének görög tervét. A lemondást Denktas azzal indokolta, hogy a török fél rendezési javaslata még nem készült el. Harmincéves néphadseregünk Czinege Lajos ünnepi beszé­dét mondja. A demokratikus hadsereg létrejöttének 30. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendezett hétfőn a Zalka Má­té Katonai Műszaki Főisko­lán a Honvédelmi Miniszté­rium. Megjelent az ünnepsé­gen és az elnökségben fog­lalt helyet Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Borbándi Já­nos, a Minisztertanács elnök- helyettese, Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője és Ban­kéi András belügyminiszter. Ott volt a társ fegyveres erők számos parancsnoka, a társa­dalom és tömegszervezetek több vezetője, valamint B. 1. Ivanov vezérezredes, az ideig­lenesen Magyarországon állo­másozó szovjet déli hadsereg­csoport parancsnoka és V. K. Andrjuscsenko altábornagy, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsno­kának magyarországi képvi­selője. A Himnusz hangjai után Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyet­tes, a néphadsereg politikai főcsoportfőnöke mondott megnyitó szavakat. Az emlékünnepségen Czi­nege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter mondott beszédet. Méltatta a második világháborúban győztes szov­jet hadsereget, amely a ma­gyar népnek is meghozta a felszabadulást, majd így foly­tatta: — Örök hálánk és tisztele­tünk övezi a felszabadító szovjet katonákat, hogy rop­pant véráldozattal gátat ve­tettek a vandál pusztításnak. — Amikor a dicső szovjet hadsereg hazámc jelentős ré­szét felszabadította, az ideig­lenes kormány — a kommu­nisták egész nemzetünk ér­dekeit kifejező egyértelmű kezdeményezésére — hadat üzent a fasiszta Németország­nak, megkezdődött a demok­ratikus hadsereg szervezése. Három évtize ‘ távlatából visszatekintve tisztelettel gondolunk mindazokra, akik a párt hívó szavára, a nem­zet parancsára önként vál­lalták a demokratikus ma­gyar hadsereg soraiban né­pünk, nemzetünk, a társadal­mi haladás ügyének szolgá­latát. — A negyvenes évek vé­gére — folytatta a minisz­ter — olyan helyzet alakult ki, hogy a szocialista világ- rendszer országai — köztük hazánk — számára történel­mi szükségszerűséggé vált a függetlenségről, a társadalmi rend megvédéséről való gon­doskodás, korszerű haderőt kellett létrehozni. Néphadse­regünk létrehozását, kiépíté­sét, belső életét, egész mű­ködését forradalmi pártunk irányította. — Sokoldalúvá és haté­konnyá váltak kapcsolataink a szovjet hadsereggel és az európai szocialista országok hadseregeivel, amikor 1955- ben létrejött a Varsói Szer­ződés. Ez a lépés a Szovjet­unió és az érintett szocia­lista országok szükségszerű önvédelmi lépése volt azt kö­vetően, hogy az imperialista hatalmak ezekben az évek­ben a korábbiaknál is erőtel­jesebb lépéseket tettek kato­nai tömbjeik, mindenekelőtt a NATO erősítésére, a fegy­verkezési hajsza foltozására. — Szocialista hazánk, tár­sadalmi rendünk három évti­zedes fejlődésére visszate­kintve őszinte szívvel, meg­győződéssel mondjuk, hogy népköztársaságunk fegyveres erői és testületéi e három évtized alatt becsülettel tel­jesítették kötelességüket. A demokratikus hadsere­get létrehozó önkéntesek ne­vében dr. Tar Imre, a Sza- bolcs-Szatmár megyei Pártbi­zottság első titkára mondott beszédet, a testvéri szovjet hadsereg üdvözletét pedig B. I. Ivanov tolmácsolta. Pro Arte NEM VOLTAK ÖSSZECSAPÁSOK © Nem voltak összepsapások szombaton Limában. A vá­rosban — a központ néhány utcájának kivételével.— ki­nyitottuk az üzletek. A köz- iekedésrendészet és a többi rendőrségi erő ismét meg­kezdte munkáját. Az ellátás zavartalan. A város straté­giailag fontos pontjait, vala­mint a szerkesztőségeket, a rádió- és telévízióépületeket katonai egységek őrzik. KÉRÉS FOKDHOZ © Az amerikai kongresszus két pártjának összesen nyolc­vankét tagja vasárnap levél­ben kérte fel Ford elnököt arra, hogy fokozatosan szün­tesse be a saigoni és a Phnom Penh-i rezsimnek nyújtott amerikai támogatást. A városházán Budapest felszabadulásának harmincadik év­fordulója alkalmából ünnepélyes külsőségek közölt adták át a Pro Űrbe és Pro Arte kitüntetéseket. Képünkön: Ma­jor Tamás kétszeres Kossuth-díjas főrendező és színművész átveszi a Pro Arte kitüntetést Szépvölgyi Zoltántól, « Fő­városi Tanács elnökétől

Next

/
Thumbnails
Contents