Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-11 / 35. szám
flBfltfMDBnan» 1975. február 11., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 mi «im ....................................................... f i liztáji pziíasápk síerepéril E gy beszélgetés során fogalmazta meg valaki, hogy „a mezőgazdasági nagyüzemek fejlődésével a háztáji gazdaságok elavultak, szükségtelenné váltak, további fenntartásuk már azzal a veszéllyel jár, hogy a legnagyobb dologidőben jelentős munkaerőt vonnak el a közös termeléstől”. Az ilyen és ehhez hasonló véleményekhez természetesen most is kéznél volt egy-két éppen ezt „bizonyító” példa. Ezért sem válik tehát szükségtelenné annak hangsúlyozása, hogy szocialista államunk mint eddig, továbbra is a nagyüzem szerves részének tekinti a háztáji gazdaságokat; a termelésüket p népgazdaság részére szükségesnek és elengedhetetlennek tartja. Ezt nemcsak elvekben fogalmazza meg államunk, de a különböző kedvezményekben, anyagi támogatásokban is kifejezésre juttatja. A népgazdaság számára természetesen nemcsak a háztáji és annak termelése fontos, de jelentős szerepük van az úgynevezett kisegítő gazdaságoknak .is. Ezek a területek ugyan nem tartoznak a háztáji gazdaságok kategóriájába, de az ott létrehozott termékek mégis fontos részei a mezőgazdasági árutermelésnek. Az ilyen kistermelők nyilván nem lehetnek, de többségük nem is akar a nagy- gazdaságok konkurrensévé válni, hiszen termelésük a saját fogyasztás kielégítésére irányul. A városok peremén alakult kertszövetkeze- taíc, kiskertgazdaságok jelentős mértékben tehermentesítik zöldség- és gyümölcsellátásunkat. Meglepetések természetesen érhetik az olyan kistermelőt, aki a saját szükségletén felüli mennyiséget termel, s rájön, hogy a felesleget nem is olyan könnyű értékesíteni... háztáji gazdaságok szerepéről a bevezetőben megfogalmazott vélemény szerencsére nem általános. A valóságban sokkal Inkább azzal a gyakorlattal találkozunk, hogy a megfelelő ösztönzők eredményes alkalmazásával a háztáji gazdaság segíti a közös munka színvonalas elvégzését. Van olyan termelőszövetkezet, ahol a közös gazdaság ma még nem tud megfelelő jövedelmet biztosítani tagjainak; itt a háztáji gazdaság egyik fő eszköze a .tagság bevonásának a közös c-iok megoldásába. Máshol viszont, ahol a termelőszövetkezet jc adottságokkal rendelkezik, a vezetők keveset foy.'.d .znak a háztájival — mondván: „g tagság kényelmesen megél a közösből is”. Az utóbbi időben egyre több termelőszövetkezet 'él kezd kialakulni az úgynevezett „eszmei háztáji”. Itt a szövetkezet tagjai nem kapják meg gyakorlatilag az őket megillet, földterületet, hanem a termelőszövetkezet a közösben termelt termény feleségekből vagy pénzbeli részesedéssel elégíti ki őket. Ez a gyakorlat jelentős előnyökkel is jár, ha figyelembe vesszük, hogy például előnyösebb a kukorica termesztés. megvalósítása a jól gépesített és nagy lei-, terjedésű területeken, mint a tagok részére kimért és szétaprózott parcellákon, i—. s- részt az „eszmei háztáji” bevezetése mellett szól az olt un körülmény is, hogy nagyon sok termelőszövetkezetnél jelentős azoknak a tagoltnak száma, akiknek mai már fizikai erejük sincs hozza, hogy képesek legyenek a háztáji megművelésére. A háztáji gazdaságok megítélése szinte szövetkezetenként változik. Éppen ezért sem az egyik, sem a másik gyakorlatra nem lehet ráfog- hi, hogy csak az a jó. Valamennyi termelőszövetkezetben a politikai és gazdasági vezetők feladata, hogy az összes körülmények mérlegelése alapján alakítsák ki azt a gyakorlatot, amely a legjobban megfelel a közös gazdaságnak, éppúgy, mint a tsz-tagság személyes érdekeinek. De bármely gyakorlatot fogadják is el, nem tévesztik szem elől, hogy a háztáji gazdaságok ma még szükségesek és sokáig jelentős szerepet töltenek be a lakosság élelmiszer- és zöldség ellátásában. a háztáji gazdaság jelentős értékhatárig jövedelemadó-mentes, amely kétségtelenül kedvezően hat a termelésre. Ez az adómentesség azonban senkit sem csábíthat arra az útra, amely tisztességtelen vállalkozáshoz vezethet. Sem a háztáji gazdaságnál, sem a kiskert-gazdaságoknál nincs ok rá, hogy csökkenjen a termelési kedv, hiszen népgazdaságunk továbbra is számít az itt megtermelt mezőgazdasági áruféleségekre. FF ■szerű Az Országos Bányagépgyártó Vállalat gyárában — a kongresszusi munkaverseny keretében — elkészült az a három darab Fű—IIK típusú korszerűsített fejlő-rakodógép, mely- lycl az clővájásoknál kiküszöbölhető a nehéz fizikai munka. Az új gépeket a hazai szénbányászat részére készítették. ! tejipar számítása A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormány- program növelte a termelők anyagi érdekeltségét, ez — egyebek között — a fokozódó kínálatban mutatkozik meg. Az elmúlt évben például 76 millió literrel több tejet vásárolt fel az ipar, mint egy évvel korábban. A tejipar illetékesei arra számítanak, hogy 1975-ben is ösztönzően hat a kedvező közgazdasági „környezet” a tehenészetekben és a háztáji állattartóknál. A negyedik ötéves terv utolsó évében négy és fél—öt százalékkal több tej átvételét, a belföldi értékesítés 5—6 százalékos növelését irányozták elő. Az iparban folytatódik a műszaki korszerűsítés, fejlesztés. Jelentősebb műszaki fejlesztést; hajtanak végre a zalaegerszegi, a répcelaki, a pécsi és a mátészalkai tejporgyárak üzembe helyezésével. Tejüzemeket is építenek, új létesítményt adnak át Szombathelyen és Vácott, Veszprémben és Kaposváron pedig új tejüzem építését kezdik meg. A szentesi, a szolnoki és a pásztói tejüzem műszaki tervdokumentációján már dolgoznak a mérnökök. Az ipar idén 80 millió forintot fordít a tejgyűjtőhálózat korszerűsítésére. Munkáslevelek az irányelvek megvalósításáról MIVEL SEGÍTHET A MI BRIGÁDUNK? Az címűit napokban lapunk hasábjain 10 munka somber* szólaltattunk meg arról, hogy miképpen vélekednek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a XI. kongresszusra kidolgozott irányelveiről és hogy saját munkaterületükön mi« tehetnek, illetve máris mit tesznek az irányelvek megvalósítása érdekében. Sorozatunkhoz számos hozzászólás érkezett levél formájában is a megye különböző üzemeiből, vállalataitól, ezekből a mtmkásle- velokből teszünk közzé most néhányat. * Figyelemmel olvastuk az Észak-Magyarország Munkások az irányelvek megvalósításáról című cikksorozatát, amelyben különböző területeken dolgozó emberek mondták el e témával kapcsolatos véleményüket. Jóleső érzéssel tapasztaltuk, hogy az egyszerű, kétkezi munkások elmondották; ők mivel járulhatnak hozzá az irányelvek megvalósításához. Véleményük szerint ez azt jelenti, hogy a munkások nemcsak egyetértenek az irányelvekkel, hanem ezeket reálisnak, megvalósíthatónak tartják és máris megkezdték a saját munkaterületükön e célok elérésén való munkálkodást 15 tagii szocialista brigádunk a Borsodnádasdi Lemezgyár kerékabroncs-üzemében dolgozik. A háromrészes kerékabroncs, a Trilex anyagának darából ása és melegen való sajtolása a feladatunk. A mi kollektívánk tagjainak többsége törzsgár- datag, de a most 111 éves lemezgyárban dolgoztak már apáink és nagyapáink is. Magunkénak érezzük ezt a gyárat, így hát természetes, hogy sokat vitatkozunk, beszélgetünk a munkáról, vagyis arról, hogyan lehetne még jobban, még eredményesebben dolgozni. Engem, a brigád vezetőjét annak idején az a megtiszteltetés ért, hogy részt vehettem a párt, X. kongresszusán. Az azóta eltelt, több mint 4 esztendőben is a párt politikájának megvalósításán dolgoztunk. Ma elmondhatom, hogy ugyanilyen céllal, de már másképpen dolgozunk, mint öt évvel ezelőtt. Hiszen jobban érezzük felelősségünket, másrészt jobban látjuk munkánk eredményét is. Fejlődik, gyarapodik vállalatunk és vastagabb lesz a fizetési boríték is. Kerékabroncs-üzemünkben 1969-ben kezdődött meg- az üzemszerű termelés. Munkánkkal eddig sem vallottunk szégyent, azonban tevékenységünket még tovább lehet és kell tökéletesíteni. Figyelemre méltó tartalékok vannak nálunk is, akárcsak más területen. Mivel segítheti brigádunk az irányelvek megvalósítását? Legfontosabb az anyag- és az energiatakarékosság'. Most például egy olyan új szerszámmal kísérletezünk, ami 10 százalékos anyagmegtakarítást eredményezhet. A kemencék gazdaságosabb fűtésével pedig — ami mindössze fokozottabb figyelmet, körültekintést igényel jelentős mennyiségű földgázt takaríthatunk meg, A sokat emlegetett takarékosságról azonban nemeseit a mi brigádunkban gondolkoznak így az emberek. Ez a téma a lemezgyár valamennyi kollektíváját foglalkoztatja. Ennek az eredménye, hogy az idén vállalatunk 21 millió forint önköltség- csökkentést tervezhet. De ezen felül a 110 szocialista brigád még 2 millió forint költségmegtakarításra tett felajánlást. Érsek Dezső. a Borsodnádasdi Lemezgyár szocialista brigádvezetője Szaftul tiniásf au ufók alkotásai . i tíefé „ simogatott99 kenyér Iliin gyár Szilben JŐSV AFÖ—AGGTELEKEN, a vasútállomás után néhúny- száz méternyire az országút láromfelé ágazik. A „ke- esztútnál” — ahogyan a .elybeliek nevezik — gyö- yőrű környezetben áll egy lodern épület: a Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat színi kenyérgyára. Fiatal gyár, mindössze három éve üzemel. Azóta látja el friss kenyérrel és péksüteménnyel a környék valamennyi községét. A régi színi sütöde elavult épület volt, elhasznált gépekkel, 'öreg kemencékkel. Az új gyár tágas, világos, csupa üveg épület, ahol korszerű gépek, olajtüzelésű kemencék „ontják” a barnára sült, triss kenyeret. , A -februári télből belépő látogató jóleső érzéssel „tűri” a kemencék kellemes melegét, s szívja magába az új kenyér — semmi máshoz nem hasonlítható illatát. Az üzem működéséről Tömöri Mária tájékoztat, aki húrom éve végezte el az élelmiszeripari főiskolát, s azóta a színi gyár vezetője. — Két műszak alatt 10,1 tonna árut termelünk. Ezzel a mennyiséggel a környék 25 községét látjuk el mindennap. Két teherautó hordja, folyamatosan a kenyeret, a péksüteményt. A legeldugottabb faluban is megkapják a friss pékárut, a kora délutáni órákban. •— Az új üzemben több munkafolyamatot sikerült gépesítenünk — mondja az új üzem vezetője. A két kemence olajtüzelésű. Csak a kellő hőfokot kell beállítani, és utána automatikusan kies bekapcsol, a kívánt hőmérsékletnek megfelelően. — Milyen a szakmunkásellátottság? — Sajnos, egyáltalán nem kielégítő. A dolgozóknak mindössze 10 százaléka szakképzett, a többi betanított munkás. A vállalat ugyan szervez felnőtt szakmunkás- képző tanfolyamokat, ahol egy év alatt képesítést szerezhet a jelentkező, mégis kevés az érdeklődő. Több idős családos dolgozó van, ők már nem szívesen vállalják a tanulást... — És a fiatalok? — A pékszakma az utóbbi években már nem mondható vonzó pályának. Pedig a fizetés sem rcssz. Mégis kevés nyolcosztályos tanuló kíván elhelyezk Fii ezen a pályán. Ennek oka abban keresendő: e hivatásban nincs se ünnep, se vasárnap. Folyamatos üzem. Éjjel is dolgozni kell. A kenyérre mindennap szükség van ... Az olajtüzelésű kemencék körül a kelesztökocsikon szakajtók sorakozna’,:. A megkelt tészta sütésre vár. Arrébb a dagasztógép és a gömbölyítő „pihen”. Juhász Árpád ingujjra vetkőzve sürgölődik a kemencék mellett. 27 éves, hét éve pék, helyesebben betanított pék, mert nincs szakképesítése. — Mennyi kenyeret süt meg egy műrzak alatt? — Két társammal együtt 700 darabot. — Mennyivel jobb itt, mint a régi üzemben? — Nem is lehet összehasonlítani. Sok új gép segíti a munkánkat. Amit eddig kézzel végeztünk, most elvégzi helyettünk a gép. Modern az üzem, s ilyen helyen jobb dolgozni is... Juhász Árpád elnézést kér: jelzik, hogy az egyik kemencében megsült a kenyér, ki k " szedni. Elköszön. IZMOK FESZÜLNEK, lendül a hosszú nyelű sütőlapát, s a kemencéből egymás után bújnak elő a fényesre sült kenyerek. „Barna hátuk” (kefével) kap még „vizes” simogatást.. hogy azután szállítószalagra kerülve „megiramodjanak” a készáruraktár felé, majd a fogyasztókhoz... Hajdú Imre Hétfőn délelőtt nyitotta meg Németh László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója a 116. sz. önálló Ipari Szakmunkástanuló Kollégiumban az „Alkotó ifjúság” kiállítást. A kollégium szakköreiben, valamint a 100. számú Ipari Szakmunkástanuló Intézetben tavaly ősztől készültek a KISZ KB által meghirdetett országos rendezvényre, amelynek fő célja, hogy alkotásra serkentse a szakmunkástanulókat, és a legsikerültebb munkákat helyi, majd országos kiállításon vigyék a nagy- közönség elé. A kezdeményezés sikerességét bizonyítja a köz.el négyszáz darab beérkezett pályamunka, amelyek fele-fele arányban oszlanak meg a két intézmény diákjai között. Hétfő délután a Magyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatainak vezetőiből alakult piackutató dele;;;' utazott Libanonba, s onnan folytatja az útját az Araböböl országaiba. A küldöttséget Faludi Lóránd, a Magyar Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója vezeti. A kiállítás anyagát két zsűri is értékeli. Az intézmények tanárai a meghívott zsűritagokkal és a diáktanács, valamint az iskolai KISZ- szervezet részéről külön-kü- lön értékeli a kiállított tár- g-*akat. Nem lesz könnyű az elbírálás, hiszen az intarziától a fém domborműig, a szőttestől az irodalmi tanulmányokig, a gépek modelljeitől a kitömött madarakig sok minden tárül a látogatók elé. A ’egjobb munkák a megyei kiállításra kerülnek, ahonnan az országos bemutatóra lehet eljutni, amit a szakmunkásképzés negyed- százados jubileumának tiszteletére rendeznek szeptemberben. A kiállítást február 15-ig naponta 10—17 óráig tekinthetik meg az érdeklődők. A kőt házi berendezések, oktatási felszerelések, továbbá elektromos berendezések szállításában érdekelt külkeres- sedelm és iparválla!at"k-n, valamint különböző tervező irodákat képviselő küldöttek utazásának célja új üzleti kapcsolatok feltárása. ■■i——— 'mii —b———. i— —aaaac Piackutatás
